Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

t 1973. július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Dacca—Havanna—Túrkeve Kollégiumot épUeaek a diákok ' Ha elfogadtam volna az általánosítást, hogy a külső, a ruha teszi az embert, va­lószínűleg visszafordultam volna a túrkevei gimnázi­um udvaráról, ahol az új, 128 férőhelyes kollégium alapjait ássák. A lobogó „sö­rények”, afro-frizurák, sza­káll, no és természetesen az „ijesztő-korosztályra” jel­lemző vadító nevek. Bendzsó, Mielőtt teljes tanácstalan­ságba süllyedtem volna, Farkas Dániel, a túrkevei gimnázium kollégiumának igazgatója sietett segítsé­gemre. Tőle tudtam meg, hogy nem szokvány építő­ipari „felvonulás”, hanem építőtábor segítségével szü­letnek az új kollégium alap­jai. Június 17-én kezdődött a tábor, s egyhetes váltá­sokban diákok dolgoznak az alapozási munkálatokban egészen e hónap 15-ig. S hogy nem csak kellemetlen­kedni tudnak a „bozonto­sok”, elég azt elmondani, hogy a 128 Túrkeve kör­nyéki falusi diáknak ponto­san egy évvel korábban lesz kényelmes otthona a táboro­zok munkája nyomán. Az építőipar 1975-re vállalta a felépítést, de az alapozás „soron kívüli” elkészítésével már 1974. végére átadható lesz. Dacca — Havanna — Túr­keve. A felsorolás nem egy — Egy klubnapon oktatás- politikai vita keretében az iskolák közötti különbségről beszéltünk. Itt született a A Magyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság Szolnok megyei szerve­zetével közösen tegnap munkaszervezési' ankétot 1 rendezett Jászberényben. A filmbemutatóval egybe­kötött ankéton — ahol a járás és a város termelőüze­meinek és szövetkezeteinek szakemberei vettek részt — Móga Győző, az Országos Vezetőképző Központ tudo­mányos munkatársa tartott előadást a Dolgozz hibátla­nul mozgalomról, a munka- szervezéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről. Nagy ér­deklődéssel kísért előadásá­Kecske, Bulldog, aztán a különböző feliratos — raj­zos ingek, hatalmas földbá- nyás és a mély agyaggödör fölött hullámzó fülbemászó dallam: ... commandante Che Guevara, teljesen meg­zavarják a gyanútlan szem- lélődőt. Az előbbiek az épí­tőiparra nem éppen jellem­ző impressziók. távolsági buszjárat állomá­sait jelzi. Ezek a jelenlegi táborlakók hazáinak főváro­sai. Túrkevén nemzetközi tábor van. A résztvevők ma­gyar középiskolások: buda­pesti gimnazisták és Magyar- országon tanuló dél-jemeni, kubai, szudáni diákok, sőt a Bangladesh Köztársaság­ból is jöttek a segítőkész fiatalok. A magyar és a kül­földi építők a fővárosban működő Béke-klub szervezé­sében lettek a nagykun vá­ros „munkásai”. A Béke­klub a Hazafias Népfront budapesti bizottsága támo­gatásával létrehozott politi­kai fórum, ahol bármilyen foglalkozású fiatal részt ve­het. A heti kétszeri összejö­veteleken társadalmi-politi­kai kérdésekről előadásokat, vitákat rendeznek. Ezzel kapcsolatos az építőtábori részvételük is. Erről Lő- rincze Péter, a Béke-klub és a túrkevei csoport veze­tője beszélt. gondolat, hogy nem vitat­kozni, hanem dolgozni kell. Elhatároztuk, hogy munká­val segítjük az iskolákat. bán jól bevált módszerek felsorakoztatásával bizonyí­totta e munkarendszer lét- jogosultságát. Ismertette a mozgalom célját, hogy mi­lyen feltételek megteremté­sével lehet feltárni a mun­kahelyi hibákat, hogyan le­het részben, vagy teljesen elhárítani azokat. .1 Az előadás után a DH mozgalommal kapcsolatos, Japánban készült filmeket mutattak be. A sok értékes gyakorlati példát bemutató filmekről Fehérvári László, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság me­gyei titkára tartott összefog­laló előadást. Tavaly volt lehetőség Jász­berényben az erősáramú szakközépiskola kollégiumá­nak építésénél. Elmentünk. Túrkevére már hívtak ben­nünket. Jászberényben két­százötvenezer forint értékű munkát végeztünk, állítólag itt is lesz annyi, de ne is mondjunk számot. Dolgo­zunk. Lelkes kis társaság gyűlt össze a táborban. Élmény volt velük találkozni. Lő- rincze Péter, a táborvezető — szervez, irányít, s köz­ben dolgozik kettő helyett is. Szemüvege homályos a cementportól. Már vagy húszadszor fordul a félmá­zsás zsákokkal, mint egy igazi rakodó. Pedig közgaz­dász. A Magyar Kereskedel­mi Kamara dél-európai re­ferense,. A kíváncsiak ked­véért: Lőrincze Lajosnak ro­kona. Közeli rokona. A fia. Dél-jemeni diákokkal talál­koztam. Bemutatkozik az el­ső : Aldullah mérnökhallga­tó, majd rögtön a másik afrq-frizurás: Abdullah mér­nökhallgató. A többit már meg sem mertem kérdezni. Irma Aguero kubai lány. Dolgozik és nem ér rá „nyi­latkozni”. Haragszik az új­ságírókra, mert: „mindent összeírkáltak rólam”. Ram- san Amin nemrég még kato- naruhában harcolt a Bang­ladesh Köztársaságért. Ma mérnökhallgató Budapesten, és alkalmi vízhordó Túrke­vén. Különös állomások! Az „ingázó” Vári Sándor Túrkevén érettségizett, s most másod­éves lesz a Debreceni Or­vostudományi Egyetemen. O a „magántáborozó”. Este hazamegy aludni, nappal épít. — Hallottam, hogy kollé­gium épül. Eljöttem. Ezt olyan hangsúllyal mondja, hogy illik komolyan venni, mert ez a világ legtermésze­tesebb dolga, hogy az ember ha ráér, elmegy kollégiumot építeni. — Azért az mégis klassz dolog, hogy csinálunk egy kollégiumot, legalábbis egy részét, —■ mondja Bulldog, alias Lajos György a buda­pesti „Madách” leendő ne­gyedikese hat társa nevé­ben is, akik már jászberé­nyi „veteránok”. S gyorsan hozzáteszi, — de azért nem kell belőlünk pozitív hőst csinálni, mert mi vagyunk a „Madách” rémei. Pár pil­lanat múlva már eltűnik a gödörben, lengő „ahány szál- annyi-féle” hajzatával és irígylésreméltó topi-hippi szerelésében. I. Zs, Egy évvel a határidő előtt I\em vitatkozni, dolgozni kell Munkaszervezési ankét Jászberényben Az észt tv ifjúsági műsorának szerkesztője és a Tallinn városi KISZ-bizottság mun­katársa vezetésével Tallinn iskoláinak húsz legjobb úttörője tartózkodik Szolnokon június 30-tól július 25-ig. Eddig ellátogattak Egerbe, Miskolcra, Lillafüredre. Prog­ramjukban még karcagi, kunmadarast budapesti és balatonszepezdi látogatás szere­pel. Képünkön: az észt pajtások a szolnoki tiszaligeti strandon élvezik a jó időt és a kellemes vizet Négyen a sorból Tiszthelyettesek lesznek Amikor még a' vizsgára kés zfiltek (Fotó: Novák) Elcsendesedtek a tanter­mek, véget értek a záróvizs­gák. A Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola vég­zős tiszthelyettes hallgatói sikerrel fejezték be tanul­mányaikat. A hallgatóknak ez a pusz­ta számokkal kifejezhetetlen tananyagot és gyakorlatot jelenti; a tanároknak, pa­rancsnokoknak pedig azt a feladatot, hogy jól képzett, kellő gyakorlati ismeretek­kel rendelkező tiszthelyette­sek lépjék át az iskola ka­puját. A hallgatók bizonyítottak a vizsgákon, szinte minden­ki a maximumot nyújtotta. Közülük is kiemelkedett Nagy B. Csaba, Rozgonyi István, Lentsch Ottó és Szi­lágyi Lajos, ök a két év fo­lyamán végig kiválóan ta­nultak, dolgoztak, és záró­vizsgáikat is jeles eredmény­nyel tették le. Velük be­szélgettem az iskolai évek­ről, a tanulásról, az ered­ményekről, terveikről, vá­gyaikról, a tiszthelyettesi hivatásról. Lentsch Ottó kezdte a „vollomást”: — Nekem gyerekkori ól­mom volt a katonai pálya, hisz kicsi korom óta sokat forgolódtam katonák kö­zött. Mint a legtöbb hason­ló korú gyereknek, nekem is a fegyverek világa jelen­tette a földi paradicsomot. Miután a fából faragott kar­dok és pisztolyok, — a „há­borúsdik” teljes kelléktára — végérvényesen a házi lomtárba kerültek, az MHSZ-ben ismerkedtem a mai valódi fegyverekkel, az­tán a tiszthelyettesi iskolán. — Jól éreztük magunkat itt — vette át a szót Rozgo- nyi István. — Jó közösségek alakultak ki, és tanulmá­nyainkat megkönnyítette az is, hogy parancsnokainktól, tanárainktól maximális se­gítséget kaptunk. Erős aka­rattal el lehetett sajátítani a tananyagot. Ösztönzött bennünket a cél is, hogy hi­vatásos katonák leszünk. Te­hát volt miért tanulni. Így értük el a kiváló eredményt és azt, hogy eggyel maga­sabb, törzsőrmesteri rendfo­kozatban avatnak mind a négyünket. — Volt szabad időnk is — folytatja Nagy B. Csaba, — s aki kihasználta, sok mindent elérhetett. Kulturá­lis és sportlehetőségeink is voltak, ha kellett, szórakoz­hattunk. Hogy melyik év a legnehezebb? Talán a máso­dik. Több szakmai tárgyat kellett tanulni, gyakorlati munkát végezni, és a velünk szemben támasztott követel­mények is nagyobbak vol­tak. — Nehéz volt eljutni az avatás előtti napokig — foglalja össze Szilágyi Lajos — de a neheze csak ezután következik, a gyakorlati munkában. Ott válik majd el, hogy az iskolán tanulta­kat mennyire tudjuk kama­toztatni. A csapatgyakorla­ton úgy tapasztaltam, hogy a tiszthelyettesekre igen nagy feladatokat bíznak, de ugyanakkor anyagilag és er­kölcsileg is egyre jobban megbecsülik őket. S ez na­gyon jó érzés. Önbizalmat ad a pályakezdéshez, a hi­vatásos tiszthelyettesi pályá­hoz. Túl a képzés nehézségein, túl a vizsgákon, a fiúk most már csak a vasárnapi ava­tást várják, és hogy elfog­lalhassák az új beosztásuk­nak megfelelő helyüket. — Tóth Gyula — Fokozottal) felelősség az új nemzedékért Az Ifjúsági Törvény a gyakorlatban Jóllehet még két esztendeje sincs, hogy az országgyűlés megalkotta az Ifjúsági Törvényt, a gyakorlatban már érez­hetően kamatoznak a magasszintű paragrafusok. A törvényt követően kormányhatározat, majd 18 miniszteri rendelet, utasítás látott napvilágot: megszületett tehát minden olyan jogforrás, amely „hivatalos” szabályozását adja, adhatja annak a nagylélegzetű munkának, amit legegyszerűbben így lehet megfogalmazni: nagyobb törődés az új generáció­val, fokozottab társadalmi felelősség az új nemzedékért. Mindenütt elkészültek a vállalati, üzemi intézkedési tervek is: megfelelnek-e ezek a * vállalati intézkedési tervek, jó eszközök-e ahhoz, hogy az MSZMP ifjúságpolitikai hatá­rozatának szellemében munkálkodhassanak a fiatalok ügyének felelpsei? Baranya megye legna­gyobb könnyűipari üzemé­ben, a pécsi Kesztyűgyárban például az intézkedési terv kimondja: a fiataloknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a vállalat munkájáról, a közvetlen termelési fel­adatokról, ezért évenként két-három alkalommal ösz- sze kell hívni az ifjúsági fórumot. Biztosítják a feltételeket a továbbképzéshez, továbbta­nuláshoz is: az idén pél­dául 70-eri tanulnak közép­fokú iskolákban, közülük 38 fiú és leány szerezte meg a bőrkonfekció-ipari techniku­mi képesítést. A vállalat ba­latoni üdülője a nyári sze­zon egy turnusában mindig a legjobb tanulmányi és ter­melési eredményt elért ipari tanulók birodalma. .Megszer­vezték a szakmai tanácsadást is: a legjobb munkafogások, módszerek megismertetése már mérhető eredményekéi) hoz, 20—30 százalékos telje­sítményjavulást. A vállalat — lehetőségei­hez mérten — hozzájárul a fiatalok családalapítási, lakásépítési gondjainak enyhítéséhez: az idén egymillió forintot biztosítottak ilyen célra. . Az Ózdi Kohászati Üze­mek gazdasági vezetői együttműködési tervet dol­goztak ki az üzemi KISZ- bizottsággal, írásba foglalták a fiatalok erkölcsi és politi­kai nevelésének feladatait, munkájuk elismerésének módjait, szakmai fejlődésük, továbbtanulásuk lehetőségeit. A közösen kidolgozott irány­elvek megvalósításának fi­gyelemmel kísérésére ifjúsá­gi tanácsot hívtak életre, amely beszámoltatja az üze­mek vezetőit végzett munká­jukról. A gyáróriásban kol­lektív szerződés biztosítja, miként részesülhetnek nye­reségjutalomban a levizsgá­zott szakmunkástanulók, s díjazzák a munkaverseny­ben kiváló eredményeket el­ért fiatalokat is. A fiatalok 44 százaléka kapott az elmúlt esztendő­ben kamatmentes, hosszú- lejáratú hitelt lakásvásár­lásra, házépítésre. A helyi Béke szállóban „albérleti részleget” alakítottak ki, ahol hét fiatal házaspár ta­lált ideiglenes otthonra. A Bólyi Állami Gazdaság­ban erkölcsileg, anvagilag is méltányolják a fiatalok jó munkáját: az állami gaz­daságban minden harmadik vezető még a fiatal korosz­tályhoz tartozik. A gyakor­nokok fizetését — ha rá­szolgálnak: — 4QŰ—8QQ £o­rinttal egészíti ki a gazda­ság. A kezdő szakmunkások alapórabérét — tanulmányi eredményüktől függően — 8—9 forintban állapították meg. s csak jelképes térítést kell fizetni a bőséges üze­mi .ebédért az ipari tanu­lóknak. A Tiszámén ti Vegyimű­vekben megvizsgáljak pél­dául a bejáró, a munkás­szállón vagy albérletben la­kó, illetve a csökkent mun­kaképességű fiatal dolgozók élet- és munkakörülményeit, s ez a felmérés a szociális juttatások, támogatások igaz­ságos eloszlását segíti majd. A Tiszamenti Vegyimű­vekben évente másfél-két­millió forintot költenek lakásvásárlásra — a ta­valy vett 21 új otthon kö­zül 17-et fiatalok kaptak. A gyárban működő kétéves szakmunkásképző iskolában az idén harminchatan végez­tek, a technikusi átképzés tanfolyamra pedig 67-en je­lentkeztek. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár új gyáregységeinek korszerű berendezéseihez mind több hozzáértő szak­munkás, technikus, mérnök kell. — Ez a felismerés tük­röződik a vállalati intézke­dési tervben is. A tanuló fiatalok például szakmunkás- bizonyítványuk megszerző-. séig 250—400 forint ösztön­díjat kapnak havonta, s egyedi elbírálás'alapján je­lentős anygi támogatásban részesülnek a felsőfokú ok­tatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain tanuló gyáriak is. A válla­lat közép- és közvetlen ter­melést irányító vezetőinek minősítésekor értékelik: se­gíti-e a fiatalokat, megfele­lően foglalkozik-e szakmai nevelésükkel, meghallgatja-e- áavaslataíkat. • :

Next

/
Thumbnails
Contents