Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

1973. május 27. SZOLNOK. MEGTE1 NÉPLAP 9 A KG$r>országok egyIH{működése a tehergépkocsi és az autóbuszgyártásban A KGST-országok — 1971- ben a világtermelés 11%-át 780 ezer darab tehergépko­csit és autóbuszt állítottak elő. Ezek az országok a világ ipari termelésének 33%-át adták. A tehergépkocsi és autóbuszgyártás az igények­nek megfelelően alakult, kü­lönösen a Szovjetunióban, Lengyelországban. Csehszlo­vákiában, az NDK-ban és Romániában fejlődött nagy járműipari ágazattá. Romá­niában 1950-ig, Bulgáriában 1960-ig nem volt, Lengyelor­szágban és az NDK-ban pe­dig csekély szerepet játszott a tehergépkocsi-gyártás. Ha­zánk IV. ötéves tervének egyik kiemelten kezelt prog­ramja a közúti járműgyártás, amely az európai szintű autó­busz-termelésünknek is alap­ját képezi. Az IKARUS gyár a szükséges termelésfejlesz­tési tervek megvalósítása után 1975-ben 10—11 ezer da­rabos szériával a világ autó- buszgyártásának élvonalába kerül. A tagállamok különböző kapacitású járműszükségle­tét az egymás között lebo­nyolított külkereskedelmi forgalomban elégítik ki. 1971- ben az érdekelt országok — Csehszlovákia 5700 (800); Lengyelország 11900; NDK 10 600; Magyarország (5000); Románia 7600; Szovjetunió 34 500 (2200) — összesen 70 300 db tehergépkocsit (il­letve 8000 db autóbuszt) ex­portáltak. A tagországok 29,5 V ® ‘ O ~ r* NDK \ 45,9. t , ^.J'ki-ENGYELORSZAe *64,3 ^'^^VMovjeruNió /MAGYARORSZAI X 3,t C.4 Románia' ’> BULGÁRIA I ;** w i ?.3o,r­-V-v.Jj; 54 600 db tehergépkocsi (il­letve 8000 autóbusz) — Bul­gária 8700 (800); Csehszlo­vákia 2800; Lengyelország 5800; Magyarország 22 000; az NDK 4400 (1200); Szov­jetunió 10 900 (6000) — im­portjával fokozták a társa­dalmi újratermelés hatékony­ságát. A fokozódó Igények kielé­gítését a gyártmány- és az alkatrészkooperáeió kiszéle­sítésével akarják megoldani. Jelntős alkatrészgyártási együttműködés alakult ki az illetékes járműipari vállala­tok között (pl. magyar válla­latok hátsóhidakat szállítanak szovjet partnereiknek, és onnan elsőtengelyeket sze­reznek be). Ezen fontos nép- gazdasági ág fejlesztését a Nemzetközi Beruházási Bank hosszú lejáratú hitelekkel se­gíti, például a Tátra Mű­vek 77,5 millió, az IKARUS Autóbuszgyár 12,7 millió transzferábilis rubel hitelt kapott a termelésbővítésre. A KGST-országok tehergép­kocsi és autóbuszgyártása. — a szocialista közösség szük­ségleteinek figyelembevételé­vel — hosszútávú fejlesztési programok alapján folytató­dik. Az együttműködés kiter­jed a vevőszolgálat megszer­vezésére és a pótalkatrész ellátás javítására is. O^O $64,3 .. Tehergépkocsi gyártás 3,1 (ezer db) 4&P Autóbuszgyártásé* ®,é* (ezer db)j • 1970-es adat Két gyár tudományos tanácsot alakít A magyar—szovjet üzleti kapcsolatokról Jevgenyij Vis- riyovszldj, a leningrádi ipar­vidék anyagellátási és mű- rzaki szolgáltatási igazgatósá­ga exportosztályának vezető­je nyilatkozott az APN tu­dósítójának. — A város Iparának szá­mos terméke részben ilyen­kor talál magyarországi ve­vőre. Néhány éve például a leningrádi Kirov gyár beve­tette a K—700-as traktort, Európa égjük legmodernebb Ilyen gépét A prototípust Budapesten is bemutatták, és hamarosan több tucat „Kiro- vec” érkezett Magyarország­ra. Jelenleg e gépék magyar kereslete állandóan nő, a gyár most készül a következő eorozat leszállításához. — A leningrádi termékek népszerűségét öregbítik, a leningrádi és a magyar ipar jól bevált, rendszeres és szi­lárd kapcsolatai. — Nemrég ünnepeltük az országaink között megkötött kölcsönös együttműködési és segélynyújtási egyezmény megkötésének 25. évforduló­ját. Az egyezmény feltételed­nek teljesítésében már az első hónapoktól kezdve fon­tos szerepet játszott Lenin­grad is: exkavátorokat, nyomdagépeket, hegesztőfed- szerelést, vülanjmiotorokat és orvosi műszereket szállítot­tunk magyar pai-tnereinknek. — Jelenleg körülbelül száz leningrádi vállalat teljesít magyar megrendeléseket. A legfontosabb szállítások kö­zött említhetők a budapesti metró mozgólépcsői, 1973- ban nagj' sorozatban szállí­tanak Leningrádból Ma­gyarországra építőgépeket, hegesztőberendezéseket és energetikai építkezésekhez paneleket. Ugyanakkor a leningrádiak jól ismerik a magyar Ikarusz bu­szokat, a magyarországi hű­tő- és kereskedelmi felszere­léseket, a komplett baromfi- név eldéket. — Az iparcikkek melleit fontosnak tartjuk a tapasz­talatcserét és az alkotó ter­melési kapcsolatokat. Jó pél­da erre a leningrádi Ettektro- szila és a Ganz immáron 20 éves baráti együttműködése. Az 1844-ben alapított Ganz villamossági művekhez ké­pest jóval „ifjabb” Elektro- szila sok hasznos tapasztala­tot szerzett magyar „kollégá­jánál”. Amikor például az Elektroszila a Szovjetunió első, 1 millió kilowattos tur- bogenerátorát készítette, fel­használták a kisebb teljesít­ményű magyar turbógenerá­tor forgórészének hűtésével kapcsolatos tapasztalatot. En­nek eredményeképpen a szovjet tervezők hamarabb kidolgozták a konstrukciót és nem kellett drága model­leket készíteniük. —• A Ganz viszont külön­böző teljesítményű turbóge­nerátorok teljes műszaki do­kumentációját kapta meg az Elaktroszálától. A szovjet gyár műszaki részvételévei vízhűtéses forgórészű, 200 ezer kilowattos turbógenerá­tort; készített és ezzel belé­pett a nagyteljesítményű vil­lamos gépeket gyártó válla­latok sorába. A két g)Tár az együttmű­ködés eddigi formáit már kinőtte ezért most közös tu­dományos tanácsot alakíta­nak. Alkatrészért gépkocsik A csehszlovák külke­reskedelmi miniszter, aki a BNV alkalmából néhány napot Budapes­ten töltött, megtekin­tette a BNV könnyű­ipari és KGM pavilon­ját, valamint néhány külföldi kiállítást. Ta­pasztalatairól és a céeh- szlovák—magyar gazda­sági kapcsolatokról nyi­latkozott az MTI mun­katársának. / Elmondotta, hogy a kiállított magyar termé­kek közül különösen a műszeripari és az opti­kai gyártmányok, vala­mint a fogyasztási cikk- újdonságok nyerték el tetszését. Véleménye szerint tovább kell fo­kozni a két ország kö­zött e fogyasztási cik­kek, de különösen a háztartási berendezések cseréjét. Elismeréssel szólt a magyar építőipar tevé­kenységéről, hiszen köz­ismert, hogy néhány szállodát, áruházat, ma­gyar vállalatok építenek a szomszédos államban. Csehszlovákia továbbra is igényi tart erre, s szorgalmazza, hogy a magyar építők további áruházakat, hűtőháza­kat, szervizállomásokat létesítsenek. A két ország közötti árucsereforgalom, bele­értve a határmenti for­galmat is, évről-évre dinamikusan fejlődik, s jó kilátás van arra, hogy az 1975-ig érvényes hosszúlejáratú szerződés előirányzatát mindkét részről túlteljesítsék. A távlati elképzelések közül kiemelte a koope­rációs gépkocsigyártást. 1980-tól Csehszlovákia és az NDK közös mű­szaki tervek alapján megkezdi az 1300 és 1500 köbcentis személy- gépkocsik sorozatgyár­tását. A magyar ipar sok alkatrészt gyárt majd ezekhez a gépko­csikhoz, cserében pe­dig kész személygépko­csikat kapunk. Exportverseny a Közel-Keleten Sok érdekeset & hasz­nosat lát, hall és tapasztal az ember, ha megpróbálja nyo­mon követni exportáruink útját, fogadtatását külföldön. Nemrégiben három köael-ke- leti országban: Libanonban, Kuwaitban és Irakiban jár­tam, és a kint tapasztaltak alapján mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyofcni, hogy termékeinkkel, szolgáltatása­inkkal nem vallunk szégyent. Egyre több olyan árut tu­dunk; külföldön eladásra kí­nálni, amelyek megállják a versenyt más országok árui­val szemben, megalapozzák vagy tovább erősítiK jó hír­nevünket a kinti kereske­dőknél és felhasználóknál. Persze a jó termék önma­gában nem elég. Hogy azt külföldön megvegyék, hogy az első üzletkötést továbbiak kövessék, ahhoz sóik egyéb is szükséges. Ott kezdődik, hogy a piacon meg kell ismertetni áruinkat, •— sőt sokszor ma­gunkat, országunkat, hiszen például Kuwaitban 10—15 évvel ezelőtt körülbelül any- nyit tudtak rólunk, mint mi őróluk, — vagyis úgyszólván semmit. 1972-ben pedig ku- waiti exportunk értéke 6,5 millió dollár volt, az export­listán könnyűipari, gépipari és mezőgazdasági termékek egyaránt megtalálhatók. Nem egy textilárunk ma már ke­resett terméknek számít: ha például fiúöltönyeink kifogy­nak az üzletekből sok vásár­ló inkább megvárja a követ­kező szállítmányt, ahelyett, hogy az üzletben található más öltönyt vegye. Külkereskedelmünk mindhárom országgal lendü­letesen fejlődött az elmúlt 10—15 év alatt, de utam so­rán gyakran hallottam, hogy az eredmény több és jobb is lehetne, ha... Ha például több lenne az iparban és a külkereskedelemben az arab­specialista. — Vagyis olyan szakemberek, akik alaposan ismerik a piacot, a helyi sa­játosságokat. Mert az arab országokban más kereskedel­mi hagyományok, más szo­kások vannak, mint például Európában, több türelem, — hosszabb idő szükséges ah­hoz, hogy egy üzlet létrejöj­jön. Sok jó propaganda akciót hajtott végre külkereskedel­münk ezekben az országok­ban az elmúlt években: Bej­rutban és Kuwaitban ma­gyar napok, részvétel a hag­népgazdasági termelésben, illetve a szocialista reláció­jú exportban elért. Ezért — bár 1950. óta fokozatosan csökkenő mértékben — az élelmiszergazdasági termé­kek jeenleg is mintegy 40 százalékos arányt képvisel­nek a dollár elszámolású összes exportban. Ennél is nagyobb, 45—46 százalék — a részarány a fejlett tőkés országokba irányuló kivitel­ben, ami egyúttal azt is A konvertábilis deviza ki­termelése szempontjából a nyugat-európai országokban elhelyezhető exporttermékek fontosságát hangsúlyozza egyrészt az a tény, hogy a konvertábilis devizában ke­letkező követeléseinket vi­szonylag szabadon használ­hatjuk fel bármely más or­szágban eszközölt vásárlás­ra, másrészt az, hogy a szo­cialista építéshez, műszaki fejlesztési célkitűzéseink re­alizálásához igen fontos gé­pek és berendezések im­portjának közel 20 százalé­ka. nyersanyagimportunknak pedig körülbelül az egyhar- mada a fejlett tőkés orszá­gokból ered. ! Ugyanakkor ezen, orszá­jelenti, hogy a magyar élel­miszergazdaság összes kivi­telének mintey 50 száza­lékát ezeken a piacokon ér­tékesítjük. A teljes élelmi­szergazdasági exportunkban az iparilag fejlett tőkés or­szágok magas részesedési aránya világosan mutatja a mezőgazdasági és élelmi- szeripari export tényleges külkereskedelmi — és ezen keresztül népgazdasági — jelentőségét. gok közül a gépimportnak több mint a fele, az anyag­importnak pedig több mint egyharmada az NSZK-ból, Olaszországból és Svájcból származik. E három vi­szonylatban pedig az élel­miszergazdasági kivitelünk részesedése magasan meg­haladja a fejlett tőkés or­szágokba irányuló magyar agrárexport átlagos részese­dését; így például az Olasz­országba irányuló összes exportunkban mintegy 80 százalék, a nyugatnémet és a svájci kivitelünkben is közel 40 százalék. Ez azt jelenti, hogy az említett há­rom országból származó behozatalunk nagy részét élelmiszergazdaság! termé­kekkel ellentételezzük. A kivitel növekedésével párhuzamosan megváltozott annak áruszerkezete is, mégpedig részben a kül­ső piacok igényeinek a ha­tására, részben a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termelés szerkezetében be­következett átalakulásnak megfelelően. A szerkezeti arányok vál­tozása összességében ked­vező képet mutatott, mivel elsősorban a feldolgozott termékek kivitelét fokoztuk. A szerkezeti arányok ked­vező megváltozása azonban részleteiben már olyan fe­szültségeket mutat, amelye­ket csak úgy elhet felolda­ni, ha a belső kereslet mel­lett a mezőgazdasági és Az élőállatok és állati eredetű termékek exportján belül élőállat-exportunk alapvetően a tőkés orszá­gokba irányul. Bár a fej­lődés az utóbbi években lassult, vezető szerepét mé­gis megőrizte, jóllehet a ki­vitelt egyes években csak növekvő hús- és takarmány- import mellett tudtuk fo­kozni. A nyugat-európai orszá­gokban — a fogyasztási tra­díciók mellett — a fogyasz­élelmiszeripari . termelést összehangoltan, tudatosan, a nemzetközi piacok igé­nyeit figyelembe véve fej­lesztjük. A fogyasztási szerkezet változásának megfelelő ter­melési struktúra kialakítá­sa több esetben akadályba ütközik. Általában minden nyugat-európai ország erő­teljesen törekszik arra, hogy a különféle élelmiszerekből mindinkább önellátóvá vál­jék. A külső piaci helyzet mellett számításba kell vennünk azt is, hogy a ma­gyar mezőgazdasági terme­lés fejlődésének hatására megváltozott az egyes ter­mékcsoportok kivitelének belső szerkezete is. tási szerkezetnek életszín­vonal emelkedésével együtt­járó megváltozása a marha­hús iránti keresletet növelte. A húsfélék (elsősorban a marhahús) árának az emel­kedése határozott tendenci­aként figyelhető meg. Két­ségtelen, hogy ebben Sze­repet játszik az áruválasz­ték igényesebbé válása, a fagyasztott húsok részará­nyának folyamatos csökke­nése a friss vágásból szár­mazó húsok és speciális húsrészek javára. A magyar élelmiszergaz­dasági exporton belül a leg­dinamikusabban fejlődő cikkcsoport a friss és tar­tósított zöldség és gyü­mölcs. Exportja az utóbbi években céltudatos munká­jának eredményeként gyor­san emelkedett, s jelentő­sen meghaladta az élelmi­szergazdasági termékek ex­portjának átlagos növekedé­sét. E cikkcsoporton belül közel azonos mértékben emelkedett a frissen, a mélyhűtve és a tartósítva exportált áruk forgalma. A változó terméseredmé­nyek és a tőkés piacok vál­tozó igénye határozta meg általában az export volume­nét, szerkezetét és viszony­lati megoszlását. A tőkés relációjú forgalom növelésé­re főként a friss gyümölcs és a mélyhűtött termékek exportjának a területén volt lehetőségünk. Az utóbbi években meg­nőtt a friss zöldségfélék ki­vitele is. Az elért szintet azonban nem tekinthetjük szilárdnak. Zöldség és gyü­mölcsexportunk alakulása a jövőben fokozódó mértékben függ attól, hogy a gyakran változó igényeket megfelelő időpontban, választékban és minőségben ki tudjuk-e elé­gíteni. Megváltozóit a kivitet áruszerkezete is Igényesebb választék dadi vásáron, a Hungarotex divatbemutató sorozata Ku- waitbaa és Bagdadban, stb. Ezek a rendezvényeit kivá­lóan alkalmasak arra, hogy még több ember figyelmét felkeltsék Magyarország, il­letve a magyar áruk iránt. De sokszor nincs folytatásuk a megkezdett tárgyalások­nak, nem küldik meg időben, a kért ajánlatot. Ki tudja, hány kedvező üzlettől esünk el az ilyen nemtörődömség, lassúság miatt? A vállalatok mun_ kája nem fejeződik be az áru eladásával, részben azért, mert — különösen gépipari termékeknél — szervizre, al­katrészutánpótlásra van szükség, részben, pedig . mert ha már bejutottunk egy piacra, nem csak egyszer akarunk eladni. Kuwaitban is. Irakban is egész kis ma­gyar kolóniák működnek. Irakban 14 főnyi Mogürt- szerviz működik, 36-an olaj­kutat fúrnak, — Kuwaitban tízen dolgoznak transzformá­tor alállomások építésén. Az előbbi felsorolásban több olyan üzlet, megbízás is szerepel, amely már nem az első az illető országban. Irakban eddig 5 olajkutat fúrtunk, hamarosan készen lesz a hatodik. Kuwaitban 3 szabadtéri transzformátor al- állomást építettünk, most 5 zárttéri épül, — és további nyolcra írtak alá megállapo­dást ezenkívül szállítottunk kisebb transzformátorokat is. Ilyen üzleteket első alkalom­mal nem könnyű létrehozni, hiszen igen sok céggel kell megvívni a versenyt, a má­sodik üzletkötés viszont már feltétlenül a kinti partnerek bizalmának, megelégedettsé­gének a jele. Hogy ezt hogyan lehet kiérdemelni? Pontos, a szer­ződésben kikötött feltételes­nek megfelelő szállítással és üzembehelyezéssel, a beren­dezések kifogástalan működ­tetésével, az esetleges rekla­mációk gyors elintézésével. A legismertebb cégeiknél is megtörténik, hogy egyik-má­sik terméküknél üzemzavar, előre nem látható hiba kö-. vetkezik be. A mi szállítá­saink között is volt ilyen, — s kuwaiti partnereink a mai napig nem felejtették el, hogy ezt a hibát milyen gyorsan rendbehoztuk. Az azóta feladott rendeléseik tanúsítják, hogy a reklamá­ció példásan gyors elintézése nagymértékben megnövelte a bizalmukat iparunk és kül­kereskedelmiünk iránt Szabó Melinda c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents