Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
1973. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A fiatalok magatartása erkölcsi alap az ifjúsági törvény végrehajtásához Interjú Szívós Antallal, a KISZ Szo’nok megyei Bizottságának első titkárával Szeptember 23-án lesz két éve, hogy kihirdették az 1971. évi IV-es számú ifjúsági törvényt. Akkor — néhány hét múlva — jelent meg a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1043-as számú határozata a törvény végrehajtásáról majd egymás után láttak napvilágot a különböző szaktárcák végrehajtási utasításai, melyek alapul szolgáltak a helyi intézkedési tervek kidolgozásához. Felkerestük Szívós Antalt, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkárát, és interjút kértünk tőle az ifjúsági törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. — Az ifjúsági törvény jelentőségét hogyan tudósították a KISZ-szervezetekben — o gazdasági, hivatali és intézményi vezetők körében? — A KISZ szervek és szervezetek vezetőivel alaposan megismertettük a törvényt,. és felkészítettük őket a feladatok, tennivalók ellátására. Erre felhasználtunk minden kínálkozó lehetőséget, így a KISZ-ve- zetőképzést, a titkári értekezleteket, és külön csak azért is hívtunk össze különböző szintű, fórumokat. Tízezrek ismerték meg a törvényt Jól segítette a törvény tudatosítását a KISZ-oktatás is, melynek keretén belül megyénk fiataljainak tízezrei megismerkedtek a jogokat és kötelességeket magában foglaló 1971. évi IV-es törvénnyel. KISZ-alapszervezeteink az elmúlt év őszén kötelező témaként tárgyalták meg a törvényt taggyűléseiken. A gazdasági, hivatali és intézmények vezetőinek körében is tudatosították, ismertették a törvényt. A Szolnok megyei Tanács 31/1972. (IX. 15.) számú határozata jelentős támogatást adott ehhez. A határozat magában foglalja, mik a helyi tanács, illetve a tanácsi irányítású gazdasági egységek, hivatalok, intézmények feladatai a végrehajtásban. Külön említem a minisztériumi iparvállalatokat, ahol véleményem szerint leggyorsabban hozzákezdtek a miniszteri utasítás megvalósításához. Külön megemlíteném az igazságügyi KISZ szervezetet, illetve a megyei KISZ bizottság mellett működő jogász bizottság munkáját. A fiatal jogászok, a KíSZ- alapszervezetek kérésére a helyszínen adtak és adnak segítséget az aktíváknak a feladatok végrehajtásához. Volt olyan eset is amikor a várt eredmény elmaradt. Hadd mondjak erre egv példát.- Az ÉPSZER KISZ szervezetek vállalta, hogy tanácskozást szervez, melyen szót ejtenek a törvény ■ feldolgozásáról, a mindennapi munkában való alkalmazásáról. A tanácskozásra meghívták az Épületkarbantartó és az Ingatlankezelő Vállalat vezetőit is, ők azonban nem jelentek meg a tanácskozáson — ebből nyilván arra lehet következtetni. hogy nem érezték szükségességét. Együttműködés a végrehajtásban — Hogyan sikerül együttműködni azokkal, akik felelősek a törvény végrehajtásáért? — A törvény végrehajtásában közreműködő, a végrehajtásért felelős szervekkel jó az együttműködésünk. Ez abban is lemérhető, hogy a törvény megjelenése óta fokozottabb érdeklődés a fiatalok iránt, megnyilvánul ez többek között abban is, hogy egyre rendszeresebbé válik a fiatalok képviselőinek bevonása a döntésekbe, égyre inkább érvényesülnek a törvényben megfogalmazott jogok, s amellett, nagyon helyesen, nő az igény a kötelességek teljesítésének számonkérésében is. Nagyfokú erkölcsi és politikai támogatást kapnak a KISZ alapszervezeteink a pártszervektől és szervezetektől. Egyre inkább rendszeressé válik a KISZ képviselőinek meghívása a párt és gazdaságvezetői megbeszélésekre. A KlSZ-titká- roknak mintegy 80—85 százaléka jelen van a döntések kimunkálásánál, meghozatalánál. KISZ vezetői nyíltan és őszintén elmondhatják véleményüket, javaslatot, észrevételt tehetnek. Sajnos KISZ vezetők egy része még nem él ezzel a lehetőséggel. — Mi jellemzi a végrehajtás jelenlegi helyzetét, milyen eredmények születtek és milyen gondjaik vannak? — A törvényből adódó feladatok konkrét meghatározása pártunk 1970. február 18—19-i ifjúságpolitikai határozatának . szellemében történik. Napjainkban még készülnek az igazgatói, elnöki utasítások. A nagyvállalatok és az állami gazdaságok igazgatói utasításai készen vannak. Tartalmukat, konkrétságukat tekintve jók, és ellenőrizhetők. Külön kiemelném az igazgatói utasítások azon részét, ami nagyban elősegíti a KISZ kommunista jellegének erősítését, meghatározza a KISZ szervek és szervezetek véleményezési és egyetértési jogait. Megfogalmazzák azokat a formákat és módszereket, melyek lehetőséget adnak a mozgalmi munka javításához, a követelmények emeléséhez. A Hűtőgépgyár vezérigazgatói utasításában többek között azt is megfogalmazták, hogy milyen mértékű munkaidőkedvezmény illeti meg a KISZ vezetőit. Az utasítások tartalmazzák az ifjúság közéleti tevékenységének javításával kapcsolatos konkrét tennivalókat, feladatokat, s a fiatalok bevonását az üzemi, termelő- szövekezeti vezetésbe. A törvény végrehajtása érdekében tett intézkedések elősegítik a fiatal nők társadalmi, szociális helyzetének javítását. Egyre inkább növekszik a fiatal nők aránya a választott szervekben, többet tüntetnek ki közülük mint korábban. A Tisza Cipőgyár példája Megemlítem a Tisza Cipőgyár példáját. Tudvalevő, hogy a gyárban igen magas a dolgozó nők száma. A vállalat nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a gyermekgondozási szabadságukat töltő .édesanyákkal ne szakadjon meg az üzem kapcsolata. A KlSZ-alapsxer- vezetek aktivistái . felkeresik, látogatásuk alkalmával . tájékoztatják őket munkahelyük eseményeiről, A gondoskodás és a törődés szép példája volt az is: hogy tavaly egyműszakos fűződét hoztak létre a kisgyermekes anyák .foglalkoztatására. — Kérem, szóljon az ifjúsági szervezetek további tennivalóiról, — Az ifjúsági szervezetek tennivalói között továbbra is vlső helyen szerepel a törvény és az ehhez kapcsolódó határozatok, intézkedési tervek folyamatos ismertetése, megértetése a fiatalok körében. Ez azért is nagyon fontos. mert az életkori sajátosságokból eredően a fiatalok ezrei kerülnek évről évre az szemekbe, termelőszövetkezetekbe. és előttük nyilván ismeretlenek azok az intézkedések. határozatok, melyek az üzemekben születtek (pl. igazgatói, elnöki utasítás, kollektív szerződés, alapszabály és ezek módosítási lehetőségei). Igen alapos és következetes munkát igényel a helyi gazdaságvezetői utasításokban foglaltak végrehajtásának segítése, figyelemmel kísérése és ellenőrzése. Járási és nagyüzemi bizottságaink minden lehetőséget, fórumot használjanak fel a munka javítására, a végrehajtás színvonalának emelésére. Végül, de nem utolsósorban minden KISZ-tag és KISZ-en kívüli fiatal a tanulásban, ( a termelőmunkában, a közéletben olyan magatartást tanúsítson, hogy ez erkölcsi alapot adjon a törvény végrehajtásának számonkéréséhez. Véleményem szerint ezzel tudunk a leghatékonyabban hozzájárulni ahhoz a szemléletváltozáshoz, melynek eredményeként megyénk társadalmának ügyévé válik az ifjúság nevelése — fejezte be nyilatkozatát Szívós Antál, a KISZ megyebizottság első titkára. Máthé László Öntözni továbbra is! Dr. Soós Gábor sajtótájékoztatója Dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és a soron lévő legfontosabb tennivalókról. Először a tavaszi munkák tapasztalatait összegezte. A továbbiakban dr. Soós Gábor összegezte, hogy a téli, illetve tavaszi időjárás milyen hatással volt a növényzetre. Hangoztatta, hogy összességében ugyan okozott* kiesést a szárazság, de helyes intézkedésekkel kiegyenlíthető. Rendkívül fontosnak tartja a csapadék pótlását. Mint mondotta, az esőzések ellenére még mindig 50—150 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. Mint említette, az öntözés területén nagyon sok hiányosságot észleltek, ösz- szesen 426 800 hektáron teremtették meg az öntözés feltételeit, , ennek ellenére május 20-ig' csupán 110 000 hektáron öntöztek. Megfelelő a rendelkezésre álló víz felhasználása a szolnoki, a debreceni, a. gyulai és a szombathelyi vízügyi igazgatóság területén. Az öntözés mellett nagyon fontosnak ítélte, hogy a mezőgazdasági munkákat, különösképpen a növényvédelmet megfelelő időben és minőségben végezzék el. A kölclki Ady Tsz mintegy r-09 kalaszlális holdon zárt rendszerben termeszt kukoricát. A képünkön látható l öldes Antal azonban még a hagyományos művelésű háztáji Kukoricatáblát luiltixátorozza Á gyors fejlesztés útja Ipars?ei‘ű termelési rendszer Szolunk megye inezőgazdasúímlmii A termelés dinamikus fejlesztése, s a gazdaságosság növelése természetesen nemcsak a kukorica- és cukorépa-termesztésben, hanem a növénytermelés és az állattenyésztés más ágazataiban is igény. — Örömmel is látjuk, hogy Szolnok megye üzemeinek vezetői ezt a szükségszerűséget is gyorsan (elismertek. Sok helyen megfeszítetten dolgoznak azon. hogy az élenjáró technológiát kialakítsák, és elterjesszék más termelési ágakban is. Reméljük, hogy rövidesen új iparszerű termelési rendszerek létrejöttének leszünk tanúi. A besenyszögi Kossuth Tsz a Jucernatertnesztés, a karcagi Lenin Tsz a rizstermesztés, a zagyvarékasi Béke Tsz a gyepgazdálkodás, a tiszaföldvári Lenin Tsz pedig a búza- termesztés korszerűsítésén. iparszeré termelési rendszerének megteremtésén fáradozik biztató eredménnyel. Az ágazati kutató intézeteket, a karcagi Talajművelési, a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési, a gödöllői Gépkísérleti Intézet kutatóit is bevonják e nagy munkába. Áz állattenyésztésben is A közeljövő feladata még az állattenyésztés — főként a szarvasmarha- és a juhtenyésztés — iparszerű termelési rendszerének kialakítása a gyepgazdálkodással szoros összefüggésben. Ennek megfelelő alapegységei, fő létesítményei lehetnek a már elkészült, vagy a jövőben felépülő szakosított telepek. Nem kis gondot jelent a korszerű zöldség és szőlőtermesztési rendszerek kialakítása sem. Ezekre még várjuk a gesztorok jelentkezését. Különösen indokolt lenne Szolnok körzetében és a Jászságban városellátó és nagy árutermelő zöldségtermesztő rendszerek, társulások kialakítása, illetve a Jászságban és a Tiszazugban a szőlőtermesztés korszerűsítése megfelelő összefogással. A rendszerek eredményessége sokban attól függ, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket a rendszer- gazda és partnerei is hogyan teljesítik.' Ez mindkét fél alapvető érdeke, hiszen az elért többlet termésből, a többlet jövedelemből részesednek. Ezért nem lehet egy-egy rendszerbe olyan gazdaságot felveni, amely durva hibákat követ el a technológia alkalmazásában, s- az előírt agrotechnikai beavatkozásokat elmulasztja. Természetesen a rendszergazda sem várhatja, hogy tartós szálak fűzzék hozzá partnereit, s azok fizessenek akkor is, ha a vállait szolgáltatásokat nem teljesíti a gesztor. A megyében míjködő zárt rendszerek — a szekszárdi kivételével, amely már a múlt évben is létezett — az idén vizsgáznak először. Az, hogy milyen lesz a bizonyítványuk, elsősorban tőlük függ. Tevékenységüket természetesen mi is és a tsz-szövetségek is figyelemmel kísérjük. Márcsak azért is. mert szeretnénk továbbfejleszteni a zárt rendszereket. ' Amit még a helyére heJl tenni A különböző termelési rendszerek kialakítása, illetve a meglevők továbbfejlesztése azonban több dolog tisztázását is feltételezi. Ázt máris megállapíthatjuk, hogy az iparszerű mezőgazdasági termelés rendszere minden támogatást megérdemel. Célszerűnek tartjuk azt is, hogv a különböző táiegvsé- gekben külön rendszerek alakuljanak, mert ezek jobban segítik a technológia helyesebb és biztosabb adaptálását. Vizsgálandó azonban, hogy mi egy zárt rendszer optimális nagysága. Az elaprózódás uavanis h-Strányos, gazdaságtalan lehet. Általános igény az is a legtöbb növénytermesztési rendszerrel szemben, hogv. a száraz művelésen túl, alakítsák ki az öntözéses technológiát is mindazon partner üzemükben, amelyekben az öntözés feltételei biztosítottak, illetve a jövőben megteremthetők a Tisza II. öntözőfürtjeinek megépülésével. A másik dolog: amíg egyrészről hasznos a rendszergazdák között kialakult verseny, ugyancsak ilyen hasznos lehetne együttműködésük is. Történetesen a tapasztalatok kicserélésében tevékenységük összehangolásában, géprendszereik közös szervizszolgálatában, a továbbképzésben stb. A rendszerek gyors elterjedését nyilván segítené az is, ha a gesztorok csak a ténylegesen felmerült költségek megtérítését kérik szolgáltatásaikért. Nem a haszon nélküli munkára gondolunk, hiszen az gátolhatja a partnerek érdekeltségének kialakulását a szoros együttműködésben és a ^technológia pontos alkalmazásában. Szükségesnek tartjuk azt is tisztázni, hogy a kutató intézetek érdekeltsége és felelőssége hogyan növelhető a rendszerekben? Továbbá, hogy egyazon üzem termelési szerkezetébe a különböző rendszerek hogyan illeszthetőki be. az egyes kultúrák milyen nagysággal szerepeljenek, figyelemmel az alapgépek egyezőségére, de az elővetemény- re, a vetésváltásra, a növényvédelemre, a tápanyag gazdálkodásra, az üzem- és munkaszervezésre is? Aztán: milyen úton lehetne növelni a. termelési rendszerek vertikalitását (egymásra épülését) például a ta- karmán.v.termelés — állattenyésztés — feldolgozássorban? A partnerek erdekeltsege Gondunk, hogy a zárt rendszerek működésében jelenleg a feldolgozóipar, az ellátó szervezet és a kereskedelem jelenléte még kevésbé érzékelhető, holott e rendszerek előnyös voltat számukra is közismert. Ezé ken kívül is sok gondot ad még a zárt termelési rendszerek kiterjedése. Egy részükre a gyakorlat adhat majd helyes választ. Ebben a munkában a gesztor és a partnergazdaságokra, a ku' tató intézetekre és az irányító szervekre egyaránt nagy feladatok várnak. F.zek azonban mégiscsak „örömteli” gondok, mert a felgyorsult fejlődés velejárói. Bizonyosak vagyunk benne, hogy megyénk mező- gazdasága a zárt rendszerek széles körű alkalmazásával a fejlődés helyes irányát választotta. Biztosak vagyunk abban, hogy ahol a feltételek megteremtődnek, a gazdaságok vezetői, tagjai nem késlekednek a csatlakozással. Addig azonban a hagyományos termeié^ fejlesztése, tökéletesítése nem maradhat el. Az élet ezt követeli mindenkitől egyaránt; . (Vége) Csorna János az MTVB mezőgazdasági és élelmezésügví osztályának vezetője * !l
