Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 13. A KGST kollektív valutája A fejlődő országok lehetőségei 4. Részletek K. Mrosuyicsenko tanulmányából A KGST-országok gazdasági integrációjának Komplex Programja előirányozza más szocialista és fejlődő országoknak a transzferábi- .lis rubelben lebonyolított elszámolások rendszerében való részvétele lehetőségét és célszerűségét. Ezt a lehetőséget a KGST-országok más országokkal folytatott gazdasági és politikai együttműködése, fejlődésének objektív feltételei teremtették meg. A KGST- országok kollektív valutájának, a transzferábilis rubelnek a felhasználására a partnerországokra nézve jelentős kölcsönös gazdasági előnyökkel járhat. 1972. októberében a Nem- eetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácsa megvizsgálta és tökéletesítette a bankhoz tartozó országok más országokkal transzferábilis rubelben lebonyolított elszámolásainak alapelveit. Ezeknek az elszámolásoknak hozzá kell járulniuk az érdekelt országok közötti kölcsönös áruforgalom bővítéséhez, az áruforgalom és a fizetések kétoldalú és sokoldalú alapon való kiegyenlítése ré- *yén. Ilyen elszámolásokra sor Jberülhet két és több ország Az érdekelt országok kül■ kereskedelmi vállalatai és bankjai vagy más illetékes ■ szervei közötti előzetes megállapodás alapján a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank ezen országok bankjainak transzferábilis rubelben számlát nyit és az elszámolások lebonyolításához ugyancsak transzferábilis rubelben kedvezményes feltételekkel hitelt nyújt — maximálisan hároméves lejárattal, évi 1.5 százalékos kamattal. így tehát a KGST-országok és a fejlődő országok a transzferábilis rubelben lebonyolított kölcsönös elszámolásokra való átmenet esetén a jelenlegi elszámolási rendszerhez képest egy sor előnyhöz jutnának. A transzferábilis Ribelben Azokhoz az előnyökhöz, melyekhez a KGST-országok jutottak a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások rendszerére való átmenettel, más országok is hozzájuthatnak, melyek jelenleg a zárt valutákban lebonyolított kétoldalú eslzámoláso-' kát alkalmazzák. A KGST- országok, amikor előirányozzák ezen országok esetére is a transzferábilis rubelben megvalósuló elszámolásokra való átmenet lehetőségét, nem arra törekednek, hogy valamiféle egyoldalú előnyt biztosítsanak maguknak — ezek az előnyök mniden esetben kölcsönösek lennének. között, egyes áruszállítási ügyletekkel, vagy az egész áruforgalommal kapcsolatban. Az átmenet a KGST- országok kollektív valutájában lebonyolódó eszámolá- sokra fokozatos is lehet. Az elszámolások részben az érvényes kétoldalú számlákon és kísérletképpen részben a transzferábilis rubelbe vezetett számlákon ejthetők meg. Előirányozzák a számlák egyes KGST-országok- kal vagy valamennyi KGST- országgal való kiegyenlítésének lehetőségét is. történő elszámolásokban résztvevő országok szükség esetén kedvező feltételekkel felhasználhatnák a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hiteleit, valamint a bank technikai segítségét az elszámolások vezetésében. Magától értetődik, hogy a fejlődő országok átállása traszferábilis rubelben vezetett elszámolásokra a KGST- országokkal semmiféleképpen nem változtatja meg ezen országcsoportok harmadik országhoz fűződő va- lutáris és pénzügyi, elszámolástechnikai kapcsolatait. Teljesen törvényszerű volna, hogy a KGST-országok más országokkal folytatott gazdasági együttműködésének fejlődésével egyidejűleg és ezzel a fejlődéssel párhuzamosan megfelelően kibővüljön a transzferábilis rubel, a KGST országok kollektív valutája felhasználási szférája. Ez a gondolat megtalálható a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjában, mely előirányozza, hogy a transzferábilis rubel, szerepe megerősödésének mértékében, távlatilag felhasználható a más országokkal való elszámolások* bán, és a nemzetközi elszámolásokat kiszolgáló egyéb valuták között elfoglalhatja azt a helyet, amely megfelel a KGST-országok szerepének és jelentőségének a világgazdaságban. De ezzel kapcsolatban mindjárt meg kell mondanunk, hogy az átmenet a transzferábilis rubelben való elszámolásokra nem egyszerűen technikai intézkedés. Ehhez meg kell oldani egy sor kereskedelmi, gazdasági és jogi problémát. Az egyik bonyolult kérdés például az áruk transzferábilis rubelben kifejezett szerződéses árának meghatározása. A kölcsönös érdekeltség alapján A szocialista országok sokéves tapasztalata azonban megerősíti a transzferábilis rubelben kifejezett arak gazdasági megalapozottságát egymás közötti kereskedelmükben. Ezek az árak biztosítják az egyenértékű cserét a forgalom egyre növekvő volumene mellett. Az elszámolások jelenlegi formáit, az elszámolási műveletekhez felhasznált valutafajtákat és az elszámolási viszonyok szabályozásának rendjét az országok közötti kereskedelmi és fizetési egyezmények rögzítik, és az elszámolások új rendjére való átmenet szükségessé tenné az egyezmények megváltoztatását, vagy más egyezmények megkötését. Azonban kölcsönös érdekeltség esetén a KGST-országok és a fejlődő országok egyeztetetten , megoldhatják a felmerülő kérdéseket és kihasználhatják mindazokat az előnyöket, melyeket a szocialista kollektív valuta felhasználása nyújt nekik a nemzetközi elszámolásokban. (VÉGE) Tökéletesítették a mechanizmust A komplex program szerint Döcög a vicinális, minden nagyobb fánál megáll. Az utasok gyorsan cserélődnek, alig hogy felkászálódnak a batyuikkal, csirkéspulykás kosaraikkal már lesik, mikor tűnik fel a falu tornya, vagy a megállót előre jelző tanya, hogy ugyanolyan nehezen, szuszogva, kapkodva hagyják el az egyébként nyugodtan veszteglő gyászvonatot. A sarokban ülő hosszúbajszú ceig” nadrágos, csizmás öregember tarkóra tolja pör- gekalapját és dühösen fújtat. Jönnek, meg mennek — szuszogja. Nem tudnak leülni egy minutát se! Alig vált az ember néhány szót, már nincsenek itt! Sánta katona száll fel a következő állomáson. Lábán jókora gipszkötés. Az öreg szeme fölcsillan. Mielőtt a katona leülne a tőle távol eső pádra, hogy mély hallgatásba merüljön, megszólítja. — Tán csak nem ez az új bakancs? A katona elnevette magát és elfoglalta a szemközti helyet. — Nem a bokám, hanem... — Bizony rossz dolog az. Veszélyes ez a katonaság. Se csontja, se húsa nem biztos, hogy ép marad az embernek. Akár puska, akár baj- nét, vagy ágyú, az mind csak a ronSRAPNEL — De, ez bizony! Most próbáljuk, bírja-e a strapát? — Oszt csak fél pár? — fűzte tovább a szót az öreg. — Elég az. — Ezt már folytatni kell. gondolta a katona. Egy hónapig hordjuk a jobb lábas, azután a bal lábas bakancsot. így olcsóbb. A kalap karimája alatt összeszaladtak a ráncok. — Jól van no, csak vicceltem. Tudom én. hogy ez azért van, hogy fogja a lábat. Biztos eltört mi? — Eltört. — A bokája, igaz? A egy tást csinálja', srapnel! Az kutya dolog. Csak úgy szórja a szilánkokat. Mindenfelé. Az olaszok lőttek minket az Isonzónál, de istentelenül. Mi meg vissza. Akkor jött egy srapnel. A fütyülést még hallottam, vagy csak úgy emlékszem, de aztán semmi. Két napig nem tudtam, hogy hol vagyok, mit csinálok. A szanité- cek pedig még aznap este kórházba vittek. Mikor magamhoz jöttem, megtudtam. Nézem a lábam. Az is olyan, mint a magáé. Csupa fásli. Fehér fásli. De azért piros is volt sok helyen. Nem tört el, csak a szilánkok megszaggattak. Két hónap is eltelt, míg járni tudtam. Bottal próbáltam először, mint most rríaga, de odajött egy őrmester és eldobatta velem, ■ hogy nem a korzón vagyunk, ne cifráskodjak. — Én még akkor nem is éltem. — Maga fiam, még tervbe se volt. De hát ehol van e. Itt van előttem evvel a ménkű fáslival. Hát most se menekülnek a katonák. Csak eltalálja a golyó azokat most is. Maga se isten. Magának is odadur- rantottak. Sprap- nel volt mi? Tudom én. a srapnel az egy kutya dolog. — Nem srapnel volt bácsi... — Az volt. nekem ne mo-ndja! — Foci, bácsi. Futball. Béke van. Tudja, béke! Igriczi Zsigmond «mm ■»m» ■ tamMU ■ ■ ■ M H M ■ » M11M «JL J Mozi épül A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat saját beruházásból a Vosztok úton építteti fel a város új, korszerű moziját. A háromszáz személyes, szélesvásznú mozi 10—12 millió forintba kerül. A tervek úgy készültek, hogy a nézőtér nemcsak vetítésre alkalmas, mert a kisméretű színpadon szólisták és kamaraegyüttesek is felléphetnek. A környék lakói a közelmúltban társadalmi munkával parkosították ezt a területet, az építkezéshez azonban a park egy részét az ÉPSZER Vállalat kénytelen igénybe venni. A városi tanácsnál kapott tájékoztatás szerint a vállalatot kötelezték, hogy az építkezés befejezése után a parkot hároméves fákkal állítsa helyre. Az új mozi, amély valószínűleg a Tallinn nevet kapja, a tervek szerint 1974 harmadik negyedévére készül el. „Oldjuk meg" A matematika érettségi feladata a képernyőn Kapunyitás november 7-én A Szovjet Tudomány és Kultúra Haza Budapesten Mint ismeretes, a közelmúltban írták alá a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesítéséről és működéséiül szóló egyezményt, a magyar— szovjet kulturális és tudományos i együttműködési egyezmény alapján. Az V. kerületi Kossuth Lajos utca—Semmelweis utca sarkán lévő épület ad majd otthont a budapesti szovjet kulturális központnak. A háromemeletes épülettömbben javában folyik a készülődés a november 7-i kapunyitásra. Az építkezéssel párhuzamosan alakulnak, formálódnak az intézmény munkájának, programjainak tervei. Az ezzel kapcsolatos elképzelésekről adott tájékoztatást I. I. - Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára. — Mindnyájan örülünk a lehetőségnek, hogy még ebben az esztendőben munkához láthat a szovjet szellemi élet magyarországi képviselete. Mert valójában ilyen funkciót szánunk az intézménynek. Célunk az, hogy a Tudomány és Kultúra Háza új láncszeme legyen a népeink közötti barátság elmélyítésének, egymás jobb megismerésének. A 220 személyes előadó- és vetítőteremben például szovjet filmújdonságokkal is megismerkedhet a közönség. A szovjet köztársaságokból Magyarországra látogató költők és prózaírók is megfordulnak majd az intézményben : érdekes író-olvasó találkozókat szervezünk részvételükkel. A zeneteremben a klasszikus és mai szovjet zeneirodalom kiváló alkotásait szólaltatják meg magyar és vendégművészek. Elképzeléseink szerint megfordulnak itt a magyarországi bemutató körúton tartózkodó szovjet népi együttesek is. Az intézményben helyet kap egy 50 000 kötetes könyvtár is, amely egyrészt a szépirodalom remekeiből, másrészt a műszaki-tudományos szak- irodalom újdonságaiból kínál majd olvasnivalót. Az épületben két kiálli- tóteremben képzőművészeti tárlatokat, a szovjet emberek munkájáról, életéről, népeinek barátságáról és együttműködéséről szóló bemutatókat rendeznek. Vasárnap délelőtt 10 órakor először az iskolatelevízó — Oldjuk meg című adásában — közvetítik az érettségi, s egyben az egyetemi felvételi matematikai ísás- beli feladatok megoldását. A műsor célja az, hogy szülőknek és nem utolsó sorban az „érdekelteknek” a végzős diákoknak bemutasA nép nyelvéből átvett pongyola szóval nemcsak a hosszú, kényelmes női házi öltözéket nevezzük meg, hanem a pontatlanul, gondatlanul, hanyagul formálódó stüust, nyelvhasználatot is. A pongyola írásnak, beszédmódnak oka és forrása elsősorban a nem megfelelő szóhasználat. Ebben a rövid közleményünkben a legjellemzőbb hibákat tesszük szóvá. Pongyolává, lapossá, vizenyőssé teszi stílusunkat, megfogalmazásunkat bizonyos szavak ismételgetése. Egy hivatalos jelentésben olvashattuk a következő mondatot: „A tervezésben nagy szerepet játszott a nagyobb termelékenységre való törekvés, mert a termelékenység vonatkozásában lemaradás tapasztalható”. A pongyola írásnak és beszédmódnak forrása lehet a helytelen szókapcsolat. A szavak egymáshoz fűzésében, illetőleg a mondatban igen fontos szerepe van a helyes, a megfelelő egyeztetésnek is. A téves kapcsolás, a helytelen egyeztetés elértelmetlenítheti közlésünket. Bizonyítsuk ezt néhány példával: „Az eddigi munkafelajánlások egy- egy jelentős mérföldkövei voltak a szocialista brigádmozgalomnak”. Hiba: nem illik össze az egy-egy a többesszámmal. Alakítsuk át így a mondatot: Minden eddigi munkafelajánlás egy-egy mérföldköve volt a szocialista brigádmozgalomnak. Gyakran olvashatunk ilyen nyelvi formákat is; sák hogyan kellett megoldani a feladatokat,, milyen variánsok között választhattak. Az „Oldjuk meg” vendégei neves egyetemi tanárok lesznek, akik különféle szemléltető eszközök segítségével levezetik a tételeket, részletes magyarázat kíséretében. „Dolgozóinknak az a feladata, hogy helyt álljanak...” A dolgozóinknak szóalak nem birtokos jelző, hanem részeshatározó. Számunkra az a feladat, ezért pontosabban így kellett volna fogalmazni : Dolgozóinknak az a feladatuk. Szóban és írásban elég gyakran találkozhatunk helytelen időegyeztetéssel, felesleges idöváltogatással is. Beszélhetünk egy-egy kérdésről múltidőben és jelenben is, de váltogatni, keverni a kettőt nem szabad. A bizonytalan nyelvérzék is forrása lehet a pongyola fogalmazásnak. Nézzünk erre is egy példát: „Az osztály- vezető négy évig megfeszített munkát végzett, habár egészségi állapota nem volt megfelelő”. Az egészségi állapot jelzős szerkezet pillanatnyi, rövidebb időtartamra utal, a négy évig nyelvi forma hosszabb időtartamot jelöl, ezért az általánosabb fogalmi értékű egészsége szó jobban illett volna bele a mondatba. A pongyolaság legáltalánosabb forrása a képzavar. Egyik vállalatunk újságjában találtunk rá erre a mondatra: „A jó eredmények babérjain (?) nem ringathatjuk el magunkat” Teljes a képzavar! Lehet- nek~e az eredményeknek babérjaik, s lehet-e ezeken ringatózni? Elképzelni is nehéz, s így a mondatot az értelmes nyelvi formálás elleni merényletnek is felfoghatjuk. Hr, Bakos A pongyola szóhasználatról Y
