Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 10. Nemzetközi °1.1­műsorcsere A La Manche alagút A rádió nemzetközi mű- sorcsere-rovata — a most elkészült gyorsmérleg ta­núsága szerint — havonta 6000—9000 percnyi műsort küldött tavaly külföldre. Legnagyobb az érdeklődés a magyar komolyzene-fel­vételek iránt. Ebben nagy része van annak, hogy a párizsi nemzetközi zene-. szerzői tribün magyar sike­rei következtében számos országban felfigyeltek mai zenénkre. Az ott díjazott alkotások —Szőllösy And­rás 3. concertója, Balassa Sándor Requiem Kassák Lajosért című műve — szinte minden „kívánságlis­tán” ott szerepel. De érdek­lődnek könnyűzenénk iránt s ugyancsak keresett a ma­gyar népzene is. A nemzetközi műsorcse­rének kialakult módszere »menetrendje” van. A rá­dióállomások minden évben elküldik egymásnak az úgy­nevezett ajánlási füzeteket, a Magyar Rádió ajánlásai között ott szerepelnek az olyan zenei események, mint a Budapesti Zenei He­tek vagy az Alba Regia jazzfesztivál. Külföldről is a napokban érkeztek meg a műsoraján­latok. Ezek elsősorban a tavasszal kezdődő fesztivál- szezon érdekességeit tartal­mazzák. Először a Prágai Tavasz, majd a Bécsi Ün­nepi Hetek hangversenyei következnek. A most érke­zett anyagok között van a finn népzenei fesztivál, a flandriai fesztivál is. A képen látható elektro­nikus berendezés sikerrel helyettesítheti bármilyen felmérés kérdőíveit. Míg egy 5 főből álló közvélemény­kutató csoport hagyomá­nyos módon egy év alatt 2 kiterjedt vizsgálatot vé­gezhet el, addig e gép tí­pusprogramok alapján negyvenet is elkészíthet. A közvéleménykutató au­tomata igen egyszerűen ke­zelhető: az ember bedob egy zsetont (amely „feljogo­sítja” őt a közvéleményku­tatásban való részvételre), s feltárcsázza a véleményé­nek megfelelő kódjelzésű számot A gép pillanatok, alatt elraktározza a felele-. tét A készülék kívánságra kijelzi, hogy hányán adták szavaztukat egy-egy fele­letre. A „jő memőriájű” kis Dőli árvái ság Leértékelés Ä jelek szertnt a tőkés vi­lág valutáris zűrzavara el­érkezett a kritikus ponthoz. Amikor az Egyesült Álla­mok elnöke a februári dol- íárvihar csúcspontján tíz százalékkal leértékelte a kulcsvalutát szinte minden szakértő biztosra vette, hogy ez csak tüneti kezelés és hosszú távra semmikéooen sem oldja meg a tőkés világ­kereskedelem kulcsvalutája­ként működő dollár bizalmi válságát Arra azonban sen­ki sem számított, hogy a le­értékelés hatása mindössze két hétig tart, hogy aztán át­adja helyét egy még erőseb­ben tomboló valutáris vál­ságnak. A mostanáig érvénybe lé­vő tőkés valutarendszer a dolláron nyugszik. Minden valuta árfolyamát a kulcs­valutához viszonyítva állapí­tották meg. A tőkés országo­kat nemzetközi egyezmény kötelezte és mindmáig köte­lezi a rögzített árfolyamok fenntartására. Épp így ez az egyezmény kötelezi őket ar- is, hogy a pénztőasdéken Az angol szigetország és az európai kontinens közötti közvetlen szárazföldi össze­köttetés megteremtése az em­beriség csaknem két évszá­zados álma. A La Manche csatorna alatt fúrandó alagút tervei tárgyalási jegyzőköny­vei. diplomáciai erőfeszítései lassan egy egész könyvtárt megtöltenek. Az az igazság, Az első La Manche alagút terv 1802-ből származik. Ki­vitelezését azonban a hirtelen közbejött háború megakadá­lyozta. Története röviden a következő: Az európai nagy­hatalmak aláírták az ami- ens-i békét. Albert Mathieu francia mérnök bemutatta Napóleonnak a La Manche csatorna alatti alagút tervét. Az alagútban kocsik és lo­vak közlekedhetnének, a szel­lőzést hosszú kéményeken ke­resztül biztosítanák, így ló és ember egyaránt képes lenne elviselni a földalatti utat. A világítást petróleum lámnák segítségével oldanák meg. Charles Fox az angol whig párt vezére elfogadta a ter­vet, Bonaparte pedig ezt írta neki: „Oh, ez egy igen nagy vállalkozás lenne, amelyet közösen tudnánk kivitelezni”. De egy év múltán már él is szovjet kc„zülék sokféle célra használható. Szocioló­giai felmérések készítésére éppúgy alkalmas, mint pél­dául kereskedelmi, kiállítá­az egyes tőkés országok köz­ponti bankjai különböző tá­mogató akciókkal közbelép­jenek a meggyengült valuták árfolyamának védelmében. Ebben a rendszerben am^nd gyakrabban és gyakrabban felbukkanó válságok leveze­tését, az ellentmondásokból a kiutat a leértékelések és felértékelések láncolata, majd később a valuták lebegtetése jelentette. A leértékelés és a felérté­kelés egyszerű pénzügyi mű­velet: megváltoztatják az adott valuta és az aranyér­ték arányát, illetve ezzel az adott valutának a többi va­lutákhoz viszonyított ará­nyát is. Az az ország, amely leértékeli valutáját. növeli exportcikkeinek versenyké­pességét a világpiacon, hi­szen nemzetközi összehason­lításban olcsón ad él, viszont fékezd importját, mert a be­hozott árukért saját valutá­ban többet kell- fizetnie. A felértékelést végrehajtó or­szág szempontjából a hely­zet fordított: kedvezőbbé vá­lik külföldön vásárolnia, sa* hogy mindkét oldalon ,nlen sokat beszéltek az alagútról, de a kivitelezéstől valahogy viszolyogtak az idők során. Az angolok mindig arra gondoltak, hogy háború ese­tén a szigetországot az euró­pai kontinensről támadó el­lenfél az alagúton át egyet­len éjszakán elözönli. felejtették az amiens-i bé­két ... A La Manche alagút ter­vet harminc évvel később, egy Aimé Thomé de Gamond nevű francia mérnök élesz­tette fel, kissé fantasztikus formákban. A mérnök elő­ször egy előre megépített te­kintélyes átmérőjű acél cső­rendszert akart lesüllyeszte­ni, majd valamiféle óriás méretű úszó-szigetre gondolt. Technikailag egyik terv sem volt kivitelezhető, de beszél­ni annál többet b-éjtek ró­la a csatorna mindkét olda­lán. Elvileg sem III. Napó­leon, sem Viktória királynő nem ellenezte a tervet. Lord Palmerston azonban így mennydörgőit az angol alsó­házban: „Önök túl szélesnek találják a La Manche csa­tornát? Mi pedig túlzottan keskenynek”. si stb. közvéleménykutatás­ra, persze más kérdésekkel, és az ezekhez tartozó prog­ramokkal. ját termékei viszont megdrá­gulnak a világpiacon. A va­luta lebegtetése pedig Di­dómképpen azt jelenti, hogy az adott ország egyezmény­ben vállalt vaiutáris kötele­zettségeit nem tudja, vagy nem akarja betartani: nem lép közbe a pénzpiacokon a veszélyeztetett helyzetbe ke­rült valuta — az utóbbi ese­tekben elsősorban a dollár- ímegálilapodásbaf» meghatá­rozott árfolyamának tartásá­ért, hanem hagyja, hogy az a kereslet-kínálat szabályai­nak megfelelően alakuljon. Természetesen más a kö­vetkezménye a felértékelés­nek, a leértékelésnek és a le­begtetésnek, ha mondjuk a holland forintról, és megint más, ha a dollárról van szó. A holland forintnál minden változás elsősorban nemzeti hatású és nemzetkö-’ vi­szonylatban, összefüggésben epizódszerű esemény. A dol­lárnak azonban minden rez­dülése, az árfolyamnak még az árnyalatnyi m-'-’múlása is alapvetően érinti a tőkés vi­lágkereskedelmet és pénz­ügyi rendszert hiszen az részről a „Submarine Con­tinental Railway Company”. 1872-ben mindkét oldalon megkezdték a fúrási munká­latokat. A sajtó lelkendezve Irta, hogy hat év múlva meg­nyithatják az alagutat. Ami­kor francia részről már 1840 métert fúrtak a víz alatt, Viktória királynő az alábbi levelet írta Disraeli minisz­terelnöknek: „Remélem, hogy ön a maga részéről semmit sem fog tenni a ha Manche alagút elkészülése érdeké­ben.” Az angolok ismét alag- útpánikba estek. Komolyan kezdtek félni, hogy az alag­út valaha elkészül. Az angol kormány egy mérnököt kül­dött a francia partra, akinek egyetlen feladata volt; el­lenőrizni, mennyit haladtak a franciák a fúrásban. Nem kellett azonban aggódniuk, mert időközben a franciák is leálltak. A mérnököt pe­dig, aki számtalanszor le­mérte az 1840 métert, „Co­lonel Yard” néven jegyezte fel a történelem. 19Ó6—1916 között új idők, új tervek, új kudarcok... A második világháború után ismét megélénkült az „alagút-front”. Megalakult a „La Manche alagút kutató csoport” és ettől kezdve egyik terv a másik után született. A vita méi tart De nemcsak az alagút- front élénkült meg. hanem megnyílt a „híd-front” is, a „Société d’Étude du Pont sur La Manche” megalaku­lásával. A híd-terv szerint a csatorna felett épített 8 sávos hídon óránként 4000 gépkocsi gördülhetne keresz­tül mindkét irányban. 1964- ben azonban sok vita után mégis csak az egyik alagút- tervet fogadták el, részben mert olcsóbb, mint a híd- terv, részben pedig az alag­út nem veszélyezteti a hajó­zás biztonságát. Az alaeút hossza e szerint 51 km, eb­ből 37 kilométeres szakasz vezet a tenger alatt. Az egyik végállomás a francia- országi Sangatte, a másik az angliai Westenhanger. Még mindig nincs azonban el­döntve, hogy fúrják-e az alagutat, vagy előregyártott elemeket süllyesztenek a víz alá. A tervezők vasútközle- kedés segítségével szeretnék megoldani az összeköttetést. A szerelvények öt percenként haladnának át. A menetidő az angol és a francia vég­állomás között 45 perc lenne. Ennék az ötletnek csak­nem 200 év alatt volt ideje megérlelődni. H. M. amerikai pénz kulcsvaluta. A Közös Piac pénzügyi ve­zetői a valutaválság újabb kirobbanása óta ßzinte per­manens tanácskozás-soroza­tot tartanak. Múlt vasárnap kénytelenek voltak rendkí­vüli megbeszélésre összeülni a felhalmozódott válságjelen­ségek miatt. Kiutat azonban nem találtak. A valutáris rendezést az Egyesült Államok, Japán és a Közös Piac tagállamai is eltérő módon képzelik el. Szakértők az „európai” meg­oldást a közöspiaci valuták összehangolt lebegtetésében látják. Ebben némiképp min­denki egyetért, de az ezt megtere~itő feltételiben mély az ellentét Párizs, Bonn és London között. Párizs idegenkedik az árfolyamok felszabadításától. London pe­dig az ellenkezőjétől, a font árfolyamának rögzítésétől tart A vasárnapi brüsszeli ta­nácskozás elodázta a döntést, pénteken újabb '-onferenciát tartottak a francia főváros­ban, amelyre meghívót kapott az Egyesült Államok és Ja­pán is. Washingtonban hű­vös udvariassággal fogadták a kezdeményezést, de kitérni nem lehetett előle. Győri Sándpp Az első terv Az angolok visszaléptek Palmerston halála után mindkét partján egyidőben Hawkshaw angol mérnök azt kezdjék el. A tervet elfogad- ajánlotta, hogy a tengerfe- ták. Francia részről megala- nék alatt fúrjanak -’agutat. Jcult a „Compagnie Fran­cs a munkálatokat a csatorna caise du Tunnel”, angol Közvélemény-kutató automata Felértékelés — Lebegtetés Szállítási gondok Albániában Az albán mirtidai rézdú­sító anyaghiány miatt nem teljesítette a múlt évi ter­vét. Nyersanyag van, de a szállítás lassú. A lemaradás állandóan növekszik. Vagy nincs elég tehergépkocsi, vagy motorikus hibák miatt akadozik a szállítás. A perui szövetkezeti mozgalom sikerei Peru északi részén a ha­talmas mezőgazdasági és ipari komplexumokat, a Casagrande, Larendo, Car- tavio cukortermelő „latifun­diumokat” jó három évvel ezelőtt kisajátították és meg­indult ott a dolgozók önigaz* gatású termelőszövetkezetei kialakításának folyamata. Akkoriban kételkedő han­gok hallatszottak ennek kapcsán. 1971-ben a szövetkezetek 913 274 tonna cukrot gyár­tottak. Ez több mint 100 000 tonnával meghaladja az or­szág cukortermelésének ed­digi évi átlagos szintjét. Most pedig a szövetkezetek 1972. évi munkájának ered­ményét értékelték és a szö­vetkezetek újabb rekordot értek el a cukortermelésben, 920 913 tonnát. A Limában rendezett saj­tókonferencián a perui cu­kortermelő szövetkezetek egyesületének főigazgatója és a mezőgazdasági-ipari szövetkezetek műszaki és pénzügyi támogatásával fog­lalkozó különleges bizottság vezetője rámutattak, hogy a cukoripar munkája az ál­lami költségvetésnek 3 mil­liárd 324 millió sol bevételt biztositott. Ez 824 millió sol- lal több, mint az előző év­ben. „Mindentudó” Mióta szintetikus úton is elő lehet állítani a gyémánt­szemcséket, jelentős mérték­ben megnőtt az ipari gyé­mántok alkalmazási köre, ami a kiváló tulajdonságú, minden más anyagnál ke­ményebb szemcsék árának olcsóbbodásával magyaráz­ható. A forgácsoló- és csi­szolószerszámok egész sorát csiszológép A baloldali csiszolókövet szorosan záró műanyag-bur­kolat veszi körül, emelyben hűtőfolyadék cirkulál a túl* melegítés megakadályozásé* ra. A jobboldali tengely se­gítségével adja át a forgató- nyomatékot az állványba erősített befogófejnek, aho­vá kis átmérőjű fúrók ép­készítik ma már gyémánt- szemcse-rátéttel vagy gyé­mántpor bevonattal, s hasz­nálatukhoz új gépeket is konstruálnak. Egy ilyen francia gyártmányú csiszo­lógép látható a képen; op­tikusok, üvegcsiszolók, ék­szerészek, órások, fogtechni­kusok és tükörkészítők mun­kájának megkönnyítésére hozták forgalomba. úgy befoghatok, mint a ké­pen látható gyémántszem­csés, alakos csiszolókövek bármelyike. Az állványból kivett befogófejjel „kézből” is elvégezhető sokféle csi­szolómunka. A gép több se­bességi fokozattal működtet­hető, a forgásirány változ­tatható. Finnország Finn külkereskedelmi de­legáció utazik Moszkvába, hogy tárgyalásokat kezdjen a KGST-vel. Az erről Hel­sinkiben közzétett közlemény szerint a delegáció tagjait Urho Kekkonen államelnök nevezte ki. A KGST delegá­cióját Fagvejev, a KGST tit­kára vezeti. és a KGST Mint finn részről közöl­ték, a tárgyalások keretében szerződéstervezetet készíte­nek Finnország és a KGST gazdasági és tudományos­műszaki együttműködéséről. Ilyen értelmű javaslatot az elmúlt év végén terjesztett Finnország a KGST elé. Termelési sikerek a VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köztársaság legdélibb tarto­mányának számos gyára és üzeme február közepéig 60 százalékos arányban teljesí­tette az első negyedévi ter­melési tervét. Több üzem, közöttük a „Február 3” nevű teafeldolgozó üzem, valamint a Vinh városában működő étolajgyár teljesítette a ne­gyedévi tervet. A munka termelékenysége februárban átlagosan 20 százalékkal nö­vekedett Újabb olaj-megállapodás Libanon és Irak között megállapodás született arról, hogy újra megkezdik az ira­ki kőolajnak a libanoni Tri- pojj kikötőjébe való átszi­vattyúzását. Egyidejűleg Bejrutban közölték, hogy a libanoni kormány államosít­ja az Irak Petroleum Com pany olajmonopóiium favalítíj Űj lakások Indiában India nyolc államában mintegy 570 ezer szegénypa- raszt-család kap lakást a központi kormány program­jának megvalósítása során, amelynek célja a lakosság széles tömegei életkörülmé­nyeinek megjavítása — je­lentette be a parlamenti ügyek államminisztere. Több államban már megkezdték az olcsó lakások építését.

Next

/
Thumbnails
Contents