Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

1973. április 11; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Életközpont A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1963- ban határozta el, hogy a Szegeden létesítendő intéz­ményében komplex kuta­tásra teremti meg a lehető­séget. A fotoszintézis, a bio­lógiai folyamatok szabályo­zásának mechanizmusa, a bonyolultabb élőlények át­öröklésének módja és még néhány más téma köré cso­portosulnak a megkezdődött kutatások. A legkisebb élő egységet kutatják Az erőket meghatározott feladatokra összpontosították. Az életfolyamatok szabályo­zása különböző szinten tör­ténhet. Sejtszintig — a leg­kisebb élő egység, — mole­kuláris szintig kutatni, va­gyis egy sejtet az élő szer­vezetből kivenni, azon fi­gyelni, hogyan történnek a molekuláris változások, ame­lyek a sejt különböző funkcióit megadják — mind­ehhez Szeged nyújt hazánk­ban a legnagyobb lehetősé­get. Kis ország mindent nem kutathat. A központban jelenleg ki­lencven kutató tevékenyke­dik. Három év múlva 150 hazai kutató és háromszáz laboráns — nemzetközileg optimális arány — talál ide­ális lehetőséget. Szerződéssel dolgoznak. Ahhoz, hogy hosszú ideig az intézetben maradjanak, produkálniuk kell. Aki eredményes, ma­rad. Mindenki bizonyít. A kutatók kétharmada 30 éven aluli, a laboránsok 18—19 évesek. Friss erő, fiatalos energia. Világmegváltó szán­dék. Egészséges vérkeringéssel jelen van Szeged a magyar tudományos életben. Két-há- rom év leteltével a távozó fiatal tudósok a gyógyszer- iparban, a növényvédőipar­ban, a különböző kutatóinté­zetekben helyezkednek el, az ország más-más tájain. Vi­szik a felhalmozott szellemi tőkét. Nemzetközi szakértő gárda és a legmodernebb kutatási eszközök segítségé­vel nemcsak a molekuláris biológiai kutatásokhoz te­remtettek kedvező feltétele­ket, hanem a továbbképzés­hez is. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja — UNDP — által hazánknak nyújtott támogatás részeként az UNESCO ötéves szerző­dést kötött, nemzetközi bi­ológiai továbbképzési köz­pont kialakítására. Egy mil­lió 200 ezer dolláros támo­gatást kap az intézmény, műszerekre, külföldi ösz­töndíjakra, külföldi szakér­tők szerződtetésére. Kormá­nyunk a továbbképzésre 1976-ig mintegy három mil­lió forintot fordít. Évenként tizenöt máshol dolgozó hazai biológus tanul­hat tovább itt és huszonöt egyetemista képzését is vál­lalták. Különböző témákban nemzetközi pályázatokat ír­nak ki, amelyekre a fejlődő országokból tizenöt ösztöndí­jast fogadnak, afrikai, ázsi­ai országok ifjú kutatóit, friss diplomásait. Idén tart­ják a nemzetközi sejtkutató szervezet — az ICRO — ün­nepi szimpóziumát. Világhírű vendégek az Intézetben Ame Tiselius, svéd Nobel- díjas professzor, a kémiai Nobel-díj bizottság elnöke 1969-ben tekintette meg a központ terveit. Járt az új biológiai fellegvárban Lynen, Nobel-díjas biofizikus — NSZK, — Braunstein akadé­mikus — Szovjetunió, — Appleyard professzor Lon­donból, Niculescu professzor, a Román Tudományos Aka­démia elnöke, két hónapig kutatott Hotchkiss profesz­Megnyílt Fritz Wotruba neves osztrák szobrászművész kiállítása a Műcsarnokban. Leletmentő expedíciók Szolnok megyében „lelet­mentő expedíciók” járják a Nagykunság a Jászság és a Tiszazug városait, falvait, a múzeumok számára gyűjtik a tájak legjellegzetesébb Képi emlékeit A megye öt régiségtárában: Szolnokon, Karcagon, Jászberényben, Túrkevén és Tiszafüreden tizennyolcezerre emelkedett a begyűjtött néprajzi tár­gyak száma, _ szór, a Rockefeller egyetem­ről, tanácsadó, megnézte az intézetet Rámán, az indiai tudománypolitikai bizottság titkára, Szkrjabin, a Szov­jet Tudományos Akadémia megbízott főtitkára. Közép-Európa egyik jelen­tős intézménye. Fiatal, nö­vekvő hírű. Az élet szolgá­latában. Gondolhatott-e ilyenre Szent-Györgyi Al­bert? Vidéki városaink példaké­pe. Fehérköpenyes világ. Az északi szárnyon laboratóri­umok, a délin irodák. Jó ér­zéssel járok-kelek. Második emelet, 210-es szám. Szalai Aladár birodalma. A nö­vényélettani intézet anyag­csereszabályozási csoportjá­ban dolgozik, a kékmoszat vírusokat, a gazda és vírus kölcsönhatását vizsgálja. Harminc éves. — Győrben érettségiztem. Mosonmagyoróváron kezd­tem egyetemi éveimet. Egye­nesen ívelt pályám. Elége­dett vagyok. Tíz évig az NDK-ban tanultam, huszon­kilenc évesen lettem kandi­dátus. Haliéból jöttünk ha­za. Feleségemmel, két kis­lányommal élek, szegedi le­településünkhöz háromszobás lakást kaptunk az új Tar- jántelepen. A kisvárosi élet­forma intézeti munkámhoz nagyon pozitív. Igaz, Szeged nem Pest, de aki produkálni akar, szép lehetőséget talál — mondja. A laboratóriumban ultra- centrifuga, rádióaktivitást értékelő, (Packard) nuklein- sav értékelő, különböző mű­szerek, hűtőszekrény, lombi­kok, üvegek, kémcsövek, a mindennapi munka eszközei. Többmilliós beruházás, aránylag kicsi helyen. —- Munkámmal szeretném gazdagítani a tudományt mi­nél több alapismerettel. Az életet... Sajnos, a kutatók fizetése nem horribilis. Vi­szont nagy előny a gyakori külföldi meghívás, alkalom van más intézetekben kutat­ni. Ősszel két évre Ameriká­ba készülök. j Szegedi Biológia Életköz­pont Kis sziget a boldog jövőért. Reggel, este látom. Szom­szédok vagyunk. Éjszakán­ként sárgán sütnek ablakai. Dolgozunk. Reménykedem. (VÉGE) Sz. Lukács Imre Átadták a ház nciy-díjat Tegnap a Művelődésügyi Minisztériumban házi ün­nepségen nyújtotta át az alapító Pécsi Blanka mű­vésznő jelenlétében az idei Kazinczy-díjat dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese Konkolyné Erőss Annának, a Magyar Rádió bemondó- nőjének. Dr. Orbán László hangsúlyozta, hogy az anya­nyelv ápolására, beszéd és írott változatának művelésé­re fokozott figyelmet kell fordítanunk, s ebben a rá­dió példát mutat. Megkezdődött a HL európai köhőtaíalkozó Az Akadémia várbeli dísztermében tegnap har­madszor találkoztak Ma­gyarországon Európa költői. A tanácskozáson — amely­nek külön jelentőséget ad Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 150., Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének 200. évfordulója — 19 ország költői vesznek részt, Az elnökségben fog­lalt helyet dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhe­lyettes és Illyés Gyula Kos- suth-díjas költő. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke nyitotta meg a tanácsko­zást. „Nem én kiáltok, £••11 1 •• 11 a told dübörög o 1905. április 11-én született József Attila, a for­radalmár költő, a magyar líra egyik legnagyobb csillaga. Hatvannyolc éves lenne, ha élne. Sajnos, testi valóságában már régen nincs közöttünk, de annál inkább és egyre jobban itt van szellem-óriás hagya­téka napjaink lüktetésében. Nemzedékek nevelkednek költészetén, amely a XX. századi magyar líra talán legmagasabbik csúcsa. Elmondja költészetében a két világháború közötti magyar viszonyok minden keservét. A munkásosztály szemével látja, fogja egybe és jeleníti meg a világot. Szabad verseiben ott lüktet már a modem technika, a nagyvárosok proletariátusának történelemformáló dinamizmusa, a holnapért induló fiatalság forradalmi lázadása. „Nem én kiáltok, a föld dübörög” — vallja, balladaszerű verseiben pedig a szegények embersége, az irántuk való hűség énekel. A város peremén élt, új népről, másfajta rajról dalolt. A „Döntsd a tőkét” kötet versei a legkülönbö­zőbb formákban sugallják a forradalom elkerülhetet­lenségét. A líra eszközeivel buzdít harcra, (Tömeg, Szocialisták) más költeményeiben pedig a táj, a ter­mészet válik forradalmi jelképpé. Csodálatos szépségű szerelmes verseket írt, ame­lyekből beteljesülés és csalódás széles íve rajzolódik ki. Az Óda a világirodalom szerelmi lírájának gyöngy­szeme. A magyar líra Ady utáni és a magyar szocialista irodalom legnagyobb alkotója volt, akinek mély ha­tása csaknem valamennyi utána jövő magyar költő művein érezhető. Szép jelkép is, hogy születésnapja szocialista ha­zánkban a költészet napja. A jelölőgyttlések hatására Kibővítik a tanácsok programját Szolnok megyében (Tudósítónktól.) Gondos mimika folyik ezek­ben a napokban Szolnok me­gye városi és községi taná­csainál. Dolgoznak a tanács­tagi jelölőgyűléseken elhang­zott közérdekű javaslatok elemzésén és nyilvántartásba vételén, megkezdődött a vég­rehajtás kimunkálása. A me­gye 2911 választókerületében 14,5 ezren nyilvánítottak vé­leményt, s ezek mintegy 85—90 százaléka a helyi kö­zösségi gondokkal és problé­mákkal foglalkozott. A vá­lasztópolgárok által tett új közérdekű indítványokat, ja­vaslatokat beépítik a meg­alakulásra kerülő új taná­csok 4 éves munkaprogram­jába. Karcagon a jelölőgyűlésék gyakori témája volt az óvo­dai helyhiány. A tanács, az anyagi erőforrásokat figye­lembe véve jövőre új há­romcsoportos óvoda létesíté­Sanzonest az Árkádban Hétfőn Szolnokon, az Ár­kád presszóban Dénes Mar­git Hol jártál báránykám? című szerzői estjét nézték meg a Pódium bérletesei. Dénes Margit ismert ze­neszerző a sanzonkedvelők körében. Főleg azokat a verseket zenésíti meg, ame­lyek az élet apró örömeit mutatják be, vagy éppen nevetésre késztetően kifi­gurázzák a visszásságokat, pellengérre állítják a rossz tulajdonságokat. Műsorának összeállítása is ezt mutatta. Már a cím is hangulatos, játékos, szórakoztató estet ígért. Ennek ellenére a bér­leteseken kívül csak igen kevesen voltak kíváncsiak a műsorra. Magyarázata ta­lán, hogy az idei Pódium sorozatban már ez a máso­dik sanzohest A sanzonked­velők viszont jól szórakoz­tak. Dénes Margit fatvolos, rekedtes hangián ízesen adta elő Villon, Voznve- szenszkii. Ladányi Mihály megzenésített verseit. A műsorban közremű­ködtek Ronyecz Mária és Szersén Gyula, a Nemzeti Színház művészei is. Ro- nvecz Mária, aki kiemelke­dő teljesítményt nyújtó drámai színésznő, most be­bizonyította, hogy otthonos a sanzon világában is, szí­vesen és szépen énekel. Szersén Gyula régi tolmá- csolója Dénes Margit dalai­nak. Az est első részében könnyed, inkább szórakoz­tató mintsem gondolatéb­resztő versek megzenésített változatait hallottuk. Jót mulattunk a városi életet, a kikapós asszonyokat, a huligánokat kifigurázó sza­tirikus költeményeken. A második rész vidám Pető- fi-versekkel kezdődött, me­lyeiket prózában és dalban adtak elő. Ratkó József. Váczi Mihály. Dobos Éva és Ladányi Mihály költe­ményei már komolyabb kérdéseket boncolgattak. Végül ízelítőt kaptunk a magyar sanzon őskorának dalaiból. A műsor vezetője Ko­vács P. József előadómű­vész volt. aki ügves össze­kötő szövegeivel átfogó ké­pet festett a mai magvar sanzonról, választ keresett a „miért nem nénszerű Magvarországon a sanzon?” kérdésre, és bemutatta a zeneszerzőt műveinek tük­rében. sét vette tervbe az Ady Endre utcában. A következő évben a Kuthen úti óvodát bővítik négy csoporttal. Az anyagi fedezet biztosítására a tanács együttműködési szerződést kötött a város tíz gazdasági egységével, ame­lyek vállalták, hogy társadal­mi munkában folyamatosan segítik az óvodai, bölcsődéd és az iskolai hálózat fejlesz­tését. A vánocs köztisztaságát ért panaszok orvoslásáramár az idén mintegy félmillió fo­rint értékű locsolóautót vá­sárolnak. * A jászkiséri választók közéleti fórumain sjzámos ja­vaslat hangzott él a községi vízellátás javítására. A he­lyi tanács a mélyfúrási ar­tézi kutat 4,5 millió forint költséggel már eűkészíttette, és most arra tesz erőfeszíté­seket. hogy a tavaly megkez­dett vízmű építése 1 millió forint költséggel már ez év végére befejeződjék. Ezzel je­lentősen javul majd a nagy­község vízellátása. Jánoshidán ugyancsak a vízellátás gond­ja volt a jelölőgyűlések egyik- ismétlődő témája. A tanács rugalmasan intézkedett, már­ciusban megkezdték a község új artézi kútjának fúrását, amelyet a tervek szerint a nyár végéig be is fejeznek. A jogos panaszok alapján tervbe vették az általános is­kola és az óvoda korszerű­sítését is. Tiszafüred 60 vá­lasztókerületében lezajlott vi­tafórumokon sok felszólaló sürgette a szolgáltató hálózat fejlesztését és a tejellátás ja­vítását. A felvetések alapján tervbe vették az űj szövet­kezeti autószerviz-állomás lé­tesítését. & a 20 milliós ér­tékű automatizált tejüzem mielőbbi felépítését. A lakos­sági igényeknek megfelelő­en. 100 személyes óvoda és ú j művelődési központ építését is tervezik, és a következő években befejezik a vízmű- fejlesztési programot. Szolnok választókörzeteiben a jelölőgyűléseken mintegy 400 közérdekű javaslat, be­jelentés hangzott el. A ta­nácstagok és a népfront kép­viselői által papírra vetett és a tanács szakigazgatási szerveihez továbbított kéré­sek zöme a járda- és csator­nahálózat, a közlekedés fej­lesztését, a gyermekintézmé­nyek bővítését, a köztiszta­ság javítását, a közvilágítás korszerűsítését. művelődési ház és iskola építését szor­galmazta. A választók beje­lentéseit a tanács illetékes osztályai, szakigazgatási szer­vei máris vizsgálják, a lehe­tőség szerint intézik és írás­ban adnak választ. Céljuk az, hogy a választás napjáig a jelölőgyűléseken elhang­zott minden kérdésre és ja­vaslatra megadják az ér- dembeni választ. A tanácsok a pénzügyi mérleg bevételi rovatába fel­tüntetik a választók által fel­ajánlott társadalmi munkát is, mint az egyik legjelentő­sebb anyagi erőforrást. A j elölőgyűléseken ugyanis együttesen mintegy 50—60 millió forint értékű társa­dalmi munka elvégzésére született felajánlás. Jó kiállítás Szolnokon Sajnálatosan gyér közön­ségérdeklődéstől kísérten nyitotta meg tegnap dél­után dr. Solymár István művészettörténész, a Ma­gyar Nemzeti Galéria fő­igazgatóhelyettese, a Mai magyar rajzművészet cím­mel hirdetett tárlatot a Szolnoki Galériában. A kiállítás címe pontatlan, mert rajzok mellett sok­szorosított grafikai alkotá­sokat is láthatunk szép számmal. De a megnevezés nem is fontos, mert a ki­állítás nagyszerű. Jelen vaa a mai magyar képzőművé­szet majd minden számot­tevő egyénisége, pontosan 53 művész 53 rajzzal, vagy grafikai lappal. A tárlat a Képzőművészeti Alap Kiadó és a Damjanich János Mú­zeum közös akciőia, és ér­dekessége. hogy a művek megtekintése mellett vá­sárlásra is van lehetőség. Nemcsak a kiállított művek vásárlására, hanem a Kép­zőművészeti Alap Kiadó ál­tal kibocsátott művészet! könyvek és művészi rep­rodukciók vásárlására Ui

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents