Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

- 1973. íprllis ft, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP fr ■ - . . .? Választottunk — szavaztunk Vasárnap reggel 6 órakor szerte az ország­ban, így megyénkben is, megnyíltak a szavazó­helyiségek, megkezdődött hazánk fontos bel­politikai eseménye, a tanácsválasztás. A fel- szabadulás óta most tizenegyedszer járult ur­nák elé a városok és a falvak népe. 1954 óta azonban először került sor „elkülönítetten” tanácstagok választására. Szolnok megyében 486 szavazóhelyiségben 316 ezer választópolgár élt állampolgári jogával. A választás mindenütt zavartalanul, a de­mokratizmus jegyében zajlott le. Munkatársaink, tudósítóink több helyre ellátogattak, s az alábbiakban számolnak be a nap eseményeiről. Munka előtt A Tiszamenti Vegyiművek lakótelepének választói a gyár művelődési házában szavaztak. Ez a terület al­kotta Szolnok 95-ös válasz­tókerületét. A szavazatszedő bizottság fél hat után előkészítette az urnát, s már hat óra előtt — Takarítónő vágyóit. Hosszú beszélgetésre nem volt ideje, várta a munka. — Egy kicsit már így is késésben vagyok, mivel rend­szerint fél hatkor kezdek dolgozni. — Hányán szavaznak még a családból? szavazhattak a választópol­gárok. Az első szavazólapot Ma­kai Andrásné kapta 5 óra 46 perckor, ő volt a kerület leg­frissebb választója. — Munkába megyek — mondta —, azért jöttemilyen korán. — Mi a foglalkozása? Korán keltek a tanyákon Még alig virradt, amikor Kardos József, a túrke vei Táncsics Termelőszövetkezet 1. számú üzemegységének vezetője útrakelt. Egy tanyai választókerületben a szava­zatszedő bizotság elnöke volt. Tíz órakor már a vá­rosi tanácsnál találkoztam vele. Örömmel újságolta, hogy most már ő is mehet szavazni, befejezte a mun­kát. — 1960. óta élek a város­ban és eddig még minden választáskor dolgoztam. Is­merem ezt a munkát. Egy percre elgondolkodott Megitta a feketekávéját és folytatta: — A Kisújszállási út 20. szám alatt lakom, az AFIT tőszomszédságában. A mi kerületünknek nagyon sokat segítettek már a tanácstag­jaink. Nem volt rendes jár­da, a vízzel is problémák voltak. Ezeket a gondokat megoldották. A tanácstagje­löltünk ismét Hegyi Antal, az AFIT párttitkára. Szíve­sen szavazok rá, hiszen na­gyon rendesen végzi a mun­káját. Sokat beszélget a környék lakóival és ha va­lami gondjuk van igyekszik azt minél előbb megoldani. — A férjem, meg a két fiam. Az egyik tizenkilenc, a másik huszonegy éves. Ók majd később jönnek. Elmosolyodik. — Most még kevesen jö­vünk. de néhány év múlva... — Hány gyerek van? — Hét. A legkisebb tizen­egy éves. Katonák között Pattogó induló hangjaira ébredtek vasárnap reggel a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola hallgatói és katonafiataliai. A választás reggelén összehívott rövid rendezvényekre különös gonddal készültek a KISZ- alapszervezetek. Ünnepélye­sen köszöntötték az első választókat, átadták nekik a KISZ KB és a Hazafias Népfront emléklapját, majd vidáman, fegyelmezetten, csoportokban indultak a fel­díszített szavazóhelyisé­gekbe. A város különböző pont­jairól már kora reggel kü­lön autóbuszok szállították a főiskola szavazóhelyisé­geibe a hivatásos katonákat és a polgári dolgozókat hogy együtt szavazzanak a szolgálati idejüket töltő fia­talokkal és a hivatásos ka­tonai pályára készülő hall­gatókkal. Pál István hallgató elő­ször szavazott. — Ügy érzem — mondja ■—, hogy ez számunkra a közélet iskolája, a politikai érettség egyik próbája. Ez­zel állampolgári jogokat, le­hetőségeket és felelősséget kaptunk. Beleszólhatunk már a közügyek intézésé­be is. Jó hangulatban A szeszélyes áprilisi idő­járás mintha csak próba elé akarta volna állítani a tanácstagi választás részt­vevőit, olvan vigasztalanul esett az eső, és fújt a meg­megújuló szél Tiszafüreden. Mégis már hat óra előtt gvülekező embereket lehe­tett látni a gondosan elő­készített szavazóhelyiségek előterében, s a szavazatsze­dő bizottságok előtt 14 sza­vazókörben pontosan hat órakor megkezdődhetett a választás. A kívülálló számára talán semmiben sem különbözött a mostani választás az elő­ző éviektől, de a fürediek tudták, hogy egy szempont­ból fontosabb bármelyik korábbinál. Az elkövetkező négy évre választott hatvan tanácstag Tiszafüred életé­ben talán a legjelentősebb négy évre kapott bizalmat. Ez idő alatt minden tisza­füredi választópolgár olyan fejlődést remél, amely alap­ja lehet a naevközség vá­rossá alakulásának. Nagy felelősség, és szép feladat ez, érezte ezt minden jelölt, a jelölőgyűléseken is. Már akkor látni lehetett, hogy megmozdult valami, soha korábban nem vettek még részt annyian a közös gon­dok megbeszélésében. A legnagyobb figyelemmel a 2-es, 4-es, 15-ös, 27-es és 45-ös választókerület állam­polgárainak kellett szavaz­nia, mert ők két jelölt kö­zül választottak. A lakosság nagy része már délelőtt le­szavazott A külterületek lakosait külön járművek szállították a szavazóhelyi­ségekbe, s a szavazás után haza is vitték őket. Dél­utánra csak a szolgálatban levők, a más helyről haza­térők maradtak. Az időseb­beket és betegeket Tisza­füreden is lakásokon keres­ték fel a szavazatszedő bi­zottság tagjai. A jó szerve­zésnek, az állampolgárok öntudatos, fegyelmezett ma­gatartásának köszönhető, hogy a választások minden szavazókörben rendben be­fejeződtek. Vándorurna a szülőotthonban Vakítóan fehér bútorok; ra­gyogó tisztaság mindenfelé. Az egyik szobában hárman feküdtek, három boldog kis­mama, A kunszentmártoni szülő­otthonba pontosan szoptatás­kor érkezett a 21-es választó­ban, megkezdődhetett a sza­vazás. Lénárd Jánosné, a Járási Földhivatal előadója az alig egyhetes kislányával szava­zott. Igaz Évikének még nem sok beleszólása volt a dolog­ba. Csupán egy röpke mo­kerület szavazatszedő bizott­ságának két tagja az urná­val. Miután a tizenhat cse­csemő jóllakott, és megelé­gedve szuszogott kis ágyá­Választó sollyal nyugtázta ottlétünket — Ügy terveztük a fér­jemmel, hogy együtt me­gyünk majd szavazni, de már április 7-én jnegszüle- tett kislányom, és jelölt A karcagi 15. számú vá­lasztókerület tanácstagjelölt­jére szavazott Kulcsár Pál, a Kálvin úti általános iskola igazgatója, aki maga is je­lölt. 1945 óta él Karcagon, 1950-től az Iskola igazgatója, aktív közéleti ember, ezt bi­zonyítja. hogy 23 éve, a ta­nácsok megalakulása óta minden tanácstagválasztáson elnyerte választókerületének bizalmát. 1970-ben 20 éves tanácstagi elismerő oklevelet kapott. Hosszú pályafutása alatt mindvégig az állandó bizott­ság elnöke, majd elnökhe­lyettese. Kiemelten az egész várost érintő művelődési problémákkal foglalkozott, bár körzete gondjait mindig elsődlegesnek tartotta. — A Kossuth téren lakom, körzetemben a legsürgősebb feladatnak tartom a főtér rendezését, portalanítását, parkosítását. Mint választó ezt várom tanácstagjelöltem­től — mondotta. Jelenlegi. 9. számú körze­tében — ahol ismét őt ie- lölték — a kommunális el­látás fejlesztését sürgeti, ezt szeretnék nagyon a körzet lakói, erre kell majd megol­dást találni. ( . _ ■■f— Ifj. Russől István karcagi népi iparművész leadja sza- la,. ____ vazatát A ki először választott Mezőtúron tizenötezemégy- százkilenc választót vettek fel a névjegyzékbe, akik 29 szavazókörben kereshették fel a szavazatszedő bizottsá­gokat. Fél tizenegykor léptünk be a városi tanács épületébe, ak­korra már — mint a válasz­tás; elnökségen tájékoztattak bennünket — a választók 80 százaléka leszavazott. A Dózsa. György Gimnázi­um és gépészeti szakközépis­kolában, a 6. szavazókörben a 12-es, 13-as és 18-as vá­lasztókerület Iáiról szavaztak. A 12-es választókerület sza­vazócéduláin két név is sze­repelt. Jakucs Magdolnáé és Molnár Edité. Eredményt ak­kor természetesen még nem tudhattunk. Miközben Hőgye István­nal, a szavazatszedő bizott­ság tagjával beszélgettünk. magas fiatalember, Szabó Antal lépett be a terembe. Amikor megkérdeztem tőle, hogy szavazott-e már, elmo­solyodott: — Még csak 19 éves múl­tam, most választok először. — Milyen érzés? — Hát... jó. Most már valóban felnőttnek érzem magam. — Mj a foglalkozása? — Lakatos vagyok a tég­lagyárban. — A választásokra hogyan készült fel? — A gyárban KISZ-tag- gyűlést tartottunk, amelyen az első választókkal minden, a szavazással kapcsolatos tudnivalót ismertettek. A fiatalember átveszi a szavazólapot, és egy emlék­lapot is, hiszen élete egyik nagy eseményéhez érkezett. A martfűiek gyorsak voltak Alig múlt dél. Martfű utcái mégis szinte kihaltak. Igaz. zuhog az eső. de a szavazókörök felé is csak elvétve igyekszik egy-egy ember. Már csak a szava­zatszedő bizottságot találtuk a művelődési központban, ahová 13 választókerület szavazóit várták. — Reggel öt órától jöhet­tek szavazni a választók, elsőként Czagány Lajos és felesége, járult az urnák elé — mondja Kovács László, a szavazatszedő bizottság el­nöke. — Összesen kilenc- százhatvanöt választót vet­tünk fel a névjegyzékbe, délre be is fejeződött a sza­vazás. Kilencszáznegyvenki- lencen adták le a voksukat, mindössze tizenhatan nem jöhettek el, mert jelenleg külföldön vannak. 16 óra 55: Véget ért Jászberényben Jászberényben sokan azért keresték fel korán reggel ■ a szavazóhelyiségeket, hogy ’ szavazás után munkába áll­» janak, felváltva azokat, akik az éjszakai műszak után já­rulnak majd az urnákhoz. Dr. Kovács Lajos nőgyó­gyász. az éjjel ügyeletes or­vos volt, a szülészeti osztá­lyon: — Csendes éjszakánk volt, most indulok haza. Egy ki­csit rendbeszedem magamat, — mondta borostás állát si­mogatva — azután megyek szavazni. Illik „frissen” meg­jelenni, hiszen valójában nem kisebb dologra szava­zok, mint a szakrendelés korszerűsítésére, a sebésze­ti osztály fejlesztésére, va­gyis az egészségügy várható javulására. A váltás megérkezése után b vasútállomásról egyenesen választókörzetébe indult sza­vazni Nyakas Ferenc forgal­mi szolgálattevő. Munkatár­sai — térközőrök, váltóke­zelők, raktárosok és a sze­mélypénztáros — ugyancsak az éjszakai műszak után él­tek választójogukkal. • • • A választási elnökség iro­dájában megszakítás nélkül csengett a telefon, egymást követték a friss hírek, je­lentések. — Valamennyi szavazóhelyiségben biztosí­tottak a szükséges feltételek — pontosan 6 órakor meg­kezdődött a szavazás, stb. azután „befutott” a jelen­tés: a Kossuth Tsz tanya- központjában berendezett szavazóhelyiségekben 11 óra 20 perckor befejeződött a szavazás. Negyedóra múlva újból csengett a telefon, ez­úttal a négyszállási tanya­területről — ahol a Lenin Tsz dolgozói választottak — érkezett a hír: 11 óra 45 percig mindenki, akinek ne­ve szerepelt a választók névjegyzékében, szavazott. Délután 6 óra előtt pár perccel megkérdeztük Szá­raz Jánost, a választási el­nökség vezetőjét, összegezze a nap tapasztalatait. — Elmondhatom, hogy Jászberényben ez a vasár­nap nemcsak méltó folyta­tása, hanem szép befejezése volt annak a munkának, amit az összeírás, a jelölő-, a választási gyűlések és ré­tegtalálkozók során az akti­visták a választópolgárokkal együttesen végeztek. A nap eredményeihez tartozik még, hogy 17 óra előtt 5 perccel a város valamennyi körzeté­ben befejeződtek a szavazá­sok.

Next

/
Thumbnails
Contents