Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

8 SZOLNOK MEGYEJ NÉPLAP 1973. március 4. Bemutatkozik: a szocialista országok beruházási bankja Egyiptomi diplomáciai offenzha Berlin készül a világ ifjúságának fogadására Az NDK iránti nemzetközi elismerés és bizalom egyik jele, hogy Berlin — amely 1951-ben volt először a VIT színhelye — 1973-ban ismét házigazdája lehet a Világ- ifjúsági Találkozónak. A vá­róé lakói nagy örömmel fo­gadták a döntést és már egy évvel az esemény előtt meg­kezdték a felkészülést, hogy méltónak bizonyuljanak a megtiszteltetésre. Vannak természetesen hivatalos tes­tületek: a nemzeti VIT-bi- zottság és a fővárosi VIT- bizottság. amelyek kidolgoz, zák a terveket programokat, de munkájuk távolról sem lenne olyan eredményes, ha nem segítene a lakosság nap mint nap mukavállalásokkal ötletekkel, kezdeményezé­sekkel. Az építőmunkások szocialista vállalásai bizto­sítják, hogy időben elké­szülnek az új diák- és mun­kásotthonok, amelyeknek el­ső lakói a VIT-vendégek lesznek. A berlini Humboldt egyetem több ezer diákja, múlt évi iskolaszünetének nagy részét arra áldozta hogy Berlint még szebbé te­gye. Dolgoztak lakás- és út­építésnél, az új földalatti-ál­lomáson és sportstadionok létesítésénél. Már ezeken a munkahelyeken is érezni le­hetett valamit a VIT szel­leméből: a berlini diákokkal együtt külföldiek is kétkéz- re fogták az ásót. kalapácsot, s vidám énekszó, tréfálko­zás mellett még jobban ha­ladt a munka. A berliniek azt szeretnék, ha a világ minden részéből érkező fiatalok mindig szíve­sen emlékeznének vissza az itt töltött napokra, ha érez­nék. hogy itt őszinte szere­tettel fogadják őket. A VIT- ré körülbelül 300 000 fiatalt várnak Berlinbe: ezek közül vagy 100 000 berlini csalá­doknál lakik majd. Már rég­óta élénk tanácskozások folynak a házközösségekben, kj mennyi vendéget fogad be és hogyan lehet berlini tartózkodásukat minél kelle­mesebbé tenni. A közlekedé­si vállalatok, a vendéglátó­ipar és az egészségügy rész­letes terveket dolgoztak ki. hogy a megszaporodott mun­kát zökkenőmentesen győz­zék — Berlirt lakóinak szá­ma ugyanis a VIT idején 25 százalékkal emelkedik. A berlinieknek jólesik a bizalom, a megtiszteltetés. S ahogyan 1951-ben ujjongva üdvözölték a bátor, fiatal francia békeharcosnőt, Rai- monde Dient, most ugyan­olyan szeretettel váriák Angola Davist, Vietnam hős ifjú harcosait és a többi fi­atalt, akik seeí,“P"k korunk arculatát formálni. Két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a szocialista országok Nemzetközi Beruházá­si Bankja, amely az­óta 26 nagy ipari léte­sítmény építéséhez nyújtott kölcsönt A Moszkvában működő Nemzetközi Beruházási Bank fő feladata, hogy hosszú- és középlejáratú hiteleket nyújt­son a nemzetközi munkameg­osztást, a termelés szakosí­tását és kooperációját, a kö­zös érdekeket szolgáló nyers- és fűtőanyagbázis bővítését szolgáló beruházásokhoz, olyan objektumok építéséhez, amelyek megfelelnek a bank tagországai kölcsönös gazda­ságfejlesztési érdekeinek. Milyen célokra nyújt hitelt a bank? — érré kért választ az APN munkatársa Vitalij Vorobjovtól, a bank igazgató­ságának vezetőjétől, a neves szovjet közgazdásztól. — A Nemzetközi Beru­házási Bank a szocialista or­szágok olyan fontos iparágá­nak nyújt hiteleket, mint a gép-, a vegyipar, a körmyű- és aZ élelmiszeripar, a vasúti és a gépjármflközlekedés-, — mondta Vitalij Vorobjov. — A csehszlovákiai Tatra autó­gyár berendezésednek felújí­tására és kapacitásának bő­vítéséhez 77,5 millió rubeles hitelt folyósítunk 12 évre; Románja egy Izoprén-kau- csukgyár építéséhez vett fel 10 évre szóló 38 millió rube­les hitelt; ugyancsak 10 év­re szóló 20,5 millió rubeles hitelt kért Magyarország a vasutak villamosítására és a diesel es ítésre; az NDK mű­anyagfeldolgozó gépeket gyártó vállalat létesítésére kapott 10 évre 14,5 milliót, a budapesti Ikarus gyár bőví­tését 9 évre szóló 12,7 milli­ós hitel segíti elő. Mindez azt tanúsítja — folytatta Vitalij Vorobjov, — hogy a szocialista országok tartalékainak egyesítése Az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak a thai­földi kormánynak a 70 '.cm széles Kra-földszorosban é-li­ter ’ő új hajózó csatorna ter­vével. Az új — nyugat-eu­rópai és japán tókével létesí­tendő — csatorna tervét a 36 km széles Malakka-szo- ros nemzetközi jellegének indonéz és malaysiai részről való megkérdőjelezése he­helyezte ismét előtérbe. Az új csatorna megépítése útin az Indiai- óce'n és a Bél- Kínai-tenger közötti víziút nagyjelentőségű gazdasági építkezéseket tesz lehetővé. A bank alapszabályai és munkamódszere bizonyítja, hogy az mindenek előtt in­ternacionalista elveken ala­puló és működő intézmény. A bank alaptőkéje több mint 1 milliárd rubel, ennek 7Ó százalékát ebben a pénz­nemben számítják, 30 száza­lék pedig konvertábilis va­luta, vagy arany lehet. Az alaptőke a tagországok befi­zetéseiből származik. A be­fizetések nagyságát, volume­nét aszerint állapítják meg, hogy egy-egy ország export­jából mennyi jut a közös árucsereforgalomra. A bank nyereségéből tar­taléktőkét képez és különle­ges alapokat is létrehozhat. A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista közösség első nemzetközi gazdasági szervezete, amel- ilyen je­lentős alaptőkével rendelke­zik. Saját anyagi eszközei mellett pénz- és bankhitele­ket vehet Igénybe, közép- és hosszúlejáratú betéteket fo­gad efl, s a nemzetközi pia­con értékesíthető kölcsönköt- vényeket bocsáthat ki. kb. 1700 km-rel lesz rövi- do’ib. Japán mellett több tá­vol-keleti és európai ország érdekeit a csatorna létreho­zásában, mivel nyersan^ag- és készáruszállításaikat erre kívánják lebonyolítani. (A Malakka-szorosan jelenleg 11 percenként, 1978-ban pedig 5 percenként halad át egy ha­jó.) Az Indiai-óceán térsége gazdasági és oolitikai téren egyre inkább felérté' -"'ódik. A hajózás és a víziutak fon­tossága jelentősen megnöve­Leonard Sementowsky, a Lengyel Nemzeti Bank elnö­ke például így ítéli meg a bank szerepét a szocialista országok gazdasági együtt­működésében: — Országaink további fej­lődése a gazdasági integrá­ciótól és a műszaki fejlődés meggyorsításától függ. így az integrációt ösztönző min­den tényező rendkívül fon­tos. Ügy vélem, hogy a Nem­zetközi Beruházási Bank lét­rehozása és munkája elő­mozdítja, ösztönzi a gazdasá­gi integráció fejlődését. Hi­telei nemcsak egy ország, ha­nem mindenekelőtt a testvéri szocialista országok gazda­sági közösségének fejlődését szolgálja. Dr. László Andor, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke így vélekedik: — A Nemzetközi Beruhá­zási Bank azok közé a szer­vezetek. közé tartozik, ame­lyek előmozdítják a szocia­lista országok együttműkö­dését Röviden úgy jellemez­hetném, hogy ez az erők egyesítésének és helyes fel­osztásának rendszere. Végfll Vitalij Vorobjov még kijelentette: kedett. Az Európa felé irá­nyuló nagy befogadóképessé­gű hajóforgalmat Madagasz­kár hajójavító dokkok építé­sével kívánja segíteni és gazdaságilag kihasználni. Az Indiai-óceán térsége iránt újabban — a nagyhatalma­kon kívül — a kisebb orszá­gok (pl. Hollandia) is érdek­lődnek. A Közös Piacba be­lépett brit kormány EGK- flotta áUpmásoktatását kíván­ja a térségben, a gazdasági köz !s»ég érdekeinek biztosí­tására. Az egyiptomi elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója há­rom héten belül három fon­tos tárgyalássorozatot foly­tatott. Járt a Szovjetunóban, majd. Nagy-Britanniát ke­reste fel, s végül hivatalos megbeszéléseken vett részt az Egyesült Államok vezető politikusaival. Kairó soha nem titkolta, hogy Hafez Iszmail tárgya­lásai azzal a diplomáciai of- fenzívával kapcsolatosak, amellyel az egyiptomi veze­tés a se nem béke, se nem há­ború állapot megszüntetésére törekszik a Közel-Keleten. Az egyiptomi álláspont a politikai rendezésről nem új­keletű. A válság békés esz­közökkel történő megoldásá­ra törtkedett Nasszer, s ugyanez a szándék érvénye­sül utódja, Szadat elnök po­litikájában is. Csakhogy az egyiptomi elképzelések és kezdeményezések sorra fenn­akadtak az Egyesült Álla­mok támogatását élvező iz­raeli politikán. Nem kétsé­ges, hogy Izrael az időhúzás­ra játszik. Arra számítottak, — mint ahogy arra számíta­nak ma is — hogy katonai hódításaikat az idő szentesí­ti. S ennek biztosítékát az ország katonai potenciáljá­nak szakadatlan erősítésében látják. A jelenlegi egyiptomi dip­lomáciai offenzíva — úgy tűnik — a korábbiaknál több eredményt ígér, s ez minde­nekelőtt a megváltozott vi­lágpolitikai körülményekkel függ össze. Túlzás lenne azt állítani, hogy a vietnami bé­ke közvetlen következménye a közel-keleti válság rende­zésének megnövekedett le­hetősége. Ez inkább biztató példa! Sokkal kézzelfogha­tóbb tényezőkre vezethető vissza az az álláspont alaku­lását sejtető „friss szél” a Fehér Házban, amelyre hó­napok óta felelős amerikai politikusok beszédeiben oly sok utalás történik. Még ha az Izrael-lobby Tél-Aviv fel­tétlen támogatását Is köve­teli, az olajmonopóliumok nyomatékosan hozták az amerikai vezetés tudomására, hogy az Egyesült Államok nc’rekvő kőolajszükségleté­nek biztosításához nélkülöz­hetetlen a közel-keleti olaj. Mindebből természetesen nem lehet olyan következte­tést levonni, hogy Washing­ton — ahogy mondani szo­kás — „ejti” Tel Avivot.- Wa­shington számára azonban, mindenekelőtt gazdasági meg­fontolásokból. ma már hasz­nosabb lenne az arab szom­szédaival békében élő Iz­rael. Lényegében ezt az utat igyekeznek előkészíteni, oly módon, hogv azt a készséget, amelyet a rendezésre törek­vő egyiptomi vezetés, illetve a rendezésre kész jordániai király tanúsít, megpróbálják egybehangolni és érvényesí­teni. A Szovjetunió kezdettől a politikai rendezést támogat­ja. Hafez Iszmail moszkvai útja azonban nemcsak ezzel függött össze. A moszkvai út­ban kifejezésre /jutott az egyiptomi vezetésnek az a törekvése is, hogy az Egye­sült Arab Köztársaságot ön­zetlenül támogató szovjet kormány vezetőivel egyeztes­se nézeteit. A tekintélyes egyiptomi politikus útjának második állomása London volt. Ebben mindenképpen az az elképzelés jutott ki­fejezésre, amit Kairóban a diplomáciai offenzíva kap­csán többször és nyomatéko­san hangsúlyoztak: a Bizton­sági Tanácsban résztvevő öt nagyhatalom közreműködését és felelősségvállalását ké­rik. Csak ezután került sora washingtoni látogatásra, sőt, csak azután, hogy Rogers amerikai külügyminiszter hi­vatalosan is annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy Washington hasznosnak látná az eszmecserét egy fe­lelős egyiptomi politikussal- Rendkívül jellemző, aho­gyan a Libanon ellen inté­zett akcióval, majd a mű­szaki hiba miatt a Sinai-fél- sziget fölé tévedt líbiai utas- szállító gép lelő vésővel Izra­el e fejleményekre reagált Ezzel összefüggésben érde­mes idézni két, egyébként Izrael iránti rokonszenvóről ismert, tekintélyes sajtóorgá­numot A francia Combat „Izrael beszennyezi magát” című vezércikkében a követ­kezőket írta: „Néhány hete már halvány reménysugár kezdett mutatkozni s várni lehetett, hogy rövidesen ki­bontakozhatnak a tárgyalá­sok. Éppen ezért aligha lehet azt hinni, hogy csak véres ügyetlenségről van szó.” A Financial Times is arról ír, hogy az izraeliek eljárásának oka valószínűleg a közel-ke­leti rendezés meghiúsítása le­hetett. „Diplomáciai körök­ben egyre többen emlegetik — írja a lap —, hogy Izrael az öt évi se nem háború, se nem béke állapotát szeretné folytatni, mintsem megkoc­káztatni az őszinte bíkekí- sérletek veszélyeit.” Mindezek ellenére biztató maga a tény, hogy a tárgya­lások elkezdődtek. A válság­ban érdekelt különböző fe­lek ennek kapcsán kifejthet­ték nézeteiket. De ez már a csendes diplomácia időszaka, amelyben nem lehet gyors és látványos eredményekre számítani. Talán valamivel több derül majd ki Golda Meir izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása után... Önody György A bank vezető szerve a Banktanács, ennek tagjait a tagországok kormányai ne­vezik ki rendszerint a nem­zeti bankok, a tervezőszer­vek, a külkereskedelmi és pénzügyminisztériumok veze­tőiből. A Banktanácsban min­den ország egy szavazattal rendelkezik, függetlenül et­től, hogy milyen a részesedé­se az alaptőkében. A Bank­tanács szükség szerint, de legalább két évenként ülést tart és megvitatja a legfon­tosabb kérdéseket. A végrehajtó szerv — a Bank igazgatósága, amely az igazgatóból és helyetteseiből áli, őket a tagországok ál­lampolgárai sorából a Bank­tanács neveri ki öt évre. — A bank szorosan együtt­működik a KGST szerveivel, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a KGST tagállamok Nemzeti Bankjaival. Sok nyugati or­szág üzleti körei is érdek­lődnek a bank munkája iránt. Üzleti kapcsolatot teremtet­tünk egy sor nagy világ­bankkal és a kölcsönös elő­nyök alapján fejlesztjük Ve­lük bankügyleteinket. Lehetőségünk van rá, hogy a KGST tagországoknak to­vábbi hiteleket nyújtsunk, el­sősorban nyersanyag-feldol­gozó létesítményekhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy a bank aktív tevékenysége hozzájárul a KGST tagorszá­gok szocialista gazdasági in­tegrációs feladatainak meg­oldásához, Jurij Fjodorov f Uj hajózó csatorna épül Iszmail és Nixon tanácskozik

Next

/
Thumbnails
Contents