Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. április 29. Ermelléki barangolás ADYFALVA '73 „Ankét a mobilizmusról..(?!) Nyitott tenyér a síkság, szélén a kéz tompora, a hegyek. Elhagyott pléh-krisz- tusok, önmagukat eltemetett temetők között megyek. A nehéz szikesek hantjain még a traktorok is bukdácsolnak. Október óta csak egyszer esett az eső. A birkák már kiszáradó füveket rágcsálnak, gyermekláncfű virága sárgállik mindenfelé. A hegyek zöldes-kék harmóniájával Renoir-i képet»ad a látóhatár. A falu alatt liget, Bence, a „szelíd, széles domb, $ méla lanka”. A Bencében az Ér, a partján Léda őszi kikerics csokrának virágai. Az Ér egy csepp. Folyó, vagy csak patakocska? Sorsa a felhőktől függ. A világ legparányibb vize, amely eljutott az Óceánba, a halhatatlanságba. „Valaki az Értől indult el.. Ady keresőbe mentem a régi Szilágyságba, az Ér partjára. Könnyű dolgom volt. A szülőfalu, Érmindszent tor. nyai ugyan a dűlőutak mesz- szeségébe vesznek, de a forradalmár költő életműve jó iránytű. Mindenki tudta, a maga nyelvén, a saját gondolataival, hogy kit keresek és miért. Az öregebbek még Mindszentnek emlitik a faluját. de a fiatalok már Adyfalvát mondtak. Mindszent neve hivatalosan: Ady Endre. A magyar nyelvhasználat szerint Adyfalva. Ady 1904-ben még ilyennek látta: Ahol az Ér kanyarog, az a hely volt a legbékésebb. Ez a kisvizű, sá- sos, csöndes Ér szoktatta talán az embereket a bizodal- mas várakozásra. Ez a kék- nefelejcses partú Ér, amelynek valamikor rohanó vize volt. Az Ér partján néhány éve termálkutatkat fúrtak. Mesz- szi földön híres gyógyvíz zubog elő a föld mélyéből. A környék kedvenc fürdőhelye, még látogatottabb lenne, ha volnának hozzá utak. A falu gulyajárásnyira az Értől, ma is csöndes. Képtelenebb, csöndesebb, mint valaha is. Ez a táj az any- nyit elsiratott régi ugar jelképe, a hajdani „sanyarú kis falu", ahol sovány, éhes kunyhólakók éltek, silány, foltos ruhájú emberek, kiéhezett araiak. így írt szülőfalujáról a költő. Siratta Pesten, Párizsban ... A szülőfalu emlékezetében hogyan él Ady Endre? A falunak hivatalosan nincsenek utcanevei, csak házszámok vannak. De az itteniek a szülőház dűlősorát Ady utcájának hívják. A szülőház nádfedeles, egy szoba-konyhás, pitvaros, mestergerendás, mázolt földes házacska. A mai fogalmak szerint kunyhó. Amilyen Pe^ tőfié Kiskőrösön, amilyen Móricz Zsigmondé Tiszacsé- csén. Ugyanolyan ez is, Ady Endre szülőháza is. A kapu mellett vén eperfa. Mellette, az „Ides” kertjében, roggyant gémeskút. A ház előtt három szilvafa, — talán néhai Diósadi Ady Lőrinc hétszilvafás nemességét őrzik. A ház homlokzatán, a két parányi ablak között dombormű: a környező világ keservét fájlaló és vállaló Ady, akinél a bánat és a forradalmi harc nemzetközi volt. A bejárattól balra kétnyelvű márvány felirat: „Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot, Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nemmagyarok?” A márvány táblát a költő születésének 80. évfordulóján avatta Nagybánya Tartomány Néptanácsa. AzAdy- dombormű Szini-Sebők Zoltán nagyváradi szobrászművész alkotása. A szentély, ahol a forradalmár költő született — merjek-e ide belépni? — kicsinyke parasztszoba, barna ágy, fakult takaróval, sublót, kanapé, öntöttvas kályha. Ez volt az első kályha a faluban. Ennek melege védte a világra sikoltó zsenit. Ebben az alacsony, sötét kis szobában tipegett, ettől a parányi tölgyfaasztaltól küldözgette első verseskötete megjelenéséhez az előfizetési íveket ismerőseinek 1898 júliusában. Ide hozta a posta pár hónappal később a „színvalló levelet”, amelyet anyjának, az „Idesnek” írt: „Én teljesen az irodalomnak szentelem az életemet. Talán majd halálos ágyamon meg fogom ezt bánni, de addig nem, mert én akartam, hogy így legyen — komolyan és megfontoltan.” A parányi konyhában kincset érő múzeum. Itt van Csinszka jegykendője is. Mellette az örökszép „Csinszka vers”, az érett férfikor n*agy vallomása: az Úrizem a szemed kézirata. A szülőházzal szemben az 1908-ban épült „Ady kúria". Nem nagyobb bizony ez sem környező, nagyobbacska parasztházaknál. Ezen is kétnyelvű emléktábla: „A régi magyar balvégzetnek halhatatlan énekese, Ady Endre, lakott ebben a házban”. Dátum: 1924. július 21. Ekkor leplezték le az emléktáblát. A déli szoba a költőé. Ez is eredeti állapotában. Az íróasztal az ablak alatt. Mellőle a református templomra látni. A világháború kitörésének éjszakáján itt töprengett a költő, ez a templomtorony indította a gondolatsort: „Tán holnap már vérrel meszelten / Fog csillogni istenes őrünk f A torony.. ” Az íróasztalon a két nagy szerelem emléke, Léda és Csinszka fotója és a szülőtájról írott versek kéziratai, másolatai. Ebben a szobában a bűvös háromszög — Budapest — Párizs — Érmind- szent — egyik csúcsa. Az érmellék nyomora a forradalomra indító gondolatok egész sorát szülte. Ez volt a vad mező, a csalános szikföld, a sívó homok mocsárral. láppal, ingovánnyal — ez a táj a legtöbbet látott része volt a halálszagú, bús rónának. Itt született a félelmetesen szép, halálszelű vers, a Közel a temetőhöz is. „Jaj, a temető közeleg.” Az ágy mellett, az éjjeli szekrényen egy dobozka, az „Ides” kezeírásával: „Egy kis föld, Bandink sírjáról.” Békésebb a falu élete, mint valaha is. A forradal- már-géniusz szellemében él együtt román és magyar. A patrióták közösen keseregnek: elfogy lassan a nép. A kávása termelőszövetkezet ugyan jó megélhetést biztosít, de a fiatalokat mégis elviszi a város. Nagykároly, Zilah, Várad. Az osztatlan, iskolában már csak tizenhat első- negyedik osztályos kisdiákot tanít Fecser János tanító. Ö is büszke Adyra, a régi iskola tanítványára, és azokra, akiket már ő tanított az ABC-re. Egy orvos és három tanár, innen Érmindszentről, erre is büszke vagyok, mondja, hiszen az isten ‘‘háta mögött vagyunk. Csakhát az a baj, kesergi, hogy a négy osztály elvégzése után bemennek tanulni a gyerekek a városba, — és többet sose jönnek vissza. Elviszi őket a technika. Márcsak kétszáznegyvenegy család él a faluban. Ez a baj. A hegyek fölött erős gomolyfelhők, de a Szilágyságot füröszti a Nap. Ahitat végigmenni a falun, az Ady énekelte kis házak között A betonjárdák már készek, de az utcák még libalegelők. A villany csak tavaly érkezett meg a faluba, de azóta megsokasodtak a tv-an termák. Új házak már nemigen épülnek, de azért már nem kis sanyarú falu Adyfalva. A sovány, éhes, kunyhólakók világa messzi kép, távolabbi, mint a hegyek kéklő derengése. Ez látszik mindenkin, mindenen. Idilli még ma is a falu. Húsvét van. A templom előtt feketébe öltözött öregek tré- cselnek. Közöttük találom az egykori szép lányt, Kovács Katicát, az „Ides” mindeneslányát, a 74 éves idősb. Szabó Bélánét. Ady Endre neki ma is Bandi bácsi. így szokta meg. így emlegeti. 1917- ben találkozott vele utoljára. Ahogy visszagondolok, kutat az emlékei között, ősz haját simogatva, Bandi bácsi egy pillanatra sem mozdult az „Ides” mellől. Ha „Ides” a konyhába ment, utána ment. Ekkor volt utoljára Mindszenten. De az Ides- sel még találkozott Pesten ... A Szabó-család a Néptanács megbízásából a helyi Ady-hagyaték gondozója. Ifjú Szabó Béláné nyitja, zárja a nádfedeles szülőházat és a kúriát. Ö gondozza az „Ides” kertjét is. Ott vannak azok a mindig megújuló muskátlik is. amiket Csinszka Adyval küldött Csúcsáról az „Idesnek”. Az Ady-porta sarkán égig növő fenyő. Messziről látni, messzire látszik, messzire néz. Akárcsak a falu forradalmár fia látott... Tiszai Lajos Május elseje a rádióban Kellemes szórakozást ígér a rádió az ünnepekre. Hétfőn a Kossuth-adón a reggeli órákban jelentkezik Sediánszky János „Irodalmi kávéház” című riportösszeállítása. A délelőtti órákban hallhatjuk Ferencsik János Haydn és Bartók-művekből összeállított koncertjét. Nemeslaki Tivadar, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára 17.45 órakor mondja el ünnepi beszédét, ugyancsak a Kossuth-adón. Az esti órákban sugározzák Leoncavallo Bajazzók című operáját. Május elsején a Kossuth- adón a reggeli órákban hangzik el Fésűs Éva „Mackó gitárral” című mesejátéka. Benjamin László, Fodor József, Illyés Gyula, Kassák Lajos. Nagy László és Váci Mihály versei a májust köszöntik. Ezután a VIT új dalaiból nyújtanak át egy csokrot a szerkesztők. Néhány perccel 10 óra előtt kezdődik meg a május elsejei felvonulás közvetítése, délután kiváló művészek tolmácsolásában Szerelem 1946. címmel Tersánszky Józsi Jenő írásaiból válogatott összeállítást mutatnak be. Szilágyi György programja Egy csokor macera címmel kerül a hallgatók elé. A Petőfi-adón reggel májusi dalok csendülnek fel. Az esti órákban a moszkvai Akadémiai Nagyszínház művészeinek előadásában élvezhetjük Csajkovszkij a Pikk dáma című operáját. KatoDafesztivál Egerben Eger újabb országos rendezvénynek nyújt otthont: május 3-tól 6-ig a városban rendezik meg a Magyar Néphadsereg keretében működő színjátszó csoportok és irodalmi színpadok országos fesztiválját. A négynapos rendezvényen a honvédség legjobb színjátszói lépnek fel, és szakmai tanácskozásra is sor kerül a művészeti vezetők és a csoportok vezetői részvételével. Ajkán Fekete István emlékszoba Ajkán, a művelődési központban Fekete István hagyatékából emlékszobát rendeznek be. Az író 1928. és 1941. között élt Ajkán, s első műveit ott alkotta. A művelődési ház honismereti köre évek óta _ gyűjti a természetet szerető író emléktárgyait. A gyűjtőmunka eredményeként a város tulajdonába került több fényképe és levél mellett — a „Bogáncs” forgató- könyve és a Koppányi aga testamentuma című regény kézirata. Az emlékszobában helyezik majd el Ajkán készült íróasztalát, karosszékét és vadászfelszerelését is. Az író hagyatékát őrző emlékszobát, a tervek szerint, még ebben az évben megnyitják. Talpasház t alpaskamrával Baranya népi építészetének mintegy negyven legértékesebb emlékét védettség alá helyezték, hogy ily módon megőrizzék az utókor számára a hajdani tehetséges falusi építőmesterek szép alkotásait. A számba vett népi építészeti em- k lékek közül elsőként a nagydobszai fő utcán álló úgynevezett Talpasházat és a hozzátartozó Talpaskamrát vásárolta meg az állam. A Dráva vidékén valaha elterjedt építkezési módnak ritka emléke ez a ház, amely — a mestergerendába vésett évszám szerint — 1875-ben készült. A tornácos, oszlopos épületet eredeti alakjában állíttatja helyre a tanács, és falai között állandó néprajzi kiállítást rendeznek be. Egyik vidéki lapunkban megjelent tájékoztatásból idéztük a címben olvasható nyelvi formákat. Nem az ankét szó ellen van kifogásunk, bár a magyar értekezlet és összejövetel szóalakok is ugyanazt jelentik, hanem a mobilizmus használata nem tetszik. Valójában azt se tudjuk, milyen használati értékben élt vele a cikk írója, illetőleg az ankét vitavezetője. A tájékoztatás elrettentő példatárát szolgáltatja a fontoskodó, a feleslegesen elhivatalosított, el- szakszerűsített nyelvnek. Nem tudjuk, kinek a rovására írhatjuk az alábbi nya- katekert nyelvi formákat, az ankét vitaindító előadójának vagy az ankétről tájékoztató újságírónak. Az idézett hibák igen alkalmasak arra. hogy ne értsük meg a lényeget, és arról se kapjunk tájékoztatást, milyen szándék fogalmazta meg az alábbi nyelvi képleteket: „Az életszínvonal emelkedésével együtt jár a mobilizmus”. Egyszerűbben, érthetően: Megszaporodott az autók száma. Ezt a gondolatot és tényt is így fogalmazták meg feleslegesen hivataloskodva: „Az autók nagy tömegű belépése (?) társadalompolitikai rangra emeli ezt a problémát”. Egyáltalában nem gazdaságos ez a nyelvi formálás: több a szó, mint a mondanivaló. Nemcsak meghökken az olvasó, hanem értetlenül áll, amikor ezt a mondatot olvassa: „Az öt éves közlekedéspolitikai koncepció az első olyan program, amely teljes ágazatot fog át”. IdegA Munka Ünnepe tiszteletére Juhász Gyula (1883—1937) ..A munka" című verséből idézünk: Én öt dicsérem csak. az élet anyját”, folytatása a vízszintes 1. s a függőleges 16 számú sorokban. Vízszintes: 13. Emelkedett tyan- aú lírai költemény. 14. Olvadt vulkáni kőzet. 15 ..Hass ........ eyar apíts: s a .haza fényre derül” (Kölcsey: Huszt). 16. A Forsyte... 18. Azonban. 19. Férfinév. 20. Ki- ejtett betű. 21 Japán pénz. 23. Hígítás része! 25. Mesealak. 26. Szavak ielentését módosítja 27. Igeképző. 29. Budapesti pályaudvar. 32 Tulaidonuk. népiesen. 34. Tagadás! 36. Elbeszélő. 38. Tragédiáiéról Bessenyei György írt drámát 39. Távirányítású kisautó. 41. Papagái név. 43. Egymást követő betűk az ábécében. 44. Határhegysés a szu-ban. 46. Drága bunda. 48 Mozi közepe! 50 Egyenlő. 52. Bal. 54. A Nyu- eatJ-Morava mellékfolyója Jugoszláviában. 57. Épületszint. 59. ...Roy. W. Scott reaénve. 60. Vízben közlekedik. 62. Figurák. 64. Rag. -re pária. 65. Részben rámenős! 68. Atmoszféra röv. 68. Római 499. 69 ......választás Magyarországon”. Mikszáth reké- nve. 71. Gallium veeviele. 72. Egyetemi tantárgy. 73. Okigén és Jód vegyiele 75. Dunamenti község 77. Ennek kérdése a fogyás. 79. Orosz férfinév. 81. Két szom- sz,v! be+ű kíeitve. FiieraiAees: 1. TTnoek out. 2. Regényét Gárdonyi írta meg. 3. A Kiskunhalom írója italra». 4. megterhelést jelent az olvasó számára a közlés folytatása is: „A gépjárműforgalom járulékos területe, az autózás infrastruktúrája (?) igényli az állandó társadalmi figyelmet. A társadalom serkentő hatása jól szolgálja az infrastruktúra fejlődését.” Megvalljuk őszintén, nem értjük, mit jelentenek ezek a mondatok. A nemértés azt is eredményezi, hogy semmi befolyásoló értéke nincs az idézett mondatoknak. De még nincs vége meglepetésünknek és bosszúságunknak. A szóban- forgó ankétről írott tájékoztatás végén még ez a mondat is olvasható: „A heterogén (?), laza összetételű, de komplex üzemben, a közlekedésben egységes szemléletnek kell érvényesülnie.” (?) Ebben a vizenyős megfogalmazásban cél nélkül úszkálnak a heterogén, a komplex idegen szavak, de arról sem győzött meg bennünket e mondat megfogalmazója, hogy miért van egyáltalában szükség az idézett mondatra. A nevetségesség határát is súroló nyelvi formák még arra figyelmeztetnek, hogy ma még büntetlenül lehet a lényeget ellényegteleníteni, az értelmes közlést elértel- metleníteni. De az olvasó türelme se végtelen, egyszer talán az ilyen közlemények „hatására” fellázadnak, s követelni fogják az egyértelmű, az érthető fogalmazást is. Egymást K-övetö betűk az ábécében. 5. Vízinövény. 6. A fizika ismert prtesszora (József). 7. Alig van! 8. A „Dóra ielenti” című könyv szerzőié. 9. Elhagyó. 10. Kén. kálium és nitrogén vegyi ele. 11. Középen szól! 12. Az egyik sark. 17. AEK. 22. Erdélyi főnjellegű szél. 24. Dönt. 26. Divatjamúlt. 28. Sválci mondahős. 30. Szatirikus. realista francia író (1668—1747). 31 N51 név — becézve. 33. Majdnem vág! 35. ME. 37. Nyolcvan éven felüliek. 40. Tehénhang. 42 Okmányok. 45. Indiánok háziállata Dél-Amerikában. 47 Római 150. 48. Már regen leszüretelt szőlő leve 49. ...in Hungary. 51. Találja. 53. Európai nép. 55. Az afrikai Mali fővárosa. 56. Sír. 58. Európa legnagyobb 'tava. 01. A Szovjetunióban élő nép. 63. Tévé sugározza. 67. Dunántúli városunk. 70. A Ludas Matyi főszerkesztőié. 72. SRT 74. Kellemesen. 76. Duna színe — a keringőben. 78. Arzén vegyiele. 79. Izomkötő. 80 Görög betű. Beküldendő; a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorok megfeitése. május 4-ia. Múltheti rejtvényünk helyes megfeitése: Aki mindenkinek barátja. mindenkinek boiondia. — Könyvet nyert: Gál István, Kenderes. — (A könyvet poétán küldtük el.) SZOLNOK MEGYEI NEPT AI* REJTVFn V« zcxVÉNYÉ 1973. május 1. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY „A béke ő, a haladás, igazsátr...” / 2 3 T/ 9 € _TT la 9 // /z. p /3 w 1 r w i 16 sr w * mán Í22 pr 2Jr ■ r i 2?- sr 3o 3/ ggmjz »j 3* 35 jgjglíto 37 |Upé 39 1 r ip 43 ■ 4* rn-m 47 ■gjp 1 53 S*t 55 H 5? SS I r 60 6/ «3 mr mS IS® Ige« M i 71 mr.. _ Mg 73 » mr 76 r? 1 fe ' Sí79 1 r ni —» A
