Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
1973. május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cédulák a kirakatkan Aki árat mond... 1. Május másodikétól olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis szintetikus kötött alsóruházati termékek, az orkán és műbór felsőruházati termékek, a szintetikus kötött-hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt-, kamasz-, bakfiskabátok, öltönyök, zakók ára. A most, s a korábban, március elsején végrehajtott árcsökkentés a lakosság számára összesen 400 millió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drágábban kapható; ez 90 millió forintos többletkiadás. „Már megint változnak az árcédulák” — állapítja meg a gyanakvó vevő. Miért változnak az árcédulák? Fa és* erdő Attól, hogy némelyik fa kórhadt, görcsös, csenevész, még nem válik silánnyá maga az erdő. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését” — állapította meg 1972. novemberi ülésén a párt Központi Bizottsága. Határozatában azt is kimondotta: „A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabad áras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót”. Az ár, elvben az áru értéke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több vagy kevesebb. 1968. előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz százaléka került értékéhez közelálló áron eladásra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támogatásokkal mérsékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korszerűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mintegy egymillió termékre kiterjedő — hatósági ár- 'rendszer fokozatos átalakítását A cél az értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fedeznie kell a termelési Ezek szerint az egyik holmit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyibe valójában a társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa könyvelés ez? Az árrendszer — minden országban — tükrözője a gazdaA vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbemenő változásokat. Számára az éppen vásárolni kívánt termék ára a fontos. Nem vesz tudomást arról, hogy — a bevezetőben említett példáknál maradva — a fa világpiaci ára négy év alatt 15—20 százalékkal növekedett. A költségvetés ugyan ennek nagyobb részét magára vállalja — így nem lesznek drágábbak a fából készült iskolaszerek, játékok, ajtók, ablakok, csökken a gyermekbútorok többségének ára-, de van, amit áthárít a vásárlóra. Ne tűnjék olcsó élcnek: éppen az összfogyasztói érdekekért teszi ezt. költségeket, s bizonyos vállalati nyereséget is tartalmaznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bérnövelésre stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrést — a forgalmazás költségei+nyere- ség, — továbbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a termelői ár és az árrés együttes összege — ami gyakori eset, — akkor az állam fogyasztói árkiegészítést ad, ezzel biztosítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában lévő forgalmi adókkal teremtenek meg. sági, társadalmi berendezkedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségégének. Ellentmondások, feszültségek valamennyi árrendszerben vannak — a kapitalista országokban is erős állami beavatkozás tapasztalható!, — ezek mérséklése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol, milyen árujellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdődött s tart ma is hazánkban az árreform. S jónéhány esztendő szükséges még befejezéséhez. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Az áraknak ugyanis elő kell segíteniük, hogy mniél hatékonyabban használják fel a gazdasági erőforrásokat és eszközöket, kialakulhasson a termelés és a fizetőképes kereslet összhangja, egyensúlya, észszerűbbé váljon a fogyasztási szerkezet, kersettek legyenek a korszerű termékek. Kő?ö<* bu«yellóri-< Az országgyűlés • márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kormány elnöke megállapította: „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költség- vetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél”. Ne vágjuk rá elhamarkodottan: engedjék el a forgalmi adót utóbbiaknál, előbbeiknél viszont — az alapvető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen közös a bugyelláris. Valójában az. De nem nem mindegy, hogy a különböző keresetű, jövedelmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot helyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasztói árak egyharmada tartozik e csoportba, — s hogy az árellenőrzést minden területen szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az el* lenőrök) Elvben: érték Furcsa könyvelés? A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban fejlesztették ki az ún. CH típusú házi telefonközpontot, amelyből nagy mennyiséget exportálnak Anglia részére. Ezeket a berendezéseket nagy belső telefonforgalmat lebonyolító gyárak, vagy intézmények használhatják fel gazdaságosan. Negyedszázada együtt Kiváló postásbrigád Az ezernyi apró jelfogók, kapcsolók, huzalok rengetegében olyan biztosan igazodnak el, mint az operáló sebészorvos a testet sűrűn behálózó érrendszer között. Ha a készülékekben, az automata központokban hiba van, mindig oda nyúlnak, ahová kell; úgy ismerik a szakmát, mint a tenyerüket. A bonyolult technika alapos ismeretére hosszú, kitartó tanulás, szakmai gyakorlat után tettek szert. Törzstagjai a postának. Huszonöt éve. kereken negyedszázada dolgoznak együtt, s 13 éve szocialista brigádként szereznek elismerést, hírnevet a szakma berkeiben. A kiváló kollektíva, a KPM Szolnok megyei Távbeszélő Igazgatóságának „Április 4.” szocialista brigádja kitartó és példás munkájával már nagyon sok elismerést szerzett, de a legnagyobb kitüntetésben most részesült. A szép jubileum alkalmából a „Közlekedés- Posta és Távközlés Kiváló Brigádja” címet kapta. A kitüntetés értékét), rangját mutatja, hogy ezzel az elismeréssel csak őket és a távbeszélő igazgatóság alközponti üzemének Puskás Tivadar .szocialista brigádját illették. Mitől szocialista ez a brigád? Attól, hogy munkájukat pontosan, magas szakmai színvonalon végzik? Attól is, de nem kizárólag attól. A tíz emberből olyan kollektíva kovácsolódott ösz- sze. amelynek tagjai egész életükkel, munkájukkal, magatartásukkal. a közügyek iránti érdeklődésükkel, társadalmi segítő szándékukkal egyaránt a legjobbak közé emelkedtek. Nagy Ferenc, a brigád egyik alapítója, „veteránja”: — Brigádunk nem törekszik a feltűnésre, csak igyekszünk alkalmazkodni mindig a fejlődő, változó élethez. A technika a távközlés területén is nagyot lépett előre. Nekünk fontos tennivalónk, hogy lépést tartsunk ti kibontakozó technikai forradalommal. Mindannyian tudjuk, hogy csak gondolkodó ember képes hasznosan és célszerűen dolgozni. Az ország „vérkeringése” múlik azon, hogy a telefonközpontok, a készülékek hogyan működnek. Nekünk minden körülmények között biztosítani kell az összeköttetést az élettel, a világgal. A brigádnapló lapjain a bejegyzések között ez olvasható: „A fenntartási anyagok célszerű felhasználásával a brigád 1972-ben csaknem 20 ezer Ft megtakarítást ért el. Fegyelmi vétséget megalakulásuk óta egyetlen brigádtag sem követett el. A kollektíva tagjai rendszeres politikai és szakmai továbbképzésben vesznek részt. Eddig öten végezték el a marxista—leninista középiskolát, négyen technikusi, illetve felsőfokú képesítést szereztek. Kiss András a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola távközlési tagozatának hallgatója. Varga Imre, a brigád legfiatalabb tagja a híradástechnikum negyedik évfolyamát végzi. lakatos Benjámin brigádvezető május 1. tiszteletére „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott. A kiváló cím tulajdonosa Ábel . Tibor is. aki 1945 óta áll a posta szolgálatában. A brigádkollektíva szervezetten segíti a fiatalok szakmai előrehaladását is. Hat műszaki ifjúmunkást például felkészítettek a „Szakma ifjú mestere” vizsgára. A nagy követelményt támasztó számadáson a brigád két tagja. Kiss András és Varga Imre kiváló eredménnyel végzett. A szakmai munkán túl a társadalmi életben is a legjobbak között szerepelnek. Megérdemelt helyre jutott a magas elismerés — így vélekednek a szolnoki postások. Az Április 4. szocialista brigád nemcsak a maga, hanem a tárca, a postások hírnevét is öregbítette. E. S. Tananyagcsökkentés az iskolákban Több testnevelési óra a gimnáziumokban Napirenden a löld hivatal munkája Vizeink védelmére A járási-városi földhivatal munkájáról, a zárt kertek rendezéséről tárgyalt tegnap Jászberényben a városi tanács végrehajtó bizottsága. A földhivatal csaknem tíz éve látja el a város és a járás tizenhat községében ( a földügyi és a szakigazgatás tennivalóit. Egyik jelentős feladata a városban 1972-ben a zártkert-rendezés volt. Jászberény leül- és belterülete 22 ezer 128 hektár. ebből zárt kert 888. A zárt kertek művelési ágak szerinti adatai: 355 hektár szőlő, 152 hektár kert és gyümölcsös. A terület többi része szántó, rét, legelő és erdő. A kertrendezés során kiderült, 423 ismeretlen lakcímű, mintegy 15 hektár zárt kert tulajdonosa nem gondoskodik a föld hasznosításáról, közülük 230 hollétét felkutatták, és 29 hektár terület tulajdonjogát tisztázták. Háromszáztizennyolcan mintegy négy hektár zárt kertet ajánlottak fel az államnak. (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságos, hogy egyre ter- jednek a növényvédőszerek, annyira elszomorító, hogy a méregből bőven jut a vizekbe is. A megyében levő 117 méregraktár egy része egyébként nem felel meg a követelményeknek, és egy esetleges árvíznél veszélyeztetné a növény-, állatvilágot, de az emberi életet is. A Zagyván már nem egyszer vonult olyan szennyezési hullám, amely szinte a halállomány teljes pusztulásához vezetett. A VlZIG- nél most terv készül, amely alapján felkészülnek mindenfajta ismert szennyezés elleni védekezésre. Ez azonban önmagában kevés, igazi megoldás az lenne, ha minél kevesebb szennyvíz kerülne a vizekbe. A gyárakon, szövetkezeteken kívül jelentős „szállítók” a városok, falvak szennyvízcsatornái is, amelyeken keresztül naponta 24 ezer köbméter víz jut a vizekbe, nagyrészt tisztítás nélkül. A megyeszékhelynek, Szolnoknak sincs például szennyvíztisztító-telepe, egyelőre sajnos nem is lesz, mert a megépítése mintegy 360 millió forintba kerülne. Mit lehetne tenni a helyzet javítására? Nyilvánvalóan sok, nagyon sok szennyvíztisztító kellene, de ennek egyrészt az anyagi lehetőség szab határt, másrészt megfelelő lisztítóművek sincsenek. Ami mégis enyhítene a gondon: mindenütt mindenkinek jobban be kellene tartani a vízvédelmi rendeleteket. Jó példa erre például, hogy a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság nemrégiben öt vállalattal kötött szocialista szerződést a vízszennyezések megelőzésére. z. A. Napvilágot látott a művelődésügyi miniszter utasítása az általános iskolai tantervek módosításáról. Az általános iskolai tananyag csökkentése érdekében kiadott utasítás mellékleteit a megyei tanácsok művelődésügyi osztályai — Budapesten a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya — útján kapják meg az egyes iskolák. Egyidejűleg közzétették az irányelveket is. A tananyagcsökkentés egyes tanítási anyagrészeknek a kihagyását, módosítását. esetenként átcsoportosítását jelenti. A tananyag- csökkentéssel együtt részben pontosabbakká váltak, részben csökkentek a tantervi követelmények. A tantervi anyag csökkentésének megfelelően csökken a tankönyvek és az egyéb tanulói segédeszközök anvaga is (elhagyással, kiegészítő anvaeeá. olvasmánnyá minősítéssel!. Célul kell kitűzni, hogy az iskola és ne az otthon legven a tanulóknak az a munkahelye, ahol feldolgozzák és elsajátítják a tananyagot és teljesítik a tantervi követelményeket. Ezért alapvető fontosságú a tanítási órák intenzív és gazdaságos kihasználásának fokozása és a házi feladatok lényeges csökkentése. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok elvégzésének együttes ideje az átlagos képességű tanulók számára — évfolyamonként fokozatosan emelkedőén — az első-negyedik osztályban napi egy, az ötödik-nyolcadik osztályban napi két óránál nem lehet több. Az ötödiknyolcadik oszályban elsősorban az írásbeli házi feladatok csökkentése szükséges. Írásbeli házi feladat csak magyar nyelv és irodalomból. orosz nyelvből és számtan-mértanból adható. Hétfőre sem az első-negyedik. sem az ötödik-nyolcadik osztályban nem szabad írásbeli házi feladatot adni. Napközis és tanulószobás tanuló nem vihet haza házi feladatot. A művelődésügyi miniszter uasításban szabályozta a gimnáziumok nappali tagozatának óratervét is. Az utasítás többek között meghatározza, hogy az általános tantervű első és második osztályokban a kötelező heti óraszám 30. gyakorlati foglalkozás esetén 33 lesz. Az általános tantervű harmadik és negyedik osztályokban a tanulók választása szerint vagy a második idegen nyelv vagy a gyakorlati foglalkozás tanulása lesz kötelező. A szakosított tantervű — tagozatos — első és második osztályokban a miniszteri utasítás a kötelező óraszámot heti 33-ban jelölte meg. A tagozatos harmadik és negyedik osztályok tanulóinak a heti kötelező óraszáma 30. a második idegen nyelv választása esetén 33. Az utasítás egyik érdekessége, hogy a gimnáziumok valamennyi osztályában az eddigi heti kétórás testnevelést háromra emeli fel. A miniszteri utasítás hatályba lépett, rendelkezéseit a gimnáziumok nappali tagozatának valamennyi évfolyamán 1973. szeptember 1-től alkalmazni kell.
