Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
t 1973. március 20. 670T.KT0R MFOTF1 VTPT.AF Sok millió kilométer — baleset nélkül •• (Jlésí tartott a meoyet Közúti Balesetelhárítási Tanács Magyarországon 1972 végén a gépjárművek száma megközelítette az egymillió kétszázezret. Ugyanebben az évben a rendőrség 110 ezez új gépjárművezetői engedélyt adott ki. Ha számításba vesszük, hogy a Magyarországba érkező, illetve áthaladó külföldi gépjárművek száma egy év alatt 20 százalékkal emelkedett, és meghaladta az egymilliót, túl zás nélkül állíthatjuk: rohamos mértékű a közúti közlekedés fejlődési üteme. A biztonságos közlekedés szabályait minden gépjárművezetőnek ismerni kell ugyan, sajnos mégis sok ezren vétettek a legelemibb^ KRESZ-szabályok ellen' 1972-ben is. Az országban 20 ezer 244 személyi sérüléssel járó baleset történt, ezeröt- százheten életüket vesztették. Szolnok megyében a közlekedési balesetek következtében hetven ember halt meg, háromszázkilencven- hatan megsérültek. Ha az országos statisztikát nézzük — mely szerint csak Zala és Nógrád megyében' volt ennél kevesebb baleset — akkor Szolnok megye nem áll rossz helyen. „Elégedettek azonban korántsem lehetünk” — hangsúlyozta a Közúti Balesetelhárítási Tanács tegnapi ülésén dr. Sar- kadi Imre őrnagy, a Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője — „mert a Magyarországon történt balesetek számát tekintve Európában nagyon is .előkelő’ helyen állunk.” A Szolnok megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács munkájáról szólva dr. Sar- kadi Imre elmondta, hogy a KBT irányításával a különböző állami, társadalmi és gazdasági szervek nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt évben is a közúti közlekedés biztonságának növelésére. Tovább szélesítették az iskolai KRESZ-oktatást, a/ általános iskolákban például hétszázötven tanuló kapcsom lódott be a közlekedési — úttörő mozgalomba. Mezőtúron és Túrkevén óvodai KRESZ-parkot építettek. A Volán 7. számú Vállalatnál 23 forgalombiztonsági bemutatót és előadást tartott a közlekedésrendészeti osztály, a vállalatok gépkocsielőadói részére pedig toZ. A. A tanácsok és a népfront Oláh János nyilatkozata Április 15-én az urnák elé járul az ország és szőkébb hazánk, Szolnok megye lakossága, hogy négy esztendőre megválassza az új tanácsok tagjait. A választási munkából részt vállal a Hazafias Népfront, amely eddig is sokoldalúan segítette és segíti a tanácsok munkáját, a helyi politika kialakítását. Az utolsó választás óta eltelt két év alatt hogyan alakult a tanácsok és a népfrontszervek kapcsolata? — erről beszélgettünk Oláh Jánossal, a Hazafias Népfront megyei titkárával. — Mi jellemzi megyénkben a népfront és a tanácsok kapcsolatát? — A tanács és a népfront kapcsolatai akkor válhatnak a közösség javára gyümölcsözővé, ha mindkét részről felismerik annak politikai jelentőségét, igénylik és megteremtik a közös cselekvés összhangját. Megyénkben ez az összhang létrejött. A Hazafias Népfront megyei elnökségének munka- programja, amely a népfront V. kongre~-zusa állásfoglalásának végrehajtásáról szól, külön fejezetben tartalmazza az együttműködés teendőit. A X. pártkongresszus határozatát a szocializmus magasabb szintű építéséről érvényesnek tartjuk erre a területre is. A népfront megyei elnöksége és a Megyei Tanács VB együttműködési megállapodásban rögzítette, hogy milyen feladatok megvalósításán dől "óznak egvütt. Ezzel egvidejűleg a városokban és négy-öt település kivételével, a községben is hasonló dokumentumok születtek. Ezek a megállapodások hangsúlyozzák, hogy a helyi népfrontbizottságok a tanácsok állandó partnerei, közreműködnek a város- és községpolitika alakításában, tudatosításában. Elö*gítik a lakosság folyamatos, tevékeny részvételét a helyi élet- és települési viszonyok alakításé'an. _ Vélem^nvem szerint az e lmúlt két év alatt a tanácsok és a népfrontszervek munkaknr-solata intenzívebbé vált. Ennek egyik mércébe a köl-söoös információ javulása. A népfront •negyei elnöksége vagy társadalmi munkabizottsága mielőtt nanirsndre tűznék meg1'—'-’-cdnck a megyei tanács vagy a végrehajtó bizottság elé kerülő, közérdekű témákkal és véleményt nyilvánítanak róluk, szükség esetén javaslatokat tesznek a jelentés kiegészítésére. A megyei elnökség mellett működő város- és községfejlesztési, valamint mezőgazdasági bizottság a területfejlesztési koncepció kidolgozásához nyújtott értékes segítséget. Véleményeztük például a megválasztásra kerülő új megyei tanács tervezett ciklusprogramját. Jó példaként említhetem Szolnokot, ahol a népfront városi elnöksége és a tanács vb együttes ülésen tárgyalta meg a következő négy év munkaprogramját. — Hogyan töltötték be szerepüket a falugyűlések, milyen volt a lakosság aktivitása e fontos közéleti fórumokon? — Az új tanácstörvény elfogadása óta első ízben került sor a falugyűlésekre. Ezek a fórumok fontos párbeszédek színhelyévé váltak. A párt, a tanács, a népfront képviselői nyíltan beszéltek a lakossággal a helyi gondokról, problémákról. Az érdeklődést tanúsítja, hogy 65 falugyűlésen 11 200-an vettek részt. Négyszáznegyven felszólalás méltatta a helyi tanácsok, tanácstagok munkáját, és szólt a gondokról. Hasonló érdeklődés kísérte a népfront által szervezett rétegtalálkozókat is, 101 találkozón kilencezren jelentek meg, és csaknem négyszázan nyilvánítottak véleményt. — Közéletünk fontos eseményeként bonyolítottuk le decemberben a tanácstagokkal való beszélgetéseket. A városi és a községi népfrontbizottságok 2287 községi és 470 városi tanácstaggal folytattak személyes eszmecserét. A mozgalom képviselői informálódtak a tanácstagok közérzetéről, a tanácsi munka helyzetéről, a személyes megbízatások teljesítéséről. Feliegvezték azokat az észrevételeket, kívánságokat is, amelyeket a taná"stagok tettek szóvá. így többek között kívánságként - hangzott el, hogy a tanácsi apparátusokban gyorsítsák meg a lakosság ügves-baios dolgainak intézését, a tanácstagok kanjanak több információt a helvi politika aktuális tennivalóiról és így tovább. A beszélgetések tapasztalatait természetesen érvényesítjük a most folyó választási munkában. A régi tanácstagok közül csak azokat javasoljuk ismét jelölteknek, akik szíwel-lélekkel eredményesen dolgoznak a köz érdekében. — A Hazafias Népfront más módon is tevékenykedett a tanácsok munkájának erősítésén. Azokat a közéleti érdeklődésű embereket, akik nem tanácstagok, képzettségük, ambíciójuk szerint a helyi tanácsok különböző bizottságaiba delegáltuk. A tekintélyes szakemberek jól egészítik ki a testületek választott tagjait. Tudásukkal, szakmai felkészültségükkel hasznosan vesznek részt a város- és községpolitikai munkában, elősegítik a tervszerűbb, jobb, gazdaságosabb helyi politikai munka kialakítását, formálását. — Az együttműködés egyik legszélesebb területe a város- és községpolitikai munka. — A népfront képviselői személyesen működnek közre a társadalmi munka szervezésében. E széleskörű feladatok ösztönzésére a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága a IV. ötéves terv időszakára közös területfejlesztési versenyt hirdetett meg, amelynek értékelésére évenként kerül sor. A verseny, tapasztalataink szerint siker- resen mozgósítja az egyéneket, családokat, a lakóterületi és munkahelyi közösségeket. — A népfrontbizottságok szervezik a tanácstagi beszámolókat. részt vesznek a diákszociális bizottságok, a Közúti Balesetelhárítási Tanács munkájában, közreműködnek az ifjúsági és nőpolitikái, a kultúrpolitikai, oktatási feladatok végrehajtásában. A közeliövőben a Hazafias Népfront megvei bizottsága napirendre tűzi a környezetűid-lem teendőit és javaslatot terjeszt a megvei tanács elé. Az együttműködés — vélem én ve szerint — kedvezően segíti elő a gazdasági és kulturális feladatok megoldását, az emberi ivén vek és szükségletek kielégítését, véeső soron hozzáíárul városaink és községeink gyorsabb ütemű fejlődéséhez — mondta befejezésül Oláh János. Együtt a munkásokkal vábbképzést szerveztek, amelyen négyszáz ügyintéző vett részt. Megrendezték a középiskolások megyei KRESZ-vetélkedőjét, a lakosságnak több mint száz előadást tartottak, amelyeket tizenkétezren hallattak meg. Tavaly tovább szélesedett a „Vezess baleset nélkül” mozgalom. A mozgalomban részt vett vállalatok gépjárművei 1972-ben 183 millió kilométert tettek meg, 17 millió kilométerrel többet, mint 1971-ben. örvendetes, hogy ennek ellenére az említett gépjárművek által okozott balesetek száma ötvennégyről harmincnyolcra csökkent. A Volán 7. számú Vállalat karcagi üzemegységének 120 gépjárműve 6 millió 639 ezer kilométert tett meg anélkül, hogy balesetet okozott volna. A TITÄSZ szolnoki üzemigazgatóságának 122, a kunhegvesi Középtiszai Állami Gazdaságnak 165, az Országos Kőolaj és Gázinari Tröszt Naevalföldi Feltáró Üzemének 369 gépjárműve szintén sok millió kilométert közlekedett baleset nélkül. Tavaly novemberben koordinációs megbeszélést kezdeményezett a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat pártszervezete, összehívta a gyáregységek párttitkárait, igazgatóit és szb-titkárait. A tanácskozás napirendjén izgalmas téma szerepelt: néhány gyáregység — piaci gondok és egyéb okok miatt lemaradt a termelési és nyereségtervének teljesítésével. Több gyáregység — köztük a kisújszállási is — Három főprofil termelési adottságai, profilja folytán kedvezőbb helyzetben volt. így arra kérték őket, segítsék ellensúlyozni a lemaradók „adósságát.” A kisújszállásiak is készséggel vállalkoztak erre a feladatra A munkásokkal egyetértésben, s azok aktív segítségével év végére a tervezett 78 milliós termelési értéket 6 millióval, a 14 millió forintos tervezett nyereséget pedig 2. 9 millió forinttal túlteljesítették. Ponyokai Bálint gyáregységigazgatóval és Monoki Lajos párttitkárral beszélgetünk az önállóságról, a párt- szervezet termelést segítő és ellenőrző tevékenységéről. — Gyáregységünk önállóan alakítja ki az éves termelési tervét, melyet figyelembe vesznek a vállalati terv elkészítésekor. Az utóbbi két évben elképzeléseinket változtatás nélkül jóváhagyták. — A tervezés az előző év szeptemberében kezdődött. A kapacitás teljes lekötésére törekedtünk. Ez 80—85 százalékra sikerült, a hiányzóhoz további piacot kerestünk. Az előterv főbb adatait a vállalat vezetői november 13-án már jóváhagyták. Eszerint 1973-ban 84 millió forint termelési értéket és 18 millió forint nyereséget terveztünk. A nagyjavítás miatt a hordógyártásban kissé lemaradtunk,' de az időarányos tervet, nyereséget az első negyedév végére teljesítjük. A párttitkár hozzáfűzi: „A tervet vezetőségi ülésen, taggyűlésen, majd termelési tanácskozáson is megbeszéltük. Év közben az igazgatót és a termelési egységek vezetőit rendszeresen beszámoltatjuk, s felhívjuk figyelmüket a negatív jelenségre”. A kisújszállási gyáregységnek három fő profilja van: olaj- és zsíroshordó gyártás, vaskerítés készítése és hű- tőgépkocsi-javítás. — A hordógyártást a jászberényi Hűtőgépgyártól vettük át 1970-ben. Ott 70 ezret gyártottak, mi 160 ezerre fut. tattuk fel a termelést — mondja az igazgató. — Biztos piaca van. — És mi adta az ötletet a kerítésgyártáshoz? — A hordókészítésnéi — a szabvány miatt — 1200 tonna hulladéklemez halmozódott feL Ennek hasznosítása adta az ötletet a kerítésgyártáshoz. Piaca korlátlan, idén például 20 millió forint értékűt forgalmazunk az ország egész területén. Február végéig 27 vagonnyit és 40 tehergépkocsi szállítmányát továbbítottuk. Kielégítjük a lakosság igényeit is. A munkások javaslatai A kerítésgyártás kapacitása most szűknek bizonyult, sokan a tavasszal, nyáron akarnak építkezni. Beszélgettünk a munkásokkal, s javasolták, hogy átcsoportosítással szervezzük meg a háromműszakos termelést. Addig, míg szükség lesz rá — mondja a párttitkár. A pártszervezet kezdeményezésére a gyáregységben rendszeressé váltak a kéthetenkénti műszaki konferenciák, amelyekben a mozgalmi szervek vezetői is részt vesznek. Ezeken számon kérik a részfeladatok teljesítését, és megbeszélik a következő két hét termelési tennivalóit.- A műszaki konferenciákat röpgyűlések követik az egységekben — tájékoztat Monoki Lajos. — Ezek kis termelési tanácskozások is. Itt kölcsönösen tájékozódunk a munkásokkal. Elismerjük a jó munkát, és eavütt beszéljük meg, hogyan szüntessük meg a hibákat. — A munkások kezdeményezéseit hogyan karolják fel? — A gépkocsirészleg dolgozói — mondja a párttitkár — javasolták, hogy a hűtőgépkocsikhoz vékonyabb, olcsóbb alumíniumlemezt használjunk. A drága angol gyártmányú, önmetszős csavarok helyett magyar gyártmányú csavart alkalmazzunk. Ésszerűsítőink anyaghajlító gépet és fékdo-bszabályo - készítettek. — A kivitelezést a műs: ; kiak is segítik — fűzd ho: v az igazgató. — Mi pe< anyagilag ismerjük el a kéz deményezést. A pártalapszervezet párt csoportjai havonta tartan megbeszélést. Ezek napiren 1 jén rendszeresen szerepein 1 termelési — gazdaságpóliH kai témák. A kommunistát, kitűnnek kezdeményezésük kel. A gyáregységben jelentős erőt képviselnek, a dől gozók több mint egyötöde párttag. A termelési tanácskozásokon is hallatják sza vukat. Bérrendezés, nyereségrészesedés ■ A gyáregység dolgozódnak nagy többsége szocialista versenyben van. Tizenegy szocialista brigádjuk van, a legrégibb május elsején ünnepli megalakulásának 10 éves évfordulóját. — A KISZ-szervezet több mint 100 résztvevővel szervezte meg A szakma ifjú mestere vetélkedőt — tájékoztat a párttitkár. — Az első díj egy forintos órabéremelés volt, — teszi hozzá az igazgató. — Ez . évi 2400 forintos fizetésemelést jelentett. A KISZ nemrég hirdette meg az ötletversenyt, mely sok fiatalt mozgósít a műhelyekben. A gyáregységben lezajlott a bérrendezés, melyről mindenki írásos értesítést kapott. A szakmunkások nyolc és a műVezetők, a betanított és segédmunkások négy százalékos béremelést kaptak. Ehhez jött hozzá az 1.6 -zúzalékos plusz, a, nők. a törzsgárda és a nehéz fizikai munkát végzők differenciálására. A gyáregység ezenkívül saját erőből 2.7 százalékos bérfejlesztést hajt vé<p-e két részletben. 50 százalékát az első félévi eredmények után osztják el. A párt- és a tömegszervezetek részt vettek a béremelés kialakításában. Rövidesen nyereségrészesedést osztanak a kisülsz/" isi gyáregységben. Ennek összege 400 ezer forint, ami 50 ezerrel több a tavalyinál. A szorgalom, a ió munka eredménye meghozta gyümölcsét. — m. 1. — EL S. A próba sikerült Pécsett, a Misina-tetői tv- adóállomáson befejeződött a televízió második programját sugárzó, japán gyártmányú adó negyedévre tervezett próbaüzemelése. Az elmúlt három hónap a berendezés műszaki megbízhatóságát hivatott igazolni. A tokiói Nippon Electric Co. A szállítási, szerelési határidők pontos betartása után, a berendezés műszaki teljesítményére vállalt kötelezettségének is megfelelt. Az eddigi 1239 -órás működés alatt egyetlen másodperc üzemzavar sem történt, fokozott igénybevétel mellett sem. Tegnap óta a pécsi adó rendszeresen továbbítja a televízió második nrogram- -•át. Ezzel egvideiűleg meg-- kezdődött a ianán cég által biztosított egvéves garanciális idő. Ha ez is i°!ér akkor kerül sor az adó végleges átvételére. A Nippon Electric Co. első magyarországi megbízatása után máris újabb rendelés teljesítésén dolgozik. A pécsihez hasonló adó készül. amelvet a tervek szerint jövőre helyeznek üzembe a tokaji adóállomáson. •• Üzemeltetési járulék a gépiparban A pénzügyminiszter, a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben utasítást adott ki a KGM felügyelete alá a gépipari ágazathoz tartozó minisztériumi vállalatok üzemeltetési járulékáról. Az említett vállalatoknak a jövőben üzemeltetési járulékot kell fizetniük a nulla nettóértékre leírt, vagyis elhasználódott, korszerűtlen, de továbbra is üzemben tartott gépek, berendezések ’ után. Ezzel ösztönzik a vállalatokat az új technológiák bevezetését akadályozó gépek selejtezésére, vagy arra. hogy a berendezést kisebb üzemeknek adják át. A járulék fizetését fokozatosan vezetik be. Az 1973. január 1. után nullára leírt állóeszközök után a leírást kővető negyedév első napjától a korábban leírtak után — ha azoktól Időközben nem válnak meg — 1974. január l-től kell üzemeltetési járulékot fizetni. A járulék mértéke is aszerint változik, hogy újabban vagy régebben hvilvá- nították-e értéktelenné a még használatban lévő berendezéseket. A járulék kiszámításánál a berendezések bruttó értékét veszik alapul. s annak három százalékát kell üzemeltetési járulékként fizetni az első esztendőben, a további években a járulék 6 százalékos. Az 1972. december 31-ig leírtaknál tehát —ha időközben a vállalat nem válik meg a berendezéstől — 1974-ben három, a további években 6 százalékom járulékot kell fizeíni. Az úiabban nullára leírt berendezések után 1973-ban fizetik a 3 százo’óVot 1974- től pedig 6 százalék a járulék. A járulék 40 százaléka p vállalat fejlesztési alapját illeti meg, ezzel is segítve korszerű, új gépek beszerzését. A 60 százalékot adók módjára kell befizetni.
