Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
6 \ i. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. június 24. A szovjet-francia gazdasági együttműködés LAPSZEMLE A francia lapok vezető helyen foglalkoznak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának jövőheti franciaországi látogatásával. Párizsban arra számítanak, hogy Brezsnyev és Pompidou megbeszélésein fontos helyet foglal majd el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdése, s valószínűleg szó esik a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokról is, bár azokon Franciaország nem vesz részt. A Les Encos hangsúlyozza: a látogatás nagyon megnyugtató, mert lehetőséget ad a francia vezetőknek, hogy a helsinki és bécsi érdemi tárgyalások előtt pontosan kifejtsék véleményüket Az l’Humanité rámutat, hogy a közelmúltban a francia—szovjet barátság nagyban hozzájárult az európai enyhüléshez, s megkönnyítette a nyugatnémet külpolitikában bekövetkezett, kedvező változást is. „Ha Franciaország nemzetközi tekintélye ma kétségtelenül meghaladja az ország gazdasági súlyát, ez annak köszönhető, hogy Franciaország hosszú ideig úttörő volt nyugaton a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való együttműködés terén”. Leonyid Brezsnyev Párizs utcáján legutóbbi franciaországi látogatása alkalmával A világbékéhez vezető úton ]%I em túlzás azt mondani, 1' hogy napjainkban jelentős fordulat megy végbe Európa történelmében. A béke erői egyre jobban síKra szállnak a béke tartósságáért, földrészünk, és az egész emberiség biztonságáért. Események sorozatai tanúskodnak erről. Ezek az események nagyrészt a szovjet külpolitikai program alapján történnek. Ez a program, — amelyet számos országban „szovjet béketervnek” is neveznek — nagy nemzetközi visszhangot kelt. E program megvalósításán fáradozva a szovjet kormány javaslatok egész sorát terjesztette elő. A béke és a nemzetközi biztonság szempontjából fontos események sorában kiemelkedő helyet foglal el az SZKP főtitkára, — Leonyid Brezsnyev újabb, holnap kezdődő franciaországi látogatása. Brezsnyev és a francia államfő, Pompidou tárgyalásai rendkívül jelentősek egész Európa számára. A szovjet és a francia együttműködés elvei kifejezik a két fél nézeteinek hasonlóságát, azzal kapcsolatban, hogy minden európai államnak feltétlenül »tiszteletben kell tartariia a jelenlegi államhatárokat, — hogy nem szabad beavatkozni a más államok belügyeibe, hogy az európai országok valamennyien egyenlő jogúak és függetlenek, megengedhetetlen az erőszak alkalmazása, és az azzal való fenyegetőzés. Mindkét állam célul tűzi ki azt, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszültség további enyhíté=éhez, a vitás kérdések békés eszközökkel való rendezéséhez. A szovjet—francia együttműködés Európában már a nemzetközi élet állandó tényezőjévé vált. A vezetők találkozásai egyre hatékonyabban segítik a nemzetközi pörblémák békés, és igazságos megoldását. Egyre inkább közreműködnek abban,- hogy Európa a béke- kontinensévé váljon, és a világbékéhez vezető úton haladjon. A Szovjetunió teljes külkereskedelmi forgalma 1972- ben az előző évhez képest 9 százalékkal nőtt, s elérte a 25,8 millirád rubeles igen tekintélyes értéket. A Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolataiból, akárcsak korábban, a KGST-országok- kal folytatott áruforgalom részesedése a legnagyobb. A forgalom a KGST-országok- kal tavaly 15,3 milliárd rubel volt. Szakadatlanul bővül a Szovjetunió külkereskedelme az ázsiai—afrikai, latin-amerikai országokkal, valamint az iparilag fejlett nyugati országokkal. Ugyanezt mondhatjuk a szocialista közösség más országainak külkereskedelméről is. A külkereskedelem állandó növekedése visszatükrözi a szocialista gazdaság lendületes fejlődését. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődése megteremti a feltételeket gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésük hosszú távú alapokra helyezéséhez tíz évet is elérő hatályú egyezmények aláírása útján. A Szovjetunió és a többi szocialista ország több kapitalista országgal kötött ilyen egyezményeket, és az egyezmények száma növekszik. Több iparilag fejlett kapitalista ország. Franciaország, az NSZK, Japán, Olaszország jóval korábban , láttak hozzá a szocialista országokkal folytatott kereskedelem fejlesztéséhez, mint az Egyesült* Államok és e területen kedvező tapaszta-. latokat szereztek. Megemlíthetjük például, hogy ' Pom- < pidou francia köztársasági elnök az SZKP Központi Bizottsága főtitkárával L. I. Brezsnyevvel Zaszlavlban folytatott tárgyalásainak befejezése után tartott sajtó- konferenciáján- kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két ország, a Szovjetunió és Franciaország által kitűzött feladatot, a kölcsönös kereskedelem volumenének megduplázását 1970 és 1974 között még túl is fogják lépni. • • • Francia' üzleti körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Brezsnyev párizsi útjának és azt a meggyőződést hangoztatják, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozók tovább szélesítik a két ország közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének távlatait — írja Oleg Sirokov, a TASZSZ hírügynökség párizsi tudósítója, akinek több francia üzletember is nyilatkozott Brezsnyev párizsi látogatásával kapcsolatban. • George Villiers, a Francia munkáltatók. Országos Tanácsának tiszteletbeli elnöke. a kelet-európai gazdasági kancsolatok bizottságának elnöke egyebek között elmondotta: „A francia üzleti körök őszintén elégedettek a szovjet—francia együttműködés fokozódásával és üdvözlik a francia és szovjet vezetők csúcstalálkozóit; mert ezek a találkozók mindig új ösztönzést adnak országaink gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak növelésére”. A francia üzleti körökben hangoztatják, hogy a Szovjetunióval folytatott együttműködés fejlesztése iránti érdeklődés azzal magyarázható, hogy Franciaországban jó hírnévnek örvendenek a szovjet szer- ‘ számgépek, préskovácsberendezések, golyóscsapágyak, markológépek, pneumatikus berendezések és számos egyéb szovjet gyártmányú gép, készülék is. Claude Furnier, az egyik nagy francia cég vezetője így nyilatkozott: „Cégünk körülbelül négy éve áll kapcsolatban a .Masinoexport szovjet külkereskedelmi szervezettel. Együttműködésünk már eddig is igen gyümölcsözőnek bizonyult. A Szovjetuniótól vásárolt pneumatikus berendezések igen hatékonyan és megbízhatóan működnek. Azok a francia, illetve más nyugateurópai cégek, amelyeknek szovjet berendezést szállítottunk, nagyon meg vannak elégedve. A megrendelések száma egyre növekszik és ennek megfelelően nő a szovjet külkereskedelmi szervekkel folvtatott együttműködésünk volumene is”. Minszk után Párizs Holnap: Brezsnyev —Pompidou csúcstalálkozó Állandóság és következetesség — a szovjet— francia kapcsolatoknak ez a két fő vonása fejeződött ki azon a találkozón és eszmecserén, amely Mlnszkben zajlott le Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Georges Pompidou francia köztársasági elnök között. E kapcsolatok fejlődését az utóbbi idő- *ben — mint ismeretes — olyan jelentős állomások jelzik, mint Charles de Gaulle néhai francia államfő 1966-t bán tett moszkvai látogatása. Pompidou elnök első szovjetunióbeli útja 1970-ben, s Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága titkárának párizsi látogatása 1971. októberében, amelynek során történelmi jelentőségű okmányt írtak alá a Szovjetunió “ és Franciaország együttműködésének alapelveiről. Ebben egyebek között leszögezték, hogy a két ország a jövőben is az egyetértés és együttműködés politikáját folytatja. A szovjet—francia kölcsönös egyetértés logikája abban is megmutatkozik, hogy az utóbbi években rendszeres konzultációk és különböző szintű érintkezések formájában megnyilvánuló politikai együttrriűködést széles körű gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok támasztják alá. A francia és a szovjet sajtó beszámolt egyebek között az állandóan bővülő kereskedelmi forgalomról, a kulturális együttműködés gazdag programjáról. Nehéz lenne felsorolni a sokoldalú együttműködés minden területét. A kapcsolatoknak ugyancsak fontos része, hogy a gyümölcsöző kétoldalú együttműködés gyakorlati megvalósításával országaink példát mutatnak arra, hogy a különböző társadalmi-gazdasági Rendszerű államok nemcsak békés egymás mellett élésre képesek, hanem közös platformon léphetnek fel a béke megszilárdítása érdekében. Most, amikor földrészünk minden államának erőfeszítései egyesülnek a kollektív biztonság, a kölcsönösen előnyös együttműködés alapján a Szovjetunió és Franciaország közös hozzájárulása ehhez különösen nagy jelentőségű. A minszki találkozón is az élső helyen szerepelt az európai helyzet, s teljes helyeslésre talált mindaz, amit 1972-ben az enyhülés megszilárdítása érdekében tettek. Az európaiak bármely országban éljenek is — csakis megelégedéssel fogadhatják a találkozóról kiadott közös nyilatkozatot, amely megerősíti: a két ország mindent megtesz azért, hogy Helsinkiben, az európai biztonsági értekezletet előkészítő sokoldalú konzultációkon mielőbb közös megegyezés szülessen az értekezlet összehívásáról a legközelebbi hónapokra, s minden erőfeszítésével előmozdítja a tanácskozás sikerét. Megerősítették azokat az elveket, amelyeknek az európai biztonság alapjait kell képezniük. Ezek: a határok‘sérthetetlensége. á bel- ügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség, a függetlenség, a lemondás az erőszakról és az azzal való fenyegetőzésről, az együttműködés bővítéséhez és a különböző területeken fennálló kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosítása. A szovjet külpolitika figyelmének középpontjában álló külpolitikai kérdések közül a szovjet—francia találkozón foglalkoztak Indokína és a Közel-Kelet problémáival. Aggodalmukat fejezték ki az Indokínában folytatódó háború és intervenció miatt, érintették a politikai rendezés kérdését és hangsúlyozták nézeteik azonosságát abban, hogy a renBrezsnyev és Pompidou Zaszlavlban. Ez a találkozó a világsajtó szerint hozzájárulás volt a szovjet és francia nép barátságának erősödéséhez, a béke és az európai biztonság szilárdításához dezésnek összhangban kell állnia az Í954-es és az 1962- es genfi egyezményekkel, amelyek értelmében Indokína népeinek joguk van önállóan, külső beavatkozás nélkül dönteniük sorsukról. A két ország vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet veszélyes, és hogy a térség igazságos békéjét csak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján lehet megteremteni. Ez előirányozza, hogy az izraeli csapatokat vonják kj minden megszállt arab területről és minden érintett ország ismerje el a térségben levő államok szuverenitását, politikai függetlenségét és területi egységét, tartsa tiszteletben a térség összes népeinek, köztük Palesztina arab népének jogait és érdekeit. A szovjet—francia találkozó résztvevői megerősítették. hogy támogatják a leszerelés ügyét, a nukleáris leszerelést elsőrendű fontosságú,. kérdésnek tekintik, s állást foglaltak a leszerelési világkonferencia összehívása mellett. > i A két ország vezetői ez alkalommal is elégedetten állapították meg, hogy a két ország politikai konzultációi a szovjet—francia együttműködés állandó elemét alkotják. A jövőben tovább fejlesztik ezeket a konzultációkat csakúgy, mint a Szovjetunió és Franciaország együttműködését minden területen és kiterjesztik azt a nemzetközi politika minden alapvető problémájára. A gazdasági kapcsolatokat illetően a két ország arra törekszik, hogy 1974-re az 1969. évihez képest kétszeresére emeljék az áruforgalmat. Elhatározták, hogy kidolgozzák és a legközelebbi jövőben aláírják a gazdasági, a műszaki és . az ipari együttműködés elmélyítésének tíz évre szóló programját. Jóváhagyták a tudományos-műszaki együttműködésben, elsősorban az űrkutatásban, az atomenergia békés felhasználásában és a nagyenergiák fizikájában elért eredményeket. Elhatározták, hogy megvizsgálják az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit olyan területeken, mint az űrkutatás, s folytatják a jó eredményeket hozó egészségügyi, környezetvédelmi. közlekedési, biokémiai, mezőgazdasági eevüttműködést. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok bővítésében is. A minszki megbeszélések, mint a kiadott közlemény is hangsúlyozza, a bizalom és a kölcsönös megértés szellemében folytak. A magasszintű eszmecserék légköre is igazolta a Szovjetunió és Franciaország népei között fennálló barátság és tisztelet sajátos jellegét. E kapcsolatok a történelemben gyökereznek, szilárdak, hagyományai kiállták az időnek és a múlt súlyos eseményeinek próbáját. A két ország egyetértése és együttműködése ezen alapul, s ez a jövőben is a békét és a nemzetközi biztonságot szolgálja. Szpartak Beglov A PRÁGAI ÜLÉSSZAK A szocialista Integráció elmélyítésének jegyében A KGST 27. ülésszakának munkája utón, a tárgyalásokról kiadott közös közlemény ismeretében joggal lehet arra következtetni, hogy ez a tanácskozás a szocialista országok gazdasági integrációjának fennállása óta az egyik legjelentősebb volt és határozatai nagymértékben járulnak hozzá valamennyi résztvevő állam fejlődéséhez. — Emeli a tanácskozás jelentőségét, hogy az 1972-ben KGST tagállammá vált Kuba immár teljes aktivitással vesz részt a szervezet munkájában, Külön egyezménv alapján jugoszláv küldöttség volt jelen és képviseltette magát a Vietnami Demokratikus Köztársaság, illetve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság is. Megelőzve a kapitalista világot A napirend a leglényegesebb témaköröket ölelte fel: A KGST komplex programja végrehajtásának folyamatát, a népgazdasági tervezés kérdéseit és néhány fontos szakágazat helyzetének elemzését, köztük a gépiparét, a fogyasztási cikkek gyártását, és átfogóan tárgyaltak korunk egype általánosabbbá váló problémájáról, a környezetvédelemről. A tanácskozás gondos elemzés után arra a megállapításra jutott, hogy a szocialista gazdasági közösség nemcsak hogy egészségesen fejlő-
