Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-10 / 83. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 10. A I isza-partról jöttek 4— 1945-ben a Szolnok megyei Tiszabő és Nagykörű községből félszáznál több agrárproletár család áttelepült Dunántúlra, Tolna megyébe. Az áttelepülés történetéről szól az az interjú, amit Bozsó János, volt kubikossal, nyugdíjas tanácselnökkel készített — hangszalagra vett — 1973 mámusában D. Varga Márta, Pálkovács Jenő és Szekulity Péter újságíró. — 36 ideig együtt éltek az őslakos családdal? — Nem nevezhetem valami idillikus helyzetnek. Természetesen külön főztünk. Egymástól eltérőek voltak a szokásaink, az anyagi körülményekről nem is beszélve. Ók bort ittak a reggelihez, mi tejet reggeliztünk. — Volt villany, mikor idekerültek? — Volt. Ügy, hogy kiemelkedtünk a rongyos proletár- sorból egy pár év múlva, amikor ide jöttünk. Dolgoztunk, szorgalmas nép ez, dolgoztunk, és megvolt a félemelkedés. Mikor ide jöttünk a párt megalakításával » egyidőben, megalakítottuk a földigénylő bizottságot is. Ez a bizottság mindjárt számba vette a területet, a község területét, szántó, rét, legelő stb., és akkor számítottuk ki, hogy milyen alapból tudunk kiindulni. Hét hold az alap minden családnak, és minden családtagnak egy-egy hold földet osztunk. Előttünk voltak a papírok, a birtok- ivek, a községnek a térképe, az egész határnak a vázlata. — A községházáról kapták? — Tulajdonképpen itt községháza sem volt, a községháza ugyan megvolt, de Kö- lesddel egy közigazgatás alatt volt Kistormás is. Mint mostanában. És a kölesdi főjegyző Kemény János nagyon szívesen fogadott bennünket. Át jött és rendelkezésünkre bocsátott mindent. Megkezdtük a már előzőleg kitelepített sváboknak a birtokát számba venni. Előttünk már volt egy kitelepítés, amikor ide jöttünk, de annyi hely nem volt, hogy mindenkinek jusson. Ami volt, számba vettük és felosztottuk. Hétből kiindulva egészein tizenöt holdig. És a telepeseknek a föld nagysága szerint adtunk Igavonó állatot. Akinek több földje volt, ökröt kapott, akinek kevesebb, az tehenet, tehénfogatat kapott. Ló mindössze öt-hat volt a községFelújítják a debreceni Déri Múzeumot Vasárnap két kiállítást nyitottak meg a Tornyai János múzeumban. A városban élő Hézső Ferenc festőművésznek ezúttal negyven festménye került bemutatásra. Lieber Éva, budapesti művész, aki gyakori vendége a vásárhelyi művésztelepnek, ezúttal huszonnyolc gobelin faliképét mutatja be. Ez év elején három esztendőre bezárták a debreceni Déri Múzeum fél évszázaddal ezelőtt készült épületét Három esztendő alatt 20 millió forintos beruházással felújítják, korszerűsítik a múzeumot. Az építkezés idejére a volt református gimnáziumba szállították át a múzxum gazdag anyagát. Itt a Déri Múzeum tárgyaiból kiállítást rendeztek, amelyet vasárnap dr. Korek József, az Országos Múzeumi Tanács elnöke nyitott meg. ben és így munkáltuk a földet. A szőlőt is kiosztottuk, 124 hold szőlő volt a községben, körülbelül kinek menynyi jut, és megkezdtük a munkálkodást. Később kijöttek a földhivatalból, név szerint Kovács István, aki aztán rendezett mindenfélét, kinek mennyi föld van a birtokában, szántóföld, szőlő, rét, legelő, és ekkor már jöttek az adókivetések is, ki mennyit fizet... — Maguk negyvenhatban főttek ide, és megalakították a földosztó bizottságot. Negyvenötben nem volt itt földosztás? — Nem. — Nem is volt földosztó bizottság? — Nem. Hanti Józsefnek, a kölesdi földosztó bizottság elnökének a hatáskörébe tartozott Kistormás község. Ennek a községnek a határából körülbelül négyszáz holdat a kölesdiek kaptak meg olyan formában, hogy a kölesdi határban volt ez. Az itteni svábok gazdagok voltak, Külesden elszegényedett magyarok laktak, és ezek itten megvették szókét négy— ötszáz hold földet. Fel is osztották az ő határukban a svábok földjét, és nekünk annyi maradt, amennyi a kistormási határban volt — Végeredményben akkor Itt negyvenhatban kezdődött a földosztás? — Igen, negyvenhatban. Mi kezdtük meg. Ehhez a lakáshoz is, ahol lakunk 26 hold föld tartozott hat a kölesdi határban. Én megkaptam a hét hold földemet a többit meg elosztottuk azoknak, akik nem kaptak. És nekem volt plusz öt hold föld is, miután telepesgazdának választottak és ez rengeteg társadalmi munkát kívánt meg. És erre honoráriumként öt holdat adtak, így én 12 holdon gazdálkodtam. Illetve a fiam gazdálkodott, mert én a kitelepítéssel, a leltározással stb. el voltam foglalva. A fiam szántott, ve- tegetett, amikor mehettem. persze én is mentem. 1949- ben megalakult a Dózsa Termelőszövetkezet 17 taggal, illetve családdal. Nádas elvtárs volt az elnöke. Majd alakult egy másik termelő- szövetkezet is 1950-ben Március 15. névvel. Ennek Rátái József volt az elnöke, én meg voltam a párttitkár. Volt egy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport is, Major Antal volt az elnöke. A község rövid időn belül az első termelőszövetkezeti község lett Tolna megyében. — Jött egy olyan periódus, amikor káder kellett mindenhova. Honnan? Kistormásról. Talán érdemes megemlíteni egy pár példát. Előbb már említettem, hogy Majzik Károly volt a legidősebb a telepesek között, akik Tiszabőről ide jöttünk Annak a családja kérem szépen, Ernő, Károly, Dénes katonatiszt. Gyula tiszthelyettes, András nevű fia rendőrtiszt, Jeremiás nevű fia doktorált és a pécsváradi járási tanácsinak az elnöke volt, nem tudom, most hói van. A szekszárdi járási ''ári- bizottságon dolgozik László nevű fia. Mondjak egy másikat: Pintér János. Dénes katonatiszt, János katonatiszt, Zoltán katonatiszt, Ferenc munkásőrparancsnok Szekszárdon, Dezső tsz-elnök, hát most nem, mert beteg Vagy Nádas Pál. Lánya, Kerekes Miklósné, az Ibolya már ifjú korában pártmunkás volt és végig is vitte a vonalat. Itt is van vagy nyolc gyermek, de elköltöztek Gyönkre, és nem tudom, mindegyiknek a sorsát, de tudom, hogy mind a nyolc gyerek biztos, hogy jó párttag Berkó-család: László, Attila katonatiszt, Irén rendőr. Farkas-család: Piroska rendőrtiszt Pécsen. Mátyás rendőr. Magamat is bevettem: László fiam gépészmérnök, János fiam agrármérnök. Ifjú Szabó József családja: József gépészmámök, László rendőrtiszt Szekszárdon. Ez a község a fiatalságból teljesen ki lett takarítva. Ez is hátráltatta a termelőszövetkezet gazdasági előmenetelét — Ne feledjük a nagykörűié két. ők hogyan kerültek Tolna megyébe? — Majzik Károly nagykörűt Nagykörű négy kilométer távolságra van hozzánk, keresztül a Tiszán. És Majzik elment, hogy elbúcsúzik a rokonságtól. Elmondotta. eltelepül, ezért hát elköszön. Erre föl Nádas Pál Majzik József édestestvérével, Majzik Károllyal átjött hozzánk Tiszabőre, és ott a lakásomon érdeklődtek, hopv megy ez a település, mi a helyzet, és milyenek a körülmények, mert ők is jönnének, lennének egy páran. Mondtuk nekik, hogy így áll a helyzet barátaim, mi voltunk már hárman, és mi jónak látjuk. Hát a Nádassal, meg a Majzikkal megállapodtunk, hogy ők is jönnek, egy-kettőre megszervezik a társaságot, körülbelül 20—25 családot. — Maga ismerte Nádas Pált? — Nem ismertem. Akkor találkoztunk. Mondtam nekik, hogy menejenek Budapestre, a Sas utcába, és úgy intézzék, hogy lehetőleg a két község lakossága, vagyis ők meg mi, egy községbe kerüljön, és egy időben menjünk el. így kerültünk egy helyre. A mi eljövetelünk a kényszerűség gyümölcse: akkor negyvenötben azt jelentette, hogy az otthonmaradottaknak legalább két hold földdel több jut családonként. Az a vidék nem tudta a sok szegény családot kielégíteni, tehát elkerültünk ide. — Most én hetvenkét éves nyugdíjas ember vagyok, végzem a ház körüli munkákat, és sokszor arra gondolok, még néhány esztendő, aztán az alföldi telepesek történetét, a mi történetünket már nem fogja emlegetni senki. Eszembe jut, hogy amikor jöttünk, csak Rátái Józsefnek volt tehene, öreg tehén. Riskának hívták, és tejet nem adott egy cseppet sem. Az apróbb gyerekek, a csecsemők út közben lebbencs- levest ettek és paprikás krumplit. Sok gyerek volt. Például Cikóéknál, amikor jöttünk, öt apró gyerek volt, de már nyolc gyerekkel mentek vissza Törökszent- miklósra. — Túróczi József negyvenhétben meghalt, párttag volt, három kislány maradt utána, özvegy Túrócziné jelenleg is itt él a községben, nem ment vissza. A három gyerekből egy óvónő, az ötvenes évek- ben végzett Bonyhádon, jelenleg Felsőnyéken van állásban. Egy lánya visszament az Alföldre, egy alföldi fiú vette feleségül. A harmadik lánya itt ment férjhez, egy lánya meg Nagykörűbe ment férjhez, tehát négy lánya volt, nem három. Túróczit a magyar betegség, a tüdőbaj vitte el. Ö volt az első alföldi ember, altit a kistormási temetőbe eltemettek. (Folytatjuk) A panaszkönyvben 99 bejegyzés állt, de az étterem igazgatója eddig egyetlen egyre sem felelt. Most azonban, amikor a századik bejegyzés esedékessé vált, izgatottság lett rajta úrrá. Mint a rendezőn, századik bemutatója előtt. A tegnapi újságban ugyanis azt olvasta, hogy a metró egy évig érvényes ingyenjegyet ajándékozott az egymillio- modik utasnak. Ez a kerek szám eszébe juttatta az esedékes századik bejegyzőt... Mit is kellene tenni? — töprengett magában. Talán ajándékozza meg a panasztevőt? Nem. nem. ez valahogy nem stimmel. Inkább átadja a futballmeccsekre érvényes bérletét? Hosszas gondolkodás után ú*ty döntött: „Humánusok leszünk. Századik bejegyzőnk ingyen kapja a megrendelt adagot”. Az étterembe belépett egy aktatáskás férfi. Az adminisztrátor odasúgta az igazgatónak: — Szemmellát- hatóan intrikus típus! Ez lesz a századik! — De hiszen még nem is ettem — próbálkozott a vendég. — Elvégre a kritikus is elolvassa előbb a művet, aztán kritizál. — Ez valószínűleg iró — súgta az adminisztrátor. Sz. Mhargrdzeli A 100-ik b 3 jegyzés Az aktatáskás leült, a pincérek nyomban körülfogták. — Kérem szépen... — kezdte a vendég. — Azonnal! — harsogták kórusban a pincérek és már hozták is a panaszkönyvet. — A menüt szeretném... — Ugyan, ebből a könyvből bő ismertetést kap f őztjeinkről! — szellemeskedett az igazgató, majd hozzátette: — Siessen, írja be, amit akar, sürgős dolgunk van. — Tudják, már írtam egy regényt — kezdte az aktatáskás —. a büfék világáról szól, de a nagy ítészek azt mondták, nem világirodalmi szenzáció. így most elhatároztam: az éttermekről írok. Azért jöttem ide, hogy tanulmányozzam a gasztronómiai ínyencségeket. Röviden: kérek egy hárcsót, és egy üveg „Bor- zsomi”-t. Most megissza a Borzsomit, gondolta a direktor, miután az aktatáskás megette a hárcsót. De nem! Hozzá sem nyúlt az ásványvízhez, hanem az üres tányér mélyén nagy örömmel piszkálni kezdett valamit. A „valamit aztán zsebébe rejtette, és kinyitotta a panaszkönyvet. Szólt a dzsessz, a személyzet visz- szafojtott lélegzettel leste a vendég tollvonásait, aki befejezvén ír- nivalóját, azonnal távozott. Mindannyian a panaszkönyv fölé hajoltak. amelyben ez állt: „Már három hónapja keresem boltjainkban azt a. szükséges méretű facsavart, amit most végül is sikerült az Önök hárcsójában megtalálnom! Őszinte köszönettel és hálával tartozom a vendéglátó igazgatójának, aki szívén viseli a lakosság közszükségleti cikkek iránti keresletét.” Fordította: Baraté Rozália Geológiai kutatás az Antarktiszon Harminc japán, új-zélan- di és amerikai tudós vesz részt az Antarktiszon abban a geológiai kutató munkában, amelynek célja, hogy a sarki kontinens régi klímaviszonyaira és geológiai történetére fényt derítsenek. A kutató fúrásokra 1973. januárjában és februárjában került sor a Ross-szigeten. A következő három esztendőben 10 további fúrást végeznek a Ross-szigeten és az Antarktisz különböző pontjain, általában azokban a zónákban, amelyek a sarki nyarak idején jégmentesek. Egyes fúrásokat a tengerfenék talajában végeznek. A kutató fúrások mélysége különböző, az egyik fúrás során 1000 méterre kívánnak behatolni. A minták analízisével arra igyekeznek fényt deríteni, hogy az elmúlt 200 millió év folyamán, hogyan alakult ki mai formájában az Antarktisz. Forgó gépészek kiegyensúlyozása Minél nagyobb fordulat- számú gépeket követel a műszaki gyakorlat, annál fontosabb a forgó alkatrészek pontos és gyors kiegyensúlyozása. A kiegyenlítetlen tömeg mozgásából nik, és az eredmény síkonként egy-egy műszerskála átlátszó körlapján fénypont alakjában jelenik meg. E berendezés egy kiegészítő maróegységgel is rendelkezik, amely a mérési folyaugyanis nagy károk, súlyos balesetek származnak. A képen látható mérőberendezés arra szolgál, hogy felfedja a próbának kitett gép'rész kiegyensúlyozatlanságának mértékét, és megmutassa az egyenlőtlen tömegelosztás helyét 0,05—10 kg-os alkatrészeknél. A mérés általában két különböző mérési síkban fortémat befejezése után a felesleges anyagmennyiséget eltávolítja. Az autósok gyakorlatból 'tudhatják, milyen káros lehet a keréktárcsa és — abroncs kiegyensúlyozatlansága, amit ott egy kis ólomsúly megfelelő helyre való elhelyezésével szüntetnek meg. Angolnák iránytűje A halak vándorlásával kapcsolatban a tudomány még egyes kérdésekre nem tud biztos választ adni. Nem könnyű arra magyarázatot adni, hogy egyes halak, így a lazacok és angolnák hogyan tudnak tájékozódni, és pontos irányt tartani többezer kilométer hosszú vándorútjuk során. Két amerikai kutató . szerint az angolnák elektromos mező változásaira reagálnak. A tengeráramlásokat a földmágnesség erővonalai befolyásolják. A mágneses erővonalak gyenge elektromos mezőt hoznak létre, és ezek az erővonalak párhuzamosak, illetve merőlegesek a földmágnesség erővonalaira. Hogyan reagál, egyáltalán reagál-e az angolna az elektromos mezőre? A két amerikai biológus 70 angolnával végzett kísérleteket. Arra voltak kiváncsiak, hogy az angolnákra hat-e az elektromos mező? A kísérlet során EKG elektródákat erősítettek az angolnákra, és azt vizsgálták, hogy az áram hatására gyorsul-e a szívverésük? A kísérletek azt bizonyították, hogy az angolnák már nagyon kicsiny áramingadozásra reagáltak. Az angolnák rendkívül érzékeny „természetadta vevői” a mágneses erővonalak elektromos hatására tehát érzékenyek, ígv az erővonalak iránya, illetve az elektromos mező változásai segítik őket navigációjuk során. Földgázkitermelés — talajsüllyedés A födgáz kiaknázása Európában néhány helyen kellemetlen következményeket vonhat maga után. 1930. óta a Pó-síkságon például több olyan balesetet tartanak nyilván, amely a talajréteg süllyedéséből eredt. Több tanulmány azt bizonyítja, hogy a földalatti gázmezők kitermelésénél az üledékes rétegek vízháztartásának mestersét- ges megváltoztatásával megváltozik a réteg szerkezete is. Ez pedig a felszíni talaj süllyedését vonhatja maga után. Hollandiában is aggódnak a szakemberek ezzel a veszéllyel kapcsolatban. A groningeni gázmezők Hollandiában jelentős területet foglalnak el. Itt koncentrálódnak a Közös Piac országainak legnagyobb földgáz tartalékai. A gro- ningeni gázmezők eddigi kiaknázása még nem járt kellemetlen következményekkel, a szakkörök azonban attól tartanak, hogv a további erős ütemű kitermelés megváltoztatja a gázmezőket érintő altalaj fizikai viszonyait. Hollandia esetében egy nagy kiterjedésű talajsüllvedés katar rt- rófális következményekkel járhat hiszen az ország területének jelentős része a tengerszintnél alacsonyabb bau fekszik.
