Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

1973.- április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Helyünk a világban A magyar gazdaság a nemzetközi [19 ranglistán Hazánk társadalmi béréndezkedését s ebből követke­zően politikáját és uralkodó ideológiáját tekintve — a többi szocialista országgal együtt — a nemzetközi élvo­nalban jár, példát mutat a világnak- A kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás alól felszabadult magyar nép immár negyedszázada kibontakoztathatja tehetségét, alkotó ener­giáit, s felszámolta a szinte középkori gazdasági elmara­dottságot Joggal erősítik nemzeti önérzetünket a sikerek, a valamennyiünket gyarapító gazdasági eredmények. Ám az eredmények egyoldalú hangsúlyozása könnyen eltúloz- £ hatja az önbizalmat, elhomályosíthatja a tisztán látást, a - nemzeti önismeretet. A felhangolt önbizalom pedig a realitással találkozva átcsaphat csüggedésbe, ahogyan a „ne­künk minden sikerül” hangulat szüli a megalapozatlan anyagi követeléseket. Összehasonlító vizsgálatod A magyar gazdaság fejlett­ségi színvonalát tekintve; a megtett óriási út ellenére sem tartozik a világ élvona­lába. Mert a leghaladóbb tár­sadalmi berendezkedés elő­nye és fölénye, a termelési eszközök társadalmi tulaj­dona lehetővé teszi ugyan a tervszerű, harmonikus és vi­szonylag gyors fejlődést, de nem szavatolja automatiku­san a gazdaságban is a csú­csot. Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ el­maradott országaiban kezd­ték meg elsőként a szocia­lizmus építését, így a gazda­ságilag fejlett országok szint­jét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni- Ezek után vizsgáljuk meg, hogy hol is áll jelenleg ha­zánk a nemzetközi gazdasági ranglistán. Csupán még any- nyit: Az összehasonlítást ma­gyar közgazdászok végezték, Az ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló következtetésre vezettek. — Helyzetünk érzékeltetésére ime néhány ország gazdasági fejlettségének arányát . jel­lemző adat. ha Magyarország szintjét 100-nak vesszük. Az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 1968-ban: I USA 350 2­Svédország 340 3. Svájc 280 4. Német Szöv. Közt. 230 jutákban mért, gyakran elté­rő rendszerű nemzeti és nem­zetközi kimutatásokat hoztak közös nevezőre. A nemzeti jövedelemnél tágabb fogalom az úgynevezett bruttó nem­zeti termék egy lakosra jutó értékét hasonlították össze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jövedelmen felül tar­talmazza a nem anyagi jellegű — egészségügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szol­gáltatások értékét is, vala­mint az állóeszközök érték- csökkenését.) A számítási módszer sok részkérdésében a szakemberek még most is élénken vitatkoznak, a vég­eredményt, a gazdasági fej­lettség szintjét jelző fő ará­nyokat azonban valameny- nyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendőben sem változtak meg számottevően. 5. T$ánia 230 6. Hollandia 220 7. Anglia 190 8. Finnország 180 9. Ausztria 100 10- Olaszország 150 11. Japán 140 12. Magyarország 100 13. Görögország 90 14. Spanyolország 80 15. Portugália 50 Ez a lista persze nem tel­jes. Az összehasonlító számí­tásokat ennél sokkal széle­sebb körben végezték. — A szakemberek összesen 108 or­szágot hasonlítottak össze s közük hazánk a 28. helyre került. A gazdaságilag előttünk álló 27 országban 900 millió ember él, a vizsgált országok lakosainak egyharmada. Te­hát kétharmada mögöttünk van. A világ teljes népessé­gét, a 108 ország között nem szereplő Kínát is tekintve pedig azt mondhatjuk: az emberiség háromnegyedrésze hazánkénál fejletlenebb gaz­dasági viszonyok között él­Közép- és Kelet-Eur Ipában Magyarország a gazdasági fejlettségét tekintve közepes helyet foglal el- Ha hazánk­ban az egy lakosra jutó nem­zeti jövedelmet 100-nak vesz- szük, akkor az 1968. évi ada­tok szerint NDK áll az élen 143 százalékkal, közvetlenül mögötte áll Csehszlovákia 141 százalékkal. A Szovjetunió 109, Lengyelország 97, Bulgá­ria 95, Románia 80—85. Ju­goszlávia 60—70 százalékos szinten áll. Közeoes szinten Magyarország az európai szocialista országokhoz ha­sonlóan a gazdasági fejlett­ség közepes szintjén áll. Gaz­daságilag közepesen fejlett összesen 20 ország, köztük Ausztria. Olaszország, néhány déleurópai és délamerikai or­szág. Ezekben az országokban él a világ népességének 20 százaléka. A gazdasági fej­lettségük alapján, ide sorol­hatók: Írország, gazdasági fejlettsége Magyarországéval azonos szintű (tehát 100), Ve­nezuela (110), Izrael (150), Puerto Rico (160), Üj Zéland (180), Líbia (180). A felsoro­lásból kitűnik, hogy egyik másik országot nem az á'fo­gó iparosítás, az infrastruk­túra kiépülése, hanem termé­szeti kincseinek gazdagsága emelte gazdasági fejlettségi­nek mostani szintjére. En­nek szembetűnő példája Ku­wait, amely gazdag olajkin- csei révén az USÁ-t is meg­előzi, itt az egv lakosra jutó bruttó nemzeti termék 4,8- szerese hazánkénak. Kovács József (Folyt, köv.) különböző vásárólértékű va­A gazdasági te lettség arámra! Kunhegyes—Jászladány—Szolnok Szocialista brigádok vetélkedője a megyei döntőbe futásért Képszöveg: A zsűri munkában Egy időben három helyen adtak egymásnak randevút megyénkben az ÁFÉSZ-ek szocialista brigádjai, vasár­nap délelőtt 10 órakor Kun­hegyesen, Jászladányban és Szolnokon került sor a brigádok területi vetélke­dőire. Heteken át tartó fel­készülés, házi vetélkedések sora előzte meg e találko­zókat, s a szövetkezeti tör­vény és egyéb szövetkezet- politikai ismeretek, a nő­politikái és ifjúságpolitikai határozatok, az üzem- és munkaszervezés, a munka- védelem, az irodalom és a zene témakörében nagyobb jártasságot szereztek a ver­senyzők. Ennek adták tanú­bizonyságát. Kunhegyesen a kisújszál­lási ..Május 1.” brigád ke­rült ki a mezőnyből győz­tesen, s tovább jutott a megyei döntőbe a kúnma- darasi „Ferenczi”, a kar­cagi „Lenin” és a kunhe- gvesi „Költői Anna” bri­gád. A jászladányi verseny továbbjutói a jászárokszál­lási „Komaröv”, a jászapá­ti „Petőfi” és a tószegi „Gagarin” brigád. Szolno­kon legtöbb pontot a rákó- czifalvi „Lenin” ifjúsági brigád szerzett, majd sor­rendben a szolnoki „Ange­la Davis” és a cibakházi „Lenin” brigád következett — ők jutottak be a május 6-án Szolnokon, a MÉSZÖV székházában megrendezésre kerülő megyei döntőbe. — rónai — Eredményeink forrása a munka (Folytatás az 1. oldalról.) tézkedésére ez év elejétől a nagyüzemi munkások bére az átlagoshoz viszonyítva is jelentősen növekedett. Ez a bérintézkedés Jászberény vá­ros nagyipari üzemeit is jól érintette. Időszerű és - méltó intézkedés volt ez: munkás- osztályunk nagyobb megbe­csülését jelenti. A város büszke lebet iparára — Ma már a város dol­gozói közül több mint tíz­ezren váltak a hatalmon lévő munkásosztályunk tagjaivá, a dolgos kezük m'unkájának terméke eljut keletre, nyu­gatra, hazánk valamennyi piacára, milliók otthonába. Öröm számunkra is. hogy a Hűtőgépgyár, amelynek a termelési értéke még 1970- ben másfél milliárd forint volt, 1972-ben meghaladta a kétmilliárd forintot, s mi­közben 28 százalékkal nö­velte exportra termelését, biztosította a hazai piacokra is az igényelt termékeket. Külön köszönjük, hogy ter­mékeik nem drágábbak, ha­nem Olcsóbbak, nem rosszab­bak, hanem jobbak lettek, mint korábban. Az Aprító­gépgyár is méltó helyet fog­lal el ipargazdaságunkban. Két év alatt csaknem-; 25 százalékkal növelte tegnoleí- sét, s ami igen jelentős,. áiz elmúlt évben ez a terihílljj*- kenység növelésével töftípj, ami megyénkben sajnos rit­ka jelenség. Jászberény ma már nem elsősorban a Lehel kürtjéről híres, hanem hűtőgépeiről, aprítógépeiről, borairól, és arról, hogy fejlődő munkás­város, iskolaváros, amely egy­re nagyobb anyagi, szellemi jólétet biztosít lakosságának, ahonnan a jövő generációját nevelő-művelő tanítók szá­zai kerülnek a megye s az ország városaiba, községeibe. Államunk elősegítette a város gyorsított fejlődését. Az iparosítás megnövelte a vá­rosban a lehetőségeket, az igényeket, s ebből fakadóan a tennivalókat is. Gergely elvtárs ezután át­tekintette Jászberény kom­munális, kereskedelmi, egész­ségügyi és kulturális fejlődé­sének eredményeit. Többek között megemlítette: — A közelmúltban felépí­tett 90 férőhelyes általános iskolai diákotthon lehetővé tette, hogy a tanyai kisisko­lások egy része a város is­koláiban tanuljon, ismerked­jen a város életével, kultúrá­jával; a Tanítóképző gyakor­ló iskolájának a felépítése is igen jelentős esemény volt a város életében. — A város nagymúltú gim­náziumában. a közelmúltban létesített erősáramú szakkö­zépiskolában, a szakmunkás- képző intézetben évenként százak és százak — nagy többségében fizikai dolgozók gyerekei — készülnek az érettségire, sajátítják el a korszerű szakmai ismerete­ket; a jó hírnevű Tanítókép­ző jelentősége messze túlnő a város határain, mert jó ta­nítók kerülnek ki innen. Kell a dolgos kéz — Az eredmények forrása a munka, amelyből a jászbe­rényiek is tisztességesen ki­vették a részüket, mind a termelőszövetkezetekben, mind az ipari üzemekben és az iskolákban. Gondjainkat, problémáin­kat soha nem hallgattuk el. A választási gyűlésen sem kizárólag az eredményeket hangsúlyozzuk, hanem azok­ról a gondokról is szólunk, amelyek nap mint nap fog­lalkoztatnak bennünket. Még eléggé drágán terme­lünk, termékeink egy részé­nek minősége sem mindig kifogástalan és az igények­hez, lehetőségeinkhez képest is lassabban építkezünk. Ke­vés még az általunk elkép­zelt felszereléssel működő is­kola, könyvtár, kollégium, művelődési ház; nem eléggé korszerűek kereskedelmi egységeink, üzleteink. Na­gyobb ütemben szeretnénk építeni a csatornahálózatot, a vízműveket, a vízvezeték- hálózatokat bővíteni a kór­házi ágyakat, rendelőintézeti munkahelyeket, orvosi kör­zeteket. Kevés még a jó köz­ülünk, nem elég korszerű közlekedésünk. Nagyobb jö­vedelmet szeretnénk biztosí­tani a munkásoknak, parasz­toknak. értelmiségieknek. De ennek érdekében többet és hatákonvabbar kell fáradoz­nunk az emberek, az ifiúság szemléletének. világnézeté­nek. szocialista hazafiságának feilesztésén. a fegyelmezett és magasszínvonalú munkára neveléssel. Közismert az is, hogy a vágy még nem lehetőség. A vágyak teljesülése azonban a mi munkánkon múlik. Az Is közismert, hogy még nem mindenki végzi egyforma szorgalommal és felelősség­gel munkáját. Nagyobb fe­gyelemmel, több és jobb munkával több lehetne, amit el tudnánk osztani. Az is igaz. hogy a különböző kis­polgári nézetekből fakadó megnyilvánulások, a túlzott anyagiasság, a haráesolás, az egyénieskedés esetenként a materialista világnézet hiá­nya visszafogja a közösségek fejlődését, s a harc ezek el­len a megnyilvánulások el­len társadalmi méretű össze­fogást igényel. A nagygyűlés előadója ez­után a negyedik ötéves ter­vünk megvalósításának fel­adatairól és az ezzel kapcso­latos helyi tennivalókról szó­lott. — Mindenkinek érdeke, — mondotta — hogy többet, jobbat, olcsóbban termelje­nek az üzemekben, mert csali így lehet többet kapni, olcsóbban jobb áruhoz jutni. Tartozásunk, javítani valónk mindenekelőtt a termelés szervezettségében, az ipari termelés terv szerinti növe­lésében, a munkatermelé­kenységének érdemi, de leg­alább terv szerinti emelésé­ben és helyenként a minő­ségben és a fegyelemben van. Olvan közszellemet kell ki­alakítani amelyben a korra, nemre tekintet nélkül meg­becsülik az igyekvő fegyel­mezett embert, s lenézik, rendreutasítiák az élősködő­ket. a hátramozdítókat, mun­kakerülőket. Gergely elvtárs ezután a párt feladatairól és a kom­munistákkal szemben tá­masztott magasabb követel­ményekről szólott: — A kommunisták százez­rei dolgoznak példamutató­an korunkhoz, hivatásukhoz, eszméinkhez, forradalmi ha­gyományainkhoz méltóan. Mi nem tűrjük, hogy azok, akik közöttünk vannak, vagy kö­zénk jönnek, megfeledkezze­nek a párt jelszaváról, vagy egy-egy határozatáról és egyéni, vagy csoportérdekek­nek engedelmeskedve háttér­re szorítsák a társadalmi ér­deket, elnézzék a fegyelme­zetlenséget. az erkölcseink­kel, eszméinkkel szembenál­ló megnyilvánulásokat. * Azt valljuk, és gyakoroljuk, hogy a párt a hibák ellen akkor tud eredményesen küzdeni, ha minden tagja mentes azoktól a hibáktól, amelyek ellen fel kell lépnie. Ezután így folytatta: — Terveink megvalósítá­sában kulcspozíciót töltenek be a helyi tanácsok, mert nagy mennyiségű szellemi,' anyagi, jogi energia összpon­tosul hozzájuk. Azok a vá­rosok, községek képesek lé­pést tartani fejlődésünkben, ahol' a tanácsok felismerik, hogy a központi elvek, me­gyei útmutatások alapján ott helyben mit kell tenniük; ahol gyorsan képesek túljut­ni a felismerésen és mozgósí­tanak minden energiát a munkához: s nem várnak mindenben felsőbb intézke­déseket. utasításokat. Gergely elvtárs hangsú­lyozta: — A munka eredményes­sége a tömegkapcsolat fej­lesztése útján növelhető. A dolgozók nagy többsége igényli ezt. A jelölögyülése­ken elhangzott javaslatok na­gyobb hányada nem egyéni érdekek megvalósítására ösztönözte a tanácsokat, ha-» nem a város, a község sür­gető ügyében mondott vé­leményt, s felajánlotta mun­káját. A tanácsok tomegkapcso-’ lata akkor valósítható meg, ha a tanácstagok együtt él­nek a választóikkal és min-» den főbb munkafolyamatban szót értenek egymással, köl­csönösen kicserélik vélemé­nyeiket, s a tettek követik a szavakat. A tanácstag számá­ra nem lehet másodlagos kérdés, hogy miben, mikor, hogyan döntött a tanács és az sem, hogy a döntés mö­gé felsorakoznak-e a válasz­tók segítik-e annak megva­lósítását A tanácsok tömegkapcso­lata nem szűkíthető le a la­kóhely szerinti választókör­zetekre. A7, üzemek problé­mája, gondja ezért a helyi tanácsok gondja, problémája is és fordítva. A politikánkra szavazunk Az előadó ezután az ifjú­ság nevelésének feladatairól, majd szocialista építésünk nemzetközi feltételeiről be­szélt. Kiemelte: — Szocialista építésünk nemzetközi biztosítéka hű és megbonthatatlan szövetsége­sünk a Szovjetunióval. A Szovjetunió eredményei vi- lágraszólóak. A barát örül a szép sikerek láttán, az ellen­ség kénytelen tudomásul ven­ni azt. A megyei pártbizottság el­ső titkára a következő gondo­latokkal fejezte be nagy tet­széssel fogadott beszédét: — Kívánom, hogy a vá­lasztás napján szavazatunk­kal fejezzük ki bizalmunkat, egységünket pártunk politi­kája mellett, s egyben vala­mennyiünk nevében kérem a megválasztásra kerülő ta­nácstag elvtársakat, hogv tisz­ta szívvel, jó egészséggel szolgálják ügyünket, szocia­lista hazánk továbbfejlődé­sét. népünk felemelkedését. A megyei pártbizottság el­ső titkárának beszéde után a nagygyűlés résztvevői közül Urbán Valéria, a Hűtőgép­gyár dolgozója első szavazó, dr. Székelv András a Haza­fias Népfront várósi bizott­ságának elnöke. Móra Péter, az Aprítógéogyár heeesztóje, és Vetró Ilona, a Lenin Tsz mezőgazdásza szólalt fel. A nagygyűlés színvonalas kulturális műsorral ért vé­get. — m. 1. — i szocializmus nemzeti ügyijük mán létrejött anyagi és szel­lemi értékek az ország érté­kei is, és a szocialista világ- rendszer értékei is. Ezért öröm számunkra, hogy a Jászság. Jászberény dolgozói a párt éS a munkásmozgalom hagyományaihoz. Gyetvai Já­nos, Wienermann Jenő La­jos. Reiner Károly, Lázár Henrik, Lévai Oszkár nevei­hez híven sokat tettek az új életért, a szocialista gazda­ságért, kultúráért. Rövid néhány évtized alatt fejlett gazdasággal, kultúrá­val rendelkező, várossá lett Jászberény '."és ma már senki által sem hasonlítható a múlthoz. Az előadó hangsúlyozta: — Életcélt, értelmet tud­tunk adni az embereknek, s ezért bíznak a tömegek pár­tunk politikájában, féltik mindenféle torzítástól azt. Eredményeink kulcsa, hogy a munkásosztály pártja ve­zetésével sikerült a Hazafias Népfront zászlaja alá egy­ségbe tömöríteni, felzárkóz­tatni a tömegeket a szocia­lizmus felépítésére: sikerült nemzeti méretű üggyé tenni a szocializmust. Az ország, a megye ered­ményei a városokban, üze­mekben és a legkülönbözőbb munkahelyeken képződnek. A jászberényiek keze nyo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents