Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
1973. JúHus IC SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kollektív vezetés, egyszemélyi felelősség Tapasztalatok a szolnoki TU ASZ pártszervezetében Á TITÁSZ szolnoki üzem- igazgatóságának MSZMP csúcsvezetősége nemrég a kollektív vezetés — egyszemélyi felelősség elvének érvényesüléséről tárgyalt. A csúcsvezetőség elemezte saját és az alapszervezeti vezetőségek munkastílusát. Megállapította, hogy a pártmunka minden fontos kérdésében a választott testület A reszorffelelc A vezetőségi tagok a pártmunka egy-egy területéért felelősek és feladataiknak megfelelően, önállóan tevékenykednek. Kiss Antal csúcstitkárral áttekintettük a féléves munkatervben szereplő, a csúcsvezetőség által tárgyalt napirendi pontokat. A félév során tizenhárom vezetőségi ülést tartottak. A napirenden szerepelt témák túlnyomó többségét a reszortfelelősök készítették elő a csúcsvezetőség üléseire. A reszortfelelősöket általános műveltségük, politikai képzettségük, szakmai ismeretük, vezetési •jártasságuk, s politikai gyakorlatuk teszik alkalmassá posztjuk betöltésére. A pártmunka szerves része a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. így pélNapirenden a Sajnos a közművelődés ügye ritkábban szerepel a pártszervezeti rendezvények napirendjén. A TITÁSZ csúcsvezetőség ezt is napirendre tűzte. A témával kapcsolatban több, fontos határozatot hozott. Ilyen például: általános iskolai osztályt szerveznek, gondoskodnak a művezetők, szakmunkások továbbképzéséről, a METESZ Elektrotechnikai Egyesülete segítségével vetített képes előadásokat tartanak, klub- helyiségeket rendeznek be Szolnokon és Tiszaföldvá- ron. Találkozni szeretnének a szolnoki képzőművészekkel. E témát az agit.-prop. felelős terjesztette elő a csúcsvezetőség ülésére. A két alapszervezet titkára a csúcsvezetőségben reszortfelelősként tevékenykedik. Holló Ferenc, a Il-es sí. alapszervezet titkára, a dönt. Növekedett a taggyűlések szerepe és hatásköre. A kollektív vezetés összességében helyes irányban fejlődik a TITÁSZ pártszervezetében. Üléseik aktívak, döntéseik a kollektíva véleményét tükrözik. A kilenctagú csúcsvezetőség tagjai közül öten műszakiak, ketten fizikai munkások, illetve adminisztratív dolgozók, sök önállósága dául visszatértek a Központi Bizottság nő- és ifjúságpolitikai határozata helyi végrehajtásának ellenőrzésére. Legközelebbi ülésükön a káderpolitikai elvek érvényesülését vizsgálják meg. A csúcsvezetőség ülésére a nőfelelős készített színvonalas, írásos beszámolót, amelyben felmérte a bérpolitikai intézkedések hatását, a nők közéleti tevékenységét, politikai- szakmai továbbképzésük eredményeit. Nem feledkezett meg a szociális kedvezményekről, az óvodák támogatásáról, s a gyermekgondozási segélyről újból munkába álló nők esedékes béremeléséről sem. A jelentés jó alapot adott a nők helyzetének elemzésére, a további feladatok meghatározására. közművelődés csúcsvezetőség titkárhelyettese és tömegszervezet felelőse. Harangozó Antal az I- es számú alapszervezet titkára a csúcsvezetőség pártépítési felelőse. Követésre méltó módszer az is, hogy a pártoktatás és az agitációs munka tapasztalatairól a csúcsvezetőség az alapszervezetek reszortfelelőseit számoltatta be. Ez növeli önállóságukat, felelősségérzetüket, ugyanakkor nem csökkenti a csúcsvezetőség tagjainak egyéni felelősségét sem. A TITÁSZ szolnoki üzem- igazgatósága három megyében tevékenykedik (Szolnok, Békés és Bács-Kiskun). Kilenc kirendeltsége van, közülük Mezőtúron és Kun- szentmártonban pártalap- szervezet is működik, melyek irányítása a területi párt- bizottságok hatáskörébe tartozik. A csúcsvezetőség ezért koordinációs jogkört kapott. Az alapszervezetek vezetőségeiben a reszortfelelősök aktívan dolgoznak. A titkárok segítségével, de önállóan készítik el a vezetőségi ülésre és a taggyűlésre a beszámolókat. önállóságra, felelősségérzetre szoktatták, nevelték őket. A rendezvények emlékeztetői is ezt bizonyítják. A pártcsoportok vezetőit a szervezési felelősök fogják össze. A csoportok vezetői naplót vezetnek az ülésekről. Az ott elhangzott javaslatok vezetőségi ülés elé kerülnek — ahol a bizalmiak is részt- vesznek — s a veztőség intézkedik azok megvalósításáról. Javaslat bőven van. Ilyen volt például; a villamoshálózat 24 millió forintos tervét 4.5 millióval túlteljesíthetik. E cél érdekében versenyt kezdeményeznek. Fél év eltelt, a verseny időarányosan 2.5 millió forint pluszt hozott. klénk szellem • taggyűléseken Az agitációs felelősök — 5—5 tagú — információs csoportot hoztak létre. A dolgozók kérésére az alapszervezetek is javítják a tájékoztatást, rendszeresebben szerveznek pártnapokat is. Az oktatási felelősök arról adhattak számot a vezetőségeknek, hogy a befejeződött évadban kilencvenegy párttag közül nyolcvanhármán tanultak. Heten az esti egyetemen. Mindkét alapszerv titkára így vélekedik: a taggyűlések aktívak, légkörük kritikus. Szépítgetés nélkül beszélnek a hibákról és sürgetik azok kijavítását. (Például a tervszerűbb anyagbeszerzést, a heti munkák koordinálását.) Az alapszervezetekben a kollektív munka egyéni felelőséggel párosul. Ebben jelentős az előre lépés. A csúcsvezetőség azonban szükségesnek tartja, hogy az alapszervezetek további erőfeszítéseket tegyenek a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséért. Máthé László A béke-világkongresszus előtt Augusztusban és szeptemberben megyei békekonferencia Dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanárnak, az Országps • Béketanács alelnökének vezetésével magyar delegáció vett részt Moszkvában, az októberi — ugyancsak a szovjet fővárosban rendezendő — Béke-világkongresz- szust előkészítő második nemzetközi konzultatív találkozón. Dr. Zsebők Zoltán tegnap arról számolt be az újságíróknak, hogy a II. nemzetközi konzultatív találkozón 78 ország delegátusai, s 56 . nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. A béketanács alelnöke beszámolt arról, hogy elkészítették a békeerők világkongresszusának ügyrend-tervezetét, megállapodtak a résztvevők státuszában, jogaiban, kialakították a döntések meghozatalának módjait, s úgy határoztak, hogy a kongresz- szus plenáris üléseken, valamint különböző bizottságokban dolgozik majd. A bizottságok jelentésüket a plenáris ülés elé terjesztik. Tizenhárom ilyen munkacsoport működik majd a kongresszus ideje alatt, s már elnevezésük is bizonyítja, hogy a találkozón korunk fő kérdései kerülnek napirendre. A bizottságok: a békés egymás jMßeUett élés és a nemzetkő: zi biztonság; Indokína; Közel-Kelet; az európai biztonság és együttműködés; béke és biztonság Ázsiában; leszerelés; nemzeti felszabadító mozgalom — harc a ko- lonializmus és a faji gyűlölet ellen; fejlődés és gazdasági függetlenség; környezetvédelem ; együttműködés az oktatás és a kultúra területén; gazdasági, tudományos technikai együttműködés; társadalmi problémák, emberi jogok és a béke; a nemzetközi kormányközi és nem kormányzati szervezetek együttműködése. Á békeerők moszkvai vil- lágkongresszusának hazai előkészületei is jól haladnak — mondotta Sebestyén Nán- domé, az Országos Béketanács főtitkára. Magyar szakemberek vesznek részt a kongresszus bizottsági vitaanyagainak elkészítésében, s a nagy moszkvai tanácskozás jegyében rendeztek — rendeznek számos nagygyűlést, találkozót, beszélgetést a városokban és a falvakban. Nagy sikerrel zajlott le a tavaszi barátsági hónap, augusztusban és szeptemberben rendezik meg a megyei, illetve a budapesti békekonferenciákat, s szeptember 20-án ül össze a magyar békekongresszus, Érmes mari fűi cipők Nem kell a kereskedelemnek Tegnap fejeződtek be a pécsi bőr- és cipőipari napok, véget ért a szakma rangos eseménysorozata. A Tisza Cipőgyár termékei nagy sikert arattak a kiállítás látogatói körében. A szakemberek véleménye is mind pozitív, ezt bizonyítja .a két aranyérem, amelyet a préselt férfi és női cipők kaptak. Ezüstéremmel jutalmazták a szupersztár labdarúgócipőt és a gra- botán felsőrészű polimuratán talpú női csizmát. A textil felsőrészű női cipők bronzérmet nyertek. A vásárlóknak legjobban a színes textilből készült, regina talpas, (magasított sarok) barna, nyomott hatású bevonattal) női szandálok tetszettek, a belkereskedelem azonban nem rendel ebből a nagyon népszerű termékből. Július 11-én. szerdán meglátogatta a kiállítást Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. A martfűi termékek kiállítócsarnokában dr. H. Nagy Mihály kereskedelmi igazgatóval hosszasan elbeszélgetett. Fock elvtárs meleg szavakkal gratulált a Tisza Cipőgyár dolgozóinak, majd elmondta, hogy pz ország legnagyobb cipőgyára szemmel mérhető haladást tett meg, olcsó, modem termékei valóban megfelelnek a vásárlók széles rétegei igényeinek. * Épül a kisújszállási öntözőiürt Kisújszállás határában a Búzakalász és a Kinizsi Termelőszövetkezet területén felszín .alatti úgynevezett azbeszt-cement csöves öntözőtelep épül. így készülnek a szövetkezet gazdái a második tiszai vízlépcső, a kiskörei duzzasztó vizének fogadására. Az első ütemben már meg is épült a Búzakalász Termelőszövetkezet területén az 1500 hektáros öntözőtelep, s erről már ebben az esztendőben is öntöztek. Most a második ütemben a Kinizsi Termelőszövetkezet területén kezdték meg a felszín alatti öntözőcsövek elhelyezését. Képünkön szovjet gyártmányú árokásógép emeli ki a földet, ahová az AC-csövek kerülnek Az Integráció hétköznapjai „Zsiguli-program” a ruházati ipari gépgyártásban A Zsiguli gépkocsik és Ikarusz autóbuszok gyártási kooperációjához teljesert hasonló konstrukció született szovjet javaslatra a KGST-országok könnyűipari gyártásában. A 60-as évek végére már tisztán kirajzolódott, hogy a köny- nyűipar rekonstrukcióját, korszerűsítését valamennyi szocialista országban Végre kell hajtani, az életszínvonal korábbinál gyorsabb ütemű emelése és az exportra termelés növelése érdekében. Automata szövőgépqyárió kombinát A könnyűiparon belül — és nem csak nálunk — elsősorban a textil- és a textil- ruházati ipar korszerűsítése került előtérbe. A vizsgálódások alkalmával kitűnt, hogy a textilruházati iparok teljesítményének fokozásához elsősorban a szövőkapacitások gyors emelése szükséges. A szovjet fejlesztő intézetnél 1970-re elkészült egy új automata szövőgép dokumentációja. Erre valameny- nyi KGST-országban szükség volt. Sorozatgyártására két megoldás kínálkozott: a Szovjetunió egy hatalmas automata szövőgépgyártó kombinátot épít, hogy a saját gyárait és a baráti, szocialista országok textilgyárait is kiszolgálja; a másik megoldás, nagy beruházás nélkül, nemzetközi kooperációban szervezzék meg a sorozatgyártást. Így született a döntés: akinek kell automata szövőgép — az gyártson is hozzá valamit. A dokumentáció főegységeit szétosztották a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, a bolgár és a magyar könnyűgépgyártó vállalatok között. A bolgárok pL, mert erre volt szakember- gárda és szabad kapacitás: a szövőgépházak öntését vállalták; a magyar ipar — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat — a mikro-vetélők, a vetélő továbbító és meghajtó berendezések gyártását. A magyar ipar gyártja a mikro vetélőket A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 1970-ben kapta kézhez a szovjet dokumentációt, és 1971-ben már 751 egységet szállított a szovjet ösz- szeszerelő üzemnek. Az idén már két és félezer egységet vállal a gyár, s ennek fejében 50—60 darab kétszín- váltós automatát kapnak a hazai szövödék, a géppark felfrissítéséhez. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat azzal, hogy vállalta ezt a kooperációt, komoly segítséget adott a hazai textilipari rekonstrukciós programhoz. jóllehet ez nem volt egvszerű feladat a gyár számára. Teljesen új. rendkívül pontos munkát kívánó berendezést vett fel gyártmány- listájára. Ráadásul a négy kooperáló ország iparát is nehéz helyzetbe hozhatja, ha valami fennakadás támadna a mikro-vetélő gyártásában. Helyet kellett teremteni az üzemben az úi készüléknek: régi. begyakorlott termékek gyártását hagyták abba. egy bonyolultabbért. A mikrovetélő megmunkálásához új célgépeket kellett venni, új szakmunkásokat szerezni,, átszervezni, magyarázni. A gyáregység, ahová a mikro-vetélőt telepítették': 1971- ben 18 millió forintos nyereséggel zárta az évet. 1972- ben pedig olyan veszteséggel, hogy csaknem a többi 9 gyáregység nyereségét is elvitte. Az integráció hétköznapjaihoz ez is hozzátartozik. Az ünnepnapokat, gyakran ilyen tandíjjal terhes hétköznapok előzik meg. A jövőért, a korszerűbbért, hatékonyabbért mégis vállalni kellett ezeket az átszervezéssel. újabb tanulással és kockázattal járó időszakokat is. Ma a KönnyűiDart Gépgyártó Vállalatnál már a legbiztosabb gyáregység — a mikro-vetélő — üzem. És 10 évig nem is lesz rá gond — a termékekre legalábbis, hiszen az a legkorszerűbb nemzetközi munkamegosztási formák egvikében készülő, kifejezetten mai gyártmány. Szakosítási szerződések A Könnyűipari Gépgyártó nemzetköz! munkarrtegoszVállalat gazdálkodásoolitiká- tásba való bekapcsolódás jának egészére is jellemző a igénye. Szakosítási szerződésig kötöttek az NDK-beli Texti- mával. A magyar gyár nem készít fonógép bevonatokat, nyüstöket (szövőgéptartozék) és lemondott az 1528-as típus jelű gyorsvarrógép gyártásáról is, noha az magyar konstrukció volt. Ezt az NDK készíti — nekünk is. A szakosítással profilt tisztíthatott a vállalat, koncentrálhatta a gyártást a hazai adottságok és kapacitások leggazdaságosabb kihasználására. Az NDK-ban pedig újtípusú magyar kártológépeket próbaüzemeltetnek. Amelyik beválik, az vesz majd részt az NDK kártológépparkjának rekonstrukciójában. Ez ismét nem akármilyen tétel. A vállalat legjelentősebb szakosított terméke — a cipőgyártó gépsor. A szabá- szati gépeket mi csináljuk, a tűződékhez az automata munkaszalagokat szintén. A szalagokhoz a tűzőgépeket pedig a nagy hagyományokkal rendelkező csehszlovák ipar adja. A magyar vállalat készíti az úgynevezett összerakó- vagy másképp aljaköri gépek többségét is. Egy harmadik gép gyártását pedig — bukkoló, felsőbőr aláhajtó gép — úgy osztották meg, hogy az alkatrészek egyharmadát a Köny- nyűipari Gépgyártó, kétharmadát pedig egy német gyár állítja elő, és az NDK-ban szerelik össze. Gépipari eqyesiileiek alakulnak A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat lassan — bázis gyárrá válhat a KGST-ben, az időben és jól megválasztott gazdálkodási stratégiájának eredményeként. A KGST prágai ülésszakán határozatot hoztak: alakuljanak a Gépipari Állandó Bizottság munkájának segítségére — szakosított gépipari egyesületek. Az első tervbe vett ilyen egyesületek között — kettő — könnyűipari profilú: Textil-, ill. Kötszövőipari Gépgyártó Egyesület lesz. Az egyesületek célja: tovább gyorsítani a szakpsodást, az integrációt a gépiparnak ebben az ágazatában. Itt pedig, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnak már — több gépfajtában is — bérelt helye van. taflttfcllb, Gerencsér Ferenc ]
