Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

1973. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A nyár veszélyei A nyár nemcsak örömöket, de veszélyeket is okoz az embernek. Ilyenkor bizonyos betegségek a szo­kásosnál nagyobb mértékben terjednek el, s vigyázatlan­ság esetén elronthatják a nyári pihenést. A Szolnok me­gyei KÖJÁL igazgató főorvosát, dr. Pápay Dénest arról kérdeztük, mit tesz a KÖJÁL e betegségek megelőzésére, s milyennek ítéli a megye nyári egészségügyi helyzetét — Nyáron elsősorban a hasi fertőző betegségek ve­szélye fokozódik. Az orvo­sok folyamatosan jelentik a tudomásukra jutott hasmené- ses megbetegedéseket, s ha ezek száma valahol hirtelen megnövekszik, azonnal meg­kezdjük az okok vizsgálatát. — Hol szokták kezdeni ilyenkor a vizsgálatot? — Az élelmiszereknél. Fo­kozottan ellenőrizzük egyéb­ként is a közétkeztetést és az élelmiszer-kereskedelmet, kü­lönös tekintettel a tejre, tej­termékekre és a cukrászipar termékeire. Ezek forgalma nyáron ugrásszerűen megnö­vekszik, különösen a fagy­lalté. — Milyenek az idei ta­pasztalatok? — Jelentős javulást figyel­tünk meg a cukrászatban. Ez egyébként nem véletlen. Négy éve szezonkezdet előtt min­dig igen szigorúan ellenőriz­zük a cukrászdákat, s példá­ul a fagylaltárusítást csak ott engedélyezzük, ahol min­den egészségügyi feltételnek eleget tudnak tenni. Három év óta nem is volt tömeges fagylaltmérgezés a megyé­ben. Van bizonyos javulás a tejiparban is, különösen a tejüzemekben. A szállítással azonban még nem lehetünk minden esetben elégedettek. Elég gyakran panaszkodnak a vásárlók, hogy az üzletben megsavanyodott tejet kap­tak. Vannak gondok a ven­déglátóiparban is, különösen a kis forgalmú falatozók­ban, büfékben. Néhánynak a működését fel is kellett füg­geszteni az elemi egészség- ügyi feltételek hiánya miatt — Milyennek ítéli ivóvi­zeink minőségét? — A megyében ötvennégy vízmű van, nyáron ezeket is fokozottabban, ellenőrizzük. Szolnokon hetenként, máshol általában havonta veszünk vízmintát, s vizsgáljuk ké­miai és bakteriológiai szem­pontból. Veszély olyan helye­ken jelentkezik, ahol vízhiány miatt a szolgáltatás nem fo­lyamatos. Ez inkább a közsé­gekben fordul elő, de régeb­ben egyes kun városokban is gyakori eset volt. Az ivóvíz minősége folyamatos szolgál­tatás esetén kémiai és bak­teriológiai szempontból meg­felelő a megyében. — Hogyan alakult az utóbbi években a jelleg­zetesen nyári, hasi, fertő­ző betegségek száma? — Átlagosan évente hét—• nyolcezer esetben fordulnak megyénkben orvoshoz ilyen betegséggel. Korábban ezek 12—13 százaléka vérhas volt. Három év óta azonban jelen­tősén csökkent a vérhasban megbetegedettek száma, kö­rülbelül 350—600 között in­gadozik. Növekedett viszont a szalmonella okozta fertőzé­sek száma, s az sem vigasz számunkra, hogy ez nem he­lyi, hanem világjelenség. — A szúnyogok elszapo­rodása megkeserítheti az emberek nyári pihenését. Mit tesz a KÖJÁL a szú­nyoginvázió ellen? — A szúnyog nemcsalt kel­lemetlen, de betegséget is ter­jeszthet. Előfordulhat, hogy külföldről maláriával fertő­zött ember kerül Magyaror­szágra, s a maláriát a szú­nyogok elterjesztik. A szú­nyogirtás egyébként a taná­csok feladata. Szolnokon a tanács ezt a munkát a KÖ­JÁL speciális csoportjával végezteti. — Ebben az évben leg­alábbis eddig, a szoká­sosnál kevesebb szúnyog van. — Igen, a száraz tavasz nem kedvezett a szúnyogok szaporodásának. Csoportunk azonban így is rendszeresen dolgozik a Tiszaligetbén, a Zagyva partjának lakott te­rületein a Tisza-part bizo­nyos részein, az úgynevezett tenyészhelyeken és környékü­kön. — A nyári egészségügyi helyzet általában kedve­zőnek tűnik az elmon­dottak alapján. — Reméljük, ilyen is ma­rad. Ehhez a védekezés mel­lett hatékony felvilágosító és propagandiamunkára is szük­ség van. Más szervekkel együtt ez is feladataink közé tartozik. A megyei tanács egészségügyi osztályán műkö­dő egészségnevelési csoport irányítja és fogja össze a felvilágosító munkát a me­gyében. Tevékenységével nagy segítséget ad a nyár ve­szélyeinek csökkentéséhez. B. A. JÚNIUS 30-ÁN teljes napfogyatkozás Több mint ezer távcső figyeli Évszázadunk egyik legér­dekesebb napfogyatkozása lesz június 30-án. Londonból és New Yorkból amatőrcsil­lagászok a Greek Line. a Cunard Line hajóival, köztük a 45 ezer tonnás Canberrával állnak be a fogyatkozás zó­nájába. A szovjet tudomány oceanográfiai kutatóhajókkal, az egyébként 45—45 ezer ton­nás Gagarin és Komarov ez­redessel keresi fel az Atlanti, az Indiai-óceánon a megfi­gyelésre legalkalmasabb pon­tokat, több. mint ezer távcső­vel. 'Hol, hogyprn és meddig A teljes napfogyatkozás zó- nájá — ahonnan nézve a holdkorong teljesen elfedi a napot — Észak-Brazíliá.ból indul ki, az árnyék itt kezdi „söpörni” a Földet, a tota­litás sávja körülbelül 264 ki­lométer széles s egy pontról nézve 7 perc 4 másodpercig tart. Az árnyék végigvonul Suriname, Brit Guyana, Fran­cia Guyana államokon, az Atlanti-óceánon — a Zöld-fo- ki-szigetek érintésével —, majd Mauritánia területén éri el Afrikát. A sáv előre haladva sorban érinti Mali, Algéria, Niger, Kenya és Só- mali államokat, ezután az árnyék Madagaszkár fölött, az Indiai-óceán területén las­san elenyészik. Amikor a tel­jes fogyatkozást Kenya te­Teljes napfogyatkozás ak­kor következik be, ha a Hold­nak, a Földnek és a Napnak a geometriai középpontja egy egyenes mentén helyezkedik el. (A Nap kereken 400-szor nagyobb átmérőjű a Holdnál, de ugyanakkor 400-szor kö­zelebb is van, ezért a Nap el­takarásának nincs akadálya.) Ha a Hold földtávolban van, kisebbnek látszik az átlagos­nál, ezért nem tudja teljesen elfedni a Napot: ez gyűrűs fogyatkozás. Ha az ellip­szispályán keringő Hold ép­pen földközelben van, „bő­ven” elfedi a Napot, a fo­gyatkozás időtartama hosz- szabb, rületéről figyelik, akkor Bu­dapestről nézve 2, Bajáról nézve 5 százalékos fogyatko­zás figyelhető meg (az ada­tok Napátmérőben értendők). Az időpont 12 óra 17 perc és 12 óra 55 perc közé esik. Egy érdekesség: A régi Ju- lianus (Julius Caesar) féle naptár 714. éve és a mai Gregorián (Gergely) naptár 2150. éve között 3374 külön­féle napfogyatkozás volt, il­letve lesz. Ebből mindössze három emelkedik ki és ép­pen ebben az évszázadban: 1937. június 8-ai, 1955. júni­us 20-ai és a mostani, június 30-án. A jól megfigyelhető (napfogyatkozások általiban a nyári napforduló (június 21.) és július 1. közé esnek. Ha valaki nem áll ponto­san a Nap—Hold takarási vo­nalban, az csak részleges fo­gyatkozást lát, de ugyancsak részleges fogyatkozás szem­tanúi lehetünk, ha a Hold nem tartja be a „játéksza­bályokat”, és úgy keresztezi a Föld és a Nap közötti egye­nest, hogy e képzelt vonal fölött vagy alatt tér él. El­lenkező esetben minden új­holdkor szükségszerűen nap- fogyatkozás lenne). Minden 1000 évben átla­gosan 659 teljes s nagyszá­mú részleges gyűrűs napfo­gyatkozás volt. Hazánkból tel­jes napfogyatkozást a ma-. gyarok bejövetele (896) és a jelenkor között nem jegyez­tek fel, a legelső innen lát­ható az évezred utolsó évé­ben lesz, pontosabban 1999 augusztus 11-én. A Nap és az'élő világ Régi népi megfigyelés: nap- fogyatkozás előtt néhány perccel egyes háziállatok nyugtalankodni kezdenek, a sötétség idején a tyúkok alud­ni, mennek — délben —, épp­úgy mint máskor este. De miféle ösztön jelzi az álla­tok számára, hogy napfogyat­kozás lesz? A brazíliai szov­jet expedíció (1947) és az 1958. évi Csendes-óceáni ame­rikai kísérletek alapján már megfejlhető titok. Egyes, magasabbrendű állatok agya, vagy más érzékelő berende­zés megérzi, felfogja a rá­dió vagy röntgen sugárzást. A tiszta napfényes égbolton, amikor a Holdnak még nyo­mát sem látjuk, de a rádió- és röntgenfogyatkozás már megkezdődött, a Hold már takarja a napkoronát és a sugárzás hiánya ^nyugtalan­ságot” kelt az állatvilágban. Említettük, hogy a fogyat­kozás most 7 perc 4 másod­percig tart. Annáik, aki egy­helyben áll! Ám, aki hang- sebbességű géppel repül az árnyék nyomában, nagy ma­gasságban, az meghosszabbít­ja a fogyatkozás idejét. Szov­jet Tupoljev, amerikai Doug­las és Convair, francia Con­corde gépekkel 2—4 perccel tovább figyelhetik ezt az ese­ményt, amely minden eddigi­nél jobban megfigyelhető lesz. | G. K. Mi a fogyatkozás ÚTTÖRŐ-OLIMPIA Dunaújváros utolérhetetlen házigazda Dupla boldogság: a szolnoki Juhász Erzsébet és a mező« túri Varga Katalin boldogan mosolyog az eredmény- hirdetés után. Mindketten bajnokok lettek Ahány úttörő-olimpia, any- nyi szín: az egyiknek a meg­hittsége, másiknak a pergő A magasság 166 cm, ugrik Kozák László, a négytusa egyéni számának győztese ritmusa. harmadiknak a nagyvonalúsága marad meg az emlékezetben. A IX., a dunaújvárosi, a nagyszerű szervezésről lesz emlékezetes. Akár a gyárváros élete, úgy az úttörőverseny is a jól ola­jozott gépezet precizitásával gördül. A mindenre kiterjedő figyelem, a váratlan, akadá­lyokat is bekalkuláló előrelá­tás teszi, hogy mind a ver­senyzők, mint a vezetők, csak az elismerés hangján tudnak szólni az ötkarikás vetélke­dőről. Dunaújváros a fiatalság vá­rosa. A statisztika mindössze annyit árul el ez ügyben a kohász településről, hogy itt a legalacsonyabb az átlag éleikor az országban. Azt viszont már az olimpia részt­vevői tapasztalhatják, hogy az ifjú város magáénak érzi a versenyt — és ez termé­szetes. A fiatalságon túl ezt az is magyarázza, hogy az úttörő-olimpiák hagyományai sehol nincsenek olyan tisz- toletparancsolóak. mint itt. Évék hosszú sora óta a Fe­jér megyeiek a főszereplői az úttörő-versenyeknek, és az olimpia félidejében a vendég­látók máris annyi aranyérmet szereztek, mint az utánuk kö­vetkező négy megye együtt. Ez természetesen mit sem von le a Szolnok megyeiek nagyszerű szereplésének ér- tékébőL Debrecenből tavaly arany nélkül tértek haza, most a félidőben négy arany, három ezüst és két bronz a termés. És ha «a sportok ki-: rálynője, az atlétika, ügy kü-í lönösen értékes az éremgyűj-J temény, hiszen valamennyi a salakon termett. Mi jöhet még? Túl sok si-^ kér már nem kecsegteti me-j gyénk versenyzőit — márj csak a tornászok, tájékozódás si futók, modellezők és ai kispályás labdarúgók van-> nak hátra, s közülük talán! a Tallinn körzeti iskola fo­cistáinak a legnagyobb azs esélye, hogy érmesen térjenek haza — mindenesetre, ha már nem is gazdagodik az; éremgyűjtemény, a Szolnoki megyei ifjú olimpikonok ak-jj kor is kitelitek magukért. * * Vajon hol esik le a kislabda? — a karcagi Varga István, kíváncsian tekint az apró bőrgolyó után Honfoglalás a sportpályákon A KISZÖV megyei sportnapja Mezőtúron Vasárnap a kisipari sző-' vetkezetek sportolói adtak egymásnak találkozót Mező­túron. Az a több mint há­romszáz versenyző mérte ösz- sze erejét a megyei döntőn, amelyik jogot szerzett a vá­rosi, üzemi vetélkedők so­rán, az indulásra. Nem volt könnyű eljutni a megyeire, hiszen három és fél ezer kis­ipari szövetkezeti sportoló nevezett a küzdelemsorozat­ra. Valamennyi sportágban nagy csatát vívtak a ver­senyzők a népi birkózástól a lengő tekéig. A legnagyobb érdeklődést talán a labdarú­Még az äs felüdül, aki csak , érdeklődőként „mártó­zik meg” egy-egy sportnap széles mederben hömpölygő esemény folyamában. Örven­detes, hogy mind több és több van e testet lelket fel­üdítő tömegsport rendezvény­ből, ahol a testmozgás a lé­nyeg, és bár versenyszerű ke­retek között zajlanak a sport­ágak összecsapásai, nem vér­re megy a küzdelem, nem ki­fulladásig tart az eredmé­nyek hajhászása. ipari Ktsz-nek sikerült, aranyérmet érdemelt volna a jászjákóhalmi együttes is di­cséretes küzdőszelleméért. A megyei döntő eredmé­nyei: atlétika; 1. Jászberényi Műszeripari Ktsz 96 p., 2. Kitnmadarasi Építők 44, 3. Túrkevei Vegyesipari 37, Né­pi birkózás: 1. Karcagi FE- LISZ 13 p, 2. Jászberényi Építők 9, 3. Tószegi Vegyes 6, Lengő teke: Jászberény A csapat 317, 2, Jászberény B csapat 287, 3. Kisújszállás 277, 4. Tószeg 246 fával. Tol­laslabda nőd: 1. Jászapáti Vas- és Műanyagipari Szöv.j 2. Mezőtúri Ruhaipari Szöv. Kispályás labdarúgás női: 1. Kunmadaras Építő-Javító, 2.' Mezőtúri Szőnyegszövő. Kis­pályás labdarúgás férfi: 1.' Karcagi FELISZ, 2. Szolnoki Építők, 3. Mezőtúri Építők, 4. Jászárokszállásd Fémipari»' gók vívták ki, akik valóban színvonalas mérkőzésen dön­tötték el az első hely sorsát. És bár ez a karcagi Építo­A legnagyobb érdeklődés a labdarúgók összecsapását kí­sérte

Next

/
Thumbnails
Contents