Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. május 27. Magyar szímítóqép sikere A szocialista országok egységes számítógéprendszerének nemrégiben megnyitott moszkvai kiállításán hét magyar vállalat termékeit is bemutatták. Közülük legjelentősebb az R—10 jelű kis számítógép, melyet a számítástechnikai koordinációs intézet fejlesztett ki, és a Videoton gyárt. Az egységes számítógép- rendszer kialakításában résztvevő KGST-országok, a szocialista gazdasági integráció szellemében közös számítógépcsaládot fejlesztenek ki, s nemzetközi munkamegosztással gondoskodnak a gyártásról. Magyar- országra hárult az R—10-es Jús számítógép kialakítása. A „család” legnagyobb gépének, az R—50-esnek ki- feilesztését a Szovjetunió vállalta. Az R—20-ast Bulgária, az R—30-ast pedig Lengyelország a Szovjetunióval közösen fejlesztette ki. Az R—40-es számítógépet az NDK szakemberei alakították ki. Moszkvában az új számítógép modellek mintadarabjait mutatják be a részvevő országok. A bemutatót megtekintő külföldi szakemberek szerint az R—10-es magyar berendezés konstrukciós megoldása az egységes számítógép-rendszer (ESZR) gépeinek élvonalába tartozik, s a termék sorozatgyártásra alkalmas. Több országból, elsősorban a Szovjetunióból sokan érdeklődnek a berendezés iránt. Irak olajjal fizet Jelentős üzletkötések a BNF-n Közös vállalkozások a világpiacon Intenzívebb magyar—jugoszláv gazdasági kaDCSolatok A BNV gyógyszeripari pavilonjában dr. Csákvári György, a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit világhírű iparágunk tevékenységéről, s fejlődésének tendeciájáról. A termelésben a világ országainak rangsorában a 12. helyen állunk, az export mértékét tekintve pedig a 7—8. helyen. Az iparág kapacitása jelentősen meghaladja a belföld szükségletét, s az össztermelés 80 százalékát külföldre szállítják. Az ipar létszámának 12 százalékát kitevő kutatógárda az elmúlt években kiváló eredményt produkált. Több világcéggel kötöttek kooperációs megállapodást, így például a Chino- in, a svájci Ciba-Geigyvel, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár a svájci Sandoz- zal és a holland Organonnal. ☆ A nehézipari pavilonok és kiállítások többsége a népgazdaság kemizálásának fejlődését illusztrálja, és bemutatja azokat az új termékeket, amelyek a mezőgazdaság és a csomagolóipar területén a korszerű termelést és kivitelezést segíti. A hagyományos műtrágyák, növényvédőszerek és tápok mellett helyet kaptak a nagyhatású készítmények, így például a borsodi vegyi kombinát Plantprotam nevű fehérje- dúsító és tartósító terméke, amely elnyerte a fővárosi tanács nagydíját. Figyelemre méltó a budapesti vegyiművek Gabonil nevű gabona- gyomirtószere, hatékony új növényvédő anyagokkal jelent meg az észak-magyarországi vegyiművek, a pere- martoni vegyipari vállalat, a Nitrokémia, a Chinoin és az Alkaloida is. ☆ Az épületasztalosipari és faipari vállalat sajtótájékoztatóján új technológiai módszerekkel gyártott termékeiket ismertették a vállalat vezetői. Bemutatták azt a három rétegű panelparkettát’ — lényegében parkettapalló elemet —:, amelynek gyártására egy NSZK-beli céggel kötöttek szerződést. A külföldi cég adja a mintegy 100 millió forint értékű panelparkettagyártó gépsort, amelynek árát a magyar vállalat terbmékekben fizeti ki. Előreláthatóan a jövő évben kezdődik meg a sorozatgyártás, s az évi 500 ezer négyzetméternyi parkettagyártó kapacitás 50 százalékával, 250 ezer négyzetméternyi termékkel törlesztik a berendezés árát. Az újfajta parketta rendkívül nagy előnye, hogy úgyszólván teljesen kizárja a vetemedés, a felpú- posodás veszélyét. Bemutatták a vállalat egységesített méretű válaszfal-szekrényét, amelyet majd alkatrészenként is árusít&nak, tehát az ezermesterek házilag, otthon összeszerelhetnek. Az idén már 600 ilyen térelhatároló válaszfal-szekrényt gyártanak. ☆ Az iraki gazdasági miniszter nyilatkozott arról, hogy a BNV-n elsősorban a magyar ipar produktumait nézte meg, tanulmányozva, hogy mely cikkekből bővít- hetné Irak Magyarországról származó importját. Irak 1968-ban Magyarországtól négy és fél millió, tavaly pedig már 11 millió dollár értékű árut vásárolt, az iraki export pedig ugyanezen idő alatt 200 ezerről 7 Bővülő árucsere A magyar—francia kereskedelem fejlődéséről adott számot a francia pavilon sajtótájékoztatóján a nagy- követség kereskedelmi tanácsosa. Hazánk és Franciaország közötti árucsereforgalom kedvezően alakul, volumene 1965. és 1972. között csaknem négyszeresére növekedett. A színvonal azonban még mindig alacsony. A magyar export többsége még mindig mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. Az utóbbi időben mutatkozik némi javulás. A két ország illetékes szervei kívánatosnak tartják a szállítások összetételének kölcsönös javítását, mégpedig a rendszeresebb piackutatás módszerével, valamint a műszaki és ipari kooperáció fejlesztésével. Ehhez is jó alkalom a budapesti nemzetközi vásár, amelyen — mindkét területen — 52 kiállítási helyen 92 francia cég vesz részt. millió dollárra nőtt. E nagymérvű fejlődést a kormány- szintű gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos megállapodások egész sora tette lehetővé. Igen jól beváltak Irakban a magyar gyártmányú autóbuszok, az élelmiszeripari gépek, s nem utolsósorban hasznos Irak számára, hogy magyar szakemberek bekapcsolódtak az iraki olajkutatási munkákba. Mindezért Irak főként olajjal fizet, de szállít egyéb termékeket is, mint például dohányt, datolyát, gyapjút A miniszter kifejezte, hogy Irak a két ország kapcsolatának további bővítését kívánja, s szívesen lát további magyar szakembereket az olaj feltárási munkákhoz. Örömmel veszi tudomásul, hogy a magyar gazdasági vezetők hasonlóképpen , az együttműködés fokozására törekednek. Mint mondotta, az idei áruforgalom várhatóan a tavalyit is lényegesen túlhaladja, a tervek szerint a Magyarországról származó import az idén eléri a 14 millió, az iraki export pedig a 10 millió dollárt. Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja sajtótájékoztatón ismertette a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok eredményeit, új vonásait. Mint mondotta, az együttműködés már hosszabb ideje újabb és újabb elemekkel gazdagodik, az együttműködési bizottság most befejeződött ülésszakán is a kapcsolatok korszerű új formáiban állapodtak meg. Űj, az eddiginél rugalmasabb módszereket vezetnek be például komplett gyárak kölcsönös szállításában, így a gyár- berendezések exportja-im- portja még intenzívebbé válik. Magyarország máris jelentős tételekben szállít ilyen gyári berendezéseket Jugoszláviába, s most a magyar vezetők is kifejezték, hogy az eddiginél nagyobb mértékben számítanak jugoszláv gyártmányú gyári berendezésekre. A nemrég lezajlott, tanácskozások egyik központi kérdése volt, hogy milyen módon vehetne részt a két ország együttesen más piacokon közös termékek értékesítésében. Megállapodtak, hogy ez év folyamán kidolgozzák az ilyenfajta közös vállalkozások elveit, módozatait. Hasonlóképpen behatóan vizsgálták a már korábban létrehozott magyar—jugoszláv bankkonzorcium munkáját, amit pozitívnak tartanak, de mindkét félnek az az álláspontja, hogy az eddiginél is jobban részt vehetne a konzorcium a közös vállalkozások finanszírozásában. A közös álláspont szerint a jövőben nemcsak ipari, hanem például mező- gazdasági közös vállalkozások pénzforrásairól is gondoskodik a konzorcium. Az Adria kőolajvezeték létrehozásáról már korábban parafáit megállapodásról szólva Géza Tikvicki elmondta, hogy a végleges megállapodás az érintett jugoszláv : vállalatok bizonyos nehézségei miatt elhúzódott. A jugoszláv kormány azonban a közelmúltban intézkedett e nehézségek elhárítására, így biztosra vehető, hogy a közel-keleti olajat szállító, Jugoszlávián, Magyarországon és Csehszlovákián át húzódó vezeték építését az idén megkezdik és a vezetéket 1976- ban átadhatják rendeltetésé- ndk. Az érintett három jugoszláv vállalat ugyanis konzorciumot alakít az építés lebonyolítására. \ KGSr és * harmadik világ Önzetlen segítség Kutatás — Hitei — Szakemberképzés Gyors ütemben bővülnek a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatai az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országokkal. Míg a KGST-országok külkereskedelmi forgalmának évi átlagos növekedési üteme 1961- től 1971-ig 8,6 százalék volt, a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmük évi átlagos növekedése ugyanebben az időszakban 11 százalékot ért el. Fejlődnek a KGST-országok és a fejlődő országok gazdasági és tudományos-technikai együttműködésének egyéb formái is. Csak 1971-ben 62 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget több mint ezer iparvállalat és egyéb objektum létesítésében a legfontosabb gazdasági ágakban. Ezenkívül a szocialista országok segítséget nyújtanak az ásványkincsek geológiai feltárási munkáinak elvégzésében, egészségügyi és oktatási intézmények, kulturális és kommunális objektumok felépítésében. A KGST-országok segítségével a fejlődő országokban épülő létesítmények nagy részénél a fejlődő országok kedvezményes hosszúlejáratú hitelt kapnak. A fejlődő országok gazdasági és műszaki támogatása elsősorban hosszú- lejáratú kormányközi egyezmények alapján valósul meg, ami hozzájárul a gazdasági viszonyok széleskörű és stabil fejlődéséhez és a tervszerű tevékenység megszilárdulásához a fiatal nemzeti államok gazdaságában, valamint termékeik biztos felvevőpiacának megteremtéséhez. 1971-ben a KGST-országok több mint 130 gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt kötöttek a fejlődő országokkal. A KGST-országok nagy segítséget nyújtanak a fiatal államoknak a felső- és középfokú szakképzettségű káderek kiképzésében, valamint a felsőfokú munkás- káderek kiképzésében. Így például a Szovjetunióban az 1970/71-es tanévben a fejlődő országoknak több mint 20 ezer állampolgár» tanult: a „Patrice Lumum- ba” Népek Barátsága Egyetemen négyezer diák tanul 87 ázsiai, afikai és latinamerikai országból. Ezenkívül a KGST-országokból érkezett professzorok, pedagógusok és oktatók a helyszínen is segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak a káderképzésben. Mindez elősegíti a fejlődő államok nemzetgazdaságának megszilárdítását. és ezen az alapon lakosságuk anyagi élet- feltételeinek javítását. Az élelmiszerfogyasztás és az élelmiszerexport írta: Dr. Lenárt Lajos mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyettes A mezőgazdaság és az élelmiszeripar — közös néven az élelmiszergazdaság — termelését együttvéve az ágazat a népgazdasági ösz- szes termelésnek mintegy 27—28 százalékát, a nemzeti jövedelemnek pedig mintegy 25 százalékát adja. Az élelmiszergazdaságnak ez a közel 30 százalékos részesedésé elég tekintélyes arány. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttesen a lakossági fogyasztásból mintegy 45 százalékban, az exportból átlagosan 23—24 százalékban részesedik. A társadalmi-gazdasági jelentősege Az élelmiszerfogyasztás színvonala — az élelmiszer- gazdaság fejlődésével való szoros öszefüggése mellett — a népgazdaság más területeivel is kölcsönhatásban áll. Társadalmi—politikai jelentősége túlnő az élelmiszergazdaság keretein. A lakosság fogyasztásának, társadalmi méretekben, csaknem fele élelmiszerekből és élvezeti cikkekből tevődik össze. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre a lakosság pénzbevételeinek több mint 40 százalékát költi és - ezért fontos tényezőié az vonal fontos szabályozó eszköze és elemét képezi a vásárlóerő stabilitásának. Az élelmiszerfogyasztás korszerű szerkezete nemcsak társadalmi igény, hanem gazdasági érdek is. A fogyasztásszerkezet korszerűsítése a termelt javak racionális hasznosítását jelenti, ezzel összefüggésben a termelésfejlesztés gazdaságosságának egyik tényezője. A korszerű fogyasztói szerkezet az olyan társadalmi célkitűzések megvalósításának előfeltétele, mint a háztartási munka megköny- nyítése, a szabad idő növelése és általában a társadalom kultúráltabb életkörülményeivel függ össze. Az éleimi§zergazdaiág szerepe a It ül kereskedelem ben életszínvonal alakulásának is. Az igényeknek megfelelő élelmiszerellátás a belföldi piac egyensúlyának előfeltétele és ezért gazdasági jelentőségén túl elsőrendű politikai kérdés is. Az élelmiszerpiac egyensúlya — szerkezeti egyensúlya — az árformák tendenciózus lazulása következtében hatással van az élelmiszerek árszínvonalára. A tömegigényeket szolgáló élelmiszerek ára — mint naponta jelentkező igény — a bér — és kereseti színGazdasági életünkben közismerten nagy szerepe van a külkereskedelemnek. Magyarország a háború előtt 91 országgal kereskedett. 1950-ben, amikor a külkereskedelmi forgalom volumene elérte a háború előtti színvonalat, már ismét 88 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk és ezen belül 34 országgal árucsereforgalomra vonatkozó megállapodásunk. Jelenleg mintegy 140 országgal kereskedünk rendszeresen, s ezek közül több mint 50 országgal kereskedelmi egyezmények, megállapodások alapján. Látható tehát, hogy Magyarország igen nagy mértékben bővítette gazdasági kapcsolatait. A kialakított gazdasági kapcsolatok tartalmukban és terjedelmükben eltérőek a szocialista és a nem szocialista országokkal fennálló kapcsolatokban. A politikai érdekazonosság, amely a szocialista társadalom építésében jut kifejezésre, kölcsönösen több követelményt támaszt minden országgal szemben, ami a gazdaság és politika kölcsönhatásából szüksészerűen következik. Ez nem mond ellent annak, hogy kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatot óhajtunk létesíteni és ránk kedvező alakulása ellenére — általában nagyobb, mint más, hozzánk hasonló ipari fejlettségű országban. Kádár János, Losonczi Pál és a BNV-t megtekintő pártós állami vezetők hallgatják dr. Soós Gábornak, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének magyarázatát az élelmiszeripar kiállításán fenntartani a nem szocialista országokkal is. Hazánk gazdasági adottságaiból következik, hogy az élelmiszergazdaság jelentősége gazdasági életünkben — iparfejlesztési eredményeink, termelési struktúFontosságát külkereskedelmi forgalmunkban még tovább növelte, hogy feldolgozóiparunk (elsősorban a gépipar) nem kielégítő versenyképessége miatt — a tőkés piacokra irányuló exportban már meg sem tudta közelíteni azt a súlyát, amit $ (
