Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 28. Japán vélemény Himalájától délre O A gépkocsi csak lépésben tud haladni, mióta elhagy­tuk Madraszt. A városban csak a gyalogosokat kellett kerülgetni, itt viszont teli van az út ökrösszekerekkel. Előttünk is, mögöttünk is, cammognak. Furcsák ezek az ökrök. Az egyiknek be­felé görbül mindkét szarva, mint a kosé, a másiknak egyik szarva előre áll, a másik peckesen felmered, vagy olyan, amelyik lant formát visel a fején, a szarva közt kis csöngő. És jönnek piros és zöld, és sárga szarvú ökrök. Fiatal korukban hajlíthatják kü­lönböző formára a marhák fejdíszeit — parasztoknál ez az egyetlen luxus. Kis földút vezet Firuvan- mijurba, a tengerbe nyúló kis félszigetre. / — Ma nagyon nagy sze­rencsénk van — magyaráz­za kísérőm, Visvanathan, a nagy madraszi újság, a Hin­du munkatársa. — A város­ban van a Kalakshetra együttes legjobb szólótán­cosnője, úgyhogy este majd megnézhetjük, hogyan tán­colnak a nagyok. Most azt láthatjuk majd negyedórán belül, miként mozognak a kicsik. Firuvan- mijurban van ugyanis a Kalakshetra népi együttes A kapun istenek, a kapuban koldusok. A firuvanmijuri templom bejárata. iskolája. Itt képezik a jövő táncosnőit, zenészeit. A devadasik nemcsak táncoltak oooocxxoocoooooocxxxxxx>ocooooooooooc)Oo A hindu vallás mindig szoros kapcsolatban állt a zenével, a mozgással, a pa­pok után a templomokban a rangsorban rögtön a tán­cosnők következtek. A dé- vadasik nemcsak táncolni és énekelni tudtak, hanem ismerték a klassszikusokat, a filozófiát (olyan szinten, hogy önálló értekezéseket kellett írniuk) a hindu val­lásos szokásokat. Ötéves koruktól erre nevelték őket. Igaz, hivatásuk közé a pros­titúció is tartozott, ebben azonban senki sem talált kivetni valót. Dubois abbé a múlt század végén igaz keresztényi felháborodással írt a dévadasik illetlen in­tézményéről. De még ő is elismeri táncművészetüket. „Minden templom fontos­sága szerint nyolc-tizenkét dévadasival rendelkezik. Kötelességük naponta két­szer táncolni és énekelni a templomban, reggel és este. Ami a táncot illeti, elegen­dő bájjal csinálják, bár mozdulataik meglehetősen szemérmetlenek”. A prostitúció elleni küz­delem címén még az angol uralom alatt egy templom kivételével sikerült az in­diai szent helyekről szám­űzni a táncosnőket, s az indiai vallásos tánc szinte teljesen kiveszett. A Kalak­shetra együttes volt, amely szinte az utolsó pillanatban — megfosztva „erkölcste­len” járulékaitól — új élet­re keltette a vallás táncos­nőit. Zenélő félsziget A firuvanmijuri iskola olyan, mint valami klasz- szikus görög filozófus-ne- velde — Indiába telepítve. (És persze, a filozófiai gon­dolatok helyett itt a ritmus és a dallamívek kötik ösz- sze a tanárokat és a diá­kokat). Óriási pálmák min­denütt, s a fák tövében ap­ró pálmalevél-tetejű kuny­hók. Minden házacskában egy tanítvány és egy mes­ter. Tele van zenével a fél­sziget. Az egyik házikóban dobszóló dörömböl, a má­sikban a hosszú nyakú, hú­ros hangszer, a szitár nye­kereg, a harmadikban he­gedű szól. Kicsi, szép arcú, hófehér hajú idős hölgy mutogatja a házikókat: A. Annaduraj, valamikor híres táncosnő volt. Lila ernyőjével óvja arcát a naptól, s úgy megy rózsaszínű szárijában, a fák, s a bokrok között, mint va­lami légies, finom tündér. Reggel 8-tól 11-ig tart a foglalkozás, szünet nélkül, egyfolytában. Egy előadás legalább kétórás, most kell megszokni — az oktatási idő alatt — az erős igény- bevételt. A két legnagyobb házban a táncosok. Tizenöten-tizen- öten vannak. A tanár szin- kópás, nehéz ritmusokat ka­lapál egy fahasábon, és éne­kel hozzá. S a táncosok járják ezt a nehéz ugrá­sokból, szökkenésekből, las­sú ringatózásból és hirtelen irányváltozásból összetevődő táncot, amelyben minden kéz-, szem-, fej-, lábmoz­dulatnak jelentősége van. Színpadon Hetvenöt diák van, az egész országból jelentkez­nek, s egy felvételi bizott­ság választja ki, melyik gyerek kerül a pálmakuny­hók tanárai elé. Vannak persze kivételek, megfelelő összegért megtanítanak tán­colni olyan jómódú lányo­kat is, akik nem a szín­pad iránt áhítoznak, hanem jó férjet szeretnének fogni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a Kalakshet­ra együttes lányaiból lesz­nek India legjobb módú asszonyai. S akikből vezető táncosnő lesz, annak még gazdag férjet sem kell fog­nia — egy-egy estére ezer rúpiát is kap. (4—5000 fo­rintot.) Este Madrasz színházában fellép Saguntala, a táncos­nő. A színpadon Ganes, az elefántormányú isten előtt tucatnyi tömjén-rudacska ég. Szántál füstölők a ri­valda helyén. Bal oldalt a zenekar ül gyékényeken, s a ritmikus, monoton zenére szemének apró mozdításai­val elindítja a táncot az elelfántcsontbőrű asszony. Szemének pici mozdulata szinte kisugárzik a testére, előbb feje mozdul, majd válla, karja, dereka, majd lábai is. Az ének Buddhát dicséri, s őt dicsőíti minden mozdulat is. A 'régi India táncol a színpadon. Az, amit fölélesztett, föltámasztott, magábaolvasztott az új. Színpadon szól a zene, nem templomban, s a nézők zö­mében már nem földmíve­sek, hanem orvosok, mér­nökök, gyári munkások. Egy nagy iparváros polgárai. De az arcukon még a régi áhí­tat, s a tömjén szaga eljut a hátsó széksorokig is. Kereszty András (Folytatjuk) Kalakshetra, avagy a régi áhítat a csúcstalálkozóról Japán kormánykörökben a nemzetközi béke és biz­tonság megsziládítását szol­gáló jelentős eseményként értékeli Brezsnyev SZKP főtitkár és Nixon amerikai elnök csúcstalálkozóját. En­nek a véleménynek adott hangot a parlamentben Ta- naka miniszterelnök és Ohi- ra külügyminiszter és ezt hangsúlyozta a csúcstalálko­zó. sikerének üdvözlő nyi­latkozatában a Japán Szo­cialista Párt. Megfigyelők rámutatnak, hogy a szovjet —amerikai közeledés ered­ményeként japán kormány­körökben megerősödött azoknak a helyzete, akik szorgalmazzák az „önálló japán diplomácia” kibonta­koztatását és ezzel egyide­jűleg a japán—szovjet po­litikai és gazdasági kapcso­latok fejlesztését. A japán közvélemény minden eddiginél sürgetőb­ben veti fel, hogy Tanaka miniszterelnök és kormánya . kövesse a szovjet—amerikai példát, és az új világhelyzet : realitásait szem előtt tartva alakítsa ki saját politikáját és diplomáciáját Erre, — ’• hangsúlyozzák Tokióban — kiváló alkalmat nyújt majd Tanaka washingtoni, nyu­gat-európai és moszkvai lá- , togatása. • A hatalmon lévő konzer­vatív párt jobbszámya ugyanakkor igyekszik csök­kenteni a Brezsnyev—Nixon csúcstalálkozó nemzetközi jelentőségét és azzal vádol- ■ ja a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy „saját békéjét” kívánja rá­erőltetni a világ többi ré­széra. Európai Biztonsági Értekezlet A Ma|gyar Posta előrel- láthatólag július 3-án, a Helsinkiben összeülő Euró­pai Biztonsági és Együtt­működési Konferencia meg­nyitásának napján 10 forint névértékű kisí vet ad ki. A kisívben négy bélyeg és két szelvény helyezkedik el. A bélyegeken Lakner László grafikus nagy sikert ara­tott plakátja ismétlődik, amely két védőén behajló tenyérben fekvő európai térképet ábrázol. A szelvé­nyeken Helsinki két sok reménnyel figyelt épülete tűnik elénk: részlet Dipoli- ból és Finlandia madártáv­lati képe. A kisív keretén a konferencia neve magya­rul olvasható, a szelvénye­ken négy betűből álló fel­iratok a megbeszélések el­nevezésének rövidítését je­lentik a tárgyalások hat hivatalos nyelvén, valamint a vendéglátók iránti tiszte­letből finnül is. A téma fontosságát hűen kifejező rajzot ifjú grafikusművész, Vagyóczky Károy alkalmaz­ta bélyegre, és megtervezte a kisívet, amelyet az Álla­mi Nyomda dolgozói pá­ratlan gyorsasággal készíte­nek el, hogy a konferencia résztvevői előtt az új bé­lyeggel is jelezzék népünk békevágyát. MAGYAR POSTA HELSINKI Ég és Föld A Lengyelországba láto­gató filatelisták Krakkóból kirándulva két különlegesen elhelyezett postahivatalt ke­reshetnek fel. A wieliczkai sóbányák múzeumában 135 méterrel a föld felszíne alatt, gazdagíthatjuk albu­mainkat érdekes bélyegzők­kel. Zakopane mellett, a Kasprowy-csúcs 2000 méter­re nyúló ormára drótkötél- pálya vezet; az ottani posta­kezelőhely magaslati leve­gőn ad béyegzőt levelező­lapjainkra. í MAGYAR POSTA ■ Tartósított kenyér Svédországban Svédországban a pékárut majdnem kizárólag ipari módszerekkel állítják elő. Ebből következik, hogy a sütőipari cikkek szabványo­sítva vannak. A szakosított speciális üzemek kizárólag fehérkenyeret, finomárut és süteményeket gyártanak, a vegyes típusú és a speciális kenyérfajtákat a nagyüze­mek profiljában találjuk. Svédországban mind a fi­nomáru, mind a kenyréfele­ségek többsége cukorral, il­letőleg édes ízű adalék­anyaggal készül. A pékáru- féleségek többnyire tartós jellegűek is, hiszen a lakos­ság 28 százaléka szétszórtan él, ott pedig a kenyér tar­tóssága fontos követelmény. A sütőipari termékek tar­tósságát magasabb adagú cukorral, zsiradékkal és megfelelő csomagolással ér­ték el. Méreg a sonkában Hollandia nagyarányú ki­vitelt bonyolít le dobozolt sonkából, főleg, az USA-ba. A múlt év nyara óta azon­ban a holland export nehéz­ségekkel küzd, ugyanis a múlt évben az amerikaiak több hónapra felfüggesztet­ték az importot Hollandiá­ból és 1973 elején ismét a bevitel , újabb szünetetlteté- sével fenyegetőztek. Ugyan­is az amerikai húsvizsgáló szervek már a múlt év nya­rán az emberi egészséget veszélyeztető, koncentrált mennyiségben fedeztek fel hexaklórbenzol növényvédő- szer-maradványt a holland dobozolt exportsonkában. A hollandok később a vissza­maradt exportárut Nyugat- Németországba szállították, minthogy az élelmiszer­egészségügyi rendelkezések az amerikaiaknál sokkal enyhébbek. A lefolytatott vizsgálatok szerint a hexaklórbenzol nö- vényvédőszer-maradvány az Argentínából Hollandiába exportált takarmánykorpán át jutott a holland sonkába. Argentína Hollandián kívül több más nyugat-európai országba is jelentős meny- nyiségben exportált korpa­brikettet. Azóta Hollandia és az NSZK e takarmány importját beszüntette Ar­gentínából. 1973. elején azonban Hollandiában több takarmány megvizsgálása alkalmával ismét a megen­gedettnél magasabb hexa­klórbenzol (HSB) tartalmat találtak. Paradicsomszüret géppel A gépi betakarításra al­kalmas paradicsomnak egy­szerre érőnek, vastag ter­méshúsúnak, állóképesnek, repedésmentesnek, megfele­lő kocsány leválásának, jól szállíthatónak kell lennie. Ma még nincs egyöntetű ál­láspont a termesztendő faj­tákra vonatkozólag, de való­színű, hogy a klasszikus gé­pi szedésű amerikai VF— 145 paradicsomfajta bizo­nyul majd a legalkalma­sabbnak (átlagos hozama 650—680 mázsa lehet hek­táronként). A betakarító gép 1,4—1,7 km/óra sebességgel halad a táblán, miközben a késszer­kezet a növény szárát tőben elvágja. A lombostól felsze­dett paradicsom bogyólevá­lasztó szerkezetre kerül, ahol a paradicsomok elvál­nak a szártól. A különvá­lasztott bogyók válogatását az amerikai betakarító tech­nológia szerint a szántóföl­dön haladó gépen végzik Gépesített termesztésű paradicsom a konzervgyári válo­gatószalagon Gyümölcstermesztés Romániában Romániában tavaly 1 263 000 tonna gyümölcs termett. 1975-re már 2 130 000 tonnát terveznek. Az egy főre jutó friss gyü­mölcsfogyasztás 20—25 kg között van, ezt 1975-ig 50 kg-ra kívánják emelni. Az országban az elmúlt két év­tizedben több mint 260 000 hektárnyi gyümölcsöst tele­pítettek az állami gazdasá­gokban és a tsz-ekben. je­lenleg a teljes gyümölcster­mő terület 67 százaléka van a szocialista szektor kezelé­sében. Az ültetvények gyors üte­mű növekedése együtt járt a termelés szerkezetének lé­nyeges átalakulásával. A szilva aránya 1960—1972 kö­zött 61-ről 50 százalékra esett vissza, miközben az al­ma és a körte aránya 19-ről 31 százalékra emelkedett. Ugyanakkor új, értékes, bő- ventermő fajták termelését vezették be nagyüzemi mé­retekben. így például kb 32 000 hektáron telepítettek Jonathán és a Golden Deli- cious almafajtákat, 20 000 hektáron Toleu Gras szilva­fajtát, 5000 hektáron nagy­szemű, keményhúsú cseresz­nyefajtákat és kb. 7500 hek­táron sárgabélű őszibarack­fajtákat. Megindult a román kísérleti állomásokon neme­sített alma-, körte-, szilva-J cseresznye-, őszibarack- stb,' fajták elterjesztése is.'

Next

/
Thumbnails
Contents