Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

1973. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Műszaki kutatás és fejlesztés Nyilatkozik az OMFB elnökhelyettese vára. A célkitűzések megva­lósításának alapfeltétele a műszaki kutatás és a fejlesz­tés koncentrált tevékenysége. Magyarországon ezt a fontos tudományos és szevezőmun- kát — a fővárosi és a vidéki tudományos központok tevé­kenységének koordinálását — az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság végzi. Elnök- helyettesétől, dr. Osztrovszki György akadémikustól kér­tünk nyilatkozatot az OMFB tevékenységéről, terveiből. szerünk demokratikus. — a többéves munkával elkészí­tett tanulmányokat az ország legjobb szakértőinek bevoná­sával vitatjuk meg. a jóvá­hagyott tanulmányt megkap­ják a minisztériumok, majd azt közös szakértői és minisz­tériumi tanácskozáson má­sodszor is „zsűrizik”. Csak az így elfogadott koncepció kö­telező az állami tervezés szá­mára., — A műszaki kutatás és a mű­szaki feilnsztéB feladatát a ma- KS’ar iparfejlesztésnek melv cél­kitűzései határozzák mez alap­vetően? A magyar népgazdaság az intenzív fejlődés korszakát éli. Ezekben az években az ipari termelés átlagosan 7—8 százalékkal emelkedik. A ha­gyományos technológiákat — mindinkább felváltják a nagyteljesítményű eljárások, korszerűsödik a gyártmány- struktúra. a vezetésben és a szervezésben mind nagyobb szerepet kap a számítástech­nika. Az energiahordozók részaránya is eltolódik, egyre inkább a szénhidrogének ja­programok foglalkoztatják az OMFB-t? — 1972-ben hagyta jóvá a kormány az Országos Távlati Tudományos Kutatási Ter­vet. amely közel hároméves munkával készült el. Vala­mennyi jelentősebb budapes­ti és vidéki kutató intézettől véleményt kértek, hogy mely témák szerepeljenek ebben az átfogó tervben. A vélemé­nyek szintéziséből alakult ki az Országos Távlati Tudomá­nyos Kutatási Terv. amelv tartalmazza egyrészt a kuta­tási főirányokat, amelyek el­sősorban az alapkutatás fel­adatát határozzák meg, más­részt pedig a tudományos célprogramokat, — amelyek megvalósítása közvetlen nép- gazdasági haszonnal jár. A célprogramokkal kapcsolatos kutatásokat az Országos Mű­szálai Fejlesztési Bizottság koordinálja. A célprogramok közül az alumíniumkutatás­ra, a petrolkémiai és számí­tástechnikai kutatásra vonat­kozó már közvetlenül kap­csolódik a IV. ötéves terv célkitűzéseihez, a többi hét célprogram inkább előremu­tató, a holnap fejlődését ala­pozza meg. Magukba foglal­ják a környezetvédelemhez, a gépgyártás-technológiához, az elektronika alkalmazásához kapcsolódó kutatásokat, a hírközlőrendszerek fejleszté­sét, a talajtermelékenység kutatását, a- hústermelés fej­lesztését, valamint az élelmi­szer-választék bővítésének tudományos vonatkozásait. Nyolcvan elgondolás, ötlel — Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elmúlt tízéves tevékenységében melyeket tartja a legjelentősebbeknek? * — A mezőgazdaság kemi- zálásához, a különböző vegy­ipari termékek ésszerű és cél­szerű felhasználásához feltét­lenül hozzájárult az a nyolc­van koncepciónk, elemző- és ismertető tanulmányunk, — amelyet az elmúlt tíz év so­rán kidolgoztunk. Ezek fel­ölelik a korszerű technoló­giákat, foglalkoznak azok be­vezetésének műszaki, gazda­sági lehetőségeivel. A kemi- zdlásl folyamat gyorsítását szolgálja még a támogatá­sunkkal létrehozott Műanyag- technológiai Központ és a Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálat Is. amelv neves kutatók, szakemberek közre­működésével ismerteti és bemutatja a kémiai anyagok mezőgazdasági hasznosításá­nak legmegfelelőbb módsze­reit. — Megalakulásunk óta egyik legfontosabb tevékeny­ségünknek tartjuk az alumí­niumipar fejlesztését. Már tíz évvel ezelőtt elkészítettük a ‘részletes műszaki és gazda­sági számításokon alapuló prognózisokat, előkészítettük p magyar—szovjet*' timföld— alumínium egyezményt. — a készárugyártásban pedig a francia Cegedu céggel kötött licencia egyezményt. — Egyik legfontosabb te­vékenységünknek tartjuk az automatizálás fejlesztését. — 1964-ben már kidolgoztuk a magyar műszer* és automa- tikaipar távlati fejlesztési koncepcióját. Ezen a terüle­ten is nagyon sok tenniva­lónk lesz még. A terveknek megfelelően ugyanis 1970. és 1980. között az automatizálás kutatási ráfordítása a négy­szeresére növekszik, ugyan­ebben az időszakban az autó- matikaipar beruházása1 meg­ötszöröződnek. a termelés pe­dig tízszeresére emelkedik. A beruházásokban is egyre ma­gasabb az automatikára for­dított öszeg, a XV. ötéves terv végére már az össz-beruhá- zás értékének 10 százalékára tehető. A tágabb értelemben vett automatizálás igen fej­lett eszköze a számítástech­nika, amelynek súlya egyre nő az OMFB munkájában. B. £ Módszerünk demokrotikus Milyen szerepet tölt be a ma­gyar műszaki életben az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság. hogyan, milyen szervezeti formában valósítja meg a koor­dinálást? Az OMFB a kormány ta­nácsadó szerve, alapvető fel­adatunk a népgazdaság kü­lönböző ágainak fejlesztésé­hez, a tudományosan megala­pozott tanulmányak. irányel­vek .koncepciók Kidolgozása, Koordináljuk a népgazdasági jelentőségű műszaki fejlesz­tési témákban a minisztériu­mok és az országos hatáskö­rű szervek munkáját. Mód" Lépést tartva a világ technikai hatadásával — Hazánk nyersanyagok­ban igen szegény, ezért csak a feldolgozott termékek ex­portjának fejében tudjuk biz­tosítani a nyersanyag-ellá­tást. Ez azt jelent1, hogy a szocialista és a tőkés piacon is késztermékkel kell jelent­keznünk; márpedig a minő­ségi igények a világpiacon egyre magasabbak, -r- éppen ezért a mi népgazdaságunk­ban döntő jelentősége van a műszaki fejlesztésnek. — Ha nem tudunk lépést tartani a világ technikai haladásával, akkor a lemaradás az ország egész gazdasági. külkeresKe- delmi egyensúlyát veszélyez­teti. Ezt a tényt alapvetően figyelembe veszi a népgaz­daság valamennyi fejlesztési térve. A IV. ötéves terv 1971 —75. közötti időszakát legin­kább a hét kiemelt fejleszté­si program megvalósításával jellemezhetjük. Ezek a prog­ramok magukban foglalják az aluíniumipar, a gázfel- haeználás, a számítástechni­ka, a könnyűszerkezetes épít­kezés, és a petrolkémia fej­lesztését, a könnyűipar re­konstrukciói át, valamint a közúti járműprogramot is. — Mindezek természetesen alap­jaiban meghatározzák a mű­szaki kutatás feladatait is. — Túl napallnlc tervein, műi szaki problémáin, milyen távlati Gyorsan feljődik a tiszafüredi alumíniumgyár Százmillió forintos termelési értek — 39 millió forint fejlesztésre — 1980-ra megkétszereződik a termelés A tiszafüredi Álumínium- gyár a megye egyik legfiata­labb gyára. A „gyermek­üzem” szinte napról napra fejlődik, erre ékes bizonyíték a termelési érték emelkedése. Bősze Józseftől, a gyáregy­ség vezetőjétől megtudtuk, hogy az elmúlt évben 56 milli'ó forint volt a tervük, viszont 60 millió forintot „hoztak”. — Az idei tervünk kere­ken 100 millió forintos ter­melési érték, és bár nincs még vége az első félévnek, máris 49 millió forintnál tartunk. Az eddigi eredmé­nyeink azt mutatják, hogy meglesz a százmillió. — Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt, ilyen roha­mos mértékben emelni a ter­melési értéket? — Elsősorban a termelé­kenység növelésével, hiszen a munkáslétszám gyakorlati­lag változatlan maradt. Át­tértünk a szalagrendszerű termelésre, és a dolgozók is egyre jobban meg szeretik munkájukat. Embereink, akik eddig főleg a mezőgazdaság­ban dolgoztak, kezdenek iga­zi üzemi munkássá válni, megszilárdult a munkafegye­lem. A , munkaidő jobb ki­használása és a jobb anyag- ellátás révén most már 105— 107 százalékra teljesítik a normát. A korszerű gyárban ebben az évben 62 millió forint ér­tékű edény készül, 80 száza­lékát exportáljuk. Rövidesen új termékeket is gyártanak. — Az Ikarus autóbuszok­hoz úgynevezett „légrugó fegyverzetet" készítünk, a házgyári lakásokhoz pedig július elsején megkezdjük a „Sönt” szellőzőcsövek gyár­tását — folytatja a gyáregy­ségvezető. — Ezeket eddig a törzsgyárunk készítette, most teljesen a mi profilunk lesz majd. — Szintén nem nálunk ké­szültek eddig az edények tar­tozékai sem, a második fél­évtől viszont ezeket 5s mi gyártjuk, így megszűnnek szállítási gondjaink. — Üj beruházásaink közül legjelentősebb egy négyezer négyzetméter alapterületű raktár építése, amelyben az alapanyagot és a készárut tá­roljuk majd. Ez lehetővé te­szi azt is, hogy jövőre már itt, helyben csomagolhatjuk termékeinket, nem kelj az árut „utaztatni", ezért lénye­gesen gazdaságosabb lesz a termelés. — Készül még egy komp­resszorház, TMK-műhely és egy festőműhely is. 1975-ig összesen 39 millió forintot fordítunk beruházásra, ami­ből 18 millió forintot kaptunk állami támogatásként, a töb­bit saját fejlesztési alapunk­ból biztosítjuk. A jelenleg háromszázötven dolgozót foglalkoztató gyár a következő ötéves tervben to­vább bővül, a fejlesztési terv szerint 1980-ra megduplázó­dik a termelés. Z. A. Drágák-e a házgyári lakások Simor János építésügyi- és városfejlesztési miniszterhe­lyettes tegnapi sajtótájékoz­tatóján a kérdések jelentős köre foglalkozott a házgyá­rak munkájával. Simor Já­nos miniszterhelyettes többek között kifejtette, hogy jelen­leg az ország házgyárainak kapacitását átlagosan 95 szá­zalékban használják ki, ami más ipar termelőberendezé­seinek kihasználásához vi­szonyítva kedvezőnek mond­ható. Gyakran elhangzik az a vád. hogy drágák a ház­gyári lakások. Kétségtelen, hogy még sokat lehet tenni a költségek csökkentéséért, s e feladat teljesítését célozza az az előirányzat, amely sze­rint 1975-ben már átlagosan ezer óra elegendő lesz a ház­gyári lakások építéséhez. Így nem lehet kétséges, hogy az a termék, amely ezer óra alatt készül el, olcsóbb lesz, mint amelyik előállítása — hagyományos építési mód­szerrel — kétezer óráig tart. Aratás előtt a megyében (Folytatás az 1, oldalrólJ dául — 100 millimétert is meghaladó eső hullott. Az esőzés és a velejáró szélvi­har következménye az is, hogy az őszi árpa megdőlt, összekuszálódott. A búza vi­szont talpon áll, eddig jól bírta az esős, szeles időt. Megtörtént az előzetes termésbecslés is a megyé­ben, A termelőszövetkezetekben 31,9 mázsás hektáronkén­ti átlagtermést várnak bú­zából, őszi árpából 31,8 mázsát. A múlt évben a megye bú­zatermés-átlaga 32,5 mázsa volt hektáronként, az álla­mi gazdaságok termésével együtt. Ügy számítják, hogy ez az idén is meglesz, ha­csak elemi csapás nem éri a vetést. A learatandó ka­lászos 160 ezer hektár Szol­nok megyében. Ehhez a ter­melőszövetkezetek 900, az állami gazdaságok 130 üzemképes kombájnnal ren­delkeznek. A gépszemlék még nem értek véget, de az eddigi tapasztalatok szerint a gé­pek rendbetétele nagy gondossággal történik. Ez azért is bíztató, mert egy kombájnra sok aratni való jut a megyében, átlagosan 155—166 hektár. A szövetkezetek ugyan minden évben sokat költe­nek a géppark felújítására. Mint Stigler Károly, az AGROKER Igazgatója el­mondta az Idén 105 szovjet és 32 NDK kombájnt igényeltek a gazdaságok. A szovjet külkereskedelem már jórészt teljesítette köte­lezettségét, s a megyében is csak 11 szovjet kombájn hiányzik már, az NDK-ból viszont még csak 9 érkezett meg. Az AGROKER egyébként 40 millió forint értékű alkatrésszel töltötte fel a raktárát. Cselleng János, a Gabo­naipari Vállalat igazgatója arról adott számot, hogy több mint 30 ezer vagon kenyérgabona felvásárlására készülnek. Átvevőtelepet 180-at épí­tettek ki a megyében, és 111 felvásárlási láncot alakítottak ki, vagyis megszervezték azokat a szállítási vonalakat, ame­lyeken a termelők szállít­hatják a gabonát. Maguk sem tartják azonban még megfelelőnek az átvevő te­lepek technikai felszereltsé­gét Kern Pál és Molnár János igazgató a MEZŐGÉP vál­lalatok felkészüléséről adott számot. Elmondták, hogy ők is tárolnak alkatrészeket, gépanyagokat, nagyobb mennyiségű kijavított kom­bájnmotoruk van. Megszervezték a nyári ügyeletet, ezen kívül volt kombájnosokat, gépszere­lőket irányítanak a ter­melőszövetkezetekbe. Az operatív bizottság úgy ítélte meg, hogy lelkiisme­retesen készül a megye a nagy munkára. Kérték a termelőüzemeket, szervezze­nek aratási versenyt, s hogy a betakarításban részt vevő emberekről méltóképpen gondoskodjanak. — vágási — Szitavigyázóként kezdte Hatalmas gépek, fülsiketítő zaj. Az emberek nem hallják egymás szavait. Körülöttem futószala­gok, tartályok, görgők, sziták. A gépsor elején nagy kádban fehér massza, fő, a cellulóz. A végén pedig óriás, több tonnás papirkötegek forognak. A Szol­noki Papírgyárban keresem Monse Józsefet, aki 42 éve a papíriparban dolgozik. Két éve van a nyugdíj- korhatárig. Majdnem gyerek volt még, mikor a fűzfői pa­pírgyárba került. — Hatan voltunk testvé­rek — mondja. — Apám, so­káig munkanélküli volt, jól jött a családnak a kerese­tem. Tizenötéves koromban lettem szitavigyázó a papír­gyárban. Mikor 1936-ban Szolnokon megépült a gyár. hívtak, és én eljöttem. A kettes gép kezelője lettem. 1953. óta művezető vagyok, akkor léptem be a pártba is. Most három papirgép, a nyersanyagelőkészítő és száz- kile nevén ember munkájá­ért vagyok felelős. Kopogtatnak, a tervosz­tály vezetője keresi a mű­vezetőt. — Tíz tonnányi sima, fa­ment« hétlapot kell csinál­ni a 9Q grammos KF-ből — pallóm a beszélgetést. Végigvezet a gyáron, min­denütt üdvözllk, mindenki­hez van egy-két szava. Elő­ször járok papírgyárban, minden új, érdekes szá­momra, s ő szívesen ma­gyaráz. Néha a motorok zúgása, a gépek zaja el­nyeli szavait, de arca, kéj • ze akkor is beszél. Az. egyik teremben a meleg miatt félmeztelenre vetkőzött em­berek szorgoskodnak a gép körül. Mindenütt gőz és pára. — A könnyűiparhoz tar­tozunk, bár nehéz munka ez — jegyzi meg. — Leg­több embernek megromlik a hallása, s van emelgetni való is bőven. Csak az ma­rad itt. aki nagyon szereti ezt a szakmát. — Arca ki­csit elkomorodik, mikor a munkásutánpótlásról kezd beszélni. Tanítja, oktatja a fiatalokat, néha kora reg­geltől estig a gyárban van. Sokan azonban a szakmun­kásbizonyítvány megszerzése után elmennek. Aztán egy kézlegyintéssel hozzáfűzi: — Talán jobb is, hogy az ilyenek elmennek. Szép és jó papírt csak úgy lehet csinálni, ha igazán érezzük az alkotás örömét. Nézze például milyen gyönyörű, finom fehér ez a papír. Át­tetsző, mint a tejüveg. Ilyet művészet készíteni. Munkatársai azt mondják, hogy amit ő tud, azt nem le­het könyvből megtanulni, az sok-sok gyakorlás eredmé­nye. Elmeséltek egy törté­netet: Egyszer kaptak egy új gépet és senki nem tud' ta beindítani. Az „öreg” ne- kigyűrkőzött, nézegette, ta­nulmányozta egy darabig, azután simán beindította. — Otthon érzem itt ma­gam folytatja a beszélge­tést. — Többet vagyok a gyárban, mint a lakásom­ban. Nem tudom elképzelni az olyan ember életét, aki kétévenként munkahelyet változtat. Ennyi idő alatt nem lehet kibontakozni a munkában, nem adhatja ön­magát■ A szakmát szeretni, a munkahelyen lelkiismere­tesen dolgozni kell, akkor tisztelnek és megbecsülnek. 1969-ben lett a könnyű­ipar kiváló dolgozója, két bronz kitüntetést kapott újításért, és kétszer nyerte el s Kiváló újító címet, legutóbb pedig bronzplaket­tel jutalmazták. Szerintem az élet öröméi a jól végzett munka adja. Munkaidő ,után legtöbbször az unokámmal játszom, S ha nyugdíjba megyek, sze­retnék sokat utazni. Kül­földre is, erre eddig nem sok időm volt. Tekintete újból a papír­gépet keresi. Nézi a szárí­tószalagon percenként 130 méteres sebességgel haladó papírt. A papírt, amely vé-. gigkíséri egész életén. T. Rt! í ‘ Ezrével sorakoznak a 10 kilogrammos háztartási gázpa­lackok a zalaegerszegi töltőállomáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents