Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 11 Fekete-ingesek A római parlamentben — jelentették a távirati irodák — sor került az intézmény hosszú történetének egyik leg­hevesebb incidensére. Az úgynevezett Olasz Szociális Moz­galom (MSI) honatyái ezúttal nem elégedtek meg a kom­munisták és a baloldaliak nyomdafestéket nem tűrő sérte­getésével, hanem megpróbáltak fizikai erőszakhoz folya­modni. Amikor az elnök a teremőrök segítségével nagy nehe­zen helyreállította az ülés folytatásához szükséges feltéte­leket, Alessandro Natta, a kommunista képviselőcsoport vezetője ezt kiáltotta az MSI padsorai felé: „Az olaszok túlnyomó többsége számára ti egyszerűen fasiszták vagytok, a fekete tragédia pártja...” A kijelentést dübörgő tapsvihar jutalmazta, immár nemcsak a kommunisták és a baloldali pártok, hanem szin­te az egész terem részéről. Megint egyszer megtörtént, ami már annyiszor Itália újabbkori történetében: a kommunisták mondták ki a teljes, leplezetlen igazságot, valahogy úgy, mint a lüres mesében azt, hogy „a király meztelen”. Az MSI ugyanis hivatalosan nem szereti magát fasisz­tának nevezni, sőt, egyes prominens képviselői azon is megsértődnek, ha neofasisztának titulálják őket. Ugyan­akkor gátlástalanul dicsőítik a keménykezű Duce”, vagyis az áldatlan emlékű Benito Mussolini korszakát, beleértve a baloldal fizikai kiirtását és az abesszin mészárlást. Igaz, a párt vezére, Giorgio Almirante nem üvöltözik, mint példaképe. Művelt ember, hat nyelven beszél és könyv nélkül idézi a latin—görög klasszikusokat. Ez azonban nem változtat azon, hogy a vezetése alatt álló párt a terrorista jobboldal szervezete, amely például Milánóban éppúgy felelős a korábban Valpredára fogott bankbéli véreng­zésért, mint a legutóbbi, ugyancsak véres incidensekért. Az MSI tagjai nem viselik elődeik fekete ingét — mégis mindenki látja rajtuk, aki látni akarja. Csak azok a körök nem akarják látni, kik nem egyszer az ő szavazataik segít­ségével fordulnak szembe a baloldallal«. Vélemények Barzel lemondásáról „Csend” Libanonban Egyöntetűen állapítja meg a tegnapi nyugatnémet saj­tó, hogy Rainer Barzel, az ellenzék vezére súlyos vál­ságba sodorta pártját, ami­kor lemondott a CDU—CSU parlamenti csoportjának ve­zetéséről. A lapok elsőszá­mú politikai témája Barzel bukása: valamennyi lap hosszú oldalakon át elem­zi a szerdai váratlan esemé­nyeket és valóságos „nekro­lógot” közöl a jobboldali pártvezérről. A kommentárok elsősom bán azt firtatják, mi is bír­hatta Barzelt erre a várat­lan döntésre és milyen meg­oldás kínálkozik utódlásá­nak biztosítására A Süd- deutssche Zeitung és a A helsinki nagyköveti ta­nácskozás e hei plenáris ülésén a 34 résztvevő állam képviselői megbeszélték és elfogadták a jövő heti mun­karendet. Ez lényegében ugyanaz lesz, mint eddig, tehát a konzultáció külön­böző munkabizottságokban és csoportokban folytatja az Hamburgi Die Welt a ke­reszténydemokrata unió el­nökségéhez közelálló forrá­sokat idézve megkockáztatja a feltevést: Barzel lemondá­sával voltaképpen szabad utat akart nyitni magának ahhoz, hogy „offenzív mó­don” léphessen fel a ham­burgi pártkongresszuson és megkísérelje mégis megtar­tani pártelnöki tisztségét. A válság oka persze nem­csak Strauss szerepében ke­resendő, — mutat rá a Stuttgarter Zeitung — ha­nem abban is, hogy a' CDU folyton azt hitte, személyi vitákkal megkerülheti az érdemi vitákat. Ez a taktika Adenauer idején még be­vált. európai biztonsági és együtt­működési értekezlet három napirendi pontjának szer­kesztését, továbbá foglalko­zik a konferencia szervezési és pénzügyi kérdéseivel is. Az ügyrendi problémák megvitatására tegnap újabb munkacsoportot alakítottak. A libanoni hadsereg szóvi­vője tegnap délután közölte, hogy eltekintve az elszórt lövöldözésektől, egész Liba­non területén véget értek az összecsapások a libanoni hadsereg és a palesztin ge­rillák között. Az ország dél­keleti részében, a szíriai ha­tár közelében késő délután újabb tűzszünet lépett élet­be. Jasszer Arafat, a Palesz­tina! felszabadítási szervezet elnöke személyesen adta ki a tüzet szüntess utasítást 3 gerilláknak. A berlini sajtó a magas- szintű arab közvetítésnek tulajdonítja, hogy megszűn­tek az összecsapások és a szí­riai határ közelében is el­múlt a harc kiszélesedésének a veszélye. A Beirutban akk­reditált arab nagykövetek tegnapi találkozójukon elé­gedetten nyilatkoztak arról, hogy enyhül a feszültség és a katonai vegyesbizottság si­keresen előmozdítja a meg­értést. A damaszkuszi rádió be­számolt arról, hogy Jasszer Arafat üzenetben mondott köszönetét Asszad szíriai el­nöknek a gerilláknak nyúj­tott támogatásért. A palesz­tin felszabadítási szervezet elnöke rámutatott; a palesz­tin mozgalom felszámolását célzó újabb kísérlet során az ellenállók nehéz körülmé­nyek között védekeztek a libanoni fegyveres erők tá­madásával szemben. A har­cot a libanoniak kényszerí­tették rájuk. Arafat hang­súlyozta; a gerillák elfogad­ták a tűzszünetet, hogy is­mét bizalom alakulhasson ki az ellenállási mozgalom és a beiruti kormány között A berutá rádió jelentése szerint Frangié államfő fo­gadta Mahmud Riadót* az Arab Liga főtitkárát aki — mint ismeretes — vezető sze­repet játszik a Libanon és a palesztin gerillák közötti konfliktus elsimítására irá­nyuló arab közvetítési kísér­letekben. A kairói félhivatalos A1 Ahram tegnap a Libanon bán állomásozó palesztin gerillák főparancsnokságától szár­mazó adatokra hivatkozva közölte, hogy az elmúlt 48 óra összecsapásaiban 48 ge­rilla vesztette életét két­százan pedig megsebesültek. Az A1 Gumhurija ugyanak­kor halottakban és sebesül­tekben összesen 200-ra be­csüli a gerillák veszteségeit, s megjegyzi, hogy az áldoza­tok között sok a polgári sze­mély. v Rogers vádaskodása Tito üdvözlete a kongresszusnak A munkarend változatlan Helsinkiben William Rogers amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában pró­bálta igazolni a Kambodzsa elleni amerikai légitámadá­sokat. Edmund Muskie de­mokratapárti és Jacob Ja­víts köztársaságpárti szená­tor magyarázatot kért tőle arra vonatkozólag, hogy Nixon elnök milyen alkot­mányjogi felhatalmazás alapján rendelte el a bom­batámadások folytatását Kambodzsa ellen azok után, hogy Dél-Vietnamból ki­vonták az amerikai csapa­tokat. Rogers válasza lényegé­ben a VDK elleni vádasko­dásokban merült ki. Azt ál­lította, hogy a demokrati­kus Vietnam megszegte a párizsi békemegállapodás 20. cikkelyét. „Ügy gondol­juk — mondta —, hogy ka­tonai akciónk indokolt”. Az amerikai diplomácia vezetője említést tett egy esetleges Kissinger—Le Dúc Tho találkozóról is, amely­nek hírét Washington egy­oldalúan . terjeszti. Azt mondotta, „bízik” abban, hogy Kissinger nemzetbiz­tonsági főtanácsadó és Le Dúc Tho, a Vietnami Dol­gozók Pártja PB-tagja „e hónapban találkozik Párizs­ban”. Egyidejűleg „megjó­solta”, hogy Észak-Vietnam és az Egyesült Államok Pá­rizsban folytatni fogja tár­gyalásait a VDK-nak nyúj­tandó háborús jóvátételről, amelyet a külügyminiszter következetesen amerikai „gazdasági segítségnek” ne­vezett. Tegnap délelőtt Belgrád- ban Sztane Dolancnak, a JKSZ elnökség Végrehajtó Iroda titkárának bevezető szavaival megkezdte tanács­kozását a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének IV. országos konferenciája. A végrehajtó iroda titkára fel­olvasta Joszip Broz Ti tónak a pártértekezlethez intézett levelét, amelyben a párt el­nöke — aki kimerítő mun­ka után jelenleg Szlovéniá­ban pihen — üdvözli a kon­ferencia résztvevőit és sok sikert kíván munkájukhoz. Nixon a Watergate-ügyről Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke szerdán este beszédet mondott a köztársasági párt pénzalap­jainak gyarapítását szolgáló „ezer dollár egy teríték” vacsorán. Beszédében — tíz napon belül immár másod­ízben — elsősorban a Wa- tergate-botránhyal foglal­kozott és biztosította hallga­A. Grecsko marsall, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere megtekintette a „Haza védelmében” kiállítást Moszkva központi kiállítási csarnokában tóságát, hogy az ügyben ki­derítik az igazságot. Nixon elismerte, hogy a Watergate-ügy „az egyik legsúlyosabb kihívás” 27 éves politikai karrierje során, de nem fogja megakadá­lyozni abban, hogy ő és kormánya megvalósítsa azo­kat a célkitűzéseket, ame­lyekkel „a következő négy évet jobbá tesszük az előző négynél”. Hangzatosán úgy fogalmazott, hogy „a legfi­nomabb acél a legégetőbb tűzben edződik” tehát a megpróbáltatásból megerő­södve kell kikerülni. TEHERAN Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni elnök tegnap hivatalos látogatásra Teheránba érke­zett. Az iráni főváros repü­lőterén Mohammad Reza Pahlavi sah fogadta. ATHÉN Adamantiosz Andrucopu- Losz görög belügyiminszter — csütörtökön benyújtotta le­mondását. A miniszter elha­tározását egészségi okokkal ipdokolta. MOSZKVA Tegnap chilei katonai kül­döttség érkezett hivatalos ba­ráti látogatásra Moszkvába. A delegációt Prats tábornok, a szárazföldi erők főparancs­noka vezeti. Kissinger Angliában Szerdán este Londonban Edward Heath brit minisz­terelnök vacsorán látta vendégül Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót, aki moszkvai tárgyalásainak befejeztével, hazautazóban egy napra megszakította útját az angol fővárosban. A vacsorán ' a brit kormány egyetlen mi­nisztere sem vett részt, csak Heath és Kissinger munkatársai voltak jelen. Jólértesült körök szerint a brit kormányfő az „új atlanti chartával” kapcsola­tos washingtoni javaslatról, a legutóbbi moszkvai szov­jet—amerikai megbeszélé­sek eredményeiről beszélge­tett amerikai vendégével. Kissinger tegnap fo'ytatta konzultációit brit tisztség- viselőkkel. Nixon elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója teg­nap délután utazott ei Lon­donból. Waldheim Oslóba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ fóti tikára tegnap skandiná­viai körútja során a norvég fővárosba érkezett. Az oslói repülőtéren Lars Karmaid miniszterelnök és más sze­mélyiségek fogadták. Kétna­pos hivatalos látogatása so­rán Waldheim megbeszélé­seket folytat a norvég kor­mány tagjaival és előadást fog tartani a Nobel-intézet­ben. Ismét támadnak a hazafiak * A Khmer-hazafiak csü­törtökre virradóan váratla­nul újabb támadásba len­dültek Phnom Penhtől dél­nyugatra, Kampót térségé­ben. Több sikeres akciót hajtottak végre a kikötővá­rostól nyugatra és délnyu­gatra kiépített ellenséges állások ellen. A Phnom Penh-i hadve­zetés szóvivője csütörtökön reggel arról számolt be, hogy „felélénkült” a harci tevékenység a dél-kambod­zsai Takec környékén le Tájékoztatójából kitűnt, \ hogy a felszabadító erők 1 szerdán éjszaka is folytat-. t ták támadásaikat a kűivt-' j lágtól hat hét óta teljesen * elszigetelt tartományi szék- i hely körüli ellenséges áSá-j* sok ellen. A hazafiak az éjszaka ftv. lyamán aknavetőkkel és| ágyukkal szünet nélkül löt- * ték Phnom Penh védelmi! gyűrűjének nyugati és délit szakaszát, _ ,1 Francia—angol közös atomhaderő? Párizsban nagy feltűnést keltett a londoni Times leg­utóbbi cikke, amely „a. csatorna mindkét oldalán lévő jól- értesült forrásokra” hivatkozva azt közölte: Nixon elnök immár nem emel kifogást egy közös angol—fracia afomhad- erő létrehozása ellen. A Figaro londoni tudósítója szerint angol hivatalos körökben azt hangoztatják, hogy ez a kérdés „még nem időszerű”, ez azonban nem jelenti azt — írja a tudósító —, hogy a terv nem kerül majd Szóba Heath miniszterelnök és Pompidou elnök május 21 —22-én Párizsban folytatandó tárgyalásain, amikor majd azt vitatják meg, hogy a Kö­zös Piac országai milyen választ adjanak a Kissinger ál­tal javasolt „új atlanti charta” tervére. Az Humanité tegnapi vezércikkében — Yves Moreau hangsúlyozza: a Fehér Ház úgy látszik — „zöld fényt” ad egv angol—francia atomerő tervének. Figyelemremél­tó, hegy a Kissinger által javasolt „új atlanti charta” olyan elképzeléseket is tartalmaz, amelyek a hajdani „európai védelmi közösség” és a „multilaterális atomhad- erő” lomtárba került terveit elevenítik fel. I I I 9 Hosszú vita az alapszerződésről Walter Scheel külügymi­niszter beszédével folytató­dott tegnap a nyugatnémet szövetségi gyűlés ratifikációs vitája. Scheel külügyminiszter be­vezető szavaiban méltatta a jóváhagyásra beterjesztett törvényjavaslatok, illetve té­máik — az NDK-val kötött ala»szerződés és az egyesült nemzetekhez csatlakozás — jelentőségéit. Hangsúlyozta, hogy kormá­nya mindkét kérdést az eny­hülési politika megnyilvánu­lásának tekinti. A tegnapi ülés igen hosszúnak ígérke­zett, mert 32 képviselő je­lentkezett felszólal ásna. A ra­tifikációs vita várhatóan csak késő éjiéi ér maid véget, és ma regei tartiák a záróülést, amelyen a képviselők szavaz­nak a két törvénytervezetről Plenáris ülés hétién Csütörtökön, röviddel 12 óra után a bécsi Hofburgban a Szovjetunió és az Egve-ült államok szóvivője sajtóérte­kezleten bejelentette, hogv a január 31-én Becsben meg­kezdett — haderőcsökkentési konzultáció plenáris ülését május 14-re, hétfő délelőttre mind a tizenkét állam jóvá­hagyásával összehívták. A norvég külügyminiszter pekingi tárgyalásai Tegnap Pekingben folyta­tódtak Csi Peng-fej kínai és Dagfinn Vaarvik norvég kül­ügyminiszter tárgyalásai. Csi Peng-fej szerdán este elisme­réssel nyilatkozott a norvég kormány erőfeszítéseiről. — amelyek „arra Irányulnak, hogy megvédjék az ország szuverén:tását és független­ségét a hegem onisztikus fe­nyegetésekkel szemben”. A norvég külügyminiszter látogatása beleülik abba a folyamatba, amelynek kere­tében Kína gyors ütemben • építi ki kapcsolatait Nyugat­Európa különböző országai­val. Norvégia az elsők közöó ismerte el Kínát, de a kap csőlátók mindeddig nem vol­tak különösen jelentősek, a kereskedelemre és hajózásra korlátozódtak; a külügymi­niszter látogatása most ma­gas szintet biztosít a kontak­tusnak. Kína a nvugateuró- pai politikusok látogatásait — előbb a luxemburgi, most a norvég külügviminszter vi­zitjét — elsősorban arra használja fel, hogy terjessze az európai biztonsággal kap­csolatos pekingi koncepciót

Next

/
Thumbnails
Contents