Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 19. Olyanok Toltunk mint az állatok Amerikai kalonák vallomása Vietnamról Nem szerettem az iskolát, és a felső általánosban... négy év kellett ahhoz, hogy befejezzem a felső három osztályt, mivel mindig lóg­tam az órákról... és... ami­kor fiatal voltam az isko­lában az volt a legnagyobb hőstett, hogy minden hét végén összegyűltünk, és el­mentünk, hogy a táncmu­latságokon összeverjük a kubaiakat Ekkor Miamiban éltem, s itt ez megszokott dolog volt... és hét alka­lommal ítéltek el különféle vétségekért és garázda ma­gatartásért... és három évet kaptam erőszakért, de ezt feltételes büntetéssé változ­tatták át... és el kellett mennem katonának... négy évig szolgáltam a tengerész- gyalogosoknál. — Be kellett vonulnui? — Hát... feltételesen en­gedtek szabadon a börtön­ből... és akkor ismét össze­verekedtem... tudják... s emiatt, ismét börtönbe ke­rültem... s akkor a védő­ügyvédem azt mondta a tá­rónak, hogy jobb volna, hogyha bevonulnék— ez majd helyrehoz... — Szándékában volt bevo­nulni? _ Hát igen— Szerettem v olna katona lenni, mivel.« valóban úgy hittem, hogy— a háború igazságos.— de azt gondolom, hogy az volt a legfontosabb, hogy kide­rítsem, igazi férfi vagyok-e, a úgy véltem, hogy csak ily módon tudok megbizo­nyosodni róla— Az embe­rek igyekeztek megmenteni és segíteni rajtam, de csak ha átkel az ember az óceá­non, akkor látja, hogy ki­csoda— (megtalálod az is­tent)- ha igazán szükséged van rá, akkor megtalálod— és— azt akartam látni, hogy milyen is vagyok valójában, bátor-e vagy gyáva, és— Jelentkeztem a tengerész­gyalogosoknál, és felvettek, s ez valóban megváltoztat­ta fölfogásaimat— Hogy úgy gondoltam volna, hogy mást is tudnék tenni, akkor meg­tettem volna... — Jól viselkedett? í — Nem... kiverték két fo­gamat— Mivel nem alkal­mazkodtam oly gyorsan, ahogy kellett volna, és... __ Elmondhatná, hogy tör­tént ez az eset? — Igen... öt kilométert kellett teljes felszereléssel futnunk minden étkezés előtt— és öt kilomé­tert minden étkezés után, és... én egyszerűen kihánytam mindent, amit megettem... és akkor ismét engedély nélkül beszéltem. Például, amikor valakinek ki kellett mennie, a követ­kezőképpen volt: engedélyt kellett kérni a rangidőstől: Uram, ez és ez a közka­tona engedélyt kér, hogy beszélhessen”. Erre a követ­kező választ kapta: „Mit kívánsz, te újonc?” A fele- let: „Uram engedélyt kerek a távozásra, hogy szüksége­met végezzem!” Erre: „Olyan sürgős?” Valasz: „Igen, uram!” Erre két lehetőség között ' választhatott. Ezt mondhatta: „Oké... szaladj körbe a szobában három­szor szirénázva, hogy bizo- nyítsd, mennyire sürgős . Erre természetesen, sziré­názva kellett szaladgálni a szobában. Ha úgy vélte, hogy nem sürgős a dolog, a következőt , mondta: „Rendben van, várj egy óra hosszat! De ha hazudtál— S ha közben mégis kiment az ember, megütötte. így tehát választhattunk: vagy bérezettünk a nadrágba, vagy megüt... Én azonban... nem gondoltam, hogy— ez így természetes. Az ember­nek meg kell bolondulnia... Azon a napon... nem fu­tottam, egyszerűen lépked­Gyermekét sirató anya tem. ...Ha valaki elesett, keresztül kellett taposni rajta, s ha megkerültük, megbotoztak bennünket... Így én egyszerűen félelmem­ben, hogy keresztül gázol­nak rajtam, elkezdtem lép­kedni... és akkor az az alak rám kiáltott: „Fuss!” S ak­kor még megkérdezte: „Hogy hívnak?” Én pedig ezt válaszoltam: „Nil köz­katona, uram!” Erre azt fe­lelte: „Futnod kelL” Ezt vá- laszpltam neki: „Fáradt va­gyok”. „Állj félre. Meg fo­god bánni” — válaszolta. A következőket feleltem: „Már megbántam”. Ezután félre­álltam. Akkor azt akarták, hogy fussak végig a kato­nák sorfala között, miköz­ben ütlegelnek. Kettő meg is ütött... Amikor befejez­tük a kiképzést, a követke­zőket mondták: „Most már tengerészgyalogosok vagy­tok. Most már emberek vagytok!” Akkor valóban büszke voltam, és képes lettem volna akár ötven évig is katonáskodni... Azt gon­doltam, hogy túl vagyok a legroszabbon, de ekkor Viet­namba küldtek... A Vietnamba érkezésem utáni harmadik héten őr­ségre osztottak be egy tü­zérségi támaszponton— Ti­zenhatan voltunk őrségen— Négyen minden őrhelyen... Kézigránátjainkból hiány­zott a gyutacs, nehogy va­laki szerencsétlenül járjon... És a puskák sem voltak megtöltve és engedély nél­kül nem is volt szabad használni a fegyverünket... És akkor, hogyha valamit észrevettünk, jelenteni kel­lett az őrparancsnoknak. Az őrparancsnok az őrhelyeket járta, ellenőrizte, nem al­szanak-e a katonák... És az egyik ellenőrző kőrútján el­fogták a bennszülöttek... Észrevettük őket, de senki sem adhatott parancsot, hogy .rájuk lőjjünk— Az én őrhelyemet nem támadták meg... a másik három őr­hely ellen intéztek táma­dást. Amikor megláttam őket, nem kértem én senki­től sem engedélyt, hanem egyszerűen lőni kezdtem... _ Először ölt embert? — Először. A következő reggelen— a következő reg­gelen megnéztem halott baj­társaimat. Fellebbenthettem a szemfedőt, és jól megnéz­tem őket, egészen közelről... és akkor azt mondtam— tudják... ez a valóság... va­laki valóban meg akart ölni engem... és... ha egy­szer elhibázom a dolgot, le­hetetlen többé helyrehozni a hibát... Tehát nem szabad hibát vétenem, — A táborban a kiképzés idején bizonyos értelemben felkészítették erre? — A kaszárnyában, a ki­képzés alatt, minden este mielőtt aludni tértünk vol­na, ismételnünk kellett... énekelnünk kellett a tenge­részgyalogság himnuszát— mozdulatlanul fekve az ágyon énekeltük a himnuszt, majd a, következőket kellett ismételgetnünk: „Minden nap a hadseregben... min' den nap ünnep... Minden étel lakoma... Imádkozunk a háborúért... Isten áld meg a tengerészgyalogságot... Is­ten áld meg oktatóinkat— Imádkozzunk a háborúért... És minden este ezt kellett ismételgetnünk. A kiképzés közben énekeltünk... pél­dául az egyik így hangzott: „ölj, ölj, ölj...” És amikor gyakoroltuk a dzsudót, az éjszakai harcot— a nappali harcot... ezt kellett kiáltoz­nunk: „Ölj, ölj, ölj!” és— „Igyekezz bennszülöttet öl­ni!”... Kíváncsian vártunk..., hogy alkalmazzuk, amit ta­nultunk... és... hogy szol­gáljuk nemzetünket... mivel abban a hiszemben éltünk, hogy ez a nemzet érdeke... (Folytatjuk.) Allende levélben fordult a dolgozókhoz Salvador Allende chilei elnök levelet intézett a chilei dolgozók egységes szakszervezeti központjához, és abban a kormány és a maga nevében elismerését fejezte ki a főváros dolgo­zóinak „forradalmi magatar­tásukért”. A fővárosi vállalatok dol­gozói ismét bebizonyították öntudatukat. Akcióegységük múlt pénteken meghiúsítot­ta a reakciónak azt a kísér­letét, hogy zavargásokat provokáljon a főváros köz­pontjában, és ezzel aláássa a népi kormány tekintélyét — írja Allende, majd hang­súlyozza: az imperializmus és a burzsoázia ellen vívott harcban létre kell hozni minden dolgozó egységét. Allende elnök köszönetét fejezte ki az El Teniente rézipari vállalat munkásai­nak is, akik továbbra is dolgoznak a bányában. Mint írja, kötelességének tartja, hogy a rézipari komplexum dolgozóinak egyes kategóriáit hibás magatartásuk felül­vizsgálására kényszerítse. Antifasiszták találkozója Brüsszelben Brüsszelben véget ért az antifasiszta ellenállás harco­sainak találkozója, amelyen 20 európai ország háborús veteránjai, partizán-szövetsé­gek tagjai, a hitleri kon­centrációs táborok egykori foglyai vettek részt. A ta­lálkozón elfogadott határo­zat felszólítja az összes jó- akaratú embert, küzdjenek a neonácizmus és a neofa- sizmus maradéktalan felszá­molásáért, követeljék a dél- vietnami politikai foglyok szabadonbocsátását, ítéljék el a fasiszta rezsimeket. Indira Gandhi nyilatkozata jugoszláviai útjáról Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke ju­goszláviai hivatalos látoga­tását befejezve, vasárnap elutazott BelgrádbóL Elutazása előtt, vasárnap délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen látogatása legfontosabb eseményének Tito elnökkel folytatott megbeszéléseit nevezte. A miniszterelnöknő hangsú­lyozta, hogy tárgyalásai a jugoszláv vezetőkkel „rend­kívül hasznosak” voltak, és azokon külpolitikai kérdé­Japán katonai segély délkelet-ázsiai országoknak sekről, mindenekelőtt az el nem kötelezett országok po­litikájáról volt szó. Hozzá­fűzte, hogy „az el nem kö­telezettek mozgalmában In­dia és Jugoszlávia szorosan együttműködik egymással és sok kérdésben megegyezik, vagy hasonló az álláspont­juk”... mára nyújtott gazdasági tá­mogatást, s ezek az orszá­gok az Egyesült Államok­tól kapott segélyt közvetle­nül katonai célokra tudják fordítani. A Japán Szocialista Párt vasárnap bejelentette: olyan titkos dokumentum van a birtokában, amely azt bizo­nyítja, hogy Japán „közve­tett katonai segélyt” szán­dékozik nyújtani a délkelet­ázsiai országok kormányai­nak. A Közős Piac országaiban Kötelező a biztonsági öv A közös piaci országok' szállításügyi miniszterei megállapodtak abban, hogy kötelezővé teszik országaik­ban a biztonsági öv haszná­latát nemcsak a személygép­kocsik, hanem a teherautók vezetői számára is. Az új rendelkezést folyamatosan vezetik be, és az a más or­szágokból érkező gépkocsik vezetőit egyelőre nem köte­lezi. A közlekedési szakértők •egyébként azt is javasolják, hogy tegyék egységgé az al­koholfogyasztási normákat is. Míg ugyanis a kö^ös Újraélesztő mentőkocsik A dokumentumot a május végén Tokióban lezajlott japán—amerikai katonai együttműködési értekezleten vitatták meg. Az akció lé­nyege az. hogy Japán fokoz­za a Fülöp-szigetek, Indo­nézia, Malaysia, Singapore, Thaiföld és Dél-Korea szá­piaci országok egy részében a gépkocsivezetők számára mindenfajta alkohol fo­gyasztása tilos, addig egyes országokban 0,8 ezrelékes véralkohol-tertalmat — te­hát nagyjából egy-két pohár sör fogyasztását — még megengedhetőnek tartják, sőt vannak olyan országok, például Belgium, ahol az 1,5 ezrelékes véralkohol-tar- talom sem számít bűnnek. A szakértők a szigorítást javasolják, tekintettel az al­koholfogyasztás következté­ben történő balesetek mind nagyobb számára, Lengyelországban az R (Reanimáció) betűs mentő­kocsik és a klinikák újra­élesztő készülékei egyre több embert hoznak , vissza a „másvilágról”. Az újraélesz­tő berendezés egyik fő ele­me az úgynevezett defigril- látor, az elektromos műszer, amely a szívműködés zava­rát — a fibrillációt — Számok a szélvédőn A nagy sebességgel szá­guldó gépkocsi vezetője minden figyelmét az úttest­re, a körülötte bonyolódó forgalomra összpontosítja, miközben alig van lehető­sége rápillantani a műszer­falon ma még igen rossz helyen levő, látószögéből ki­eső sebességmérőre. Pedig nagy szüksége lenne rá, hogy mindenkor tisztában legyen járművének pillanat­nyi' sebességével, ■ részint azért, mert a nagy sebessé­get egy idő után megszokja az ember, és könnyelművé válik a kanyarokban, leté­áramütések hatására mt szünteti és a szív ütem működését megindítja. Ez két a készülékeket Lengye ország korábban importé, ta. Most gyártásukat — ku tatók és konstruktőré együttműködése eredmény« képpen — megkezdte a lódzi orvosi műszergyár. réseknél stb., részint pedi az esetleges sebességkorlát«, zási előírásokra való tekin tettel. Angol szakemberek olya« sebességmérő műszert konst ruáltak, amely a gépkocsi­vezető látómagasságában, a szélvédőüvegre jól látható számokkal kivetíti az autó haladási sebességének érté­két. Ez a megoldás semmi­vel sem költségesebb, mint a ma használatos mutatós vagy kúszócsíkos műszer hiszen csak egy kis optikai blokkot kell még beéoíteni a számjegyes óra mellé. Vezeték nélküli távszabályozás Az elmúlt két évtizedben hatalmas fejlődés ment vég­be a televíziós adás- és vé­teltechnikában. A kezdeti elektroncsöves, kis képer­nyőjű készülékek helyét ma már tranzisztorizált, auto­kus hangolóblokkot építet­tek bele, mellyel kiválaszt­ható a méteres vagy a de­ciméteres hullámhossz-tar­tomány megfelelő adása Vezeték nélküli távirányító egységet is készítettek a matikus szabályozású, kisebb méretű, de mégis nagyobb teljesítményű gépek foglal­ják el. Ezek egyike á leg­újabb szovjet gyártmányú „Horizont—105”, amelyet egy sor előnyös tulajdonság jellemez. Képernyőjének átló-mére­te 67 centiméter. Csatorna- kapcsoló helyett elektroni­Mustár a kígyók ellen Zoológusok hosszú ideig tartó kísérletek után meg­állapították, hogy a kígyók elvesztésére. a legegyszerűbb és leghatásosabb szer a kö­zönséges étkezési mustár. A mustár elháríthatatlan aka­Fal tőzegből Az építőiparban egyre többféle anyagot használ­nak. Vannak már közönsé­ges építőanyagnak tartott különleges anyagok, mint például a forgács, a darált szalma stb. és vannak még egzotikusnak számító építő­anyagok is. például a kávé és a kakaóbab feldolgozá­sának mellékterméke... Az építőanyagok területén a legfrissebb újdonság a tőr készülékhez, amellyel a ki­és bekapcsolást, a csatorna- váltást, a hangerőszabályo­zást, a készüléktől távol ül­ve is el lehet végezni. Az adás rögzítésére a készülék­hez képmagnetofon csatla­koztatható, és a magnetofo­non rögzített kép visszaját­szásra is alkalmas a „min­dentudó” készülék. dályt jelent a különböző fajta kígyóknak, India déli államaiban a helyi lakosok jól ismerik ezt a módszert, és időtlen idők óta használ­ják a mustárt kígyók ellen. zeg, amelyet cement és gipsz keverékéhez adnak. A tőzeg­lapok gyártásának tech­nológiáját kolozsvári szak­emberek dolgozták ki. A tő­zeggel készült panellek könnyűek és tartósak. Leg­főbb előnyük azonban ki­tűnő hőszigetelő tulajdonsá­guk. Ebben a vonatkozás­ban a tőzegnek nehezen* akadhat versenytársai iá

Next

/
Thumbnails
Contents