Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-08 / 82. szám

1973, április *•

SZOLNOK BIEGT Cl NÉPLAP

3

Jászfényszarun befejezés előtt áll a hatmillió forint költséggel épülő új élelmiszer ÁBC-áruház. A 480 négyzetméter alapterületű üzlet tervek szerint két műszakban tart majd nyitva. Korszerű berendezései között ott lesznek a legújabb típusú hűtő- berendezések, s ez lehetővé teszi, hogy a nagyközségben eddig hiányzó mirelit és egyéb mélyhűtött árukból is ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit.

Az ABOáruház 1 millió forint érékű árukészlettel nyitja kapuit, ami biztosítja majd a zavartalan áruellátást. Várható forgalma meghaladja majd az évi 12 millió forintot.

Lj áruház — jobb ellátás

Lesz elegendő az olcsó tornacipőből

Befejeződött a martfűi cipőbörce

(Tudósítónktól)

Tegnap befejeződött Martfűn a kétnapos cipőbörze, — amelyen három nagykereskedelmi vállalat — a dunántúli, a tiszántúli és a CORSO •—, valamint a Tisza Cipőgyár képviselői kötöttek szerződéseket a második fél évi szállításokra. A börzén bemutatott 230 modell közül ölből rendeltek a kereskedők, összesen 1 millió 680 ezer párat. Nagy sikert aratott többek között a cipőgyár új magksitott talpú, hazai műanyag felhasználásával készült női csizmája, és a színes posztó felsőrészű és fröccsöntött talpú őszi cipője. Az előbbiből 70 ezer. az utóbbiból 50 ezer párat rendelt a kereskedelem.

Sok szó esett a kétnapos borzén a tornacipőkről; hazánkban egyedül Martfűn gyártják, és az elmúlt hónapokban bizony gyakran hiányzott a boltokból. A gyár eredetileg legfeljebb 1 millió

pár gyártását vállalta, — ez a mennyiség 150 ezerrel kevesebb, mint amennyit a három nagykereskedelmi vállalat rendelt volna- -Az üzleti tárgyalások eredményeként a cipőgyár vezetői ígéretet tettek arra, hogv a hiányzó 150 ezer pár tornacipőt is elkészítik.

Megállapodás született a fröccsöntött tornacipők szállítására is. A martfűi gyárban korszerűbb alapanyagból, jobb technológiával nagy szériában gyártják ezeket az új típusú, a hagyományosnál nagyobb élettartamú tornacipőket, de a lényegesen magasabb úr miatt a vevők és így a kereskedelem is Inkább a régi típusú cipőket kéri. A tegnapi megállapodás szerint ha nem tudják lényegesen csökkenteni a fröccsöntött talpú tornacipők árát, akkor a kereskedelem által rendelt egész mennyiséget a hagyományos, olcsó termékből szállítják.

fllEDO SZ-kü (Iöltek értekezlete Szolnokon

Megyei küldöttértekezletet tartott Szolnokon a MEDOSZ. amelyen részt vett Káldl Katalin. a MEDOSZ titkára és Árvái István, az SZMT megyei titkára is. Kátai Mária, a MEDOSZ Szolnok megyei Bizottságának titkára beszámolt arról, hogy a megyében működő állami gazdaságok, vízügyi vállalatok, erdészetek mezőgazdasági gépgyártó vállalatik, ahol több mint tizenhétezer ember dolgozik, milyen eredményeket értek el eddig. Hogy jól dolgoztak, annak bizonysága, hogy a vízgépészeti vállalat kunhegyest gyáregysége és a szolnoki Állatifehérje-takarmányokat Előállító Vállalat élüzem és több gazdaság is pályázik jelenleg is a Kiváló Vállalat címre.

A megyei bizottság titkára foglalkozott a központi bérrendezés kérdéseivel is, és hangsúlyozta; jelentős volt a béremelés, hiszen a törökszentmiklósi MEZŐGÉP 1.4, a szolnoki MEZŐGÉP 1.45 millió forinttal emelhette munkásainak bérét.

fól jött az eső, csak kevés volt

Friss helyzetkép a tavaszi határról

Azt tartja a közmondás; a májusi eső aranyat ér, az áprilisit meg szemenként kellene kikaparni a földből. Mivelhogy az utóbbi, a téli csapadék után, csupán a tavaszi munkák hátráltatója. Sajnos az idén korántsem állunk úgy, hogy lebecsülhessük az áprilisi esőket. Miután tél se volt, tavaszi csapadék se, a határ munkásainak reménye: az áprilisi időjárásforduló lenne. Hiszén a talaj csapadékhiánya már 120 milliméter körüli. Ezen szinte alig változtattak az április 3-i, 4-i esők. Nagyon jót tettek természetesen, az őszi vetéseknek is a tavasziaknak is. Csakhogy: Túrkevén is — ahol a legtöbb hullott — mindössze 16 milliméter esett, Szolnokon már csak 10 — máshol alig valami, a Megyei Tanacs vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya legfrissebb, április 5-i jelentése szerint.

Most pedig nagyon kellene az eső. Hiszen a tavaszi árpa — 7700 hektáron

— a zab — 1600 hektáron

— teljesen a földben van. A cukorrépavetés az utóját járja. A 10 ezer hektárra tervezett vetés nagy, részét

elvégezték, e munka alig több mint egyötöde van még hátra. Hasonlóképpen a hagymavetés is, a félezer hektáros terület több mint kétharmadán végeztek vetésével, duggatásával. Majd 9 ezer hektáron terem az idén napraforgó, s közel egy harmadán ennek magja is a talajba került. A másfélezer hektárra tervezett burgonyavetés közel fele elvégezve. Megkezdődött a kukorica, a silókukorica vetése. Az előbbit 75, az utóbbit 10.5 ezer hektáron termesztik a megye termelőszövetkezetei.

A zártrendszerek elterjedésével is összefüggően, a kukoricatermő föld majdnem 7 ezer hektárral nőtt, a tavalyihoz mérten. Cukorrépát 3.5 ezer, paradicsomot 200 hektárral nagyobb területen termesztenek, az egy évvel ezelőttinél. Kevesebbet vetnék viszont napraforgóból, rizsből, hagymából és burgonyából.

Mindent összevetve, a tavaszi munkák annyira előrehaladtak, hogy egyhetes eső sem jelentene akadályt. Hiányát mesterségesen pótolják, ahol tudják. Eddig a lucerna, a búza és a legelő kapott valamelyes Öntözővizet, mintegy 2.5 ezer hektáron. Igaz, ez még csak az előöntözés, s e hetekben indul majd a nagyobb idény. E napokban végeztek viszont az őszi vetésű növények állapotbecslésével. A kép nem rossz. A fagyra érzékeny gabonafajták ritkulása Sem nagyobb 2 százalékosnál. A legkésőbben — novemberben — vetett búzának is csupán 5—7 százaléka pusztult ki. Végülis: a 115 ezer hektáros búzavetés 51 százalékát jó, 34 százalékát közepes és 45 százalékát gyenge minősítéssel illetik a szakemberek.

Az előbbi becslésre épül az a bizakodás, hogy míg tavaly ilyenkorig 18 ezer, az idén 24 ezer vagon kenyér- gabona értékesítésére kötöttek szerződést a termelő üzemek. Pedig a terméshozamot csökkentheti a nagy nitrogén műtrágyahiány. Ezideig mintegy ezer vagon nitrogén műtrágya hiányzik a megyében. Ez magyarázza, hogy az őszi kalászosok 95 százaléka kapott csak fejtrágyát, mivel a termelőszövetkezetek egy részének nem jutott elegendő nitrogén műtrágya.

Téghrakókra van szükség

Fiatalokkal beszélgettünk. Telve vannak tennivágyással, szeretnének valami nagyot alkotni. Bátran véleményt mondanak kis és nagy kérdésekről. Ügy vélik, sok probléma megoldásának egyetlen feltétele — a szándék. Akarja-e valaki, akarjuk-e? S ha igen, akkor megvalósulnak ábrándjaink, álmaink.

Találkozhatunk idősebb emberekkel is, akiknek álláspontja sokban rokon az említett fiatalokéval. A rokonság közöttük abban található, hogy szintén azt hiszik, a kérdések könnyen megoldhatók, akár életszínvonalról, akár város- és községfejlesztésről, akár a szocializmustól idegen magatartásformák leküzdéséről van szó; s hogy a dolgok mégsem az általuk elképzelt módon történnek, annak — szerintük — a „liberalizmus” és a „konzervatívizmus” az oka. A valamilyen okból való nem akarás.

Va'«5»bnti ebben az esetben sem liberalizmusról, sem konzervatívizmusról nincs szó, hanem kispolgári türelmetlenségről. azok részéről, akik így gondolkodnak. Van ennek pontosabb megfogalmazása is: álradikalizmus. Miért kell ilyen pejoratív jelzővel illetni ezeket az őszinte törekvéseket? — vetheti fel bárki. Hiszen, akik ilyen nézeteket vallanak, valójában azt hiszik magukról, hogy ők a radikálisok, ők napjaink igazi forradalmárai, s akik nem értik meg szavukat, azok a „liberálisok”, azok a „konzervatívok”.

A társadalom fejlődésének azonban — mint az élet más jelenségeinek Is — megvannak a maguk törvényszerűségei. Ha nem teremtjük meg a feltételeit egy- egy társadalmi kérdés megoldásának (mert esetenként erre lehetőség vati'), vagy ha nem értek még meg ezek a feltételek (mert ez is gyakran előfordul), akkor eleve reménytelen várni a kívánt és vélt hatást, eredményt. Az óhajok óhajok maradnak, s nem válnak társadalmi realitássá.

De az igazi radikalizmust, az igazi forradalmárt többek között az különbözteti meg az álradikalizmustól, hogy noha nem enged sziklászilárd elveiből, de nem is téved kalandor utakra, mindig a társadalmi realitás talaján marad, és a jelenségeket mindig osztályalapról (s nem kispolgári alapról, mert az álradikalizmus kispolgári „forradalmiság” valójában), a szocializmus szemszögéből közelíti meg. És még valami: nem marad az óhajoknál, a tények konstatálásánál, hanem az ő radikalizmusa tettekben nyilvánul meg.

A szó szép virág, de minden beszédnél ékesebben szól a tett — mondja a népi bölcsesség. Az lenne a legkönnyebb, hogy szavakban szajkózzuk a forradalmárok gondolatait, lengessük hajnaltól napestig a nemzetiszín, vagy vörös lobogót, idézzük a forradalmi verseket, de ezzel még egyetlen téglát nem tettünk arrébb. Pedig a mának „téglarakókra” van szüksége, hogy a hasonlatnál maradjunk.

.4* 1WJ5KÍ radikalizmust napjainkban a pórt politikája képviseli. Ez a munkás- osztály politikája, mely egyben képes kifejezni az egész nép érdekeit, vágyait — ezért népi politika. E politika azonban nem valami megfoghatatlan „kék madár”, nagyon is reális valami: a népgazdaság fejlesztésében, a kultúrában, a városépítésben, a szociálpolitikában, a mélységes emberségben, ötéves és éves terveinkben realizálódik, az új szocialista magatartásformák szüntelen terjesztésében, a tudat szocialista formálásában nagyon is kézenfekvő és megfogható realitás. Ezek persze olyan kérdések, amelyek „egy rohammal”, s mégoly forradalminak tűnő szavakkal sem érhetők el. Azonban mégis megvalósíthatók: mindennapos szívós, fáradhatatlan munkával. Hiszen ki tagadná, hogy az ország ma gazdagabb, fejlettebb, az életviszonyok jobbak, az emberek elégedettebbek, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt voltak. Ezek az eredmények azonban verejtékben születtek! Mennyi gondot kell megoldani csupán egyetlen családi ház felépítésénél! Aki mór próbálta, igazolhatja. Hát még egy ország építésében, egy új társadalom kiteljesítésében, amikor tulajdonképpen dolgozva tanulunk, azaz, sok mindent nem tudunk előre, csak a munka közben szerzett tapasztalatok hasznosításával Igazgatjuk utunkat. Ez a politika művészete!

Azt mondjuk tehát, hogy az időnként megfontolatlan, fiatalos hevületben nincs semmi pozitív erő? Dehogy nincs! Először is -fel kell tételeznünk, hogy az a fiatalember, aki már a mai rendszerben született s nevelkedett, nem a kapitalizmus után sóvárog, ha kifogásokat emel, ha gyorsabb előrehaladást, tetteket sürget. Sóvárog valami után, valami jobb, vafami szebb után, nem is tudja pontosan, mi után, amiről úgy véli, könnyen elérhető. A kapitalizmust nem ismeri, hiszen sohase élte át, ez csak az idősek és idősebbek „élménye”. De lát gondokat, helyenként bajokat, vannak Vágyai, amelyeket fiatalos gyorsasággal szeretne kielégíteni, de nem lehet, mert nincsenek meg a feltételek. Látja azt is, hogy helyenként a szavakat nem Igazolják a tettek. Arra persze sohase gondol, hogy saját magatartása sem tökéletes, maga is ellentmondásos, a jó és negatív vonások összessége. De úgy véli, több dinamika kellene ide, s akkor gyorsabban megoldódnának a társadalmi gondok.

Ami persze a dinamizmust illeti, ez a kérdés az, ahol közös nevezőre juthatunk velük. Az ifjúságban rejlő tenniakarást — hogy úgy mondjuk — „be kell fogni” abba a szekérbe, amelyen valamennyien haladunk, hogy ebből a „szekérből” gyorsabb jármű legyen. Tettek kellenek tehát, több alkotniakarás, és tényleges alkotás, a szavak helyett. Ez persze több verejtéket kíván, akár tanulásról, akár munkáról legyen is szó.

forradalmi helyzet többféle lehet, s a forradalmi helyzetnek többféle állomása van. Mi forradalmi helyzetben vagyunk, hiszen a régi társadalmat gyökerében kifordítjuk, és újjal cseréljük fel. Ez az Igazi társadalmi forradalom. A régi világ helyén új világot teremteni. De ennek épülete - nem „terülj asztalkám” kérdése, hanem szó szerinti építés! Téglából, cementből, mésszel, tudással, képességgel, öntudattal, akarással.

Akadnak nálunk fiatalok, akik bizonyos irigységgel nézik a tv-híradóban — mondjuk — a francia fiatalokat, amint nemzetiszín trikolórt lengetve tüntetnek. Vannak, akik azt mondják: ez az igazi! De a francia fiatalság kívül áll a hatalmon, nincs szava, őket nem kérdezik meg, milyen légyen az ország jövője és jelene, merre haladjon a társadalom. A magyar fiatalság azonban része és részese a néphatalomnak; örököse, folytatója, letéteményese. A mi fiatalságunk már egy nagy történelmi lépéssel előbbre tart. Apái, nagyapái már megharcolták azt az utat és harcot, ami ma még a tőkés országok fiatalsága, munkásosztálya előtt áll. Amiért ott, ma a trikolórt lengetik. A mi feladatunk most az, hogy védjük, gyarapítsuk és építsük a nép hatalmát, az új társadalmi rendet.

A jólétet, az ország további felvirágzását, gondolkodásunk szocialista átformálását, a magasabb kultúrát, a szebb életet nem lehet „egy rohammal” elérni, hanem csak szívós, mindenapos munkával lehet kiteljesíteni. Hogy a forradalmi szó ma nem számítana? Ezt nem állítjuk! Szükség van forradalmi lelkesítésre, a szocialista gondolkodás terjesztésére, a felelősségtudat erősítésére. De ez önmagában nem elegendő. Kell a forradalmi szó is minden visszahúzó, minden gátló, maradi nézet ellen, kell a harc a közömbösséggel szemben, harc a közösségellenes jelenségeit ellen, harc az új szocialista magatartásformák győzelméért, a szocialista emberért! De nemcsak harc valami ellen, hanem egyben a harc valamiért is! Ez a valami a szocializmus! S az eh' hez vezető utat. s programot a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája jelenti.

F Politik'! meghamisító álradikalizmus és a realitással nem számoló demagógia ellen fellépni, s e politika megvalósításán nap mint nap munkálkodni — ez jelenti ma a radikalizmust, az igazi forradalmiságot.

Rácz La.-'os

Vcgy szerezik a gabonát a kisújszállási Búzakalász Tsz tábláin