Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 10. Brezsnyev amerikai látogatása hduard Baszkakov, a 1ASZSZ szemleíró ja írja Ideológiai együttműködési szerződést írt alá Varsóban a közelmúltban az MSZMP és a LEMP KB küldöttsége. Képünkön Aczél György, az MSZMP PB tagja, a KB titkára és Jan Szydlak, a LEMP PB tagja, a KB titkára kicserélik az aláírt okmányokat (Telefoto — CAF—MTI—KS) Nyugat-európai szakszervezeti mozgalom Különállás vagy együttműködés Nyusat-Európa gaz. dasági fejlődésének fő tendenciái, a tőkés integráció előrehaladása, az amerikai monopóliumok fokozott behatolása, minőségi változást hozott a társadalmi-gazdasági helyzetben. A nyugateurópai munkásosztálynak eleddig kevésbé ismert, újfajta ellenséggel kellett felvennie a harcot — a hatalmas nemzetközi monopóliumokkal, amelyek országhatárokat nem ismerő jellegük miatt sohasem tapasztalt arzenált képesek harcba vetni munkásaikkal szemben. Ahol a munkások követeléseikkel lépnek fel, sztrájkkal fenyegetőznek, ott csökkentik vagy leállítják a termelést, és ezzel párhuzamosan felfuttatják azt egy másik országban levő üzemükben. A multinacionális konszernek kihívására a nyuGörögország köztársaság Lengyel orvosokkal Laoszban A WHO-jelvénnyel ellátott hosszú teherautókaraván nagy port kavar fel. (WHO — az Egészségügyi Világszervezet — World Health Organisation kezdőbetűi.) Kocsink, egy elképzelhetetlenül forró „Land- Rover” Bán Hóm körzet első falujához közeleg — 30 kilométernyire vagyunk 1200 .gyerek kap oltást Egyelőre öt falu mintegy 1200 gyermeke kap oltást. Ebben a körzetben a múlt évben különlegesen nagy volt a gyermekhaíálozás aránya diftéria és gyermek- bénulás következtében. A megfelelően képzett egyetemi hallgatók már néhány nappal korábban a falvakba érkeztek, hogy felvilágosítsák a lakosságot az egészségügyi akció céljáról. Az égető trópusi nap elől csak rövid felüdüléshez jutunk a kunyhókat körülvevő pálmák és banánbokrok árnyékában. Pihenésre nincs sok idő. Dr. Kalicins- ki beolt egy kisbabát— egy pillanatra megáll a munkában és letörli a verítéket homlokáról. Rágyújt egy cigarettára, s ez a kikapcsolódás illúzióját jelenti számára. Közben a fehérköpenyes diákok a kunyhókban végzik az oltást, a gyerekek sírnak, megijedtek az injekciós tűtől. Alkonyodott, amikor munkánk befejeztével hazafelé indultunk. Villanyvilágítás nincs, a falu hirtelen elsüly- lyedt az éjszaka sötétjében. Anya- és csecsemővédelem A kötetlen beszélgetés során lassanként kibontakozik ennek a munkának sokrétűsége, amely az itt működő kis orvoscsoportra vár. Az országban ugyanis csupán 60 orvos él. Rajtuk kívül még egy 18 főből álló külföldi orvoscsoport működik. Elsőrendű feladatuk az anya- és csecsemővédelem. Egészségügyieket is kiképeznek erre a munkára, ellenőrzik a közegészségügyi szolgálat munkáját, propagálják a női higiéniát, ismertetik a helyes gyermek- táplálás- és gondozás alapelveit. Az Egészségügyi Világ- szervezet évi 80 000 dollárt bocsát a laoszi egészségügy rendelkezésére. Ezenkívül Vientianetől, Laosz fővárosától. Az akciót dr. Kajetan Ka- licinski, varsói orvos vezeti, aki a WHO szakértőjeként 14 hónapja dolgozik a vien- tianei égészségügyi minisztériumban. A Királyi Egészségügyi Fakultás 10 hallgatója kíséri: ők végzik el az országban először a gyermekbénulás elleni oltásokat. Sajnos, nemcsak a villany- világítást nélkülözi a falu lakossága, hanem a tiszta vizet is. És ez nagyon megnehezíti a közegészségügyi munkát. Másnap dr. Kalicinskivel a tájékoztatásügyi minisztériumban találkozunk: kíséretében van a helyi sajtó- ügynökség vezetője, Kma- csong Luangprasent, aki Varsóban végezte egyetemi tanulmányait, s feleségül lengyel lányt vett. A feleségét is magával hozta Vien- tianeba. Kmacsong Luangprasent szívesen emlékezik és beszél a Lengyelországban töltött időről. Nemsokára már egy klímaberendezéssel felszerelt vendéglőben ülünk és ünnepélyes szertartásossággal isszuk a kínai teát. Dr. Kalicinski felhasználja az alkalmat és néhány tanácsot ad: Az első: naponta fogyasszunk a megszokottnál nagyobb mennyiségű sót; másodszor: ne együnk salátát és fagylaltot, mivel ezek a legfertőzöttebb ételek; harmadszor: tartsunk feltétlenül minden nap déli szünetet. egészségügyi felszerelést is szállít. Az ország szükségleteinek megfelelően • mindenekelőtt anya- és csecsemő- védelmi hálózatra lenne szükség. Továbbá a malária elleni küzdelemre és ún. egészségügyi központok tervezésére. A program megvalósítására mintegy nyolc évet szánnak. Ha megvalósul, a helyi egészségügyi szervek önállóan is működőképesek lesznek. Vientianeban már működik a hároméves orvosképző iskola. Hendryk Hodorowskí a lengyel Interpress hír- ügynökség vietnami tudósítója Éleződő ellentmondáfok Szüntelenül éleződnek az ellentmondások az Egyesült Államok és Latin-Amerika között. A kontinens szinte valamennyi országában egyre erősebben bírálják Washington politikáját, amely sérti ezeknek az országoknak alapvető érdekeit. Ugyanakkor néhol olyan reményeknek is hangot adtak, hogy a tavalyi elnök- választások után az USA kormánya talán bizonyos fokig felülvizsgálja irányvonalát déli szomszédaival szemben. Ezeknek a reménységeknek első „felülvizsgálására” az Amerikai Államok Szervezete Amerikaközi Szociális Tanácsának a kolumbiai Bogotában lezajlott ülésszaka adott ^lkaimat. Az ülésszak megmutatta, hogy az USA politikája Latin-Ame- rikával szemben nem változott. Ezt a politikát Bogosában az ülésszakon résztvevő országok több képviselője élesen bírálta. Rámutattak arra, hogy a korábban vállalt kötelezettségek ellenére az USA nem csökkenti, sőt emeli a protekcionista vámsorompókat. Washington hivatalos politikája, akárcsak korábban, most is támogatja az USA monopóliumait abban, hogy ioyomást gyakoroljanak azokra az országokra, melyek saját ellenőrzésük alá helyezik természeti kincseiket, / véget vetnek a külföldi tőke önkényeskedésének. A küldöttek felszólalásaikban erélyesen tiltakoztak az ellen, hogy az USA rézmonopóliumai gazdasági háborút folytatnak Chile ellen, s nyomást gyakorolnak azokra az országokra, melyek független politikát folytatnak. Bogotában ismét elhangzott az a követelés, hogy számolják fel a „hidegháború” maradványait az amerikaközi kapcsolatokban, érvényesítsék a 'békés együttélés elvét. A küldöttek jóváhagyólag nyilatkoztak a kontinens több országának arról a döntéséről, hogy helyreállítja kapcsolatait Ku- oával, felléptek azon államok diszkriminálása ellen, melyeknek társadalmi rendszere nem tetszik az imperialistáknak. A tanács ülésszakán elszigetelődött amerikai küldöttség lényegében semmit nem tudott szembeállítani e bírálattal, csupán megerősítette Washington irányvonalának változatlanságát. Ez a magyarázata annak, hogy a bogotai ülésszak küldöttei minden korábbinál határozottabban egységes akciókra szólították fel a latin-amerikai országokat nemzeti érdekeik védelmében. Ez a tendencia egyre inkább utat tör magának a kontinensen. Tükrözi a kontinens országainak egyre erőteljesebb önállósulási törekvéseit. A békeszerető emberek szerte a világon megelégedéssel fogadják a szovjet— amferikai kapcsolatokban megindult normalizálást, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának közelgő Egyesült Államok-beli látogatását pedig a nemzetközi közvélemény a háború veszélyének csökkentéséhez és a népek közötti kölcsönösein előnyös együttműködés megteremtéséhez való új, fontos hozzájárulásnak tekinti. Egyes rosszindulatú emberek mégis úgy próbálják beállítani az eseményeket, mintha a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása „más államok érdekeinek rovására” történne, sőt valamifajta „emberiség elleni szovjet— amerikai összeesküvést jelentene. Hogy is van ez valójában? Tavaly májusban, Moszkvában Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke történelmi dokumentumot írt alá, amely leszögezi azt a vitathatatlan igazságot, hogy nukleáris korszakunkban csak a békés egymás 1973. június 1-én Papado- pulosz miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be, hogy megfosztották trónjától az 1967. december 14. óta Rómában önkéntes száműzetésben élő Konstantin görög királyt és az országot köztársasággá nyilvánította. A katonai junta vezetője Papadopulosz ideiglenesen átvette az elnöki tisztségeit is. Görögország államformája 1829 óta királyság volt. (A kb. 450 évig tartó görög demokráciát i. e. 146-tól a római uralom évszázadai követték, Görögország 395-től mellett élés elve lehet és kell, hogy legyen a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egyetlen lehetséges alapja. Ezen az alapon kezdett fokozatosan bővülni a szovjet —amerikai együttműködés több fontos, a békét szolgáló területen. Kétségtelen, hogy a folyamat hatást gyakorol- más államokra. Hiszen a Szovjetunió a legerősebb szocialista hatalom, az Egyesült Államok pedig egyelőre a kapitalista világ vezető állama. Ezért kétoldalú kapcsolataik javulása nagymértékben hozzá fog járulni a nemzetközi politikai légkör általános javulásához. Nem nyilvánvaló-e például az, hogy ha az Egyesült Államok a békés egymás mellett élés álláspontjára helyezkedik, az „erő helyzetéből való fellépés” hívei elveszítik legfontosabb támaszukat? A stratégiai fegyverkezés bizonyos korlátozásáról szóló szovjet— amerikai megállapodás pedig csökkentette a termonukleáris konfliktus kiroba Bizánci Birodalom része. 1458-tól török uralom alá került, amely alól 1829-ben szabadult fel). A kibontakozó belső politikai harcok során az országban jelentős balratoló- dás ment végbe. A hadsereg 1967. április 21-én a „kommunista veszély elhárítására” végrehajtotta a NATO által kidolgozott „Prome- theusz-tervet” és katonai diktatúrát vezetett be. Konstantin görög király 1967. december 13-án puccsot kísérelt meg a katonai kormány ellen, majd elmenekült az országból. (TERRA) bánásának veszélyét, amely elkerülhetetlenül magával rántotta volna a világ több országát is. Ami pedig a szovjet— amerikai hosszú lejáratú kereskedelmi-gazdasági megállapodásokat illeti,' ezek olyan tényezőkké válnak, amelyek hozzá fognak járulni a nemzetközi kapcsolatok hosszú évekre szóló stabilizálásához. A szovjet—amerikai tudományos-műszaki együttműködésről szólva fontos mci;említeni: a két ország közötti információ- és szakember-csere kétségtelenül közelebb viszi az emberiséget ahhoz, hogy legyőzze az olyan betegségeket mint például a rák, vagy a szívkoszorúér megbetegedések. Egyszóval hiába öltik j magukra „az emberiség ér- 1 dekei védelmezőinek” mezét j a szovjet—amerikai kapcso- , latok javulásának ellenzői. Valójában kizárólag azoknak a köröknek a nevében lépnek fel, amelyek a fegyverkezési hajszában érdekeltek és semmi közük sincs az emberiség érdekeihez. gat-európai munkásosztály csak egyféleképpen válaszolhat: a szervezett dolgozók harca sem ismerhet országhatárokat. E felismerés első jelét egy évvel ezelőtt tapasztalhattuk, amikor a Dunlop—Pirelli brit—olasz cég dolgozói egyesítették követeléseiket, közös sztrájkot hirdettek, megakadályozva ezzel, hogy egymás ellen játsszák ki őket. Erre az eredményre azóta is gyakran hivatkoztak, követendő példaként. Gyakorta tették fel a kérdést: hogyan lehetne biztosítani a nyugateurópai szakszervezeti mozgalom egységét? Az előrelépést segítette az európai politikai légkör javulása. A hidegháború éveiben a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett szakadás után az egyss nemzetközi központok viszonyát az éles szembenállás jellemezte. A három fő központ — s ez jelenleg is érvényes — a Szakszervezeti Világszövetség (a szocialista országok és a tőkés országok kommunista pártjaival együttműködő szak- szervezetek), a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (az Észak-Ame- rika, illetve Nyugat-Európa szociáldemokratái befolyásolta szakszervezetek), s végül a Munka Világszövetsége (felekezeti, főleg katolikus szakszervezetek). Viszonyukban az utóbbi években lassú, fokozatos javulás érezhető. De hogy csak tendenciáról van szó, azt bizonyítja az új nyugat-európai szakszervezeti tömörülés megalakulásának körülménye, annak programja. Az SZVSZ tavaly márciusban javasolta olyan önálló. eevséges európai szerveiét megalakítását, amelyben minden szakszervezet — tartozzék bármely nem-
