Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Életközpont Megmarad-e a világ? Szent-Györgyi Albert aka­démikus a New York Times L970. szeptember 25-i számá­ban figyelmeztet: „Tizenöt perc zéróig” című Cilikében. „Korunk emberisége elér­te a maximális bizonytalan­ság állapotát, és azt a bio­lógiai abszurditást, hogy a természet által évmilliárdok alatt létrehozott élet önma­ga elpusztítására készülő­dik.” Szomorú perspektíva. Ijesztő távlat. Hihetjük? A molekuláris biológia úttörője Szent-Györgyi Albert ta­nulmányait a budapesti és a Cambridge-i egyetemen folytatta Berlinben gs az CJSA-ban is kutatott, 1931- től 1945-ig a szegedi egyetem professzora Orvosi Nobel- díjat kapott 1937-ben vita­minkutatásaiért, különösen a C-vitamin előállításáért. Alapvető megállapításokat végzett a sejtképzés terüle­tén és az izombiokémiában. Az árkádsorról nyílik a Szegedi Természettudományi Kar Szerves Kémiai Intéze­te. Kovács Kálmán profesz- szor irányításával a bioló­giailag aktív vegyületek ku­tatása a fő profil. Szent- Györgyi Albert és az inté­zet korábbi vezetőinek fény­képei a falon. A barna bú­torok patinása íróasztal, könyvszekrény, bőrfotelek, bőrpamlag, amiket a Nobel­Szeged, a biológiai kutatás központja Művész és népművelő Bodor Miklós elmondja életét + recenzió Élt Nagykörűn egy asztalos, feleségével, gyerme­keivel, ahogy ez már lenni szokott, s született ezek­hez amikor 1925. esztendejét írták az Ornak még egy fiúgyermek, ki a keresztségben a Miklós nevet kapta s az alább részletezendő oknál fogva írásunk hőse lett. Hazánk egyik büszkesége, a Magyar Tudományos Aka­démia Szegedi Biológiai Központja. Hosszúra nyúlt, téglalap alakú, nyolcemele­tes főépület, közepén hozzá csatolt izotóp-laboratórium­mal, lapos doboznak tetsző központi épülettel. Még la­posabb műhelyekkel. Ötödik esztendeje készül, második éve funkcionál. 1970. végére üzemképessé vált a labora­tóriumi főépület fél szárnya, a műhelyépület, üvegházak, a tűz- és robbanásveszélyes raktár. A biológiai fellegvár terü­lete 2,35 hektár. Hetedik emeletén a kísérleti állatok tartására hagyományos ál­latház létesült. Az izotóp la­boratórium a négy intézet izotópos munkahelye. Az épületek belső dísz ud­vart zárnak közre. 400 mil­„*Míg mások betűkkel ír­ják, én ecsettel festem és festettem autóbiográfiámat. Műveim akár befejezettek, akár nem, naplóm oldalai­nak tekinhetők és életem útját tükrözik. A jövő majd kiválasztja a legérdekesebb oldalakat, ez a munka nem az én feladatom.” — Ez a munka immár valóban a jövőt terheli. Vasárnap 92 éves korában elhunyt Pab­lo Picasso, a XX. század egyik legnagyobb művésze. Neve, alakja egybefonódott korunk művészeti forron­gásaival, az emberi hala­dással. Életrajzot szükségtelen róla írni, hiszen izgalmas művészetéről, életéről könyvtárnyi tanulmány és nagyobb mű jelent meg. Mindennemű időrendi osz­tályozás is csődöt mondana, Az elmúlt negyedszázad­ban a biológia tudománya rohamosan fejlődött, olyan közel jutott az élet, az át­öröklés, a tanulás, a felejtés okainak feltárásához, ami­lyet dús fantázia sem re­mélhetett. Mindezek — az atomenergiához hasonló mó­don és mértékben — gazda­gíthatják az emberiség fej­lődését és boldogulását, de szörnyű szenvedést, pusztí­tást is okozhatnak. Biológia, élettudomány. díjas kutató használt. Iro­dáját is megtalálhatjuk, ahol dolgozott, ahol fogadta a gratulációkat a Nobel-díj- hoz. — Szegedi kutatásai ala­pozták meg világhírnevét. Joggal tekintjük példamuta­tó munkásságát, személyét a molekuláris biológia egyik úttörőjének. Vegyészek tisz­telhetjük, mert orvosként is nagyra tartotta a kémiai műveltséget. Tudományos eredményeivel kapcsolódik a szegedi Biológiához — mondta Kovács Kálmán pro­fesszor. Tanítványai jeles sikere­ket értek el. Közülük Ban­ga Ilona — Baló Elemérné — Kossuth-díjas kutató lett, Straub F. Bruno akadé- mékius a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója. Hó forintba kerül a tudo- mány új palotája. A műsze­rezettség 120 millióba, össze­sen 100 ezer légköbméter a beépített terület. A műszere­ket évekkel korábban kezd­ték vásárolni, gyűjteni. Ha­zai ritkaság: az építkezés határidőre készül el. Felemelő látvány. Világos­szürke műkő függönyfalak, mézszínű ablakkeretek, tö­mérdek szikrázó ablak. Szép, tágas helyiségek. Ala­pozástól figyelem. A kerté­szeti vállalat Virágai illa­toztak helyén fél évtizede. Naponta nőtt típuselemek­ből a palota, emelet emelet után, vaksi szemükkel sö­tétlettek az ablakhelyek, fel­ragyogtak és avathatták. Ez­rek zarándokoltak, csodálták kívül-belül. Gazdagabb lett az ország, Szeged. mert egyetlen „korszaka” sincs lezárva, egy stílusra korlátozva. Érezni, hogy szüntelenül sarkallta a birtoklás kielégíthetetlen vágya, szinte láthatatlan kéjjel tapintotta, simogatta ujjával és szemével számta­lan teremtményét. Ám el­időzni mégsem szeretett. Túláradó életereje mindig újabb és újabb művészi csúcsok meghódítására haj­totta. Képein sokszor talál­kozhatunk a bikaviadalok forró, gyakran tragikus lég­körével. Napjait is mint­egy az aréna sorompói kö­zött élte le. Nem nehéz felfedezni, amint újra és újra kimondja: illúziónak nincs helye századunkban. Egész éle|művét átszövik a halál különböző jegyei. A ló, a gyertya, a bika, a gye­rek szimbólumával az élet kétségbeesett harcát ábrá«; Biokémiai, növényélettani, genetikai, biofizikai intéze­tek alkotják. Tematikailag és műszerezettségét illetően összekapcsolódnak. A főépü­letben székelnek. Egymástól függetlenül szervezeti egysé­get képeznek, kiszolgálásuk­ra a központi szolgálat hi­vatott. Moabac^oportok, tudós közösségek Straub F. Bruno akadémi­kus, a központ főigazgatója vezeti egyben a biokémiai intézetet, összeforrott gárda, a munkatársak zöme Buda­pestről, a Karolina úti bio­kémiáról — azóta Szegedhez tartozik — és a fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetemről verbuválódott. Az intézet szegedi részlegé­ben három kutatócsoport dolgozik. A növényélettani intézetet Farkas Gábor akadémikus, az Akadémia levelező tagja igazgatja. Pestről érkezett gárdával, a növényvédelmi kutatóban, később a Karoli­na úti biokémián dolgozók­kal. Három munkacsoport tevékenykedik. A genetikai intézet új in­tézmény, Alföldi Lajos pro­fesszor Szegedről, az orvos- egyetemről ment át az új­szegedi központba igazgató­nak. Merőben fiatalokból álló kollektíva, a legtöbb témával és a legtöbb kuta­tócsoporttal. Öröksége Bu­dapestről egy teljes könyv­tár — az Akadémia fővárosi genetikai intézetének meg­szűnésével — jutott a Tisza- parti tudomány-palotába. A biofizikai intézetnek kutatói múltja nincs. Ma­gyarországon molekuláris bi­ológiai szinten nem volt bi­ofizikai kutatás, Szegeden egy új tudományág műve­lése kezdődött el. Itt is há­rom munkacsoport szorgos­kodik. A központi szolgálat 350 személyes klimatizált előadó­termet, 50 ezer kötetes sza­badpolcos rendszerű könyv­tárat, 150 személyes étterem­mel konyhát, igazgatási he­lyiségeket, gazdasági ügyinté­zést, könyvelést, személyzeti munkát jelent. Vendégszobá­kat. A szükséges hűtő- és fűtőenergia előállítására szolgáló berendezéseket, mű­helyeket és raktárakat. Sz, Lukács Imre (Folytatjuk) zolta a pusztítás bestiális, sötét erőivel szemben. Po­litikus, közéleti személyiség volt, aki figyelemmel kísér­te a romboló vagy építő világeseményeket. — „Nem, a festészetnek nem az a rendeltetése, hogy a lakást díszítse. — vallotta. — A háború eszköze, támadásra, védelemre szolgál az ellen­séggel szemben.” Ellenség mindenki, aki önző érdekei­ért kizsákmányolja ember­társait, — érezzük kimon­datlanul is. Békegalamb című rajza a béke szim­bólumává vált az egész vi­lágon. A nagy kortárs köl­tő, Paul Éluard soraival búcsúzunk most századunk nagy művészetétől: „Tudok minden helyet hol fészkel a galamb De legjobban csak ott az emberi agyakban” 6, Gjb Tizenkét esztendős ko­romig éltem Körűben — mosolyog bajsza alatt a 48 esztendős Miklós. — Ügy ismertek, mint nagy zsi- ványt. — Aztán rokonok elszállásoltjaként Pestre ke­rültem, polgárit végeztem, majd felvett kifutójának, később mindenesévé lépte­tett elő egy emberséges, bölcs kereskedő. — Negyvenháromban a szolnoki vasútállomáshoz szegődtem raktári munkás­nak. Az állomás akkor sem volt sokkal szebb, mint most, ráadásul a légitáma­dások célpontja címét is viselte. Innen kocsifelíróvá, visszakérésévé, sőt átme- nesztővé emelkedtem. — Megelégeltem a hadi­üzemnél való szolgálatot, de minthogy a másik sza­bályos lehetőség, a katona­ság sem volt ínyemre, szü­lőfalumban bujkáltam. — Valamilyen oknál fog­va én lettem a helyi AtA- DISZ kulturális mindenese. 1948-tól 52-ig fegyveres szolgálatot teljesítettem. Amikor leszereltem Kiskun­félegyházára vezényelt a sorsom, rendésznek a Vas- szerkezeti Gyárba. Nem volt kedvem ehhez a mun­kához, rövidesen kértem és meg ig kaptam az áthelye­zésemet az esztergályosok­hoz. Szakmunkásbizonyít­ványt szereztem, műszak- vezetőnek osztottak be. és végre le is érettségizhettem az acélszerkezeti techni­kum esti tagozatán. Né­hány év. múlva áthívtak az ipariskolába szakoktatónak. — Ezzel már félig-med- dig értelmiségi sorba ível­tem, úgyhogy egy barátom alkalmasnak látott rá, hogy 64-ben az akkor alakuló Bács megyei Népművelési Tanácsadó munkatársává felvegyen. Innen átküldték a kiskunfélegyházi városi tanács népművelési felügye­lői posztjára, itt meg is ra­gadtam öt évig. De nem szívem szerint való a hi- vatalnokság, úgyhogy min­den lebeszélés ellenére, sa­ját elhatározásomból le­mentem Csőlyospálosra ta­v nyai iskolaigazgatónak. Na­gyon szerettem itt. rámfért ez az egv év csönddel öve­zett nehéz munka. De ami­kor 1970-ben felkértek, hogy vállai iám el a kiskunfél­egyházi Móra Ferenc Váro­si és Járási Művelődési Központ igazgatását. hát nem tudtam ellent monda­ni. Itt vagvok azóta is. az igazgatói székből beszélek. —• Elfelejtettem valamit, pedig úgy tudom voltaképp ezért jött. Még Nagykörűre, úgy hat-nyolc éves korom­ban lerándult Edvi Illés Aladár, akkor a Szolnoki A „ horvát Dózsa** emlékünnepe A Dráva mente legnagyobb horvát nemzetiségű falujá­ban, Felsőszentmártonban, emlékünnepséget rendeztek vasárnap a XVI. századi horvátországi parasztfelkelés 400. évfordulója alkalmából. Az embertelen körülmé­nyek között élő jobbágyok 1573-ban — nem egészen 60 évvel a Dózsa György vezet­te parasztfelkelés után — fellázadtak a földesúri el­nyomás ellen. A parasztse­reg kezdetben sikereket ért el: elfoglalta Stubica várát és vezérévé választotta Ma­ttja Gubecet. A nemesség fegyveres erői azonban vé­gül leverték a jobbágyhadat, és véres megtorlással bün­tették a felkelőket Művésztelep tagja. Nyomá­ba szegődtem, kísérgettem hetekig amíg a Tisza-par- tot festette. Attól kezdve, akár dicsérnek, akár szid­Bodor Miklós, grafikusmű­vész és népművelő. nak érte, magam is festek, újabban pedig inkább raj­zolok, ha van időm. Elvé­geztem levelezőn a szegedi tanárképző rajz—magyar szakát is. Első kiállításo­mat a nagykörűi MADISZ- szervezet rendezte még 45- ben. A hatvanas évek ele­je óta rendszeresen beve­szegetik munkáimat a Bács megyei képzőművészek tár­lataira. Egyszer már volt önálló kiállításom a félegy­házi múzeumban, most van a második. Körű és Tisza- táj? Hát hogy felejthetném? Bodor Miklós grafikus- művész kiállítása a kiskun­félegyházi múzeumban te­matikus tárlat. A címe: Pe­tőfi-emlékek az Alföldön, Harminchét, tollal, ecsettel és főként rendkívüli igé­nyességgel, szeretettel meg­munkált tusrajzot mutat be. A művész sorra járt minden helyet, ahol Petőfi megfordult a Duna-Tisza közén. Tengernyi vázlatot készített a relikviákról és a tájról, aztán igyekezett el­feledni őket, és Petőfinek ezeken a helyeken született költeményeire koncentrált A találkozásból vonzóan egyéni rajzok fakadtak. Le­tagadhatatlan, hogy Bodor, formáját tekintve a szent­endreiek, mindenekfölött pedig Vajda Lajos igézeté­ből indult ki, de ezt az el­vont formavilágot a szágul­dó bugaci homok, a bo­szorkányokra emlékeztető tüskés gyomnövények, az életet adó kutak, a rozzant- ságukban is gyönyörű ta­nyák és mezővárosi udvar­házak, fves szarvú marhák, lobogó sörényű mének és a hetyke, mulatós, de mun­kában is virtuskodó kisku­nok nagyon is földön járó szelleméhez igazította. Szabó János Hatágú csillag j ÚJSÁGHÍR: A koncentrációs táborok felszabá- j dulásunk 28. évfordulója alkalmából a Magyar I Partizán Szövetség és a nácizmus üldözöttéinek bizottsága vasárnap délután emlékünnepséget ren­dezett. A divat szeszélyei kiszámíthatatlanok. Megfigyel- ■; ték-e? — süldő leányaink, kamasz fiaink jónémelyike tenyérnyi, nikkelezett csillagot hord a mellén. Seriff csillag. Hogy miért pont a seriff csillag tetszik ezeknek az emberpalántáknak, arra nehéz lenne magyaráza­tot adni. Néhányuktól próbáltam megtudni a „titkot”, — titok is maradt. A seriff fogalmáról Is csak any- nyit tudnak, amennyit az állítólagos nevelőcélzattal kiadott félponyvákból, rossz western filmekből tud- : hatnak. Ezek szerint: a seriff az bátor, okos, szép : és legyőzhetetlen. Az a gondolat fel sem rémlik if- : joncainknál, hogy a seriff buta is lehet, meg kösz- : vényes is, meg ragyásképű is ... Mindegy, majd abbahagyják kis barátaink ezt • a butaságot is. Majd kinövik... Szó szerint. De láttam egy másik „divat” csillagot is. Pon- tosabban nem is egyet, elég sokat. Ez a csillag hat- ágú és sárga. Ezt is a ball mellükön viselik a diva- :: toző lánykák, ifjak. ; Ezt a csilagot is valamelyik élelmes kisiparos : gyártja, gondolván, a pénznek nincs szaga. De a krematóriumok füstjének igen! Már pedig : ez a sárga csillag azokat a szöges drótkerítéseket, : azokat a kéményeket juttatja eszembe. Gondolom, : nemcsak az enyémbe, hanem mindannyiunkéba, akik : már akkor is éltünk és hordtuk a megbélyegző sárga :: csillagot, — vagy nem hordtuk, de a lelkűnkben há- i borogtunk a faji megkülönböztetés ellen. A divat magánügy. Persze csak addig, amíg nem sérti a közízlést. Ez a sárga csillag nem a közízlést : sérti, hanem az emberséget. :: A második világháború legnehezebb éveiben era­: berek — alig tipegők és aggastyánok — millióit ilyen ■: sárga csillaggal a mellükön küldték a gettóba, on- :: nan a koncentrációs táborba, onnan a gázkamrába, : a krematóriumba. . Milyen érzést vált ki azokból ez a „csillag”, akik : megjárták azt a bizonyos utat, — de valahogy túlél­: ték? Mit érez a magányos öregűr, akinek szép fiatal : felesége és két gyermeke is „kiment a kéményen”. :: (Korabeli fasiszta argó.) Mire gondolhat a divathóbort sárga csillaga lát­:: tán az az asszony — hány van ilyen: milliónyi __ a kinek ott égették el a férjét, anyját, apját... Játszadoztok fiatalok, gitároztok, nézitek a lány : szemét, a szépség mélységeit találjátok benne. Ver- : set mondtok neki: „Szeretlek, kedvesem.:.”’, — s : jönnek a képzeletbeli feketeruhások, a szöges csíz- | mások, az SS-pribékek, sárga csillagot tesznek a lány | mellére, számot tetoválnak a hóna alá, tetves priccs- f re vágják, répalevessel etetik, és amikor már teste- f :: lelke tönkrement, megölik gázzal és elégetik... ... aztán elmúlik 30 év, megöregedtek és egyszer I csak azt látjátok az utcán, hogy nevető fiatalok jön- f nek veletek szembe: sárga csillaggal a mellükön. Játékból persze... Divatból. Nem rossz szándék- § kai ,nem rossz akaratból. És mégis: ez a „csillag” ! nagyon sok embernek felszakítja a sebeit. | < -9 ♦ — tiszai — í Picasso halálára Az ecset megállt 1973. április 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents