Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-19 / 141. szám
1973. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I Liío valóban Déry Tibornál A Vígszínház Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című előadására szinte nem lehet jegyet szerezni. A regény második kiadása napok alatt elfogyott. Előkerültek Déry korábbi írásai is; a minap az utcán egy fiatal lány hóna alatt láttam az író vaskos kötetét. Déry Tibor most lett igazán népszerű — egy híján nyolcvan éves korában. A rádió Irószobám sorozatában erről a későn jött népszerűségről beszélget az íróval Simon István. Déry elmondja, hogy pontosan érzi, tudja, hol a helye. Népszerűségét is kellő önkritikával, mérséklettel fogadja. Talán nagyobbal, mint fiatal éveiben, amikor itthon és az emigrációban az avant- garde számos műfajával kísérletezett, s — ahogy ma mondja — bűnrossz írásokat követett el. Az őszinte, egyszerű beszélgetésben az emlékek között megbújva elhangzik egy mondat, szinte önvallomás: ,‘Déry Tibor ma már kevésbé hisz a művészet emberformáló erejében. S ehhez még egy mondat, a műsor elejéről: ő maga sem érti, kiegyensúlyozottnak, elégedettnek érzi magát — pedig a világ rossz, egyenetlen. Nos. e két gondolat — mögötte a műsor egésze, mint valamiféle „bibliamagyarázat” — a majd nyolcvan év testi öregsége — élettapasztalata, szellemi frissesége és a későn beérett népszerűség — ezek Déry Tibor írói egyéniségének talán legfontosabb alkotói. összefüggő, egymást kiegé- szítő-egyengető elemek, melyek sajátosan egyedi vonásokat ötvöznek. Simon Istvánnak; aki a jóbarát tiszteletével, de néha épp a barátság könyörtelenségével kérdez; sok mindent sikerült elmondatnia az íróval, az íróróL Sajnos, az irodalmi betétek megválasztása már kevésbé volt szerencsés. Egy, szinte már-már befejezett életmű bemutatása ilyen szegényesen, ötlettelenül ötletszerűen még a korlátozott lehetőségeik ismeretében is egyértelműen kevés. — trömböczky — Kevés a pályázó Százkilencvennyolc nevelő hiányzik Megyénkben százkilencvennyolc nevelői állás betöltetlen, — sajnos alig kevesebb, mint a második pályázati ciklusban. Joggal vetődik fel a kérdés: mi ennek az oka? Talán nem képeznek elég pedagógust? Nem erről van szó! Inkább arról, hogy a második pályázati ciklusban országosan a végzős óvónők 71,7, a tanítók 62, a főiskolások 40,7, a bölcsészek 20,9, a TTK- sok 42,3 százaléka pályázott mindössze. Nem csoda tehát, hogy megyénk 42 középiskolai tanácsi állására csupán öten jelentkeztek. letelepedési scgó'y 10 ezer forintig Miért kevés a pályázó megyénkben? Elemezzük tovább a helyzetet. Talán nem kínálnak vonzó (mármint a hivatáson túl vonzó) lehetőségeket a pályakezdő nevelőknek? Erről sincs szó. A tanácsok, intézmények száztizenhárom helyen kedvezményes étkezést, hetvenkilenc helyen illetményföldet, harminc helyen területi pótlékot és letelepedési segélyt biztosítanának a fizetésen felül. Jászszentand- ráson, a Járástanyán például a területi pótlék 400 forint, Tiszasüly—Görbemajorban 600 forint, Mezőhé- ken 450 forint. Ehhez járul még helyenként a letelepedési segély, amely szolgálati idővállalástól és munkahelytől függően kétezer forinttól tízezerig terjed. Egy pályakezdő nevelő számára ez mindenképpen jó segítség. Sajnos, kevesen élnek vele, ezért továbbra is szükség van képesítés nélküli nevelőkre. Sikeres felvételivel, képesítés nélkül Megyei átlagban a képesítés nélküli nevelők aránya 5,17 százalék. A tiszafüredi és a szolnoki járásban ez az arány 17—18 százalék körül alakul. Persze ezek a számok ősztől kezdve módosulnak; A képesítés I, nélküliek 90—95 százaléka tanul valamilyen felsőfokú intézményben, s most többen szereznek diplomát. Ennek ellenére nem várható, hogy számottevő mértékben csökken a képesítés nélküli nevelők száma. Sőt valószínű, hogy a tanév kezdetétől bizonyos fokú növekedésre lehet számítani. Logikus ez a következtetés, ha arra gondolunk; a meghirdetett állásokat —■ Három, napig Tanfolyam a népfr nt-nőbizottságok titkárainak Tegnap megkezdődött a népfront városi, községi nö- bizottsagai titkárainak háromnapos tanfolyama a szóin oki Barátság klubban. A továbbképzés célja, hogy a nőbizottságok vezetői tájékoztatást kapjanak a nép- frantmozgalom szerepéről társadalmunkban, az V. kongresszus utáni feladatokról és arról, miként kezdtek hozzá a mozgalom szervei a kongresszus állásfoglalásában foglaltak végrehajtásához. E témáról tegnap Oláh János, a népfront megyei titkára tartott előadást A népfront nőpolitikái feladatairól, a munkastílusról, munkamódszerről Tóth Sán- dorné, a népfront országos elnöksége mellett működő nőbizottság titkára tart a mai napon előadást. Holnap, a nők között végzett politikai munka és a pártirányítás elvi, gyakorlati kérdései című témának Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára lesz az előadója. A tanfolyam résztvevői szabad idejükben meglátogatják a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységét és a Galériát. — Nem kell félni a víztől. Mancika. A víz ősi otthona az életnek — emelte fel az ujját bölcs oktatóként Csempe Elek, miközben a Mancikának nevezett alig-fürdöruhás leányzó áhítattal vegyes félelemmel kísérte a szakmai tanácsokat. Az áhítat Csempe Elek barnára sült férfias testének és fölényes hanghordozásának, a félelem a csendesen fodrozó víznek szólt. Mancika ugyanis nem tudott úszni, Mancika ugyanis még a fürdőkádban is rémüldözött a megfulladástól és parafaöv nélkül még a tus alá se mert állni. —., .nagyon érdekes tanulmányok, sőt fotók jelentek már meg világlapokban azokról a hatnyolc hónapos csecsemőkről, akik még ülni se tudnak rendesen, de úszni, még a víz alatt is, vidáman és nagyon jól tudnak. Innen is láthatja, hogy a víztől való tartózkodása merő önszug- gesztió, s annak is a rosszabb fajtája — mérte végig Mancika ívelt combját Csempe Elek, és egy pillanatra elfogta az irigység a víz iránt... Hova eljuthatnak a hahátán. Kifeküdni a vizen, behúzni a lábakat, kirúgni a lábakat, miközben a karokkal így csinálunk — mutatta Csempe Elek Mancikának. — Eeegy... kétVízpárti történet bök, uram ég, hová! — mormolta magában. — Én nem félek a víztől — csacsogta erőltetetten Mancika... — Na látja, ez nagyszerű.., — Én csak irtózom tőle. ha nem a vízcsapban van — tette hozzá a pirosló bőrű hableányjelölt. — Csacsiság. Nem kell kapkodni, nem kell ije- dezni, a víz voltaképpen természetes közege az embernek. Alig kell mozdulatokat végezni ahhoz, hogy fennmaradjunk a víz felszínén és nem sok erőkifejtés, csak egyenletes tempók kellenek ahhoz drága Mancika, hogy az ember előbbre jusson a habok ..................... t őőööő.'.: eeegy.,'. kettóőőő... eeegy... kettőöőőő — vezényelte a karmozdulatokat a kis folyó csendes öblének partján Csempe Kázmér, és közben tenyerét. a helyes és mély lélegzés megtanítása szempont- jából Mancika kecses kis hasára helyezte... — Mélyet lélegzünk be... eeegy. — Mondja már, hogy kettő, mert megfulladok — pi- hegte kékülve Mancika, mert majd megfulladt a benntartott levegőtől... — Pardon... elnézést ... kettő .. Nagyszerű. Megy ez már. És most maga is megy a vízbe, kipróbálja a parton tanultakat. Én majd innen mondom az egy-kettőt, és figyelem magát. Jó? — karolt Mancikába Csempe, és vonszolni kezdte a víz felé... — Maga nem jön? — Én? Én nem.,. — És miért nem jön. Jöjjön maga is Elek! — ma- kacskodott Mancika...- — Nézze..I hogyis mondjam... Jobb, ha megmondom. Én nem tudok úszni. Nekem víziszonyom van. Hát ezért nem megyek a vízbe. Mancika drága... De maga azért csak... — Víziszonya van... Nem tud úszni, és mégis tanít úszni?! — torpant meg Mancika a víz szélén in- dignálódva..: — Istenem — tárta szét a karját Csempe Elek — úszni azt nem tudok, de tanítani inén.., Azt hiszem, nem én vagyok az első, aki olyasmit tanít, amit nem is tud — tette hozzá, és tovább vonszolta a vízbe úszni tanuló tanítványát. legalábbis azok • tekintélyes részét — múlhatatlanul szükséges betölteni. Ilyen helyzetben mit lehet tenni? Nem marad más választás az oktatási intézmények vezetői számára, mint ami tavaly. Nevezetesen az, hogy valamilyen felsőoktatási intézményben sikerrel felvételizett, — de hely hiányában elutasított fiatalokat vesznek fel képesítés nélküli nevelőnek, s ösztönzik őket arra, hogy levelező úton folytassák tanulmányaikat. Hadilábon a * va ástudot A végzősök nevelői pályára jelentkezése iS bizonyítja, hogy a főiskolások, egyetemisták egy részénél hadilábon áll a hivatástudat. Bizonyos mértekig lehetne ezt kendőzni azzal, hogy a második pályázati ciklusban „jobb helyekre” vártak. Magyarul szólva nem jelentkeztek kisebb községekbe, hátha -városban is akad számukra munkahely. Ellentmond viszont ennek az olyan példa, mint Karcagé. Ott hat tanári állást hirdettek meg, s egy jelölt sem akadt. Ne szépítsük tehát a tényt: végzős pedagógusok tekintélyes része a jobb jövedelemért, a kedvezőbb körülményekért, vagy egyéb megfontolásból nem szívesen megy vidékre. A főiskolákon, egyetemeken nemcsak a szakmai felkészítéssel, hanem a hivatástudat intenzívebb ápolásával is jobban kellene törődni, hogy ne íróasztalok mellé, hanem a katedrákra neveljenek elkötelezett embereket, 8. B.1 Sikeres könyvhét t Karcagon Úttörők akciója, KISZ-esek versenye Ä könyvhét forgalma Karcagon 83 ezer forint, tízezer forinttal több, mint tavaly. Emelkedett az üzemi terjesztők forgalma is, az idei könyvhéten az üzemek dolgozói 37 700 forintot költöttek könyvekre. Jól sikerült az úttörők házról házra akciója. Két délután harmincöt úttörő 1500 forint értékű könyvet juttatott el a peremkerületek lakóihoz. A 452. számú Alföldi Könyvesbolt és a városi KISZ-bizottság terjesztési versenyt hirdetett a KISZ- alapszervezetek között. A végleges eredmény még nincs meg, de annyi azonban már bizonyos, hogy 6100 forinttal emelték az ünnepi könyvhét forgalmát. A könyvek terjesztése mellett még egy másik célt is szolgált a KISZ- akció. A forgalom után járó jutalék értékét a KlSZ-szer- vezeték felajánlották az új kisegítő iskola könyvállományának gyarapítására. Új mesejáték a televízióban Palacsintás király Űj, színes, zenés mesejáték forgatását kezdte meg a Magyar Televízió gyermekosztálya a Mafilm stúdióban. Fésűs Éva „Palancsintás király” című mese játékát Kat- kics Ilona rendezi, zenéjét Tamássy Zdenkó szerezte, a film operatőre Mestyán Tibor. A címszerepet, az országát hasáért elherdáló palacsintás királyt Greguss Zoltán ját- sza, aki birodalmát a végromlástól megmenti, a királyfi: Balázsovits Lajos, Szérűimé, kökényszemű Katica alakítója Detre Annamária, A X. Siklósi Várfesztivál alkalmából felavatták Gádor István Kossuth-díjas keramikusról elnevezett múzeumot, valamint azt a diszkutat, amelyet a neves művész készített Siklós város részére. A 82 esztendős művész élete egész munkásságát felölelő négyszáz alkotását adományozta a Pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. A gazdag kerámia gyűjteményt a siklósi várban helyezték el. Képünkön a diszkót, amelyet Gádor István készített Siklósnak KÖNYVJELZŐ „Új nemzeti birtokká legyenek99 Két sorozat nyitánya Az idei könyvhét kétségkívül legnagyobb eseménye két, több évre tervezett szépirodalmi sorozat — a „Magyar Remekírók” és „A szovjet irodalom könyvtára” — nyitánya volt. „Magyar Remekíróké Irodalmunk egészéhez szó-, ló vezető kalauz készítése nem először ■ foglalkoztatja irodalomtörténészeinket. Az úttörő vállalkozó Toldy Ferenc vcűt. A szerkesztésében 1841-től megjelenő Nemzeti Könyvtár bevezetőjében ő fogalmazta meg az azóta szállóigévé vált gondolatot, hogy a cél nem más, mint olyan sorozatot összeállítani, hogy irodalmunk egészének legszebb darabjai „új nemzeti birtokká legyenek...” Hasonló igénnyel készült a Magyar Klasszikusok címmel 1950. és 1962 között megjelent sorozat, s a vezérlő elv tulajdonképpen máig sem változott. * A Magyar Remekírók szerkesztője, Illés Endre a sorozat előkészítését megelőző vita során úgy vélte, hogy a vállalkozás egyik legfőbb értéke az, hogy már a puszta megjelenés „állandó csábítás olyan művek olvasására, melyekkel tulajdonosaik máskülönben soha nem ismerkednének meg”. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelenő, nyolcvan kötetre tervezett sorozat tartalma kódexeink legendaanyagától mintegy nyolcszáz éven átívelve egészen Illyés Gyula. Németh László, Lengyel József, Illés Béla és kortársaik munkásságáig, egyszóval a mai magyar irodalomig terjed. A költői, drámai, lírai és kritikai antológiát egyaránt tartalmazó összeállításban olyan, már csaknem elfelejtett szerzők is szerepelnek, mint Jósika Miklós, Kemény Zsig- rnond, Justh Zsigmond. Gyulai Pál és Ambrus Zoltán, de megtalálni a népköltészet legszebb darabjait, csakúgy mint a reneszánsz történetírók — Bonfini, Brodarics, Oláh — munkáit. A Magyar Remekírók sorozatban ez évben öt, jövőre hét, a továbbiakban évenkét hat-hat kötet jelenik meg. Most, az ünnepi könyvhéten Csokonai Vitéz Mihály verses és prózai műveinek kétkötetes és Jókai Mór három regényének —> Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán és A kőszívű ember fiai — egykötetes kiadása látott napvilágot. „A szovjet irodalom könyvtára” Hasonló jélenfőségű, bár arányát tekintve jóval kisebb, s főleg más igénnyel szerkesztett sorozat A szovjet irodalom könyvtára. A tizenöt kötetre tervezett sorozat célja a félévszázados szovjet irodalom legismertebb, legjobb darabjainak összegzése. A szovjet irodalom könyvtára összegzés lesz tehát, a kezdetekről mutatva be azokat a műveket, melyek szinte az egész világra hatást gyakoroltak, s tematikai és szemléleti változást hoztak az irodalomban. A szerkesztők véleménye szerint az összeállítás arra is szolgál, hogy felfrissítse az Olvasói alapélmenyeinkhez tartozó régebbi alkotásokat, a forradalom és a polgárháború, a szocialista ém'tés, majd a Honvécíő Háború eseményeit felidéző műveket, de bemutat számos újdonságot is, „hogy a régi és az új benyomások kettős gazdagságából rajzolja meg a szovjet irodalom sokszínű képét”. Az ünnepi könyvhéten So- lohov Feltört ugarja és Le- onov Orosz erdője már megjelent. Előkészületben, a2 Európa Könyvkiadónál kiadásra várakozik Gorkij Ar- tamanovok és Fagyajev Az ifjú gárda című műve, valamint szovjet drámák, elbeszélések és versantológiák. U. L>
