Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP f.h* -$*&(' lfl?3. Június 12. Amerika útjain 5. Mibe kerül egy vakbélinűtét? NDK Hétvégi forgalmi rendszabályok Á vakbélgyulladás általá­ban a „legjobbkor” szokott jönni. Amerikába kellett volna repülnöm. Washing­tonból azonban telefont kaptam barátomtól, hogy utazásomat egy héttel ha­lasszam el, mert vakbél­gyulladása van. A repülő­jegy kicserélése nem körül­ményes dolog, de vajon mi a helyzet ott Washington­ban egy vakbélműtéttel? Négy nap múlva már a beteg telefonált. A követke­ző beszélgetés zajlott le kö­zöttünk : — Már otthon vagy? — Itt gyorsan gyógyíta­nak. — De mégis? — A részleteket majd itt. Amint megérkeztünk Was­hingtonba első kérdéseink barátunk egészégi állapo­tára vonatkoztak. — Minden rendben. De nézd csak ezeket a papíro­kat ... A papírok arról szóltak, hogy Mr. Sztrelnyikov át­fúródott vakbelét eltávolí­tották. Egyikünk életében először látott efajta papíro­sokat. Rendkívül érdekes volt számára. „Vérvizsgálat —■ 25 dol­lár. Vizeletvizsgálat — 22 dol­lár. Különféle vizsgálatok 35 dollár. A sebész honoráriuma — 200 dollár. Kórházi kezelési költsé­gek naponta — 200 dollár. Televízió-használat — na­pi 3 dollár.” Mr. Sztrelnyikovnak ösz- szesen 1112 dollárjába ke­rült vakbelének eltávolítá­sa. Ebben az összegben ben­ne van a diagnózist megál­lapító orvos honoráriuma, a fiziológiai oldat ára, a var­ratok eltávolításának díja. Ha Mr. Sztrelnyikov a szov­jet kórházakban rendszere­sített 'hét napig marad kór­házi ápolás alatt, akkor a számla összege legalább 50 százalékkal emelkedik. Ter­mészetesen Mr. Sztrelnyikov, aki egy olyan ország ál­lampolgára, ahol az orvosi ellátás ingyenes, nem saját zsebéből fedezte a kórházi ápolás költségeit. Az állam fizetett helyette. A kórház­ban viszont csak négy na­pot töltött, mint hasonló műtétnél az amerikaiak általában. Az orvosok helyett a sajtóember Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az operációt egy nagyon jó kórházban végezték. New Yorkban, miközben azon vitatkoztunk, hogy az ame­rikai átlagembernek meny­nyibe kerül a szülés, a gyógykezelés és a halál, be­tértünk egy szerényebb kór­házba. Ennek a kórháznak szülőosztálya is volt, és mi — két izgatott apa képében •— feljutottunk a harmadik emeletre. Vastag üvegablak mögül, akár egy akvárium­ból, mutogatták a szülész­nők a boldog apáknak a fe­hér pólyába csavart egy, de legfeljebb kétnapos apró amerikaiakat Amikor az il­lendőség által megengedett közelségbe Kerültünk, egy 20 esztendős fehér angyal megkérdezte, mi miért nem kérjük ivadékaink megmu­tatását Azt válaszoltuk, hogy szeretnénk valamelyik orvossal egy félórát elbe­szélgetni. Az angyal, név szerint Elizabeth, odaveze­tett bennünket az orvoshoz. Rendkívül érdekes sétát tettünk a folyosókon és a szobákban. Az orvosok, fi­atalok és öregek, miután megtudták, miről van szó, különösen viselkedtek. Az egyik sebésznek sürgős ope- rálnivalója támadt. A má­sik kijelentette, hogy ő eb­ben a kórházban új ember. A harmadik valami olyas­mit mondott, hogy az or­vosok is betegek. Illetlenség lett volna ezeket az embe­reket sírba kergetnünk. Elizabeth, aki a szülészeti osztály titkárnője volt, meg- szimatolta, hogy egy nem akármilyen esemény kellős közepébe pottyant, s nevet­ni kezdett. Végül az egyik szobában egy testes, vastag dioptriás szemüvegű 45 év körüli or­vos „igazított el” bennün­ket. A. úr és az „előrecsomagolt” tájékoztató 1 — Tudom; hogy az urak milyen kérdéseket 1 fognak feltenni. A földszinten ren­delkezésükre áll egy úr (megmondta a vezetéknevét, a keresztnevét és a beosz­Kelet-Afrikában a nagy szárazság következtében kiszá­radtak a források és a kutak, s a mezőgazdaságban ,:!yOs aszály pusztít. A képen: Az egyik kút Timbuktu köze­lében (Maliban), amelyből már csak iszapos vizet mer­hetnek. , tását). Viszontlátásra, ura­im! Minden komolyabb ame­rikai intézményben — akár magáncég, akár állami hi­vatal — feltétlenül van egy ember, aki a sajtóval tartja a kapcsolatot. Az újságírók ugyanis fecsegő természe­tűek. Ezt ennek az embernek kell kivédenie. Nos, beszélgetésünk olyan természetű volt, hogy ezt a sajtóembert csak A. úr­nak nevezhetjük. Széles mosollyal fogadott bennünket és kitűnően „elő­recsomagolt” tájékoztatóval szolgált. Íróasztala tele volt brossúrákkal, röplapokkal és a kórházi szolgáltatások ár­jegyzékeivel. Minden ana­lízisnek, kardiogramnak, di­agnózisnak, a gyógyítás ide­jén a konzultációnak — szabott ára volt. Külön kér­dés a műtét, magyarázta Mr. A. Itt az árban a be­teg négyszemközt egyezik meg az orvossal. Rendsze­rint az történik, hogy a be­teg annyit fizet, amennyit a sebész kér. Egy szokvá­nyos vakbélműtét ára rög­zített — 150 dollár. A mű­tét utáni gyógykezelés ára naponta szintén 150 dollár. Ily módon egy vakbél eltá­volítása 700 dollárba kerül.' Körülbelül ugyanennyibe kerül egy szülés, ha az nor­mális lefolyású, ha nem, ak­kor 90 dollár a felár. Kórházi árjegyzék A szép kivitelű nyomtat­ványok az emberről és a be­tegségekről úgy emlékeznek meg, mint ahogyan például egy televíziós készülék ja­vítási árjegyzéke hangzik: képernyő — ennyi és ennyi, lámpacsere — ennyi és eny- nyi, — forrasztás, beállítás — ennyi és ennyi. Sajtóemberünk megértet­te az árjegyzék kegyetlen ridegségét és sietett megma­gyarázni, hogy Amerikában vannak eszközök, amelyek­kel csökkenteni lehet annak a csapásnak az erejét, amely az embert olyankor éri, ami­dkor éppen segítségre lenne szüksége. Beszélt a biztosító társaságokról, az ingyen kórházakról, a jótékonysági intézményekről. Mi udvari­asan hallgattunk, jegyezget- tünk, kérdéseket tettünk fel, azután . elhallgattunk. Rá­gyújtottunk, áttértünk más témára. És ekkor a fizeten­dő orvosi ellátásban érde­kelt emberünk panaszkodni kezdett a májára és ponto­san az ellenkezőjét mondta annak, amiről 10 percen keresztül beszélt. (Folytatjuk) V. Peszkov >. , B. Sztrelnyikov A nagy autóforgalom miatt a magyarországi balatoni aijtóforgalmának hétvégi rendezéséhez hasonló rend­szabályokat léptettek életbe az NDK számos autósztrádá­ján. A rendezésnek az a lénye­ge, hogy péntek estétől va­sárnap hajnalig az odafelé, hétfőn pedig a visszafelé ve­zető irányban a négy sávból hármat vesznek igénybe. A két-kétsávú autósztráda egyik ágán tehát ellenfor­galmat vezetnek be. Itt a maximális sebesüket órán­ként 80 kilométerre korlátoz­zák, de ettől az intézkedés­től így is a torlódások elke­rülését várják. Az autósztrá­da másik ágán, ahol két sá­von egy irányban áramlik majd a forgalom, továbbra is 100 kilométer lesz a ma­ximális sebesség. Jeruzsálem Brandt kancellár látogatása JERUZSÁLEM: Az Izrael­ben tartózkodó Willy Brandt nyugatnémet kancellár va­sárnap Jeruzsálem óvárosá­ban ellátogatott a szent he­lyekre. Látogatása során ki­sebb németellenes tünteté­sekre került sor. Elégettek egy náci zászlót és röplapo­kat osztogattak. A kancellár ezután Teddy Kollek jeruzsálemi polgár- mester vendége volt a város­házán. Odaérkezésekor ismét voltak németellenes demonst­rációk. Néhány tüntetőt őri­zetbe vettek. A városházán Brandt ki­jelentette, hogy „igen érde­kes” megbeszéléseket folyta­tott az izraeli vezetőkkel. Reményét fejezte ki, hogy tárgyalásai némileg hozzájá­rulnak majd a közel-keleti béke megteremtéséhez,, to­vábbá a kétoldalú együtt­működés javulásához. Segély Harmim millió dollár Kubának » Kuba — a szocialista or­szágok mellett — egyre több kapitalista országgal szélesíti gazdasági kapcsolatait. A közelmúlt sikeres mexikói, kanadai és japán tárgyalások után Svédország nyújtott je­lentős támogatást a szocia­lista Kubának. A napokban aláírt megál­lapodás értelmében Svédor­szág tíz év alatt összesen 30 millió dollár összegű se­gélyt nyújt a kubai oktatás­ügy és tudomány fejleszté­séhez. Hegnyílt a 42. poznani vásár Gierek meglátogatta a magyar pavilont VARSÖ: Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották a 42. poznani nemzetközi vásárt, amelyet az idén első ízben rendeznek kettéosztva: külön tartják meg a gépek, műszerek, fel­szerelések. nehézipari és elektromos berendezések és a hasonló áruk bemutatóját, s külön a fogyasztási cikke­két. Vasárnap az első poznani műszaki vásár nyitotta meg kapuit. Bejáratánál 30 részt­vevő ország nemzeti zászlai lengenek. Legjelentősebb ki- állótíja a Német Szövetségi Köztársaság, ahonnan 320 cég — hatvannal több mint tavaly — mutatja be áruit. Növelte kiárusítási terüle­tét a Szovjetunió, az NDK. Belgium. Franciaország. Ja­pán és Nagybrítannia is. összesen több mint négy­ezer vállalat kínálja termé­keit. Hazánk az idén harminc- harmadik alkalommal szere­pel a poznani vásáron, ez­úttal 2300 négyzetméter fe­dett és 5700 négyzetméter nyitott területtel. 8 külkeres­kedelmi vállalatunk van je­len termékeivel. Különösen jelentős a Technoimpex. a Nikex, a Transelektro és a MOGÜRT részvétele. Válla­lataink a többi között bemu­tatják a legújabb magyar számvezérléses szerszámgépe­ket. automatikus esztergákat, optikai mérlegeket, mezőgaz­dasági gépeket, szervizállo­másokat, csomagoló automa­tákat, villanymotorokat, var­ró- és vasalógépeket. A fogyasztási cikkek poz­nani vásárát szeptember 23— 30. között tartják meg. Edward Gierek, Henry Jablonski és Piotr Tarosze- wicz vasárnap megtekintet­te a poznani nemzetközi mű­szaki vásár magyar részle­gét. A lengyel párt- és ál­lami vezetőket pavilonunk­ban Németi József, hazánk varsói nagykövete, valamint a kiállítási részlegünk veze­tői köszöntötték Koromcsapadék Katowicében A Lengyel Tudományos Akadémia ökológiai intézete több mint tíz éve vizsgálja a légkör szennyezettségének a városi lakosság egészségére gyakorolt hatását. A tudó­sok megállapították a szeny- nyezettségi veszély nagysá­gát: Varsóban egy év alatt egy négyzetkilométer terü­letre mintegy 250 tonna, Ka­towicében 550 tonna „ko­romcsapadék” hull. Annak megállapítására, mennyire veszélyezteti a levegő szeny- nyezettsége 1 a városlakók egészségét, gyermekek és serdülőkorú fiatalok (5—18) évesek) korcsoportjaiban vé­geztek felméréseket. Az agg­lomerációkban lakó fiatalok fejlődését összehaspnlították a Balti-tenger partján, a len­gyel tóvidékeken és az ala­csony hegyvidékeken élő len­gyel gyermekek fejlődésével. Hosszmérés — levegővel A tömeggyártásban mecha­nikai, optikai, elektronikus és pneumatikus eljárásokat vagy ezek kombinációját szo­kás használni a méretek gyors és pontos ellenőrzésé­re. Az utóbbi időben előny­ben részesítik a pneumatikus műszereket, mivel azok különbség, amit a levegő mé­rőhelyenkénti kiáramlása­kor mérnek, arányos a mé­retekkel, ami a műszerská­lán hosszmértékben nyom­ban le is olvasható. A ská­la egy-egy osztása 2, 1. il­letve 0,5 mikronnak felel meg. érintkezés nélkül mérnek, és kevésbé kényesek említett társaiknál. A pneumatikus mérés alapelve a következő: a le­vegő adott nyomással fúvó­kán áramlik át, majd elha­lad a mérendő felületek mel­lett. A „beszűkülések” kö­vetkeztében előálló nyomás­A képen látható pneuma­tikus mérőkészülékkel egy adott alkatrész — jelen eset­ben egy lépcsős tengely — öt méretét lehet ellenőrizni gyorsan és megbízhatóan. A fúvókák egyszerű cseréjével a műszer jnérőtartománvá- nak bővítése vagy szűkítése lehetséges. Aknakutató bálnák Az Egyesült Államok ha­ditengerészeti flottája a bar­na delfinekkel és tengeri oroszlánokkal folytatott hosz- szú ideig tartó eredményte­len titkos kísérletek után (•arra akarták megtanítani az állatokat, hogy észleljék és felezzék, hol vannak aknák) most bálnákkal ért el ered­ményeket. A Hawai-szigetek térségében folytatott kísér­letek során egy körűibe) ü' 540 kilogramm súlyú bálna állkapcsai között tartott spe­ciális berendezéssel 500 mé­ter mélységbe merült alá. Ez a berendezés segíti á bálná­kat, hogy 270 kilogramm sú­lyú terhet hozzon felszínre 300 méter mélységből vagy 135 kilogramm súlyt 600 mé­ter mélyről. Vízfürdős landolás Nagy-Britanniában kísér­leteket folytattak a repülőgé­pek leszállási úthosszának csökkentése érdekében. A repülőtér betonburkolata alatt hidráns rendszert — csővezeték-rendszert — léte­sítettek. amely vízsugárra árasztja el a leszálló gépet és így a repülőgép gyorsab­ban csökkentheti sebessé^-H. Ez a rendszer egyben a tűz­veszély ellen is védelmet nyújt Madarakat pusztított a rovarírtószer A II. világháború óta több ízben fordult elő. hogy a gyomirtók és a műtrágyák mezőgazdaságban történő al­kalmazása után — Európá­ban és a tengerentúl egy­aránt — tömeges madárpusz­tulásra kellett felfigyelni. Hollandiában például a 60- as években széleskörűen al­kalmazott rovarirtószer hasz­nálata következtében mint­egy 2000 madár pusztult el A tengerparton, ahol 1954­ben még 40 000 tengeri fecs­kefészket számláltak. 1965- berr már mindössze 650 fész­ket találtak. Az ok: az ipa­ri eredetű, klórtartalmú szennyeződés. 'Svédországban az utóbbi években a mező- gazdaságban széleskörűen al­kalmazott metil- és higany­tartalmú szerek miatt ka­tasztrofális mértékbeh csök­kent bi zonj létszáma. madárfájok

Next

/
Thumbnails
Contents