Szolnok Megyei Néplap, 1973. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

1973. április 17. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Csecsemőhalandóság a tiszafüredi járásban 1972-ben tizenkilenc halott Szolnok megye éveken át igen jó eredményeket muta­tott a csecsemőhalandóság csökkentésében. Többször is elsó és második helyre került a megyék közötti összehasonlítás­ban. Jelenleg a harmadik helyen áll, s ez még mindig igen jó eredmény. A megyei összesítés azonban csak átlagot je­lez, s az átlagtól helyenként jelentősen eltérések vannak. Romlott a helyzet A tiszafüredi járásban a korábbi években tartósan 20 ezrelék körül mozgott a cse­csemőhalandóság. majd 1971- ben 28, 1972-ben pedig 30 ezrelékre növekedett. Ez a 30 ezrelék önmagában, már a megyei átlagnál rosszabb, még mindig nem feltűnően rossz arány, de maga a nö­vekedés ténye megkövetelte, hogy a szakemberek beható­an foglalkozzanak a kérdés­sel. Ezért az átlagosnál is na­gyobb jelentősége volt a Tiszafüreden a közelmúltban megrendezett egészségügyi munkaértekezletnek, amelyen a szolnoki és a karcagi kór­ház illetékes vezető orvosai, a járás sok körzeti orvosa és védőnője a csecsemőhalandó­ság alakulásáról tárgyalt. A járásban 1972-ben ti­zenkilenc csecsemő halt meg, egy részük már a karoagi, il­letve a szolnoki kórházba szállítás után. A munkaérte­kezleten részt vevő orvosok egyenként megtárgyalták a tizenkilenc esetet. A megbeszélés során kide­rült, hogy a járás területén is nagy különbségek vannak, s bár ezek részben a vélet­len következményei, bizonyos tendenciák is kirajzolódnak. Tavaly Tiszafüred-Kócs és Tornajmonostora községekben egyetlen csecsemőhalál sem fordult elő. Igen jelentős ja­vulás mutatkozott Abádsza- lókon és Kunmadarason, vi­szont Tiszaszőllösön évekig tartó jó eredmények után vá­ratlanul 80 ezrelékre növe­kedett a csecsemőhalandóság aránya. Legrosszabb a hely­zet Tiszaburán. ahol ugyan­ez az arány 90 ezrelék. Az okok keresése A számszerű eredmények ismertetése mellett természe­tesen azonnal megkezdődött az okok keresése is, a visz- szaesés okainak feltárása. A járás szakorvosi, kör­zeti orvosi és védőnői el­látottsága az utóbbi eszten­dőben nem volt megfelelő. Javulás inkább csak ebben az évben mutatkozik, s en­nek eredményei csak ké­sőbb jelentkezhetnek. A technikai fejlesztésben is van még tennivaló. Elsősorban egy hordozható inkubátor be­szerzését sürgették az orvo­sok. Várható, hogy a műszert hamarosan beszerzik, s ez is javít a jelenlegi helyzeten. Az okok között azonban felmerült a szülők felelőtlen­sége, nemtörődömsége is. Né­hány esetnél bebizonyosodott, hogy a csecsemőt meg lehe­tett volna menteni, ha a szülők lelkiismeretesebben gondozzák, illetve időben or­voshoz viszik. Sok a fegyel­mezetlen, az orvos utasításait semmibe vevő terhes nő, sőt szélsőséges esetek is előfor­dultak. például több asszony is önkényesen elhagyta a kórházat, illetve a szülőott­hont. Két olyan haláleset tör­tént a járásban, amelynek tárgyalásakor felmerült a szülők törvényes felelősségre vonásának lehetősége is. Eb­ben a kérdésben az orvosok között vita bontakozott ki. Volt, aki azt javasolta, hogy az orvos kezdeményezze a fe­lelősségre vonást, ha például a szülők annyira elhanyagol­ják gyermeküket, hogy annak állapota életveszélyesen le­romlik, mások viszont elle­nezték ezt. Az ilyen beavat­kozás megronthatja az or­vos és a lakosság egy részé­nek kapcsolatait, s ez végső soron inkább árt, mint hasz­nál. Véleményük szerint hasz­nosabb, ha utólagos felelős­ségre vonás helyett az orvo­sok és a védőnők felkutatják az ilyen helyzetben lévő cse­csemőket, s megteszik a szük­séges lépéseket állami gon­dozásba vételükhöz. A tapasztalatok szerint sok terhes nő későn jelentkezik tanácsadásra. A védőnők fel­adatai közé tartozik az ilyen asszonyok felkutatása is, hiszen sok esetben meg le­hetett volna akadályozni a tragédiát, ha a terhes nő időben orvoshoz fordul. A halálesetek többsége a koraszülött csecsemők köré­ben történt. A koraszülések és a korábbi művi vetélések közötti összefüggés nyilván­való. Az orvosok a fogam­zásgátló szerek felírásának megkönnyítésétől az abortu­szok számának csökkenését várják, s ez a koraszülések arányát is várhatóan javítani fogja. Mint ismeretes, a fo­gamzásgátló szerek felírását rövideden lehetővé teszik a körzeti és az üzemi orvosok számára is. A'em sorscsapás A munkaértekezlet részt­vevői egyetértettek abban, hogy a csecsemőhalandóság növekedését nem szabad ki­zárólag a véletlennek, vágj’ valamiféle sorscsapásnak tu­lajdonítani. s belenyugvás helyett keresni kell a javí­tás minden lehetőségét. A személyi és a tárgyi feltéte­lekben voltak, s még vannak is hiányosságok, de nem le­het mindent ezek számlájára fmi. Az általános nevelő, fel- világosító munka javítása feltétlenül szükséges, de a közvetlen megelőzésben is van tennivaló. A védőnők­nek rendszeresebben kell lá­togatniuk a veszélyeztetett csecsemőket, még olyan eset­ben is, ha az elmaradott szü­lőír ezt nem veszik jó né­ven, vagy éppen akadályozni próbálják. Az orvosok mun­kájában a terhes-tanácsadás színvonalának javítását emlí­tették fontos követelmény­ként. A formális, „bürokra­tikus” tanácsadást ugyanis az asszonyok feleslegesnek tart­ják, elhanyagolják, s ennék nyomán általában csökken bizalmuk az egészségügyi dol­gozók munkája iránt. B. A. 27 ezer érdeklődő Jubileumi papucs Szeged egyik jellegzetes ipari terméke a török hódolt­ság idején divatossá vált színes, hímzett női magas­sarkú papucs. Régebben csak kisiparosok készítették, akik­nek jórésze később kisipari szövetkezetbe tömörült. A szegedi papucskészítö szövet­kezet elérkezett fennállásának 25. évfordulójához, s éppen a jubileumra, készült el a két és fél milliomodik pa­pucs. Az eddigi „termésből” többszázezret különféle euró­pai országok asszonyai vásá­roltak meg. Márványbányák Két újabb márványbányát nyitott a bakonykoppányi termelőszövetkezet. Mind­kettőben megkezdték a ter­melést. A már tíz esztende­je működő első bánj’a mel­lett nj’itott két új telepről fehér, sárga, zöld és máj­színű márványt szállítanak az ország különböző tájaira. A márványhulladékból naponta mintegy 40 000 ki­tűnő minőségű mozaiklapot állítanak elő a tsz üzemé­ben. Afriká­id állítás 1960-ban és 1963-ban ex­pedíciók indultak Kelet- Afrikába természettudomá­nyos anyaggyűjtésre. A két út során értékes állatbőrö­ket és fejtrófeákat szerez­tek. A legérdekesebb dara­bok között megtalálható az öt afrikai nagyragadozó — az oroszlán, a leopárd, a kafferbivalv. az orrszarvú és az elefánt — továbbá kö­rülbelül 5o különböző fajta afrikai antilop, rengeteg madár, egy strucc-kakas, egy kétméteres varanuszgyík és sok apró rovar; ezek jól egészíthetnék ki a tervezett nagyszabású afrikai gyűjte­ményt. Múzeumi illetékesek szerint érdemes volna kül­földi szakemberekkel pre­parál tatni a bőröket, sem­mint a raktárban hagyni, ahol előbb-utóbb tönkre­mennek. így viszonylag kevés összeg hozzáadásával meg lehetne valósítani az afrikai kiállítást Négy új város Magyarország térképén 1973. április 15-én ha­zánk négy legfiatalabb vá­rosában: Békésen, Kiskőrö­sön, Mezőkövesden és Nyír­bátorban először választot­tak városi tanácstagokat. BÉKÉS: A békési lösz­háton 12 732 hektárnyi te­rületen helyezkedik el. La­kossága 21032 fő (1970). A XV. században mezőváros, később jelentősége csökkent ugyan, de 1849-ben és a Tanácsköztársaság idején ismét várossá nyilvánítot­ták. A lakosság elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Híres a házi- ioar (szőnvegszövés) is. A felszabadulás óta számos ipari munkahely létesült Békésen. KISKÖRÖS: Petőfi szülő­helyét 1972. december 30-án nyilvánították várossá. Te­rülete 9018 hektár. 1970- ben 13 929 lakosa volt. A mai lakosság ősei 1718-ban települtek be Nóerád, Hont. Nvitra, Túróc tőtok lakta vidékeiről, akik az úrbéri terhek alól mentesültek. A lakosság szőlő- és gyümölcs­termeléssel foglalkozik. Az utóbbi időben jelentős ipa­ri fejlődés indult a telepü­lésben. .MEZŐKÖVESD: A „ma­tvóf óváros” Borsod-Abaúj- Zemnlén megve egyik leg­dinamikusabban feilődő helvségp. 10 051 hektár terü­letén 17899 tnVnc élt 1970- ben. A munkakénes lakos­sá" az északi jnarvidók V>á- nváiban. ?narfeler>ein delgo- zik. valamint TYiPT*eo^aosá­ősi eredetű a háziipari tevékenység, amely népmű­vészeti cikkeket állít elő. A települést Mátyás király szabad királyi várossá nyil­vánította, és kiváltságokkal látta el. NYÍRBÁTOR: A nyírség déli részén található 6671 hektár területű és 11022 la­kosú (1970) település. Lakói korábban főleg a mezőgaz­daságban találtak megélhe­tést, az utóbbi időben azon­ban ielentősen iparosodik. A református templom — amelyet Báthori István énítteMt gót stílusban — a legszebb hazai teremtemp­lom, - . ....- .■ -■ A főváros centenáriuma alkalmából a Budapesti Történeti Múzeumban 1972 októberében rendezett nagy­szabású kiállítást a múlt év végéig mintegy 27 000 ér­deklődő, januártól márciusig pedig több mint kétszer annyian nézték meg. A magyar és a szovjet kormány megbízottai a kö­zelmúltban Kijevben meg­vitatták a Tisza és mellék­folyói határ menü szaka­szainak árvízvédelmi. fo­lyamszabályozási és minő­ségvédelmi feladatait. Megállapodás született ar­ról. hogy a két ország kö­zösen tervezi és építi a Ba- tár-patak torkolati zsidóiét. Elfogadták ezen kívül a közös árvíz- és belvízvédel­mi intézkedések tervét. Más megállapodások értelmében A KGST tagországai együttműködnek a rákmeg­betegedés elleni harcban. A tudományos együtműködés- ről szóló jegyzőkönyv alá­írásával szombaton Po­zsonyban befejezte munká­ját az érdekelt országok kli­nikai és tudományos onkoló­giai intézetei képviselőinek magyar és ukrán tervező- intézetek együttműködve készíttetnek tanulmányokat közösen használható víztá­rolók létesítésére, és hasz­nosítására, s a két ország szakemberei tovább erősítik a hidrometeorológiai meg­figyelő, tájékoztató és előre­jelző szolgálatban kialakult egvüttműködést. A tanácskozás résztvevői foglalkoztak a Tisza távlati vízgazdálkodási mérlege kö­zös mérések alapján történő előkészítésének kérdései­vel is. konferenciája. A jegyzőkönyv előirányoz­za a tagországok széles kö­rű együttműködését a rák- meuVipteypHéssel kapcsolatos kutatások és a bet°gs<5a gvóerttáss terén, beleértve a tagországok tudományos köznontiai tevékenységének kooperációját. - -----­T éma a Tisza Eredményes magyar—««ovjet tárgyalások Kijevben KGST országok a rák ellen Júniusban teljes napfogyatkozás lesz Bár a Nap a hozzánk leg­közelebb eső csillag (köze­pes távolsága 149,6 millió kilométer = egy csillagásza­ti egység), kutatását hosszú ideig erősen elhanyagolták. Régen átmérőjét néhány méterre becsülték, és Ana- xagoraszt elüldözték Athén­ből, mert azt tanította, hogy a Nap izzó test, amely na­gyobb, mint Peloponnészosz. Csak a XVII. században sze­reztek olyan adatokat, ame­lyek összehasonlíthatóak a Napra vonatkozó mai ada­tokkal. Az 1,4 millió kilo­méter átmérőjű Nap több mint egymilliószor akkora, mint a Föld, mégis csak a középnagyságú csillagok kö­zé számít. A Nap látszólagos átmérő­je a Földről nézve 32’36” és 31"31” között van, a Hol­dé 33’32” és 29'20” között. Előállhat tehát az a hely­zet, hogy a Hold teljesen eltakarja a napkorongot, 18 év és 11,3 napos időszakon­ként — ez az úgynevezett Sáros-ciklus —; a Nap és a Hold mindig ugyanolyan helyzetbe kerül a Földhöz képest. Ilyen időközökben kerülhet tehát sor a napfo­gyatkozásra. Évszázadunk leglenyűgö­zőbb teljes napfogyatkozás- sára ez év június 30-án ke­rül sor. 250 kilométer szé­les ámyékmag vonul majd végig Afrikán, amely számtalan tudós Mekkájává lesz, akiknek meghatározott napkutatásuk szempontjából az ilyen konstellációra el­sődlegesen van szükségük. A szövetségi csillagvizsgáló hat tudósából álló csoportot küld a mauritániai Atar ne­vű sivatagi városkába, hogy a 6 percig tartó teljes sötét­ség idején lefényképezze a napkoronát. Középkori városfal Budán a Várban, a volt királyi palota udvarán a ré­gészek feltárták a Várhegy peremén körbefutó városfal legkorábban épített XIII. századbeli részét. Ettől né­hány méterre egy későbbi, támfalakkal erősített falrész­re bukkantak, amelyről most bontják a XIX. században ráépített rétegeket. A Buda­vári Palota újjáépítése után ezen a helyen autóparkoló lesz. de a városfal helyét megjelölik, és az itt talált használati tárgyakat pedig a Budapesti Történeti Múze­umban kiállítják. Képünkön: a XIII. századi városfal a Budavári Palota Hunyadi-udvarán fut keresztül. A „képes” távbeszélő Néhány évvel ezelőtt a szakemberek a képtelefon — más néven: tv-telefon, vagy videotelefon — gyors elterjedésével számoltak, mi­után az ipar megoldotta a konstrukciós problémákat, és felkészült az adó- és ve­vőkészülékek sorozatgyártá­sára. A nagyszerű találmány mielőbbi használatba véte­lének az szab határt, hogy a képtelefonhálózat kiépíté­sét a jelenlegi távbeszélő­rendszertől függetlenül kell végrehajtani, ami már ele­ve meghatározza a tv-telefon költségességét. A műszáki haladást reá­lisan felvázoló szakemberek a képtelefonok egyik leg­jelentősebb területének a nagyvállalati információs rendszereket tartják, s csak jóval későbbre várják a la­kosság részéről való hasz­nálatba vételt. Az egészség­ügy, a tudományos kutatás szolgálatában máris hasznos­nak bizonyul a tv-telefon: röntgenfelvételek gyors és nagyobb távolságot is áthi­daló bemutatását oldják meg vele, kísérleti folyamatok bemutatására használják stb. Számítógéphez kapcsolva a komputerben tárolt, vizuáli­san megjeleníthető adatok bármikor „lehívhatók” a tv­telefon képernyőjére. Atomkutatás az egyetemen A Tomszki Műszaki Főis­kola majd ezer hallgatója foglalkozik tudományos ku­tatómunkával. A szovjet tu­dósjelölteknek a legkorsze­rűbb laboratóriumok és atomkutatási eszközök áll­nak rendelkezésükre, így szinkrotronok, ciklotronok, betaronok és egy 2 mega­wattos atomreaktor is. A főiskolának besugárzó beren­dezése is van, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók ta­nulmányozzák az elemi ré­szek fizikáját, radioaktiv elemzéseket végezzenek, megismerkedjenek a sugár­fizikával és sugárkémiávaL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents