Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

4 SZOLNOK SIEGTE! NÉPLAP 1978. május 6. Ünnepi esemény színhelye lesz hétfőn, 7-én a Magyar Tudományos Aka­démia díszterme: megkezdő­dik tudományos életünk leg­főbb fórumának az 1973. évi, sorrendben 133. közgyűlése. Itt találkoznak az ország tu­dósai. hogy összefoglalják a hazai tudomány 1972-es évi eredményeit, és tapasztala­tok alapján meghatározzák a jövő feladatait. Minden évben tart közgyű­lést az Akadémia, az ideinek a fontosságát azonban növeli, hogy most esedékes a csak háromévenként szokásos tisztújítás és az új akadémiai rendes és levelező-tagok megválasztása. Tartalmi szempontból pedig az adja meg a közgyűlés fontosságát, hogy az MSZMP tudomány- politikai irányelveinek a ki­dolgozása, az akadémiai re­form bevezetése és az orszá­gos távlati tudományos ku­tatási terv elfogadása óta először adnak számot arról, hogy az elmúlt három év­ben milyen eredmények szü­lettek és milyen változások történtek az Akadémia éle­tében. A közgyűlés beszámo­lóit figyelmesen tanulmá­nyozva bárki tapasztalhatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát kutatási és tudo­mányszervezési eredményei­ben, intézkedéseiben, a jö­vőt szolgáló törekvéseiben országunk, népünk érdekei, népgazdaságunk igényei, a hazai tudomány korszerű fejlődésének céljai vezérel­ték és vezérlik. Fontos érdeke az ország­nak, hogy a nagyon is je­lentős összegekbe kerülő tu­dományos kutatást olyan cé­lok elérésére irányítsák, amelyek a reális számítások szerint akár elméleti, akár gyakorlati területeken mie­lőbb hasznosan kamatozód­nak. Ugyanakkor természete­sen az is fontos érdek, hogy a kiválasztott kutatási té­mát a szellemi és anyagi erők leggazdaságosabb fel- használásával a lehető leg­gyorsabban megoldják. Ezek­étől következik,, hogy a si­keres kutatómunkákhoz nél­külözhetetlen a tudományos élet irányító szerveinek, el­sősorban az Akadémiának a tudományszervező, koordiná­ló tevékenysége. Á tudomány mai színvonala szükségessé teszi a kutatási témák sok­oldalú komplex megközelí­tését, több tudományág mű­velőinek koncentrált erőfe­szítését egy-egy tudományos probléma megoldásában. A közgyűlés programját tanul­mányozva, szembetűnő e tö­rekvésnek az egyre fokozot­tabb megvalósulása. Az ün­nepélyes megnyitón —■ az elnöki és a főitikári beszámo­lón — kívül minden tudo­mányos osztály ülést tart. A matematikai- és fizikai-, il­letve műszaki tudományok osztálya pl. együttes ülésen vitatja meg az ‘elektroni­kus számítógépek segítségé­vel végzett villamosmérnöki tervezés mateinatikai, mate­matikai logikai és műszaki kérdéseit, vagy az agrártu­dományok osztálya, az orvosi tudományok osztálya és a biológiai tudományok osztá­lya közösen vizsgálja meg a genetika időszerű kérdéseit. A közgyűlés programja jól példázza azt is, hogy a tár­sadalomtudományok jelentő­ségüknek megfelelő helyet kapnak az Akadémia tevé­kenységében. A közgyűlés ünnepélyes nyitó ülésén ke­rül sor pl. Király István akadémikus „Hazafiság és internacionalizmus” (A szo­cialista hazafiság és a ma­gyar szabadságharcos hagyo­mányok) című előadására. Hasonló szellemben rendezik meg a közgyűlési időszakban a Petőfi-emlékülést és a megemlékezést Kopernikusz születésének 500. évforduló­járól. A közgyűlés munkáját élénk figyelemmel kíséri közvéleményünk és sok si­kert kíván a tudósok jövőt ormáló erőfeszítéseihez. Jár-e kísértet SPD-ben Illúziók és polgár-riogatás I. Merre tart a nyugatnémet szociáldemokrácia ? Az SPD hannoveri kong­resszusa előtt — március­ban és április első felében — szinte naponta tették fel ezt a kérdést mind a Német Szövetségi Köztársaság ha­tárain belül, mind a bonni eseményekét figyelmesen mokrata irányzatharcokat. A CDU—CSU már 1969. óta igyekezett vörösre festeni a Brandt—Scheel-kormányt és az SPD-t. Most persze újra riadót fújt és azt a látsza­tot keltette, mintha a nyu­gatnémet szociáldemokrácia belülről annyira megosztott lenne, hogy immár küszöbön áll a baloldal hatalomátvé­tele. A Springer-konszern veze­Ime egy baloldali csoport az SPD-bcn, az úgynevezett Leverkuseni Kör szemlélő külföldön. A jelentésekéi­ről, a baloldali tendenciák erősödéséről szóltak: egyes hírek szerint valósággal fel­lángoltak az ellentétek a párt jobb- és balszámya kö­zött ... Az SPD ifjú szocia­listáinak, a Jungsozialist szóból rövidítve Jusok-nak nevezett ifjúsági szervezete határozottabb antíkapditaliz- must. osztályhareot, államo­sításokat, társadalmi struk- túraváltozitatást követelt a pártvezetéstől... Más balol­dali szociáldemokraták a monopoUíapitalizmust osto­rozták a gyűléseiken és he­vesen bírálták a vezérkart, mondván, hogy a kapitalista rend érdekeit szolgálja. (Münchenben értetlenül néz­tek rám beszélgető partnere­im, amikor udvarias mosoly- lyal tudakoltam a hirtelen lázadás okát, . felfedezésük mibenlétét, $ azt pedzeget­tem: évtizedek alatt meg­szokhatták, hogy a szociálde­mokrata, párt lényegében nem hagyta el a tőkés társa­dalom mezsgyéit.) A baloldali jelenségek megszaporodtak, s velük együtt azok az emberek is (hazánkban is), akik e jelen­ségeket kissé hiszékenyen túlértékelték, a vágyakat a valósággal összekeverték és bizonyos illúziókat kezdtek táplálni. Mintha az SPD mint párt rutíikalizálódna és tartana balra, holott csupán a tagság egy részének bal­oldali törekvéseiről, őszinte, ám ugyancsak illúziókká] te­li kívánságairól volt szó. Ezek a jelenségek — köztük például az, hogy Frankfurt am Mainban húsz fiatal nyil­vánosan, kilépett az SPD-ből és felvételét kérte a Német Kommunista Pártba — ter­mészetesen nagyon fontosak, habár az SPD egésze és irányvonala szempontjából nem tipikusak és nem meg­határozóak. nyugatnémet cept szerint polgár-riogatás­ra használta fel a szociálde­tő lapja, -a Die Welt, ilyen diagnózist adott: „Az SPD-t eltérítették balra — néhány versztnyire”. A mértékegy­ség megjelölésére az orosz szó használata minden bi­zonnyal arra hivatott, hogy az olvasó polgárban feléb­ressze a sajtócézár által kí­vánatosnak tartott asszoci­ációt. Az ugyancsak jobboldali Quick, a hannoveri kongresz- szus küszöbén Franz Schön- bauernek, a bajor újságíró- szövetség elnökének drámai hangulatú cikkét közölte ez­zel a címmel: „Mind több választó mondja — ez már nem az a párt, amelyet én választottam”. Még a Stern című hetilap is. amely egyébként általá­ban Brandtot támogatja a jobboldallal szemben, csatla­kozott a hisztériakeltéshez: A Quiek drámai cikke: „Ez már nem az a párt, ame­lyet én választottam” „Kísértet jár az SPD-ben. Kari Marx utolérte Willy Brandtot. A békékancellár- nak fel kell ismernie, hogy az 1848-as Kommunista Ki­áltvány atyja vitássá teszi a pártban a szellemi veze­tését. Az SPD-t szakadás fenyegeti... A hannoveri kongresszuson eldől a szo­ciáldemokraták jövője: refor­mista néppárt marad, vagy marxista osztályharcos párt lesz”. Nos, sem az illúzióknak, sem a tendenciózus beállí­í/j első mzoyar pénz „István király pénzverése” címmel május 9-én új tár­lat nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban „a hónap kiállí­tása” sorozatban. A tárlat anyagából megtudjuk: a magyarság már dél-oroszor- szágji hazájában' ismerte a pénzt. Elekor bizánci aranya­kat és arab dirhemeket hasz­náltak. Mégis, csak a X. szá­zad végén alakultali ki azok a gazdasági, társadalmi és politikai feltételek, amelyek lehetővé tették az önálló magyar pénzverés megindí­tását. Ez a királyság meg­alapításához fűződik. István király — feltételezhetően — közvetlenül a koronázása utáni években kezdett pénzt veretni. A legelső pénzdara­bok előlapján lándzsát tar­tó kéz látható Lancea re- gis” felirattal: ez azt bizo­nyítja, hogy kibocsátja rex, tehát koronás király, a lánd­zsa pedig a királyság egyik szimbóluma volt. A hátlapon magyar motívumokkal ki­alakított templomábrázolás, „Regia civitas” felirattal, amely István pénzverő vá­rosára utal. István király pénze általánosan használt fizetési eszköz volt Európá­ban, úgynevezett, nemzetkö­zi valuta. Észak-Európá’oan különösen otthonossá vált és gyakran utánozták is. tásoknak nem volt alapjuk. A szocialista újságok bonni tudósítói már a kongrasz- szus előtt rámutattak arra: a hevesen bíráló bololdal Hannoverben kész lesz a kompromisszumokra, és sem­miféle szakadás sem fenye­geti Willy Brandt pártját. (Bonnban szociáldemokrata párttagokkal beszélgettem. Valamennyien úgy nyilat­koztak, hogy az SPD-ben kétségtelenül vannak kisebb csoportok, amelyek balrább állnak a hivatalos partvonal­nál, ám szó sincs arról, hogy társadalompolitikai vagy ha­talmi kérdésekben az SPD- ben valamiféle balracsúszás következett volna be.) A párt egésze — annak ellenére, hogy az üzemekben sok szo­ciáldemokrata munkás nyil­vánít készséget a kommunis­tákkal való akcióegységre például a bérharcokban, — továbbra is alapvetően kom­munistaellenes magatartást tanúsít. 4 / S.PÍÍ sem koráb- f\Z yi Lf ^ sem napjainkban nem kérdője­lezte meg a monopolkapita­lista rendszert, és legfonto­sabb reformelképzeléseivel is mindig szigorúan megmarad a tőkés rend kereteiben. Sőt, a szociáldemokrata pártveze­tőség még a látszatát is igyekszik elkerülni annak, hogy radikális elképzelései volnának.' S ezért — egye­bek- között — újra meg újra élesen elhatárolja magát a kommunistáktól.' Ez az elha­tárolódás a baloldali csopor­tokra is jellemző. Természe­tesen része van ebben a fel­ső pártvezetés — személye­sen, Willy Brandt •— nyomá­sának is. A kancellár-párt­elnök a kongresszus előtt a Der Spiegelnek adott inter­júban megerősítette, hogy pártjában nincs helye a kommunistabarát tendenci­áknak. ytimip/f L lapján egy­UUIULSjUí áltaLán nem jelent meglepetést, hogy a hannoveri . kongresszuson az SPD szilárdan megmaradt a bad-godesbergi program ta­laján,. (Folyt, kov.) H. J. F. Az ét vetés nyelvi tormája Írásunk címe arra utal, hogy elvi és gyakorlati szempontból egyaránt fon­tosnak és hasznosnak ítéljük állításaink, tételeink, véle­ményeink bebizonyítására, megokolására felsorakozta­tott érvek egyértelmű, pon­tos megfogalmazását. Az ér­vek és ellenérvek felsora­koztatásában, a vitás tételek, állítások gondos mérlegelé­sében sok múlik a hatásos nyelvi formákon. Meg kell tanulnunk elsősorban azt, hogy az érvelés nyelvileg és gondolatilag is sajátosan formálódik. Most azokat a nyelvi és gondolkodásbeli tényezőket állítjuk előtérbe, amelyek az érvelés folyamatában sajátos szerepet vállalhatnak. Érvel­ni, állításokat, tételeket bi­zonyítani, megokolni csak úgy lehet és szabad, hogy ne csak értsék, hanem higy- gyék is érvelésünk igazát. Az érvelés nyelvi formálá­sában a lényegest a lényeg­telentől nyelvileg is meg kell különböztetnünk, mert ami lényeges, az egyúttal érdekes is, ami lényegtelen, az pedig unalmas. Más jellegű a „szákszintű” és a „közönségszintű” érve­lés. Mind a nyelvi formálás menete, mind az érvelés lo­gikája eltér a két szintnek megfelelően. Az ismeretter­jesztő szándékkal, a nagy- közönség befolyásolásának céljával folytatott viták ér­velésével szemben legfonto­sabb követelmény az érthe­tőség, ezért kerülnünk kell a feleslegesen használt ide­gen szavakat, és módjával kell élnünk a szakszavakkal is. Közömbössé válik az ér­velés menete és logikája, ha elszaporodnak a nyelvi sab­lonok, az gyéni gondolatok nélküli. elszemélytelenrtett nyelvi formák. Befolyásoló erőt sem tükröznek pl. az érvelésben az ilyen monda­tok: „Az iniciatíve (?) jól előkészített tervek konkrétan realizált (?) célkitűzéseit szem előtt tartva realizál­hatjuk (?) a termelékenység vonatkozásában (?) elgondo­lásainkat.” Annak a nyelvi kö­vetelménynek is eleget kell tennünk érvelésünk­ben,- hogy a párhuza­mosan futó, ugyanazon je­lentéstartalmakat hordozó nyelvi jeleket, az ismétlése­ket teljesen kiiktassuk fo­galmazásunkból. Arról meg sohasem szabad megfeled­keznünk, hogy ne csak a szavak uralkodjanak az ér­velés menetében, hanem maguk az érvek és a tények. A vitapartnereket elsősor­ban meggyőznünk kell, a nem lenyűgözni a szép be­széddel. A szótengerből ne­hezebb kihalászni a tartal­mas gondolatokat, a haté­kony érveket. A szómagya­rázó jellegű bizonykodás s csak a tekintélyérvek fel­sorakoztatása, a mások gon­dolataira való állandó hivat­kozás nem eredményez ha­tékony érvelést. A higgadt érvelést, az egészséges szen­vedélyt ne váltsa fel a fe­lesleges indulatoskodás és a személyeskedő irónia. Gyakran tapasztalunk tü­relmetlenséget is, pedig a jó érv nem évül el, fegyel­mezetten várjuk ki azt a pillanatot, amelyben az érv hatékonysága felerősödik. Nem célravezető a túlságosan megemelt hang, az ellent­mondást nem tűrő nyelvi formák halmozása, mert ha megemeljük a hangot, elural­kodik rajtunk, s nem győz­het az értelem s az érvelni tudó szándék sem. Nem cél­ravezető a túlzásba vitt gesz­tikuláló sem, megzavarja ez is az érvelés nyugodt menetét. Az érvelés nyelve, stílusa csak akkor hatékony, ha felerősödnek benne azok a nyelvi formák, amelyek mögött hitelesíthető erőként húzódnak meg az önálló gondolatok. Mi tehát a he­lyes út az érvelés nyelvi formálását illetően? Ha kel­lő egyensúlyban vállalnak nyelvi szerepet benne az értelmi, az érzelmi és a fel­hívó jellegű nyelvi formák. Az érzelmileg túlszínezett stílusú érveléssel nem érhe­tünk célt. A túlságosan erő­szakos érvelés együtt jár a vitapartnerek lekicsinylésé­vel, sőt megszégyenítésé­vel is. Dr. Bakos József Vasárnap i dörmögések Fene tudományos vita kellős közepébe csöppentem bele a múltkoriban. Az idő és a tér összefügéseit elemezgették. Igen­csak bamba képet vágtam hozzá, mert én ehhez teljesen buta vagyok. A buta embert meg a legokosabb dologról is nagyon nehéz meggyőzni. Szóval, legföl­jebb csak bólogatni tudok erre a magas témára. De ez manapság bocsánatos bűn. Sőt! Néha erényféle... Hogy mégsem bólogattam, annak a ké­tely az oka. Olvastam ugyanis az újság­ban, hogy megvettünk az osztrák sógo­roktól egy csodálatos kenvér-licenszet. Szóval Valami kenyérreceptet. hogy mi­képpen lehet jó kenyeret sütni. Azóta cgj^es. jobb sütőipari cégek osztrák min­tára sütik a magyar kenyeret. Igen, igen elgondolkodtam ezen a vá­sáron, mert az rendjén, hogy a sógorok jobban futballoznak mint mi, de hogy inár jobb kenyeret is sütnek nálunk, ezen már összetört a léikéin másik fele is. De mi köze ennek az időhöz, meg a térhez? Mondom Történt, hogy belelapoztam egy, az 1800- as évek legvégén kiadott osztrák-magvar monarchiabéli mindentudó könyvbe. Mit látnak szemeim! Két míves raizot a kar­cagi kenyérsütő asszonyokról. Ippeg árul­ták a kenyeret a piacon, de olyanokat ám. olyan gyönyörűséges nagyokat, mint az én kisautóm. Eav másik kénen meg ponyvás, «kilós szekéren vitték a kenye­ret Pest-Budára, meg Bécsbe. Még az is oda volt írva a kép alá, hogy a császári és királyi koronázó fővárosban híres és keresett a karcagi kenyér. Merthogy nem szárad ki, olyan az mindig, mint a spongyia. Most meg netán Karcagon híres a bécsi Ken vér? Bogozzuk már ki. hogv van ez?! Szerintem — nem akarom persze ezzel megsérteni az osztrák sógorokat, dehát az üzlet az üzlet, abba belefér egy kis rókaság is — ebben a kenyérügyben hi- bádzik a kovász, ahogy ez esetben a tér és az idő összefüggés sem stimmel. Nincs itt kérem másról szó, mint a szekerek sebessége és a Bécs—Karcag távolság összefüggéséről! Azok a földicsőített karcagi kenyerszál- lító szekerek szerintem mostanában értek Bécsbe. Hiába a ló ■ az csak ló, a Burg messze van. ráadásul volt közben két vi­lágháború. is. ugye... A lényeg az, hogy a karcagi ponyvás szekerek mégis csak odaértek. Pont ak­kor, amikor Bécsben tartózkodott — hi­vatalos, baráti látogatáson — a magyar pékmesterek 916 tagú küldöttsége. Meg­kínálták őket... Hinnye, az árgyélusát, de jó ez a brugó, mondta a pékmester-delegáció vezetője, egy kiérdemesült újpesti hajókovács, ilyen kleba kellene nekünk otthon. Ne szaporítsam a betűt: tárgyalni kezd­tünk a sógorokkal a spongyia kenyér sütésének rejtelmeiről. Hogy azok honnan tudták meg a kar­cagi kenyér titkait. Hát Karcagi Mari nénénk, a kenyereskofa, aki a bakon ült, két nylon kendőért még a búboskemence rakását is kimagyarázta nekik. Nem volt ezek után más tennivalója delegációnk­nak. mint aláírni a szerződést, fizetni mint egy ludovikás, meginni rá az áldo­mást. és győzelmesen hazahozni a bécsi csodakenyér recepturáját. Ettől függően a tér és az idő kapcso­latából még most se. és sehogy se tud­tam megemészteni — ahogy a keletien, sületlen kenyeret se —, hogy ami 1896- ban még karcagi volt, 77 év múlva hogy lesz az bécsi. Nem baj. majd megmagyarázzák, akikre tartozik. Az aggodalomra semmi ok. A mi szép országunkban még semmi sem* maradt magyarázatlanul. — tíSKSM —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents