Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

1973. április 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Választási nagygyűlés Tatabányán (Folytatás az 1. oldalról) pította meg a szónok —, hogy a gyakran egymásnak ellentmondó és emellett túl­részletezett rendeletek is ne­hezítik munkájukat. Állandó feladatunk — hangsúlyozta Fock Jenő — a bürokratiz­mus, a lélektelen ügyintézés elleni harc. Fock Jenő részletesen szólt a párt életszínvonal-politiká­járól. Célunk — mondotta —, hogy a gazdálkodás ered­ményességével egyidejűleg emelkedjen népünk életszín­vonala. Az idén, a márciusi béremelések figyelembevéte­lével — a fogyasztói árszín­vonal tervezett 3.6 százalé­kos emelkedése ellenére — a lakosság egy főre jutó re­áljövedelme 4,5—5 százalék­kal, az egy főre jutó reál­bér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszo­nyítva. ' Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett ár- és bérkérdésekről. A tervezett és a tavalyi­nál nagyobb mértékű életszínvonal-növekedést minden körülmények kö­zött biztosítjuk — ennek ellenére jól tu­dom — folytatta Fock Jenő —, hogy vannak kételyek ki­mondottan és kimondatlanul az árszínvonal alakulását il­letően. Nem szabad belefá­radni, hogy ezekre ismétel­ten válaszoljunk. A legmeg­győzőbb érvünk természete­sen az lesz, amikor beszá­molhatunk róla, hogy adott szavunkat betartottuk. Szélesíteni kell az árellen­őrzést, de tudni kell azt is, hogy vannak olyan okok, amelyek az árszínvonalat minden ellenőrzés ellenére növelhetik. Sok f'"'gg tőlünk, a jobb munkától, az üzemek önköltségcsökkentésétől. de látni keli azt is, hogy van­nak rajtunk kívül álló té­nyezők , is. a világpiaci árak alakulása, melyek hatását csak fékezni, csökkenteni tudjuk. Emellett mindent, amihez erőnk, adottságunk van, el kell követnünk az árstabilitás érdekében. Ezzel kapcsolatban Fock Jenő szólt arról, hogy a szo­cialista demokráciának szer­ves része az állampoleári fe­gyelem. Ezen a téren még sok tennivalónk van, mind az állam- és tanácsi appará­tusban, mind a termelésben. A kormány a maga részéről mindent megtesz a fegyelem megszilárdítása érdekében. Joggal várja el tőlünk a dolgozó nép, minden hám­ját szerető állampolgár — hangsúlyozta befejezésül a miniszterelnök —. hogy olyan közgondolkodást alakítsunk ki, amelynek alapján mindenki megér­ti, hogy csak a közérdek szolgálata segítheti elő az egyén boldogulását. A nagygyűlés a tatabányai Bányász Együttes ünnepi műsorával ért véget. Fock Jenő a mai napon is Ko­márom megyében tartózko­dik. Délelőtt fogadónapot tart Tatabányán,, a Városi Tanács épületében, délután Nagyigmándra látogat. Nagygyűlések, koszorúzások a megyében (Folytatás az 1. oldalrólj nak titkárait, Sípos Károlyt, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Sándor Lászlót, a vá­rosi pártbizottság első titká­rát és Csorna Kálmánt, a városi tanács elnökét. Turóczy Ferencné, a Szol­nok városi pártbizottság tit­kára, az ünnepség előadója beszédében méltatta 1945. április 4. történelmi jelen­tőségét hangsúlyozva, hogy „ez a nap nemcsak felsza­badulásunk, hanem egyben a magyar és a szovjet nép örök barátságának ünnepe is.” — Az emberi tisztesség legelemibb parancsát telje­sítjük, amikor kifejezzük hűségünket, megbecsülésün­ket a felszabadító és azóta is állandóan segítő Szovjet­unió iránt — mondotta, majd így folytatta beszédét: — Azt a felmérhetetlen munkát, amelyet 1945. tava­sza óta elvégeztünk, a párt vezetésével váltottuk valóra. Pártunkban együtt él, dol­gozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nem­zedéke: a veteránok, a kö­zépkorúak és az ifjabbak nagy tömege. — Ifjúságunk ismeri és magáénak vallja a szocialis­ta eszméinket, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik és hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelességét. Népünk felsza­badulási ünnepségsorozatá­hoz hagyományosan hozzá­tartozik már a Kommunista Ifjúsági Szövetség legifjabb tagjainak fogadalomtétele. Ünnep ez a nap, amikor is­mét ezerötszáz fiatal csatla­kozik városunkban a K1SZ- hez, akik kötelezettséget vál­lalnak a legnemesebb ha­gyományok ápolására, ezek gazdagítására, az alkotó, te­remtő munka új sikereinek szolgálatára. Az ünnepi beszéd után Sándor László, a városi párt- bizottság első titkára fogad­ta a fiatalok fogadalomtéte­lét, utána a KISZ-bizottság titkárai és a fogadalmat tett fiatalok megkoszorúzták a Felszabadulási Emlékművet. Az ünnepséget és egyben a forradalmi ifjúsági napo­kat Lakatos Lajos ezekkel a szavakkal zárta: — Feladataink adottak. Munkálkodjunk együtt az Ifjúság széles tömegeivel a KISZ Vili. kongresszusa ha­tározatának szellemében: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Ma­gyarországért!” Hűvös, esős időben került sor KARCAGON, április 3- án a koszorúzási ünnepsé­gekre. A városi pártbizott­ság, a városi tanács vezetői, az üzemek, termelőszövetke­zetek képviselői és az úttö­rők a temetőben és a szov­jet hősi emlékműnél helyez­ték el koszorúikat. A főtéri emlékműnél Matuz János, a városi pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. , Ugyanazon a napon volt ki­bővített, ünnepi ülése a KISZ-bizottságnak, amelyen jutalmakat osztottak ki. Az Aranykoszorús KISZ-jel- vényt egy, a KISZ KB di­csérő oklevelét három fiatal kapta meg. KISÚJSZÁLLÁSON is áp­rilis 3-án volt ünnepi meg­emlékezés felszabadulásunk 23. évfordulója alkalmából. A Déli temetőben, a szovjet hősök sírjánál 16 órakor kezdődött a koszorúzás. Ezután a szovjet hősi em­lékműnél folytatódott az ün­nepség, ahol Tóth Endre, a városi pártbizottság mun­katársa emlékezett meg az évfordulóról. Ott tartották meg a KISZ-fogadalomtételt is. Az ünnepségek után 18 órakor a művelődési házban a Móricz Zsigmond Gimná­zium, a Kossuth iskola és a Zeneiskola diákjai mutatták be műsoraikat. Április 3-án több mint hatszáz ünneplő részvételé­vel tartották meg a koszo­rúzást és az ünnepi nagy­gyűlést a szovjet emlékmű­nél KUNSZENTMÁRTÖN- BAN. A gyűlés szónoka Bar- ta László, a járási pártbizott­ság munkatársa volt. A köz­ponti ünnepség mellett az üzemekben, termelőszövet­kezetekben, iskolákban is megemlékeztek április 4-ről. TISZAFÜREDEN a teme­tőben és a szovjet emlék­műnél tartottak koszorúzási ünnepséget április 3-án, amelyen Bartók Károly, a nagyközségi pártbizottság titkára tartott beszédet. Majd 4-én délután a Köz­társaság téri emlékműnél száz új KISZ-fiatal tett ün­nepélyes fogadalmat. Este a művelődési házban nagygyű­lésre került sor, amelyen részt vett Juon Antonió Chawev, a chilei Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kül­dötte. Az előadó Hercegh Margit, a KISZ KB tagja volt. A gyűlés végén öt fi­atal kapott jutalmat és ki­tüntetést. Változatos, gazdag kollek­cióval fogadta tegnap április 5-én a Tisza Cipőgyár a ci- pőnagvkereskedelmi vállala­tok képviselőit a művelődési központban. 1973. II félévi börzéjét tartják a cipőgyár szakemberei, a cipőbemuta­tó még ma is tart. 230 modellt mutat be a Tisza Cipőgyár a két nap alatt. Űj. eddig még nem gyártott termék sikeréről számolhatunk be már az el­ső nap után: a gvőri erabo- tán TS és a házilag gvártott poliuretán termékek felhasz­nálásával modem, magasí­tott talnú pacápell csizmát terveztek a martfűiek, mely vetekszik a nvugat-európai hasonló termékkel. Ára kö­zépár: 520 forint. JÁSZBERÉNYBEN koszo­rúzási ünnepségen emlékez­tek meg április 4-én déle­lőtt hazánk felszabadulásá­nak 28. évfordulójáról. A főtéri szovjet hősi emlékmű­nél — ahol a hűvösre for­dult szeles idő ellenére is több mint ezren gyűltek össze — dr. Palla Etelka, a városi párt végrehajtó bi­zottságának tagja, a járási bíróság elnöke tartott ünne­pi megemlékezést. Beszédé­ben ismertette, milyen táv­latok nyíltak 28 esztendővel ezelőtt az ország, ezen be­lül Jászberény számára. Az ünnepi beszéd után az állami és társadalmi szer­vek, valamint az oktatási intézmények képviselői meg­koszorúzták a felszabadulási emlékművet, majd több szá­zan a szovjet hősök temető­jébe vonultak, ahol elhelyez­ték a kegyelet virágait. Szovjet vendégek is részt vettek a MEZŐTÚRI ünnep­ségen, amely 4-én délelőtt 9 órakor kezdődött a Kos­suth téri szovjet emlékmű­nél. Az ünnepi megemléke­zést Papp János, a városi pártbizottság munkatársa tartotta. A két temetőben szintén elhelyezték a meg­emlékezés virágait. TÖRÖKSZENTMIKLŐSON április 4-én, délelőtt 9 óra­kor kezdődött az ünnepség a szovjet emlékműnél, ahol Mász Imre, a városi párt- bizottság PTO osztályának vezetője emlékezett meg a jelentős évfordulóról. A vá­rosi KISZ-bizottság és az úttörőelnökség a temetőben a tanulók részvételével ren­dezett ünnepséget. A szovjet emlékműnél és a temetőben rendeztek ko­szorúzás! ünnepséget április 2-án TŰRKEVÉN. A koszo­rúzás után a városi tanács nagytermében mintegy száz­ötven részvevő jelenlétében politikai gyűlésen méltatták április 4. történelmi jelentő­ségét. Ugyancsak hasonló érdek­lődést váltott ki az új, fiata­lok számára elképzelt posz­tócipő. mely nagyon sok színben készült, modern, ra­gasztott gumitalppal, mind­össze 8o forintos árban. A legújabb eljárással készült, préselt férfi és női ‘'élcipők is megfelelnek a legújabb nyugat-európai divatirány­zatnak. A gyár 150 ezer pár gyártására fogadott el meg­rendelést, áruk: 160 forint. A Tisza Cipőgyár vezetői az első nap után elmondták hogy becslésük szerint 1 680 ezer pár bőr és 1 millió pár tornacipő gyártására lesz le­hetőség és igény a II. félév­ben. r-* szűcs —; Kereskedelmi börze Martfűn Csak elinduítak az úton A statisztika szerint Szolnok megyében az összes női kgreső száma mintegy hatvankilencezer, közülük szellemi munkakörben több mint huszonnégyezren dolgoznak. Az irodai, számviteli alkalmazottak közül tizenkétezer a nő. Vannak kifejezetten „elnőiesedett” munkahelyek: például a pénzintézetek. Milyenek a bankokban, az Állami Bizto­sítónál a dolgozó lányok, asszonyok munkakörülményei? Hányán töltenek be közülük vezető beosztást? Milyen ezeken a munkahelyeken a nőkről való szociális és egyéb gondoskodás ? Erről beszélgetünk Szenes Ottónéval. a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkárával és dr. Dobos Itsvánnal, az Állami Biz­tosító megyei igazgatójával. SZENES OTTÓNÉ: — Mi­vel nagyon régóta dolgozom ebben a beosztásban, össze tudom hasonlítani, milyen volt a helyzet a közelmúlt­ban is, és milyen most nap­jainkban. A párt nőpolitikái határozata jelentős változást hozott. E szakmákban több­ségében nők dolgoznak, 76.4 százalékban, csak éppen ál­talában az alacsonyabb mun­kakörökben. Példának emlí­tem, hogy az OTP-nél a dol­gozók 81 százaléka nő, ugyanakkor a középvezetők­nek csak 54 százaléka lány, asszony. Az Állami Biztosí­tónál a nők aránya 62 szá­zalék. — ez körülbelül száz­negyvenes létszám —, de ve­zető munkakörben körülbe­lül csak tízen vannak. A nő­politikái határozat megjele­nése óta tudatos törekvés tapasztalható a pénzintéze­tekben a határozat végrehaj­tására, de el kell ismernem, hogy a nők ma is hátrányo­sabb helyzetben vannak. Ke­vesebb közöttük a vezető be- osztásü, mert kisebb szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. S többségének alacsony a szakmai felkészültségi színvonala is. Ezen feltétle­nül változtatni kellene. Saj­nos a továbbképzésükre^ ne­hezen található megoldás, és ha van is. az csak újabb ter­heket ró az asszonyokra. ŰJSÁGlRÖ: — És a bére­zésük? SZENES OTTÓNÉ: — Ko­rábban nem az volt, hogy a nők kaptak alacsonyabb fi­zetést, hanem a munkakö­rökkel járt, amelyeket be­töltötték és jár még ma is alacsonyabb bér. A pénzin­tézetekben alkalmazható új Dr. Dobos István: „Szüksé­günk van tehetséges, fiatal szakemberekre”. bértételekre vonatkozó pénz­ügyminiszteri szabályozás még nem készült el. Az át­lagbér e területen jelenleg 2254 forint, ehhez jön még a korpótlék és az esetenkénti jutalom. Ezen belül a férfi­ak átlagbére 2531, a nőké 2168 forint. Tehát alacso­nyabb a már említett okok miatt, de azt kijelenthetem, hogy mindenki a besorolásá­nak megfelelő bért kapja. DOBOS ISTVÁN: — Ma még vannak nők, akik éppen azért, mert a család ellátása elsősorban rájuk hárul, mm szívesen vállalnak vezető be­osztást. Vannak nálunk is nők. akik agronómusi vég­zettséggel adminisztrátorként dolgoznak. Nem vállalkoznak kárbecslőnek, pedig az job­ban fizetett beosztás. Üzlet­szerzőink közül is mindösz- sze nyolc—tíz a nő. Nos, en­nek következménye is. hogy bár 1971-ben 2,4, tavaly 2,7 Szenes Ottóné: „E szakmák­ban többségében nők dol­goznak”. százalékos bérfejlesztést tudtunk adni, a nők átlag­bére 1700 forint körül van, míg a szakértőké, üzletszer­zőké meghaladja a 3200 fo­rintot. SZENES OTTÓNÉ: — Van más probléma is. Előfordul, hogy egyesek, különösen a fiatalok, akik a bankokban dolgozva pénzügyi szakképe­sítést szereztek, elmennek vállalatokhoz dolgozni, mi­vel ott magasabb bért kap­nak. Ezt a többletet a pénz­intézetek az évi egyszeri ju­talmazással nem tudják el­lensúlyozni. ÚJSÁGÍRÓ: — Tudomá­som szerint nemcsak a bé­rekben vannak különbségek vállalatok és pénzintézetek között az előbbiek javára, hanem a munkakörülmé­nyekben is. SZENES OTTÓNÉ: —Saj­nos ez így van. A pénzinté­zetek közül legjobbak a munkakörülmények a Ma­gyar Nemzeti Banknál. A hiányok pótlására legtöbbet két év alatt az Állami Biz­tosítónál tettek. A legrosz- szabb helyzet az OTP-nél van. Óriási a zsúfoltság ez utóbbi két munkahelyen. Épületátalakítással igyekez­tek javítani a helyzetükön, de ez egyik intézet központ­jában sem jelent végleges megoldást. DOBOS ISTVÁN: — A rossz elhelyezések megszün­tetésére új irodákat építet­tünk egyenként 1—1,5 millió forint költséggel Jászberény­ben. Karcagon, Kunszent- mártonban. Űj helyre köl­tözött a szolnoki városi-járá­si fiókunk. Most Mezőtúron, Tiszafüreden szeretnénk megfelelő fiókot létesíteni. SZENES OTTÓNÉ: — Nagyra értékelhető az is, hogy jelentős összegért szá­moló- és kiskönyvelőgépeket vásároltak, amelyek meg­könnyítik és meggyorsítják az irodai munkát. Tehát ke­vesebbet kell túlórázni, ami gyermekes anya számára nem másodrendű. DOBOS ISTVÁN: — Sike­rült szinte minden fiókunk­nak hűtőszekrényt adni, hogy a reggel megvásárolt élelmi­szer ne romoljon el. mire nődolgozóink hazaérnek. Több helyen, tekintettel ar­ra, hogy nálunk sehol nincs üzemi étkezés, teakonyhákat alakítottunk ki, ahol délben megmelegíthetik, elfogyaszt­hatják az otthonról maguk­kal hozott ételt. Tudomásom szerint az MNB-nél és az OTP-nél is történtek hason­ló intézkedések. ÚJSÁGÍRÓ: — Ügy gon­dolom, a különböző munka­helyek között meglévő bér- különbségeket részben úgy is lehet ellensúlyozni, ha jobb munkakörülményeket terem­tünk a dolgozók számára, és ha törődünk erkölcsi meg­becsülésükkel is. ” SZENES OTTÓNÉ: — így van, és hogy ennek tudatá­ban vannak a pénzintézetek vezetői, bizonyítja: a szak­mai elismerések mellett ‘az MNB-nél harminchatan, az OTP-nél huszonötén, az ÄB- nál tizenhármán kaptak ed­dig, köztük nő>k kormányki­tüntetést. Tulajdonképpen szakszervezetünk kezdemé­nyezésére most már az OTP után az ÁB-nál is megszer­vezhető a szocialista brigád­mozgalom, tehát a munka­versenyről szóló kormány- és SZOT-határozatot kiter­jesztették a két intézmény­re is. így már az idén az éves munkaértekezleten le­hetőségük van Kiváló Dol­gozó jelvény adományozásá­ra. Ezzel régi kívánság tel­jesült. Nekem nagyon tet­szik az ÁB törzsgárda-sza- bályzata. Korábban csupán a korpótlékkal ismerték el az intézményhez való hűséget. Most 10 évi munkaviszony után 1500, 15 év után 2000 és 20 év után 2500 forint ju­talmat adnak. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy az egyetemről a biztosítóhoz ke­rülő fiataloknak 4 évet be­számítanak a törzsgárdatag- ságba. DOBOS ISTVÁN: — Hi­szen ez érdekünk. Szüksé­günk van tehetséges, fiatal szakemberekre, mert a mi feladataink is állandóan nő­nek. Jelenleg ötvenöt törzs­igárda tagunk van, akiknek tavaly csaknem 92 ezer fo­rintot fizettünk ki jutalom­ként. ÚJSÁGÍRÓ: — A pénzin­tézetekben milyen szociális juttatásokban tudják részesí­teni dolgozóikat, amelyekkel végső soron a munkahelyhez való ragaszkodás érzését erő­síthetik? DOBOS ISTVÁN: — Ed­dig hat dolgozónk kapott fő- igazgatóságunktól 710 ezer forint kölcsönt lakásépítési célra. SZENES OTTÓNÉ: — A gyermekgondozási szabadsá­gon lévő nők évenként meg­kapják az egyszeri segélyt, és béremelésben is részesül­nek. Rendszeresek az üdül­tetések, a jutalomszabadsá­gok. Sajnos, van gond is: ezek a központilag irányí­tott intézmények nem kap­nak pénzt arra, hogy hozzá­járuljanak bölcsődék, óvodák bővítéséhez, építéséhez, hogy dolgozóik gyermekeit elhe­lyezhessék. Ezt a pénzt ugyanis Budapesten használ­ják fel. Növelni kellene a megyei igazgatóságok jutta­tási alapjait is, hogy az er­kölcsi elismerések mellé pénzjutalmat is tudjanak adni. t A nőpolitikái határozat megjelenése óta a pénzintéze­tekben is nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozó nőkre, ám e rövid beszélgetésből is kiderült: csak elindultak az úton, amelyen ha végig akarnak menni, még sok feladatot kell megoldaniok. . MSB Varga Viktória

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents