Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 11. * Kisújszállás szépülő élete Kisújszállás alig tizenháromezer lakosú kisváros. A történelem viharos századai során többször is megsemmisült, de egykori lakosai és az ideérkező telepesek mindannyiszor újjáépítették. A városi jogot 1807-ben kapta meg, de igazán csak az utolsó két évtizedben indult el a városiasodás útján. A felszabadulás és az azt követő óriási társadalmi átalakulás nyomán lépett ki a város az elmaradottságból és a szegénységből. A kis parcellák helyét a szocialista nagyüzemek hatalmas táblái foglalták el. Az utóbbi években az ipar is egyre jobban otthont talált a városban, munkát adva emberek százainak, akik korábban kénytelenek voltak eljárni lakóhelyükről, vagy azoknak a nőknek, akik egyáltalán nem juthattaík volna másként munkához. Az itt élő emerek szorgalma és munkaszeretete, a szocialista rendszer kedvező körülményei között már eddig is szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatta e táj arculatát, s vele együtt mássá, jobbá tette a lakosság életét. S ez még mindig — bátran mondhatjuk — csak a kezdet. A jövő kilátásai kedvezőek, s a következő évtizedek a még sokoldalúbb, még dinamikusabb fejlődést Ígérnek. A KÉT ÉVVEL ezelőtti választások jól példázták, hogy az egyre szélesedő szocialista demokrácia milyen lendületet adott a választók aktivitásának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Városi Tanács tagjainak többsége jól látta el közéleti tevékenységét, jól megállta helyét és megfelelt a választók bizalmának. A Városi Tanács a városi pártbizottság elvi irányítása mellett végezte munkáját, amelyre a tervszerűség jellemző. A testületi munka színvonala emelkedett erősödött a vitakészség és érződött a tanácstagi javaslatokban a választók iránti felelősség. Az elmúlt két évben a Városi Tanács tizenkét ülést tartott. Ezeken az üléseken a tanácstagok megjelenése átlagosan elérte a 86 százalékot. A tanács huszonnyolc napirendi pontot tárgyalt. Megtárgyalta többek között a város egészségügyi helyzetét, az ÁFÉSZ tevékenységét, megalkotta a költségvetési, fejlesztési terveket. A végrehajtó bizottság harmincegy ülést tartott, s összesen ötvenegy napirendi pontot tárgyalt. Ezek között foglalkozott a város kislakásépítési helyzetével, a közétkeztetéssel és a sütőipar munkájával, az ifjúság- politikai intézkedési terv végrehajtásának tapasztalataival, az óvodai nevelés helyzetével. A Városi Tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak javult a város különböző szerveivel való kapcsolata. Együttműködési szerződés alapján dolgozik, együtt a Hazafias Népfront városi bizottságával, a KISZ városi bizottságával, az MHSZ-szel. A tanácstagok és a népfront aktívák jó szervező munkáját dicséri, hogy a várofej- lesztési versenyben Kisújszállás már négyszer — legutóbb 1971-ben — ért el első helyezést. A fő érdem azonban a lakosságé, amely hasznos, a közjót szolgáló társadalmi munkában mindig nagy számban és nagy lelkesedéssel veti részt. A Városi Tanács 1971-ben 21 millió 230 ezer, 1972-ben 24 millió 270 ezer forintos költségvetéssel rendelkezett. A város az utóbbi években rohamosan fejlődött. Megváltozott a lakosság régi foglalkozási struktúrája. Fejlődött a mezőgazdaság, és az iparban is igen nagy előrelépés történt. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK 12 ezer 353 hektár területen eredményesen gazdálkodnak. A gépesítés, kérni zálás, valamint az új technológiák bevezetésének eredményeképpen jelentősen növekedtek a terméseredmények. 1972-ben búzából hektáronkét 35.1 mázsa, kukoricából (májusi morzsolt- ban számítva) 57. 8 mázsa, rizsből 28.5 mázsa termett. Javultak az állattenyésztés feltételei. Tovább növekedett a termelőszövetkezetek értékesítési tevékenysége: 1972-ben például 350 vagonnal több búzát adtak az államnak, mint az előző évben. Nőtt az áruértékesítés, a szövetkezetek árbevétele eléri a 185 millió forintot. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai a jó gazda gondosságával igyekeznek minél eredményesebben sáfárkodni a közös vagyonnal. A gazdaságok egyre tervszerűbben fejlődnek. Megépült a Búzakalász és a Kinizsi Termelőszövetkezet szakosított sertéstelepe, a Tisza II. Vízlépcső öntöző- rendszerének megépítésével pedig az említett két termelőszövetkezetben már mintegy 2 ezer 700 holdra növekedett az öntözött terület nagysága. E két beruházás 40 millió forint költséggel valósult meg. A gazdaságok fejlődése, korszerűsödése következtében emelkedett a dolgozók életszínvonala. Az egy főre eső átlagjövedelem a tervezettnek megfelelően 1971-ben 24 ezer 100, 1972- ben 24 ezer 500 forint volt. A város termelőszövetkezeteiben a tagok egy munkanapra eső jövedelme meghaladja a 106 forintot. A dolgozó tagok létszáma nem csökkent, évente 1640—1650 között van. A VAROS IPARA az elmúlt néhány év alatt a várakozásokat meghaladó mértékben fejlődött. A Faipari Vállalat, a MEZŐGÉP Vállalat és az ipari szövetkezetek mellett ma már termel a Férfi Fehémeműgyár, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, a Vasipari Vállalat, METEFÉM Ktsz és a téglagyár. Megszűnt a dolgozók elhelyezkedési gondja. Az ipari üzemek évente 309 millió forintot. A hálózatfejnek. Az iparban foglalkoztatottak létszáma 1972. végén kétezerkilencvennyolc volt. Az üzemekben összesen 44 szocialista brigád dolgozott. Az építőipar termelésének értéke az 1970-es évi szinten van, 41 millió forint. A Városi Tanács törekedett a lakosság Jobb ellátására. Ennek érdekében új szolgáltatóház épült. A kereskedelmi forgalom meghaladja a 200 millió forintot. A kereskedelmi vállalatok áruforgalmi tervei szerint a IV. ötéves terv utolsó évében a forgalom eléri a 245 millió forintot. A hálózatfejlesztési tervek megvalósítása az eltelt időszakban jól haladt. 1971-ben 1 millió forintos költséggel szálloda épült, megkezdődött a város főterén egy 1132 négyzetméter alapterületű ABC áruház, a Sallai telepen pedig kereskedelmi és vendéglátóipari egység építése. Egyelőre a zöldség- gyümölcs, esetenként a húsellátás nem kifogástalan. A kommunális ellátásban különösen jelentősek a vízvezetékhálózat bővítésére, valamint a belvíz és csapadékvíz elvezetésére fordított beruházások. A vízhálózat fejlesztése tervszerű: az utóbbi két évben 4 ezer 913 méterrel bővült. A vízmű kapacitása egy mélyfúrású kút létesítésével növekedett. A tanács a belvíz elvezetésére az utóbbi két évben 900 ezer forintot fordított. Felújítottak 4 ezer 408 méternyi nyílt árkot és átemelő telep építésével víztelenítették a Monoki Áron utca belvíz által veszélyeztetett környékét. MEGÉPÜLT 4 ezer négyzetméter járda, elkészült a METEFÉM Ktsz-hez vezető pormentes bekötőút, folyik a Vásár utca korszerűsítése. A Vásárszélen kiosztott házhelyeket a tanács villamosította. Fejlődött a város gáz- és szennyvízhálózata, az emeletes házak bekötésének nincs akadálya. Javult a város belső közlekedése is, jelenleg hat autóbusz bonyolítja le a forgalmat. Kialakulóban van a többszintes, lakótömbös város- központ, de tovább szaporodott a családi házak száma is. A tervidőszakra előirányzott lakásépítésből két év alatt 42 lakás készült el OTP társasházban, felépült 163 magánlakás. Az összesen 205 lakás, az ötéves előirányzat 45.5 százaléka. Középületek felújítására és karbantartására az utóbbi két évben mintegy 2.3 milliót biztosított a tanács. Az állami lakások felújítására fordított összeg ugyanezen idő alatt 3 millió 415 ezer forint volt. Az állami lakásoknál a szükséges karbantartás mellett törekedtek a korszerűsítéssel, a közművesítéssel is. A Városi Tanács a jövedelemmel nem rendelkezők közül harminchat-harmincnyolc főt részesít állandó szociális segélyben. Ennek összege átlagosan 360 forint. Harmincegyen kapnak személyi járadékot, egyenként 500 forintot. Igen jó eredménnyel működik a kilencven személyes szociális otthon, valamint a húsz személyes öregek napközi otthona. Kisújszálláson négy körzeti orvos, nyolc szakorvos, öt védőnő látja el a lakosság körében a gyógyító-ellenőrző munkát. Az egy körzeti orvosra futó lakosok száma háromezernégy száz-pyolcvan- négy fő. A rendeléseken 1972. első felében 29 ezer kétszázhatvanhatan jelentek meg, azaz egy körzet napi átlagos betegforgalma ötven. A város bölcsődés korú gyermekeinek elhelyezését két bölcsőde biztosítja ösz- szesen ötven férőhellyel. A gyermekek orvosi ellátását gyermekgyógyász szakorvos végzi, napi két órában. A személyi ellátottság jó, a dolgozók beosztásuknak megfelelő szaképzettséggel rendelkeznek. A bölcsődék kihasználtsága növekszik, a Rákóczi úti bölcsődéé 1972- ben meghaladta a 100 százalékot. A városban egy szülésznőgyógyász szakfőorvos vezetésével 15 ágyas szülőotthon működik A GYÓGYÍTÓ MUNKÁT szolgálja a város tüdő-, valamint bőr- és nemibeteg- gondozó intézete. A személyi ellátottság mindkét intézetben jó. A szakorvosi rendelést napi két órában karcagi orvosok látják el. Kisújszálláson 1971-ben kétszáztizenkettő, 1972. első félévében százhárom élve- születés volt. A város üzemeinek orvosi ellátására nyolc üzemorvosi óraszámot biztosított a tanács. Az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói részére évenként véradást szervez a Vöröskereszt. A lakosság a véradási tervet rendszerint túlteljesíti. 1972. első félévében a tervezett 43 liter helyet 71 litert adott a rászorulóknak. Az óvodákban háromszáz- nyolcvankét gyermeket helyeztek el. Az iskolába kerülő gyermekek 80 százaléka óvodai előképzésben részesül. A városban húsz képesített óvónő dolgozik. Az általános iskolákban évről évre javul az oktató* nevelő munka. A tanács anyagi segítséggel is törekszik a tárgyi feltételek állandó javítására. Ma már 13 televízió, 6 magnetofon, 4 filmvetítő, 7 lemezjátszó 21 diavetítő segíti a nevelők munkáját. A Kossuth iskolában elkészült az első természttudományi előadó. Az 1542 általános iskolai tanulót nyolcvanhárom képesített nevelő tanítja. A város iskoláiban képesítés nélküli nevelő nem dolgozik. Az általános iskolát végzett tanulók 90 százaléka továbbtanul, középiskolában vagy szakmunkásképzőben. A középiskola tanuólinak létszáma ötszázötvenegy. A gimnázium felszereltsége, szaktantermi ellátottsága igen sokat fejlődött és ezen a téren a megyében az elsők között van. A középiskolában öt szakelőadói terem van, ezek létrehozása az utóbbi években 978 ezer forintba került. A középiskolai nevelők száma harminchat. Az általános iskolákban 45, a középiskolában 16 tanterem van. A költségvetés csak a kiselejtezett szemléltetőeszközök pótlására nyújt lehetőséget, ezért a tanács évente 100—200 ezer forint közötti összegeket fordít szemléltetőeszközök vásárlására. * A fejlesztési alapból 1972- ben a Sallai telepen k'ét tánterem épült, 720 ezer forint költséggel. az Általános iskolákban ötvenhat tanulócsoport működik. Tizenkét tanteremben váltott tanítás folyik, és egyelőre még hat szükség- tantermet is igénybe vesznek. A városi könyvtár 28 ezer kötet könyvet kínál a lakosságnak. A művelődési házban sokféle klub, szakkör működik, amelyek hasznos elfoglaltságot biztosítanak a legkülönbözőbb érdeklődésű embereknek. Az igények indokolnák új, nagyobb korszerűbb művelődési ház építését, az azonban a jelenlegi tervidőszakban nem lehetséges, mivel a tervezett tartalékképzést egyéb, még sürgetőbb feladatok akadá* lyozzák. Kisújszállás közlekedési helyzetét ugrászerűen megjavította a vasúti fővonal villamosítása. Egymillió hétszázezer forint értékben elkészült a vasúthoz vezető út. A 4-es számú főközlekedési út rekonstrukciója megkezdődött, s folyamatban van a hozzá vezető városi utak korszerűsítése is. A Volán 7. számú Vállalat kisújszállási kirendeltségének gépállománya az ötéves tervben három új Skoda tehergépkocsival, nyolc autóbusszal és egy rakodógéppel bővült. A fejlesztést a lényegesen megnövekedett személy- és darabáru forgalom indokolta, amely a Kisújszállás—Déva- ványa vasútvonal megszűnésével következett be. A vállalat Kisújszállás területén új telephelyet kíván létesíteni, ennek kijelölése folyamatban van. A város lakossága tizen- háromezernégyszázhetven fő, a munkaképes korban lévők száma nyolcezernégyszázötven. Közülük a mezőgazdaságban kétezerhatszázhetven-. négy (41.4 százalék) az iparban, kéteserkéUaáaőtysajL A kisújszállási tanácsháza a megye egyik legszebb középülete A gimnázium Móricz Zsigmond nevét viseli. A város büszkén emlékezik rá, hogy az író valamikor „kisúji” diák volt Egy HB 175 literes betonkeverőgépen dolgoznak a Vas- és Faipari Ktsz munkásai Hordóhegy a törökszentmiklósi MEZŐGÉP kisújszállási gyáregységének telepén
