Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

1973. június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a KGST prágai ülésszaka A nemzeti jövedelem növekedésének fő forrása a termelékenység Betöltetlen orvosi állások — Sok a jogszabály Népgazdaságunk az elmúlt esztendőben az 1972-es terv­ben meghatározott és a ne­gyedik ötéves tervvel össz­hangban álló céloknak meg­felelően fejlődött — állapí­totta meg tegnapi ülésén az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága, amely megvitatta az államháztartás elmúlt évi költségvetésének végrehajtását. A költségvetés végrehaj­tását az elmúlt napokban az országgyűlés több állandó bizottsága is megvitatta, az ott elhangzottakat a munka- csoportok vezetői, megbízot­tai summázták. Dr. Pesta László, a szociális és egész­ségügyi bizottság elnöke el­mondotta, hogy a képviselők örömmel állapították meg: esztendőről esztendőre növek­szik az egészségügyi tárca költségvetése. Nagy gond azonban, hogy sok orvosi állás betöltet­len. Üres az ápolónői he­lyek 9—10 százaléka is. Dr. Ortutay Gyula, a kultu­rális bizottság elnöke toikná- csolta képviselőtársainak vé­leményét: a kulturális ágazat nagyobb részt érdemelne a nemzeti jövedelemből Sok év elmaradását kell pótolni, s közben újabb gondokat kell megoldani. MUNKA - KERESET - TOVÁBBKÉPZÉS Szövetkezeti nőbizottsás^ok tanácskozása Munkaterv — Lakáshelyzet Vb ülés Szolnokon és Törökszent- miklóson Tegnap ülést tartott a szolnoki és a törökszent­miklósi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Szolnokon első napirendi pontként Molnárné, dr. Tóth Éva osztályvezető be­számolt a szervezési és gaz­dasági osztály munkájáról. Ismertette a tanácstörvény­ből adódó tennivalókat, be­szélt, a tanácstagok és a bizottságok tevékenységéről. A szervezési osztály be­számolója után megtárgyal­ták és elfogadták a vb má­sodik félévi munkatervét. Törökszentmiklóson a ne­gyedik ötéves terv lakásépí­tési helyzetével foglalkozott a végrehajtó bizottság. Dá­vid István főmérnök, a mű­szaki osztály vezetője tájé­koztatásából megtudtuk, hogy a tervezett 1526 lakás közül eddig 576 készült el. Nagyrészük családi ház, de egyre több a társas és az OTP lakások száma. Sok ház építése azért húzódik el, mert nincs kivitelező és kevés az anyag. Javítani kell az átadott épületek minőségét is. (Folytatás az 1. oldalról.) országok népgazdaságának tervszerű, arányos és biz­tonságos fejlődését, a gaz­dasági hatékonyság növelé­sét. A magyar népgazdaság fejlődését befolyásolja az alapvető nyers- és fűtő­anyag- az energia-szükség­letek kielégítése. Azt csak a baráti országok segítségé­vel, velük szoros együttmű­ködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST-orszá- goknak is vannak. ezért érthető, hogy a nyersanyag- és energiagondok megoldá­sára minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk már a tervkoordináció előkészí­tő szakaszában. Kézenfek­vő, hogy a közös gond meg­oldásából minden KGST-or- szágnak ki kell vennie a részét. Azok az országok, amelyek jelentős energia- forrásokkal rendelkeznek, segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — ame­lyek természetes energia- forrásokkal nem vagy csak kevéssé rendelkeznek — az energia-kitermelés és -szál­lítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniok. Az ülésszak nagy figyel­met fordított a tagországok földgáz- és kőolaj-ellátásá­nak problémáira és megbí­zást adott arra, hogy a kö­vetkező hónapokban gyorsí­tott ütemben tisztázzák a felmerült megoldási lehető­ségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számá­ra gyártson és szállítson. Nagyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tudunk szállítani, hogy gyorsabban és több atom­erőmű épülhessen. A magyar ipar a gáz- és olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és automatikákból korszerű gyártmányokkal rendelke­zik. Bejelentettük, hogy to­vábbi fejlesztést kívánunk végrehajtani, figyelembe vé­ve a baráti országok szük­ségleteit is. A nyersanyag- és energia­problémák mellett ugyan­csak nagy figyelmet kell fordítani a terv-koordiná­ció során a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban, amelyek szerkezetének ki­alakításánál kölcsönösen al­kalmazkodnunk kell egy­más igényeihez. A tervek koordinációja a ja van jelenleg a martfűi ci­pőipari tanintézetnek. Igaz, az elmúlt húsz év sok válo- zást hozott az iskolának. Tíz esztendeje, hogy nemcsak szakmunkásokat képeznek ott, hanem cipőipari szakkö­zépiskola is megnyitotta ka­puit. Tegnap sok szép ünnep volt az intézetben. Délelőtt 11 órakor Fehérvári György* né, a szakközépiskola és szakmunkásképző igazgatója kiállítást nyitott. Tíz éve nem volt ilyen hírverő, a szakmá­hoz kedvet csináló bemutató az iskolában. Az ügyeskezű cipésztanulók, az iskoja mű­vészeti szakköreinek legszebb munkái láthatók a kiállítá­son: szép cipőmodellek, kézi­munkák. hímzések, díszoár- nák. bőrdíszműves ajándék­tárgyak. A fotoszakkör az. is­kola életét is bemutatja — képekben. Tegnap nyitották meg Kun­hegyesen a Vízgépészeti Vál­lalat 1. sz. gyáregységének bemutató helyiségeiben a vízügyi vállalatok szakmun­kástanulóinak és öt évvel nem régebben végzett ífjú- *, munkásainak munkadarab­KGST-országok gazdasági együttműködésének alapve­tő módszere, amelyet a vál­tozó körülményeknek meg- lelően szüntelenül fejleszte­nünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatá­rozta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedé­seket, a közös szállítások­ból és vállalkozásokból ere­dő kötelezettségeket, ame­lyeket a KGST országok a komplex program értelmé­ben előirányoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari együttműködés fejlesztésé­nek jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak megha­tározó szerepe van az álta­lános gazdasági fejlődésben, döntően befolyásolja vala­mennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttmű­ködés előrehaladásával még korántsem lehetünk elége­dettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsü­lendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széles körű szakosítási tevékenység fo­lyik a gépiparban, de saj­nos, ennek ellenére az or­szágok gépiparában nem csökken, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fon­tos termék szakosításában nem sikerült megállopdásra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Las­san fejlődik a részegység­kooperáció, holott számos területen ez igen kézenfek­vő és hasznos lenne. Gon­dot okoz az is, hogy a gép­ipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre nö­vekvő szükségleteknek meg­felelően, és sajnos, vannak ágazatok, ahol a gépek és berendezések jó része még elmarad a világszínvonaltól. Mindezek alapján — és er­re mi is nagy nyomatékkai hívtuk fel a figyelmet — erőfeszítéseinket az elkövet­kező időkben az olyan bel­ső és nemzetközi gazdasági feltételek létrehozására kell összpontosítani, amelyek elősegítik, hogy a gépipar korszerű gépekkel és beren­dezésekkel lássa el a fel­használókat. — Hogyan össze­gezné Fock elvtárs az ülésszak vitáit? Az ülésszak eredményes és hasznos volt, bár látványos határozatok nem születtek. Ez érthető is, hiszen az integ­jaiból rendezett kiállítást. A verseny jellegű bemutatón négy vízügyi igazgatósághoz tartozó pályázók vettek részt eredeti nagyságú gépalkatré­szekkel, kicsinyített, működő modellekkel, amelyek okta­tási szemléltetésre kiválóan rációs komple* program megvalósításának első sza­kaszában vagyunk. A hala­dás általános iránya jó, jól­lehet az előrelépés néhol gyorsabb is lehetne. Az egészséges türelmetlenség nyilvánult meg valamennyi KGST-ország részéről, ki­fejezésre juttatva azt az eltökéltséget, hogy a szoci­alista gazdasági integráció komplex programjában megfogalmazott céljainkat együttes erővel mihamarább valóra váltjuk. Az egész ülésszak munká­ját mélységes politikai fe­lelősség hatotta át. Az el­múlt időszakban növekedett a világban az érdeklődés a KGST iránt. Ennek csak egyik megnyilvánulása a KGST és Finnország között létrejött egyezmény, ame­lyet az ülésszak most meg­erősített. A tanácsülés meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a Végrehajtó Bizott­ság kidolgozta azt az eljá­rási rendet, amely szabá­lyozza, milyen módozatok­ban és formákban alakítsák ki kapcsolataikat a KGST- vel a nem tagországok. Ez minden bizonnyal megköny- nyíti a további tárgyaláso­kat. Az érdeklődés ugyanis tovább nő. Ebben vélemé­nyem szerint két tényező játszik szerepet: a KGST- országok megnövekedett gazdasági ereje és a kelet­nyugati gazdasági kapcsola­tok fejlődésének kedvező politikai légkör. A folyama­tot tovább kell erősíteni, és következeteseh kell munkál­kodni a KGST országok gazdasági együttműködésé­nek fejlesztésén, a szocia- alista gazdasági integráció kibontakoztatásán. Végezetül megemlítem, hogy az ülésszak alkalmá­val lehetőségem nyílott ar­ra is, hogy a hivatalos na­pirenden kívül megbeszélést folytassak a KGST-orszá­gok delegáció-vezetőivel több, az együttműködésün­ket érintő kérdésekről. Így külön megbeszélést folytat­tam Koszigin elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével, valamint Jaroszewicz elvtárssal, a lengyel kormány elnökével az országaink közötti kétol­dalú gazdasági kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről, valamint a KGST-beli együttműködés egyes prob­lémáiról. — Mondotta be­fejezésül Fock Jenő. alkalmasak. A műszaki szak­emberekből álló zsűri a leg­jobb pályaműveket az OVH szentendrei kiállító csarno kában megrendezendő állan­dó vízgépészeti bemutatóra választja ki. Képünkön egy hidraulikus keretes fűrészgép modellje. Megyeszerte sárgul a ga­bona a határban s az aratási felkészülés finisében tarta­nak a termelőüzemek, a szol­gáltató vállalatok. A török­szentmiklósi és a szolnoki MEZŐGÉP, a megyei AGRO- KER és a mezőtúri Gépészeti Főiskolai kar tanműhelye már el is készítette a nyári beta­karítási ügyelet menetrend­jét. Eszerint: június 20-tól, a betakarítás végéig — előre­láthatóan augusztus 20-ig — mind a négy helyen beveze­tik az ügyeletet. A szolgáltató vállalatok hétköznapokon reggel 7-től este 7 óráig, szombaton reg­gel 7-től délután 5 óráig, va­sárnap és minden ünnepnap pedig reggel 7 órától délután egy óráig fogadják az ügye­Emelkedik a képesítés nél­kül tanító pedagógusok szá­ma, nem megnyugtató ' a könyvtárak helyzete. A bizottság kérte: a nagy la­kótelepeken épülő óvodákat, iskolákat sorolják a kiemelt, anyagilag megfelelően támo­gatott beruházások közé. Gá- csi Miklós, az ipari bizott­ság elnöke javasolta, hogy vizsgálják felül azoknak a vállalatoknak a helyzetét, amelyeknél az elavult tech­nológiai berendezések — szaknyelven: a nullára leírt eszközállomány — 30-tól 50 százalékig terjed. Bartha János képviselő a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság üléséről be­számolva egyebek között arra figyelmeztetett, hogy javíta­ni kell a tárcaszintű jogsza­bályok kiadásának rendjén. Ezek a paragrafusok mind sű­rűbben jelennek meg, szin­te már áttekinthetetlenül, s gyakran nincsenek össz­hangban más tárcák ren­delkezéseivel. Ezután dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tájékoztat­ta a terv- és költségvetési bi­zottság tagjait a népgazda­ság elmúlt évi fejlődéséről, Hogyan változott a szö­vetkezetek nődolgozóinak helyzete a párt Központi Bizottságának nőpolitikái határozata nyomán? Erről volt szó a MÉSZÖV, a KI- SZÖV, a nagykunsági, vala­mint a tiszavidéki és jász­sági mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek területi szö­vetsége nőbizottságának teg­napi közös tanácskozásán. Részletesen megvitatták a mezőgazdasági, az ipari, a lakás, a takarékszövetkeze­tek és az ÁFÉSZ-ek nődol­gozóinak helyzetét. A termelőszövetkezetek­ben a nők folyamatos fog­lalkoztatását megnyugtatóan megoldani még nem tud­ták. Vannak jó kezdeménye­zések nem is egy helyen. Néhány szövetkezetben megszervezték a tészta, a ládakészítést, a porcukor, a liszt és mosószer csomago­lását, a MÉK-kel együttmű­ködve a zöldség- gyümölcs válogatást és feldolgozást. Ahol nem találták még meg a hasonló munkalehe­tőségeket, a nők továbbra is előnytelen helyzetben vannak. Kevesebb a jöve­delmük, nem tudják ledol­gozni egy évben a 220—250 tízórás munkanapot és így nem kaphatják meg a kü­lönböző juttatásokat. (Ház­táji föld, szabadság, beteg­ügyelet kiszolgálja az erő- es munkagépet, az anyagot, al­katrészt, javítást igénylőket egyaránt. Ha valamilyen gép- alkatrész hiányozna az AG- ROKER raktárán diszpécser- szolgálatuk telefonon továb­bítja a megrendelést a MEGÉV-hez. Még így is 24 órán belül szállítják az al­katrészt, közvetlenül a meg­rendelő címére. A MEZŐGÉP Vállalatok és a mezőtúri tan­műhely minden gépjavítást soronkívüi elvégez az aratá­si időszakban. A garanciális javítások rendje pedig a kö­vetkező a megyében: Mező­túron az AGROKER és a fő­iskolai tanműhely garanciális szolgálata Szolnokon pedig a MEZŐGÉP Vállalat szolnoki illetőleg pénzügyi helyzeté­ről. Utalt arra, hogy tavaly a belső és külső egyensúly­viszonyok jelentős javulása a gazdasági növekedés előző évinél valamivel lassúbb üte­me mellett következett be. A nemzeti jövedelem va­lamivel több mint öt szá­zalékkal nőtt, míg az anya­gi termelés ágaiban a fog­lalkoztatottak száma csak kis mértékben emelkedett. i A nemzeti jövedelem növe­kedése tehát majdnem teljes egészében a munka terme­lékenységének emelkedéséből származott. Az előterjesztést követő vi­tában — számos más téma között — szó esett a szanált tsz-ek gondjairól. A képvi­selők úgy vélték, hogy job­ban kellene segíteni azokat a közös gazdaságokat, amelyek az 1970-es, igen jelentős bel­vízkárok miatt kerültek ag­gasztó helyzetbe. A képvise­lők fontosnak tartották a vállalati, pénzügyi fegyelem szigorítását, hiszen nem egy tanács került átmenetileg sú­lyos helyzetbe azért, mert a területén dolgozó üzemek, vagy szövetkezetek nem fi­zették be idejében adóikat, járulékaikat. ségi, szülési segély.) Egyes szövetkezetekben az alap­szabály módosításával ked­vezőbbé tették a nők szá­mára ezeknek a juttatások­nak a feltételeit. Az ipari szövetkezetekben a foglalkoztatottak ötven százaléka nő. Az utóbbi években a nehéz fizikai munka gépesítésével, a sza­bad szombat bevezetésével, az éjszakai műszak mente­sítéssel kétségtelen meg­könnyítették munkájukat. Ugyanakkor a nők hatvan százaléka 1500 forintnál ke­vesebbet keres havonta. En­nek részben szakképzetlen­ségük az oka, továbbképzé­sük viszont sokszor aka­dályba ütközik. A megye negyven ÁFESZ- énél, huszonhárom takarék és harminckilenc lakásszö­vetkezetnél százharmincezer ember dolgozik, többségük asszony, lány, mégis a gaz­dasági vezetők között kevés a nő A vita alapján csak né­hány alapvető és megoldás­ra váró feladatot említet­tünk. S hogy ez a kép meg­változzon, azért a nőbizott­ságoknak is következete­sebben, és szívósabban kell képviselniök a nők érdekeit munkahelyükön — hangsú­lyozták a tegnapi tanácsko­zás résztvevői. K. K. gyáregysége végzi el az álta­luk javított, felújított gépek garanciális munkáit. A négy cég javítási körze­teket. ügyeleti központokat alakított ki a megyében. — Szolnok, Tószeg. Törökszent- miklós, Cibakháza, Jászbe­rény, Kunhegyes, Kisújszál­lás és Mezőtúr között osztot­ták fel az e helyeket körül­vevő községek, termelőüze­mek kiszolgálását. — A két MEZŐGÉP, AGROKER és a mezőtúri tanműhely együttes levélben fordult a termelő- szövetkezetek elnökeihez, az állami gazdaságok igazgatói­hoz, részletesen ismertették az ügyelet szolgáltatásait, a gépjavítás, az alkatrészellá­tás feltételeit. ! * Szakmunkástanulók remekei Kiállítás Martfűn és Kunhegyesen Háromszázharminc tanuló- s ■MMHÉj MÉ I Június 20-tól aratási ügyelet a megyében Az AGROKER, a két MEZOGEP és a mezőtúri főiskola a biztonságos betakarításért létükön jelentkezőket. — Az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents