Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

1973. május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkavédelem Legfontosabb: a megelőzés Az idén eddig valamivel kevesebb volt megyénk üze­meiben a baleset, mint tavaly. Összesen 668 alkalommal történt kisebb-nagyobb sérülés. Ugyanakkor a munkából kiesett munkanapok száma 540-nel volt több már eddig is, mint 1973-ben, az első félévben. Ugyancsak több volt idén a súlyos csonkulás is: tavaly három, az idén már öt. Amíg tavaly az év első hat hónapjában hárman haltak meg üzemi baleset következtében, idén — bár még az év fele sem telt el — ketten vesztették így életüket. Az adatok ismeretében be­szélgettünk Egyed Zoltánnal, az SZMT munkavédelmi fő­felügyelőjével, aki a beszél­getés során többek között elmondta, hogy az SZMT el­nökségének a közelmúltban adtak számot tevékeynségük- ről. — Az elnökség megerősí­tett bennünket abban a tö­rekvésben — mondta Egyed Zoltán —, hogy az üzemi munkavédelem soha ne le­gyen csak a mi gondunk, sem csak azé a néhány fe­lelősé. akinek az üzemben ez a feladata. Ezeknek az embereknek a többsége ugyanis kapcsolt munkakörű, így sok másért is felelnek, ami az üzemben történik. Bizottságunk tavaly is és az idén is a balesetek meg­előzésének segítésére fordí­totta a legtöbb gondot. Ta­valy például 29 vállalatnál elemeztük, hogy milyen kor­csoporthoz tartozó, milyen szakképzettségű emberek kö­rében van a legtöbb baleset. Kiderült, hogy a 918 bal­esetet szenvedőnek 75 száza­léka férfi. Sokat mondó adat az is, hogy csaknem 36 szá­zalékban szakmunkásokkal történt'»a baleset, és közü­lük a többség egy évnél ré­gebben dolgozott beosztásá­ban. A tények, az esetek — régiek és frissek egyaránt — arra intenek mindenkit, hogy sehol nem lehet szó nélkül hagyni a szabályta­lanságokat. Ha az évekkel ezelőtti helyzetre tekintünk vissza, megállapíthatjuk, hogy so­kat javultak a körülmények a megye üzemeiben. Az idei esetek is mutatják azonban, hogy nem lehet abbahagyni sem a megelőzések szorgal­mazását, sem a számonké­rést. Szeretnénk azt is. ha a vállalatoknak nem az lenne minden esetben a legfonto­sabb, hogy a baleset után a felelőst keressék, hanem el­sősorban arra fordítanák erejüket, figyelmüket, hogy megelőzzék a további bajo­kat. Mi most egy halálos végű baleset tanulságából ki­indulva tervezzük annak a javaslatnak az elfogadtatá­sát, hogy aki például saját gépkocsival jár hivatalos kiküldetésben — és esetleg még mások is utaznak vele — azt kötelezzék a baleset- elhárítási oktatásba való bekapcsolásra. Azt is szeret­nénk törvényesíteni, hogy a naponta szállított munkások közül csak azok ülhessenek gépkocsiba, akik nem fo­gyasztottak szeszes italt. Terveinkben még sok meg­előzést segítő közreműkö­dés szerepel. Munkavédelmi tevékenységükről beszámol­tattunk tizenhárom vállala­tot és üzemet. A mezőgazda­ságban például most kezdő­dik a növényvédelem fősze­zonja, ahol az emberek sok méreggel, vegyszerrel bán­nak. Ezért több helyen megvizsgáljuk ezek kezelé­sét, tárolását stb. Ugyanakkor az SZMT nő­bizottságával és több más illetékes szervvel vizsgála­tokat végzünk a Tisza Ci­pőgyárban, a Szolnoki Pa­pírgyárban, a kisújszállási Férfi Fehémeműgyárban, va­lamint a kunszentmártoni szőrmekikészítő üzemben. Szeretnénk, ha a megye min- j den munkahelyén mindenki J egyformán foglalkozna balesetek elhárításával, egy­formán érezne felelősséget önmagáért és munkatársai épségéért is. B. E. Jászdózsán a Tarnamcnti Tsz kertészei a 25 hold paprika kipalántálása után el­kezdték a paradicsompalánták kiültetését, ugyancsak 25 holdon. A jelentős művele­tet korszerű 0—4 palántázó g éppel és DETK—5 locsoló géppel végzik, így az öt ven holdnyi terület műveléséhez mindössze tíz ember szükséges aJ Az ifjúság művelődése (Folytatás az 1. oldalról) dési otthonok látogatóinak kb. hetven százaléka az if­júság köréből kerül ki. A művelődési otthonok állami támogatása az utób­bi időkben növekedett ugyan, — tavaly például meghaladta az 5 millió 980 ezer forintot, — az intéz­mények azonban működésük biztosítása érdekében még mindig gyakran kényszerül­nek művelődéspolitikai en­gedményekre. Egyre nehe­zebben tudják kielégíteni a fiatalok jogos, növekvő szín­vonalat követelő szórakozási, művelődési igényeit. örvendetes, hogy a könyv­tárak tervszerű propaganda- tevékenységet fejtenek ki a fiatalok körében. Részben ennek köszönhető, hogy több mint harminckétezer olva­só a harminc éven aluliak táborából kerül ki. Az if­júsági olvasómozgalom ak­tív segítői az iskolai könyv­tárak. Az általános iskolák­ban 412 ezer, a középisko­lákban pedig 182 ezer kötet található. A mozilátogatók többsége (kb. 70 százalék) a fiatalok köréből kerül ki. Igen hasz­nosnak bizonyul a Szak­munkástanulók Színházi és a színészek közreműködésé­vel rendezett irodalmi órák sorozata. A komolyzenei hangversenyek ifjúsági bér­lőinek száma is szépen ala­kul, megyénkben elérte a háromezret. A fiatalok szabad idejé­nek kultúrált eltöltéséhez jelentős segítséget ad az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Erre az év­re középiskolásoknak 1400 üdülő táborozási, 1150 kem­ping részvételi jegyet, 150 külföldi utazási utalványt, 4500 étkezési jegyet és 830 úttörő táborozási utalványt bocsájtott rendelkezésre. Fellendült az Ifjúsági klub mozgalom Sikernek könyvelhető el, hogy az utóbbi időben az if­júsági klubmozgalom erőtel­jesen fellendült. Az idén számba vették, működési engedéllyel látták el az ifjú­sági klubokat. Ezeknek a száma 113, összesen 749 ezer forint fenntartási költséggel működnek. A korszerű, tar­talmas klubélethez ennek az összegnek legalább két­szeresére lenne szükség. Ta­valy 14 klub felelt meg a megyében a „Kiváló ifjú­sági Klub” pályázat köve­telményeinek Az idén 49 pályázik erre a címre. Jelentős tanácsi segítség Igen jelentős — egymillió forintot meghaladó összegű — az a pénzügyi támogatás, amely 1971. óta évenként rendszeresen szerepel a me­gyei tanács költségvetésé­ben az ifjúsági létesítmé­nyek és rendezvények tá­mogatására. Emellett tavaly a városi tanácsok 564 ezer forintot, a községek pedig 793 ezer forintot juttattak ilyen célokra. Berendezésre, felszerelésre és karbantar­tásra tavaly a megyei KISZ-bizottság is biztosított 371 ezer forintot Ezek alapján mondható, hogy a három évvel ezelőtti hely­zethez (gyakorlatilag a nul­la ponthoz képest) tapasztal­ható fejlődés az ifjúság kulturális ellátottságának javításában. tik be, mint a középiskolá­sok, ipari tanulók életében a klubok Néhány várost és közsé­get kivéve az úttörő váltó­táboroknak nincs gazdájuk. A végrehajtó bizottság ülése azért javasolta a járási hi­vataloknak, hogy ebben az ügyben vállaljanak kezde­ményező és koordináló sze­repet a községek között. A leginkább járható útnak az tűnik, ha egy község vállal­ja a tábor gazdájának tisz­tét, s a többi a helybiztosí­tásért segít a fenntartásban. Ha ebben történne előreha­ladás, akkor megyénk úttö­rőinek nemcsali 16 százaléka táborozhatna, mint tavaly. A végrehajtó bizottság ülése — többek között — ajánlotta a helyi tanácsok­nak hogy létesítsenek ifjú­sági alapot, s annak fel- használásával vegyék figye­lembe az ifjúsági klubok működéséhez szükséges anyagiak biztosítását, vala­mint az ifjúsági rendezvé­nyek támogatását. A vb-ülés ajánlotta azt is, hogy az ötö­dik ötéves tervidőszakban Szólónkon és Jászberényben létesítsenek ifjúsági parkot, a jászberényi, a karcagi és a mezőtúri tanács pedig sa­ját erőforrásból és a helyi gazdasági egységek anyagi támogatásával alakítsanak ki állandó jellegű úttörő váltótáborokat. S. B. Kertbarátok mezőtúri tanácskozása Előnyös a kertészeti társulás Tegnap kerti kézigépek, nö­vényvédőszerek kiállításával és szakmai könyvvásárral egybekötött tanácskozást tar­tottak a kertbarátok a mező­túri Városi Tanács nagyter­mében. Az összejövetelt ta­pasztalatszerzés és tájékozó­dás céljából az ÁFÉSZ kez­deményezésére szervezték meg. Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást, amelyen nem­csak a mezőtúri kertbarátok vettek részt, hanem a megye más városaiból és községei­ből is jöttek érdeklődők. Bo­da Mihály megnyitó szavai után dr. Bálint György, a Kertészet és szőlészet című szaklap főszekesztője a kis­kertek hasznáról és öröméről tartott előadást. Dr. Bálint György előadá­sát dr. Szamosközy László­nak, a SZÖVOSZ osztályve­zetőjének felszólalása kö­vette. A kertészeti csoporto­sulások, társulások előnyé­ről tájékoztatta a résztve­vőket. — Időt és fáradtságot ta­karítanak meg — hangsú­lyozta —, ha közösen szer­vezik a vetőmagvak beszer­zését, ha összehangolják az eladásra szánt termékek ér­tékesítését. A közösségek ál­lami segítséget is kaphatnak. Az ÁFÉSZ-ek keretében mű­ködő szakcsoport tagjai pl. 24 ezer forintnál kevesebb nettó bevétel esetén jövede­lemadó mentességet élvez­nek. Dr. Szamosközy László tá­jékoztatója után oklevelet és jutalmat kaptak a kiváló egyéni termelők és szakcso­porttagok. A fejlődés lehcíne intenzívebb A fejlődés azonban le­hetne sokkal intenzívebb, — ez csendült ki a végrehajtó bizottság tagjainak állás- foglalásáról. Az egész me­gyében például csak egy i klubjuk van a szakmunkás- tanulóknak, pedig közismert, hogy többnyire milyen mos­toha körülmények között végzik tanulmányaikat. Ál­talános műveltségük fejlesz­téséhez, szórakozási igénye­ik kielégítéséhez nagy segít­séget adhat az ifjúsági klub. Sajnos, annak szervezését nemcsak oktatási intézmé­nyékben, hanem üzemek és szövetkezetek jórészé­ben is tanácsi feladat­ként kezelik. Ilyen vonatkozásban társadalmi összefogásról, öntevékeny helyi kezdeményezésről még nem beszélhetünk olyan mértékben, mint az kívána­tos volna. Sok úttörőcsapatnak nincs még otthona. Azok létesíté­sének szorgalmazása fontos feladata a helyi tanácsok­nak, hiszen a 14 éven alu­liak életében a csapatottho­nok ugyanazt a szerepet töl­Júniusban kész a kísérleti üzem (Tudósítónktól.) A Magnezitiparí Művek tiszavárkonyi kísérleti üze­mében befejezéshez közele­dik a kfsérieti üzem átépí­tési munkája. Az átalakításhoz szükséges terveket a NIM megrende­lésére a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem szilikátipari tanszéke készítette el. A terv szerint a jó hatásfokú és előírt minőségű magnézi- umoxid kiválasztását széles körű automatizálás is előse­gíti. Az egyes fontosabb technológiai helyekről ér­kező adatok egy központi irányítóterembe futnak be. ahonnan az egész üzem technikai irányítása fog tör­ténni. Mint a kísérletek is iga­zolták, a szintetikus mag- néziumoxid-előállításnak a jóminőségŰ szűrés az alapja. Az eddig alkalmazott AIKO szűrőprés nem váltot­ta be a reményeket. Most két új szűrőprést is beállíta­nak a további kísérletekhez. A korszerűbb típust az az új szovjet szűrőprés jelenti, amelynek beszerelését szov­jet szakemberek helyszíni irányításával nemrég fejez­ték be. A tervek szerint a kísér­leti üzem átalakítása júni­usban befejeződik. F. I. A társadalmi munkások megbecsülése Nehéz döntés eIé került az egyik megyei ta­nács és megyei népfrontbi­zottság. A faluszépítési és fejlesztési versenyben két község érte el a legkiemel­kedőbb eredményt. Ha csu­pán a végzett munka ér­tékét nézik, nem lett volna vitás, melyiknek ítéljék oda az első díjat. Az egyik köz­ség csupán az óvoda bővíté­sénél majdnem annyi tár­sadalmi hozzájárulást tudott felmutatni, mint amennyit a másik község az egész falu­fejlesztésben produkált, a párkosítástól az iskolák pat- ronálásáig. De amíg az első községben a köziiletek, szö­vetkezetek adományozása biztosította a sikert, a má­sik községben a lakosság bevonásával, tevékeny köz­reműködésével érték el a jó eredményt. A megyei veze­tők végül is ezt a munkát értékelték magasabbra, mi­vel több energiát, több erő­feszítést igényelt, mind a lakosságtól, mind a helyi vezetőktől. A társadalmi munka meg­ítélésében előforduló ilyen esetek reális összehasonlító módszerek kidolgozását sür­getik e tevékenységek nyil­vántartásában és értékelé­sében. Ezt a munkát a Ha­zafias Népfront vállalta a Tanácsakadémia Tanácsigaz­gatási Szervezési Intézetének közreműködésével. Az irány­elvek, amelyeket ezekben a hetekben vitatnak meg a népfrontbizottságok, hangsú­lyozzák: ha egy létesítmény építésénél a lakosság tár­sadalmi munkát végez, azt a kivitelező köteles járandó­ságcsökkentő tényezőként szerepeltetni. Minden mun­kát, amely forintban mér­hető, nyilván kell tartani az érvénvben levő ár- és bér­normák alapján. Ahol a mennyiségi teljesítményt nem lehet feltüntetni, ott órabérben kell a társadalmi tevékenységet „elszámolni”. A tásadalmi munka nyilván­tartását úgy kell vezetni, hogy minden egyes lakó, minden kollektíva, üzem és gazdaság láthassa, mikor mennyivel járult hozzá a közös cél megvalósításához. Az irányelvek nem érintik a különböző társa­dalmi szervezetekben, bizott­ságokban — tanácstagként, néni ellenőrként., vöröskeresz­tes aktívaként stb. — vég­zett társadalmi munkát. Csak a társadalmi munka ..klasszikus formájáról” van itt szó. amely értékelhető fejlesztésekkel függ össze. A társadalmi munka szerve­zésében követendő gyakor­lat, hogy lehetőleg minden­ki a maga szakmájában dol­gozzék. A fizikai társadalmi munka területei általában ismertek. A szellemi foglal­kozásúak az eddigi tapaszta­latok szerint főleg: a tanul­mánytervek, előzetes költ­ségvetések, kisebb kiviteli tervek készítésében, műszaki ellenőrzésében, művezetés­ben, szaktanácsadásban mű­ködhetnek közre. Ösztönözni kell az olyan bevált kezdeményezések tér­hódítását is, amikor a ta­nács vállalattal, szövetkezet­tel közösen valósít meg fej­lesztéseket. Az ilyen segít­ségért a gyárakat, a szö­vetkezeteket az erkölcsi el­ismerésen túl rendszerint azzal is jutalmazzák, hogy figyelembe veszik dolgozóik érdekeit bizonyos döntések­nél : meghatározott számú férőhelyet biztosítanak pél­dául az óvodában, napközi­ben, előnyben részesítik az üzem munkásait, a házhe­lyek, a hétvégi telkek par­cellázásánál. A társadalmi munkát végző egyének és kollektí­vák erkölcsi, anyagi elisme­rése tekintetében is kiala­kult az egységes álláspont. A fő módszer az erkölcsi el­ismerés, amelyhez jól fel­használható a kitüntetések jelenlegi rendszere, az em­lékplakettől a kormányki­tüntetésekig. A népfront V. kongresszusa határozatá­nak megfelelően például az idén augusztus 20-án adják át első ízben a népfront­munkában, a társadalmi ak­ciókban kiemelkedő munkát végzőknek a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének kitüntető jelvényét. Egyes kitüntetések elnyerésének a feltételei azonban még tisz­tázásra szorulnak. A tanácsok a nép. frontbizottságok az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet fordítanak a ha­tékonyabb társadalmi mun­kára. A fizikai társadalmi munka értéke országosan évente megközelíti az egy- milliárd forintot. Dinami­kus fejlődést, dicsérendő eredményeket jelez ez a szám. de ha lebontják vá­rosokra, községekre, akkor kiderül, nagyok itt még a tartalékok. Az értékelés, a nvilvántartás és az elisme­rés új irányelvei, módsze­rei ennek a tartaléknak a kiaknázását célozzák. K. fii i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents