Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-20 / 142. szám
1973. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ismét napirenden a szolgáltatás Ülést tartott a KlStUV elnöksége Az 1038/69. számú lakos- • sági i szolgáltatásokról szóló kormányrendelet megjelenése óta alig fordult elő olyan ipari szövetkezeti tanácskozás a megyében, amelynek napirendjén a javítás-szolgáltatás helyzete ne szerepelt volna. Hogy jogosan, az a tegnapi KlSZŰV-el- nökségi ülésre készült írásos beszámolóból is kiderült. A IV. ötéves terv ideje alatt a megye ipari szövetkezeteiben a javító-szolgáltató tevékenységet 90 százalékkal kellene növelni. Ezzel szemben a tavalyi növekedés az 1970. évihez képest mindössze 8 százalék. Az idei első három hónap eredményei még a tavalyinál is kedvezőtlenebbek. A lakossági szolgáltatás az első negyedévben 0,6 százalékkal csökkent, és a legfrissebb adatok szeri m; javulás áprilisban, májusban sem volt. Elemezve a szövetkezetek javító-szolgáltató munkáját megállapítható, hogy a lakossági szolgáltatásban a szövetkezetek érdekeltsége * jóval kisebb, mint az árutermelésben. Még a kiemelt szolgáltatásban is rendkívül nehéz az anyag- és alkat- részbeszerzés, több szakmában hiányzik a jól képzett szakember. Az építőknél a szövetkezeti lakásépítés- és karbantartási igény még az 1965. évinél is kisebb. Az akkori 16 millió forintról tavaly 13,6 millió forintra csökkent a megrendelés. Teljesen visszaszorult az egyéni családi ház építése, az idén csak tizen- egynéhányat adnak át belőle az építőipari szövetkezetek. A korábbi évekhez képest nőtt a jogtalan iparűzők száma. A KISZÖV elnöksége szerint ezekkel a szocialista szektor nem képes felvenni a versenyt, mert a hatóságok nem lépnek fel megfelelően a kontárok ellen, sőt egyes szövetkezeti vezetők sem büntetik tagjaik ilyen „illegális” munkáját. Az eddigi vizsgálatok felmérései bizonyítják, hogy fordulat, dinamikus előrehaladás mindaddig nem várható, míg a külső hatásokban nem következik be változás. Az ipari szövetkezetek megyei szövetségéinek a szövetkezetek vezetőinek azonban addig is mindent el kell követniök az előrelépés érdekében, néhány hagyományos szolgáltatásban a régi eredmények tartására. Ezért szervezi meg a KISZÖV ebben a hónapban az építőipari szövetkezetek elnökeinek értekezletét, július 15-ig pedig a többi ipari szövetkezeti vezetőinek tanácskozását a lakossági szolgáltatás fejlesztéséről. i ■ M. Kőtelki tsz-tagok az Adrián (Tudósítónktól) Tegnap hajnalban a kőtelki Ady Tsz negyven tagja egyhetes üdülésre utazott, külön autóbusszal, Jugoszláviába, az Adriai-tengerpart Lovrán üdülőhelyére. A szövetkezetben régi. hagyomány, hogy a munkában legjobbakat jutalomban részesítik. A# tsz alapszabálya rögzíti, hogy a külföldi és hazai jutalomüdülés költségeit a szövetkezet fizeti, erre a? időre jutalomszabadságot kapnak. A tsz-ben társadalmi bizottságok javasolják, kik legyenek a jutalma- zottak, a termelőmunkán túl tekintettel vannak a társadalmi tevékenységre is. A tsz-ben' befejeződött a növényápolási időszak, s mivel náluk később kezdődik az aratás, ezt az időszakot választották pihenésre. Házgyár, lej porgyár, üveggyár — A KGST országok korszerű gépei a magyar iparban A hazai ipar korszerűsítéséhez,- kapacitásának bővítéséhez az idén is egész sor gépet, berendezést szerzőn le be a KGST-országoktól. A NIKEX. a KOMPLEX és a TECHNOIMPEX legnagyobb gépimportáló külkereskedelmi vállalataink magyar partnervállalatai ebben az évben 155 millió rubel értékbet) vesznek a KGST-országokból ipari berendezéseket. Küikerestcedelmünik legjelentősebb partnerétől, a Szovjetuniótól e három hazai külkereskedelmi vállalat 1973- ban összesen több mint 50 millió rubelért vesz különböző gépeket, — komplett gyáregységeket. így előreláthatólag az év végéig elkészül Orosházán — Európa legnagyobb üvegkombinátjának új gyáregysége, a szovjet berendezésekkel felszerelt síküveggyár. A magyar textilipar rekonstrukciójában is részt veszneK a szovjet vállalatok: 7 m iliő rubelért szállítanak szövőgépeket ebben az évben. Csaknem 10 százalékkal nő a szerszámgépek A — elsősorban fémforgácsolók — és a targoncák behozatala a Szovjetunióból. Ezeken Kívül ez évben további két házgyárat veszünk a szovjet ipartól, mintegy 3 millió rubelért; az egyiket Kecskeméten, a másikat Veszprémben építik fel. , Legfontosabb gépszállftónk közé tartozik Csehszlovákia és az NDK. F.gy nemrég aláírt megállapodás szerint Be- rettyóúifalun csehszlovák cégek tejporgvárat építenek, s további tejporgyárak vásárlását is tervezi külkereskedelmünk. A hazaj sörgvárak és ásványvízé zemek részére mindkét országból kis- és kö- ?enes teljesítményű gépeket, töltőberendezéseket veszünk. Az idén tovább bővül a Ji két baráti államból származó nehézgepipari be- £ hozatalunk is. Hejőcsabára és Beremendre, valamint a nyergesújfalui azbeszt cementgyárba cementgyári gépeket importálunk. Nemrég kezdték meg a csehszlovák vállalatok a különböző kohászati gépcsoportok szállítását az Özdi Kohászati Művekbe. A visontai külszíni fejtés gépesítése az idén folytatódik, elsősorban az NDK korszerű technológiájú gépeivel. Folyamatos Magyarosiig vasúthálózatának villamosítása Is, amelyet teljes egészében csehszlovák iparvállalatok végeznek. A könnyűipar megrendelésére több textilipari, bőr- és cipőipari, valamint faipari berendezést veszünk a szomszédos országból. A haza1 élelmiszeripar korszerűsítéséhez nyújtanak jelentős segítséget a lengyel partnervállalatok. Komplett gépsorok, nagy berendezések érkeznek több cukorgyár rekonstrukciójához és a szerencsi csokoládégyár felújításához. Ezeken kívül nagyteljesítményű sütőipari gépeket is szállítanak Magyarországra. A bolgár és a román járműipartól elsősorban szállítóeszközöket vásárolunk, ígv emelőtargoncákat, tehervagonokat, bányamozdonyokat stb. Szó van arról is, hogy építőiparunk számára féglagyártó sorokat veszünk Bulgáriából. Javullak a munkafeltételek VB'ülés Jászklscren I A Zománcipari és Szolgáltató Szövetkezet munkaügyi, munkavédelmi és művelődés- ügyi helyzetéről tárgyalt tegnap Jószkiséren a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A kétszáztizenhat dolgozót foglalkoztató szövetkezetbe tavaly hetvenhárpm új munkást vettek fel, viszont több mint negyven volt azoknak a száma, akik otthagyták a szövetkezetét. A vándorlás oka: alacsonyaK voltak' a kereset* lehetőségek, rosszak a munkakörülmények. Azóta jelentős változások történtek a szövetkezetben. A folyamatos termelés feltételeinek megteremtésével biztosították a jobb kereseti lehetőségeket, az 1973. évre tervezett 27 millió forint értékű termelés több dolgozó foglalkoztatását tette lehetővé. Az év első felében negyvenhárom dolgozó kérte felvételét a szövetkezetbe, kérésüket a közgyűlés elfogadta. Figyelemre méltó intézkedéseket tettek a balesetmen-. tes munkafeltételeinek megteremtése érdekében. Erre annál is inkább szükség volt, mert tavaly növekedett a balesetek széma. Nyolc dolgozó szenvedett munltaköz- , ben sérülést, a kiesett műm kanapok száma 122 volt. lényegesen több mint 1971-ben. Nagy gondot fordítottak az elmúlt egy év alatt az egészségügyi és szociális lé'esítmé- nvek felújítására. Az idén 50 darab úi öltözőszekré yt vásároltak, felűiítottek az elhanyagolt üzemrészlegeket, úl el87Ívóberendezéseket szereltek fel. Az egészségügyi ellátás javítása érdekében állandó orvost alkalmaznak, az egészségre ártalmas munkahelyeken védőitalokkal és éte'ek- kel óviák a dolgozók egészségét. A kulturális igények kelégítésére szociális bizottságot hoztak létre, amely kirándulások, színházlátogatások és más kulturális rendezvények szervezésével biztosítja a szabad idő hasznos eltöltését------ ------- ................... u «f.Nv.-VV:- v.-.vKvíXv- X A BMG törökszentmiklósi gyárában futószalagon készülnek a fűkaszák FOGALMAK — FÓKUSZBAN A beruházások koncentrációja Az alábbi kérdésre adott válasz sók millió forintot ér. Több beruházás hosszabb idő alatt, vagy kevesebb, de hamarabb megvalósítva? A helyes válasz elvben kézenfekvő. A gyakorlatban nehezebb érvényesíteni. A párt Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i ülése Sürgős, de mi? Ritkán akad olyan beruházás, .amelynél ne szerepelne a sürgős jelző. Szükség van az Új üzemre, iskolára, lakóházra, útra, mezőgazdasági épületre, mégpedig „sürgősen”. A kezdés halaszthatatlan. A befejezés? A teljes kivitelezési idő egyharmada jut a beruházások előkészítésére, kétharmada a megvalósításra. A fordított arány lenne az egészséges. Mert így szét- forgácsolódnak az anyagok, eszközök — mindenhová jut egy kevés, — hosszú időn át lekötött az emberi munkaerő, ám mivel késik az átadás, nincs termelés az új csarnokban, állat az istállóban ... A befektetett pénz nem kamatozik, holt tőkeként hever. Tavaly — az 1971-ben és 1972-ben hozott párt- és korTavaly, egyebek között több, mint 200 megawattal bővült a villamos-erőművi kapacitás, 185 000 tonnával a kénsavgyártási. 75 000 tonnával a papírgyártási lehetőség. Dolgozni kezdett a Be- remendi Cementmű, idén már felavatták a kiskörei vízlépcső első szakaszát. Megkezd* ték a székesfehérvári alumínium hengermű bővítését, a magyar—szovjet gázvezeték- rendszer építését, a dunaújvárosi papírgyár továbbfejlesztését, a kiskörei vízlépcső második szakaszát, a le* ninvárosi. nagykapacitású kőolajfinomító munkálatait. Állami nagyberuházásokat említettünk. Ezekből — mint föntebb elsoroltuk — idén Régi ürftkség Valójában régi jelenségek újkeletű formáival kellett és kell megbirkózni. A harmadik ötéves tervben a beruházások 14 százalékkal haladták meg az eredetileg figyelembe vett összeget; többel, mint ami most a negyedik ötéyes tervben várható. A magyar ipar beruházási éh- fiége — ahogy más ágazatoké ugyancsak — sokféle forrásból. történelmiekből . és megállapította: „A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett”. A diagnózis pontos, a gyógymód bonyolult m/my határozatok következményeként — némileg javult a helyzet; több építményt adtak át, mint ameny- nyit megkezdték. Egészében azonban az úgynevezett befejezetlen állomány nem csökkent. Fock Jenő miniszterelnök, a kormány kétéves tevékenységéről a parlament 1973. március 21-i ülésén számot adva, kijelentette: „Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak. főképp ezért még mindig igen magas a befejezetlen beruházások száma, aránya”. mindössze öt újat vezethetünk rá a gazdaság térképére. Mindössze? A negyedik ötéves terv a szocialista szektor összes beruházásaira 480—500 milliárd forintot irányzott elő. Számítások szerint a tényleges érték — a ma érvényes korlátozások betartásával is — mintegy 50 milliárddal több lesz. A korlátozások nélkül pedig súlyos helyzet teremtődött volna. Amíg ugyanis 1965-ben 42.9 milliárd forint értékű átadott beruházással 31.9 milliárdos befejezetlen állomány állt szemben, 1971- ben 85.4-el 84.6 milliárd! A Cikk elején föltett kérdésre adandó helyes választ most már kikényszerítette az élet. frissen keletkezettekből származik. Évente 14—15 ezer építmény kerül átadásra, közülük 4.5-^5 ezer — az új. E számmal lehet büszkélkedni. Azzal kevésbé, hogy például a két- és ötmillió forint érték közötti építmények átlagos kivitelezési ideje 413 nap volt 1970-beri, 419 71-ben, 416 72-ben... A húszmillión felülieké pedig — 262 ilyen volt J97?-ben — 721 nap. Az egyik egyetem úgynevezett elméleti tömbjét — 170 millió forint értékű munkát — 79 hónap alatt készítettek elő, 66 hónap „kellett” egy 144 000 tonna kapacitású, 177 millió forint befektetést követelő mészüzem megépítéséhez... Meghökkentő adatok? Sajnos, nem ritkák. A mezőgazdaságban — 1971-ben — 16.8 milliárd forintot érő átadott létesítmény mellett 20.8 mil- liárdra rúgott a befejezetlen állományé, áz iparban 32.9 milliárdot tett ki az üzembe helyezett, s 35.7-et az üzembe nem helyezett beruházások értéke. A legfőbb társadalmi érdek Természetes, hogy a beruházások, nem egyik napról a másikra készülnek el. hogy van, ami két vagy három esztendeig épül. Válasszuk el a konkolytól a búzát, a szükséges időigényt az indokolatlantól. A silányul előkészített, pénzzel, anyaggal, eszközzel, emberrel, kivitelezési tervvel nem fedezett építkezések azok, amelyek me^nyújtják a heteket és hónapokat. S mindezekért az építőipar csak részarányosán marasztalható el. Legalább annyi mulasztás, melléfogás, közvagyont emésztő akamok- ság terheli a beruházót, a tervezőt, az anyagszállítót, a szak- ég szerelőipari alvállalkozókat; mindenkit. aki érdekelt. 1972-ben 48.8 milliárdot költöttek az állami, s 54.2 milliárdot a vállalati beruházásokra. Előbbi aránya növekedett, utóbbié csökkent 1971-hez mérten. Az összesen 103 milliárd forint már valamivel célszerűbben került befektetésre, mivel az állam •— a központi irányítás — hatásosabban működtette a fékeket, a legfőbb társadalmi érdeket, a hatékonyság növelést szolgálva ezzel. Idén a népgazdasági terv 113 milliárd forint fölhasználását tartja megengedhetőnek — ami még mindig meghaladja a negyedik ötéves tervben számított szintet, — de úgy, hogy a pénz nagyobb része koncentráltan, a már folyamatban lévő beruházások meggyorsítását segítse. A nagvberuházások száma 76- ról 58-ra csökken; a következetességre a központi irányítás ad példát. Követni ezt nagy eredményekkel iáma, hiszen a vállalatok 1973-ban 59—60 milliárd forintot költhetnek beruházásokra. Remélhetően jobban teszik ezt, mint 1971-ben és 72-ben.’ M. O. , Átadták, megkezdik
