Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

1973. május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cédulák a kirakatkan Aki árat mond... 1. Május másodikétól olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis szintetikus kötött alsóruhá­zati termékek, az orkán és műbór felsőruházati termékek, a szintetikus kötött-hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt-, kamasz-, bakfiskabátok, öltönyök, zakók ára. A most, s a korábban, március elsején végrehajtott árcsökkentés a la­kosság számára összesen 400 millió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drágábban kap­ható; ez 90 millió forintos többletkiadás. „Már megint változnak az árcédulák” — állapítja meg a gyanakvó vevő. Miért változnak az árcédulák? Fa és* erdő Attól, hogy némelyik fa kórhadt, görcsös, csenevész, még nem válik silánnyá maga az erdő. „A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését” — ál­lapította meg 1972. novem­beri ülésén a párt Központi Bizottsága. Határozatában azt is kimondotta: „A rög­zített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költ­ségvetésben fokozódó fe­szültséget okoz. Ugyanakkor a szabad áras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót”. Az ár, elvben az áru ér­téke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több vagy kevesebb. 1968. előtt a fo­gyasztási cikkeknek mind­össze tíz százaléka került értékéhez közelálló áron el­adásra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támogatásokkal mér­sékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korszerűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mintegy egymillió termékre kiterjedő — hatósági ár- 'rendszer fokozatos átalakí­tását A cél az értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fedeznie kell a termelési Ezek szerint az egyik hol­mit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyibe való­jában a társadalomnak kerül, a másikat pedig drá­gábban? Igen. Miféle fur­csa könyvelés ez? Az ár­rendszer — minden ország­ban — tükrözője a gazda­A vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbe­menő változásokat. Számá­ra az éppen vásárolni kí­vánt termék ára a fontos. Nem vesz tudomást arról, hogy — a bevezetőben em­lített példáknál maradva — a fa világpiaci ára négy év alatt 15—20 százalékkal nö­vekedett. A költségvetés ugyan ennek nagyobb ré­szét magára vállalja — így nem lesznek drágábbak a fából készült iskolaszerek, játékok, ajtók, ablakok, csökken a gyermekbútorok többségének ára-, de van, amit áthárít a vásárlóra. Ne tűnjék olcsó élcnek: ép­pen az összfogyasztói érde­kekért teszi ezt. költségeket, s bizonyos vál­lalati nyereséget is tartal­maznia kell, így adva mó­dot a fejlesztésre, bérnöve­lésre stb. Ez a bruttó terme­lői ár. A fogyasztói ár ezt, valamint a nagy- és kiske­reskedelmi árrést — a for­galmazás költségei+nyere- ség, — továbbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a ter­melői ár és az árrés együt­tes összege — ami gyakori eset, — akkor az állam fo­gyasztói árkiegészítést ad, ezzel biztosítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termé­kek árában lévő forgalmi adókkal teremtenek meg. sági, társadalmi berendez­kedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a ko­rábbi időszakok örökségé­gének. Ellentmondások, fe­szültségek valamennyi ár­rendszerben vannak — a kapitalista országokban is erős állami beavatkozás ta­pasztalható!, — ezek mér­séklése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött tár­sadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fo­gyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vá­sárol, milyen árujellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdő­dött s tart ma is hazánkban az árreform. S jónéhány esztendő szükséges még be­fejezéséhez. Az áraknak nagy szere­pük van a termelői, a fo­gyasztói magatartás változá­sában, azaz az orientáció­ban, ahogyan ezt a szakem­berek mondják. Az áraknak ugyanis elő kell segíteniük, hogy mniél hatékonyabban használják fel a gazdasági erőforrásokat és eszközöket, kialakulhasson a termelés és a fizetőképes kereslet összhangja, egyensúlya, ész­szerűbbé váljon a fogyasztá­si szerkezet, kersettek le­gyenek a korszerű termé­kek. Kő?ö<* bu«yellóri-< Az országgyűlés • márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kormány elnöke megállapí­totta: „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forin­tot fordítunk költségvetés­ből ártámogatásra. Hozzáve­tőleg ugyanennyi a költség- vetési többletbevétel, az át­lagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipa­ri termékeknél”. Ne vágjuk rá elhamarkodottan: enged­jék el a forgalmi adót utób­biaknál, előbbeiknél vi­szont — az alapvető élel­miszerekről van szó első­sorban — ne adják az ár­támogatást, hiszen közös a bugyelláris. Valójában az. De nem nem mindegy, hogy a különböző keresetű, jöve­delmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot he­lyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasz­tói árak egyharmada tarto­zik e csoportba, — s hogy az árellenőrzést minden te­rületen szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az el* lenőrök) Elvben: érték Furcsa könyvelés? A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban fejlesztették ki az ún. CH típusú házi tele­fonközpontot, amelyből nagy mennyiséget exportálnak Anglia részére. Ezeket a be­rendezéseket nagy belső telefonforgalmat lebonyolító gyárak, vagy intézmények hasz­nálhatják fel gazdaságosan. Negyedszázada együtt Kiváló postásbrigád Az ezernyi apró jelfogók, kapcsolók, huzalok renge­tegében olyan biztosan iga­zodnak el, mint az operáló sebészorvos a testet sűrűn behálózó érrendszer között. Ha a készülékekben, az automata központokban hi­ba van, mindig oda nyúlnak, ahová kell; úgy ismerik a szakmát, mint a tenyerüket. A bonyolult technika alapos ismeretére hosszú, kitartó tanulás, szakmai gyakorlat után tettek szert. Törzstag­jai a postának. Huszonöt éve. kereken negyedszázada dol­goznak együtt, s 13 éve szo­cialista brigádként szereznek elismerést, hírnevet a szak­ma berkeiben. A kiváló kollektíva, a KPM Szolnok megyei Táv­beszélő Igazgatóságának „Áp­rilis 4.” szocialista brigádja kitartó és példás munkájá­val már nagyon sok elis­merést szerzett, de a legna­gyobb kitüntetésben most részesült. A szép jubileum al­kalmából a „Közlekedés- Posta és Távközlés Kiváló Brigádja” címet kapta. A kitüntetés értékét), rangját mutatja, hogy ezzel az elis­meréssel csak őket és a táv­beszélő igazgatóság alköz­ponti üzemének Puskás Ti­vadar .szocialista brigádját illették. Mitől szocialista ez a bri­gád? Attól, hogy munkáju­kat pontosan, magas szak­mai színvonalon végzik? At­tól is, de nem kizárólag at­tól. A tíz emberből olyan kollektíva kovácsolódott ösz- sze. amelynek tagjai egész életükkel, munkájukkal, ma­gatartásukkal. a közügyek iránti érdeklődésükkel, tár­sadalmi segítő szándékukkal egyaránt a legjobbak közé emelkedtek. Nagy Ferenc, a brigád egyik alapítója, „veteránja”: — Brigádunk nem törek­szik a feltűnésre, csak igyek­szünk alkalmazkodni min­dig a fejlődő, változó élet­hez. A technika a távközlés területén is nagyot lépett előre. Nekünk fontos tenni­valónk, hogy lépést tartsunk ti kibontakozó technikai for­radalommal. Mindannyian tudjuk, hogy csak gondolko­dó ember képes hasznosan és célszerűen dolgozni. Az ország „vérkeringése” mú­lik azon, hogy a telefonköz­pontok, a készülékek hogyan működnek. Nekünk minden körülmények között biztosí­tani kell az összeköttetést az élettel, a világgal. A brigádnapló lapjain a bejegyzések között ez olvas­ható: „A fenntartási anyagok célszerű felhasználásával a brigád 1972-ben csaknem 20 ezer Ft megtakarítást ért el. Fegyelmi vétséget megalaku­lásuk óta egyetlen brigád­tag sem követett el. A kol­lektíva tagjai rendszeres po­litikai és szakmai továbbkép­zésben vesznek részt. Eddig öten végezték el a marxis­ta—leninista középiskolát, négyen technikusi, illetve felsőfokú képesítést szerez­tek. Kiss András a Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola távközlési tagoza­tának hallgatója. Varga Im­re, a brigád legfiatalabb tag­ja a híradástechnikum ne­gyedik évfolyamát végzi. lakatos Benjámin brigádve­zető május 1. tiszteletére „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott. A kiváló cím tulaj­donosa Ábel . Tibor is. aki 1945 óta áll a posta szolgá­latában. A brigádkollektíva szerve­zetten segíti a fiatalok szak­mai előrehaladását is. Hat műszaki ifjúmunkást példá­ul felkészítettek a „Szakma ifjú mestere” vizsgára. A nagy követelményt támasztó számadáson a brigád két tagja. Kiss András és Varga Imre kiváló eredménnyel végzett. A szakmai munkán túl a társadalmi életben is a legjobbak között szerepel­nek. Megérdemelt helyre jutott a magas elismerés — így vélekednek a szolnoki pos­tások. Az Április 4. szocia­lista brigád nemcsak a ma­ga, hanem a tárca, a postá­sok hírnevét is öregbítette. E. S. Tananyagcsökkentés az iskolákban Több testnevelési óra a gimnáziumokban Napirenden a löld hivatal munkája Vizeink védelmére A járási-városi földhivatal munkájáról, a zárt kertek rendezéséről tárgyalt tegnap Jászberényben a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A földhivatal csaknem tíz éve látja el a város és a járás tizenhat községében ( a földügyi és a szakigazga­tás tennivalóit. Egyik je­lentős feladata a városban 1972-ben a zártkert-rende­zés volt. Jászberény leül- és belterülete 22 ezer 128 hek­tár. ebből zárt kert 888. A zárt kertek művelési ágak szerinti adatai: 355 hektár szőlő, 152 hektár kert és gyümölcsös. A terület többi része szántó, rét, legelő és erdő. A kertrendezés során ki­derült, 423 ismeretlen lakcí­mű, mintegy 15 hektár zárt kert tulajdonosa nem gon­doskodik a föld hasznosítá­sáról, közülük 230 hollétét felkutatták, és 29 hektár te­rület tulajdonjogát tisztáz­ták. Háromszáztizennyolcan mintegy négy hektár zárt kertet ajánlottak fel az ál­lamnak. (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságos, hogy egyre ter- jednek a növényvédőszerek, annyira elszomorító, hogy a méregből bőven jut a vi­zekbe is. A megyében levő 117 méregraktár egy része egyébként nem felel meg a követelményeknek, és egy esetleges árvíznél veszélyez­tetné a növény-, állatvilá­got, de az emberi életet is. A Zagyván már nem egy­szer vonult olyan szennye­zési hullám, amely szinte a halállomány teljes pusztu­lásához vezetett. A VlZIG- nél most terv készül, amely alapján felkészülnek min­denfajta ismert szennyezés elleni védekezésre. Ez azon­ban önmagában kevés, igazi megoldás az lenne, ha mi­nél kevesebb szennyvíz ke­rülne a vizekbe. A gyárakon, szövetkezete­ken kívül jelentős „szállí­tók” a városok, falvak szennyvízcsatornái is, ame­lyeken keresztül naponta 24 ezer köbméter víz jut a vi­zekbe, nagyrészt tisztítás nélkül. A megyeszékhelynek, Szolnoknak sincs például szennyvíztisztító-telepe, egye­lőre sajnos nem is lesz, mert a megépítése mintegy 360 millió forintba kerülne. Mit lehetne tenni a hely­zet javítására? Nyilvánvaló­an sok, nagyon sok szenny­víztisztító kellene, de ennek egyrészt az anyagi lehetőség szab határt, másrészt meg­felelő lisztítóművek sincse­nek. Ami mégis enyhítene a gondon: mindenütt min­denkinek jobban be kellene tartani a vízvédelmi rende­leteket. Jó példa erre pél­dául, hogy a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság nemrégiben öt vállalattal kötött szocialista szerződést a vízszennyezések megelő­zésére. z. A. Napvilágot látott a mű­velődésügyi miniszter uta­sítása az általános isko­lai tantervek módosításáról. Az általános iskolai tan­anyag csökkentése érdeké­ben kiadott utasítás mellék­leteit a megyei tanácsok művelődésügyi osztályai — Budapesten a Fővárosi Ta­nács művelődésügyi főosz­tálya — útján kapják meg az egyes iskolák. Egyidejű­leg közzétették az irányel­veket is. A tananyagcsökkentés egyes tanítási anyagrészek­nek a kihagyását, módosí­tását. esetenként átcsoporto­sítását jelenti. A tananyag- csökkentéssel együtt részben pontosabbakká váltak, részben csökken­tek a tantervi követel­mények. A tantervi anyag csökken­tésének megfelelően csök­ken a tankönyvek és az egyéb tanulói segédeszkö­zök anvaga is (elhagyással, kiegészítő anvaeeá. olvas­mánnyá minősítéssel!. Célul kell kitűzni, hogy az iskola és ne az otthon legven a tanulóknak az a munkahelye, ahol feldolgoz­zák és elsajátítják a tan­anyagot és teljesítik a tan­tervi követelményeket. Ezért alapvető fontosságú a tanítási órák intenzív és gazdaságos kihasználásának fokozása és a házi felada­tok lényeges csökkentése. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok elvégzésének együttes ideje az átlagos képességű tanulók számára — évfolyamonként fokoza­tosan emelkedőén — az el­ső-negyedik osztályban napi egy, az ötödik-nyolcadik osztályban napi két óránál nem lehet több. Az ötödik­nyolcadik oszályban első­sorban az írásbeli házi fel­adatok csökkentése szüksé­ges. Írásbeli házi feladat csak magyar nyelv és iroda­lomból. orosz nyelvből és számtan-mértanból ad­ható. Hétfőre sem az első-negye­dik. sem az ötödik-nyolca­dik osztályban nem szabad írásbeli házi feladatot adni. Napközis és tanulószobás tanuló nem vihet haza házi feladatot. A művelődésügyi minisz­ter uasításban szabályozta a gimnáziumok nappali ta­gozatának óratervét is. Az utasítás többek között meg­határozza, hogy az általá­nos tantervű első és máso­dik osztályokban a kötelező heti óraszám 30. gyakorlati foglalkozás esetén 33 lesz. Az általános tantervű har­madik és negyedik osztá­lyokban a tanulók válasz­tása szerint vagy a második idegen nyelv vagy a gya­korlati foglalkozás tanulása lesz kötelező. A szakosított tantervű — tagozatos — első és máso­dik osztályokban a miniszteri utasítás a kötelező óraszámot heti 33-ban jelölte meg. A tagozatos harmadik és negyedik osztályok tanulói­nak a heti kötelező óraszá­ma 30. a második idegen nyelv választása esetén 33. Az utasítás egyik érde­kessége, hogy a gimnáziu­mok valamennyi osztályá­ban az eddigi heti kétórás testnevelést háromra emeli fel. A miniszteri utasítás ha­tályba lépett, rendelkezé­seit a gimnáziumok nappa­li tagozatának valamennyi évfolyamán 1973. szeptem­ber 1-től alkalmazni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents