Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

4 S70I NOR MPOTFI NPPt.AP Í9fS. ajárcitis 20. A woeippsta ei»#s«é ügyé«'#, a brliérrí! 1 Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenysége Vöröskeresztes kongresszusi számvetés I. Marchah-interjú ; Az FKP stratégiája < nem váStO/ik Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára az ’ Humanité Diman- che-nak adott interjújában az FKP .sikereként jellemez­te a nemrég lezajlott fran­cia parlamenti választások eredményeit. Elmondotta, hogy a kommunista képvi­selők száma 33-ról 73-ra nítt. A szocialista párt és baloldali radikálisok moz­galma pedig 51 új képvise­lői- mandátumhoz jutott. A kormánykoalíció 1 mil­lió 300 ezer szavazatot és 103 mandátumot veszített. Ugyanakkor több mint 10 millió választó szavazott igennel a kommunista-szo­cialista közös kormányprog­ramra. Az FKP főtitkára továbbá rámutatott arra, hogy a Kommunista Párt változat­lanul a baloldali erők ve­zető pártja. Több mint 5 millió szavazót kapott, va­gyis 700 000-rel többet, mint az előző választásokon. A Francia Kommunista Párt stratégiája nem válto­zik. Az FKP mindent meg­tesz, hogy létrehozza a dol­gozó tömegek szövetségét a társadalmi és demokratikus haladás új politikája alap­ján. Cordobát árvíz fenyegeti Több mint 1500 embert költöztetek ki otthonából az argentínai Cordobában a külvárosokat fenyegető ár­víz miatt. Mint a városi polgári védelem egyik szó­vivője bejelentette, az el­múlt időszakban lehullott nagymennyiségű , csapadék megduzzasztotta a folyókat, amelyek vízszintje néhány óra alatt több mint egy métert emelkedett. A ter­mészeti csapásnak halálos áldozata is van. Egy idős asszonyt, akinek házát a víz alámosta, a leomló falak maguk alá temettek. KI hirdették a szükségállapotot A bolíviai kormány szom­baton szükségállapotot ren­delt el az egész ország te­rületére. Az intézkedés meg­tételére hivatalos magyará­zatot nem adott. A UPI hír- ügynökség emlékeztet arra, hogy Mario Adett belügy­miniszter nemrégiben olyan nyilatkozatot tett, amelyek szerint Bolívia délkeleti határvidékén egy külföldi csoport beszivárgását észlel­ték. Április végén összeül a Magyar Vöröskereszt IV. kongressszusa. Csaknem 10.500 alapszervezet egymillió hat­vanezer felnőtt és iíiú vörös­keresztese nevében ötszáz küldött vonja meg .a hasai vöröskeresztes tevékenység négyesztendős mérlegét, s szabja meg a következő évek legfontosabb céljait, felada­tait. Nem vállalkozhatunk arra, hogy a lakosság egészségét, A nemzetközi vöröskereszit- mozgalom nagy családjában — 116 tagszervezet csaknem 250 millió vöröskeresztest tö­mörít soraiba — a Magyar Vöröskereszt azok közé a nemzeti társaságok közé tar­tozik, amely mögött sokévti­zedes múlt, gazdag tapaszta­lat áll. Jövőre ünnepli fenn­állásának 95. évfordulóját, s tagjai joggal büszkélkedhet­nek azzal, hogy megalakulá­sa óta tevékeny, aktív osz­taga a nagy nemzetközi moz­galomnak. Ha — természetesen csak egészein vázlatosan — jelez­ni akarjuk a nemzetközi vö­röskeresztes mozgalom 110 esztendős útját, nem mellőz­hetjük az alapító, a svájci Henri Dunant nevének em­lítését. ö volt az, aki vélet­len szemtanúja lévén a ■ 1859 júniusi solferinói véres ütkö­zetnek, nem tudott puszta szemlélője maradni a megrá­zó eseménynek: a környék­beli nőkből ápolószemélyze­tet toborzott, összeszedte ve­lük a csatatéren a még élő sebesülteket, saját és svájci barátai költségén kötszereket szerzett be, s maga is részt vett több' mint ezer sebesült ‘'ápolásábán, gondozásában. Az emlékezétes élmény ha­tására könyvet írt, amelyben konkrét javaslatokat is tett: az egyes országokban már béke idején hozzanak létre" olyan segélyszervezeteket, amelyek háború esetén — önkéntesek segítségével — gondoskodnak a sebesülték és betegek ápolásáról, nem­zetiségükre való tekintet nél­kül. E gondolat nyomán ala­kult meg Genfben egy bi­zottság, amely 1863-ban fel­vette a „Nemzetközi bizott­ság a sebesültek ápolására” elnevezést; innen számítjuk a vöröskeresztes mozgalom születését. A következő év­ben (1864-ben) 12 ország meghatalmr -ottja aláírta „A hadrakelt seregek sebesült katonái sorsának megjavítá­sáról szóló egyezményt”, amely — az értekezlet szín­helyéről —- a későbbiekben kulturáltabb életét segítő, a családok, a bajbajutottak vé­delmét 'szol váló hatalmas tö­megszervezet rendkívül sok­ágú munkásságát minden ol­daláról megvilágítsuk. Ez al­kalommal csupán néhány fontos területét szeretnénk bemutatni, azzal a nem tit­kolt céllal, hogy a vöröske- resztes munkához minél szé­lesebb körben megnyerjük az egész lakosság támogatását. Genfi Egyezmény néven vált ismeretessé. Ez az okmány először ik­tatta a nemzetközi jogi egyez­mények közé, hogy a védte­len sebesült és beteg kato­nát nemzetiségre való te­kintet nélkül kíméletben és ápolásban kell részesíteni; ennek érdekében az egész­ségügyi intézmények és azok személyzete bizonyos védett­séget élveznek. Nemcsak háborúra gondolni! Az a körülmény, hogy a Vöröskeresztes-mozgalom tu­lajdonképpen a háború áldo­zatainak védelmére alakult, hosszú időre rányomta bélye­gét tevékenységére. Igaz, év­tizedeken keresztül általáno­san elfogadott elv volt, hogy a háborúk az emberiség tör­ténetének elkerülhetetlen ve­lejárói, tehát a vöröskereszt társaságoknak is a háborúra való felkészülést, a háborús segítségnyújtást kellett első­rendű feladatuknak tekinte­niük. Az első világháború utáni helyzet azonban á Vöröske­reszt-mozgalmat válaszút elé állította, és szinte halasztha­tatlan feladatává tette a bé­kében végzendő tevékenysé­get. Az Októberi Forradalom gyökeres változást hozott az orosz vöröskereszt életében is: a szervezet legfontosabb feladata a békés, mindenna­pi munka a nép egészségügyi szolgálatához való hozzájáru­lás lett. Hosszú évek tapasz­talatai nyomán alakult ki végül az az álláspont, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága mellett a békében végzendő feladatok összefo­gására és irányítására a moz­galomnak egy második köz­pontja is létesüljön Genfben. Az első világháború után, 1919 májusában alakult meg a Vöröskereszt Társaságok Ligája, amelybe fokozatosain valamennyi működő társaság belépett. Ezzel a Liga tulaj­donképpen az egyes nemzeti társaságok szövetsége, föde­ratív központja lett. Prog­ramjában ama irányította a figyelmet, hogy a nemzeti társaságok békeidőben első­sorban egészségügyi felada­tokkal foglalk'' * anak: a köz­egészségügyi viszonyok javí­tásával. a TBC. a malária és eméb fertőző betegségek el- lÄi küzdelemmel, betegápo­lással stb. Megnyílt tehát az út a bé­kés tevékenység felé. Az em­berek egészsége, a bajbaju­tottak segítése érdekében végzett munka világszerte megnövelte a Vöröskereszt tekintélyét. Természetesen folyamato­san végezte tevékenységét a Vöröskereszt Nemzetközi Bi­zottsága is, amely ösztönzője, később letéteményese lett a háború áldozatainak mind hathatósabb védelmet nyúj­tó nemzetközi egyezmények­nek, azok bővítésének. Mi­vel a korábbi megállapodá­sok — különösen a háborúk totálissá válása következté­ben — már nem feleltek meg a követelményeknek, újra és újra kiegészítették az első genfi egyezményt. Az elmúlt években az 1949 évi négy egyezményhez két úgyneve­zett kiegészítő jegyzőkönyv .készült el, elsősorban a pol­gári lakosság, az egészség- ügyi személyzet, a fegyveres konfliktusokban résztvevők stb. fokozottabb védelmére. Megváltozik a jelszó Egyre inkább előtérbe ke­rülnek az egészségügyi kér­dések; az egész emberiség jövője szempontjából oly fon­tos környezetvédelem, a tu­dományos-technikai forrada­lommal jelentkező problé­mák. Ezért a régi vöröske­resztes jelszót: „Inter arma c^ritas!” (Könyörületesiség a háborúban!) mind inkább az Új váltja fel: „Per humani- tatem ad paeem!” (Humani­tással a békéért!) A Magyar Vöröskereszt is — lépést tartva a fejlődés­sel — alkalmazkodik az új helyzethez, az abból adódó új feladatokhoz. A széleskörű egészségügyi tevékenység mellett részt vesz a nemzet­közi segélyakciókban. Az el­múlt évben például 200 ezer forint értékű élelmiszert jut­tatott el Felső Volta éhező lakosságának; nagyobb mennyiségű gyógyszert és egyéb segítséget küldött Gui­neának, Szíriának, Kenyának. Részt vett a Liga akcióiban, évente átlag 3 millió forint értékű segítséget nyújt az elemi csapások vagy fegyve­res konfliktusok áldozatai­nak. A vöröskeresztes tevékeny­ség nagyszerű fejezete a vietnamiak megsegítésére szervezett véradó akciók so­rozata, amelyből a lakosság minden rétege kivette a ré­szét. (Folytatjuk) Az olasz külügyminiszter 110 éves múlt—négy ednvl tiír dós tagság Dubrovnikban Petőfi-ünnepsvgeli a Szovjetunióban Medici olasz külügyminisz­ter vasárnap nemhivatalos látogatásra a jugoszláviai Dubrovnikba utazott, ahol időszerű politikai kérdések­ről tárgyal jugoszláv kolle­gájával, Miniccsel. Medici és Minies megbe­szélésein minden bizonnyal nagy súllyal szerepelnek majd az európai biztonsági és együttműködési értekezle­tet előkészítő helsinki ta­nácskozással kapcsolatos Katonai körökből szárma­zó értesülések szerint Semih Sancar török vezérkari fő­nök vasárnap megfenyegette a pártok vezetőit, hogy a hadsereg beavatkozik az el­nökválasztás körül kialakult nézeteltérésekbe, ha nem járulnak hozzá Cevdet Su­kérdések. Hasonló jelentős helyet foglalnak majd el a földközi-tengeri térség biz­tonságával kapcsolatos prob­lémák is, amelyek az olasz külpolitika egyik sarkalatos pontját képezik. Az Olaszország és Jugo­szlávia közötti kétoldalú politikai kérdések közül a trieszti határ és a nemzeti­ségi kisebbségek problémája az, amely a múltban a leg­több v alkalmat szolgáltatta a nézeteltérésekre. nay elnök mandátumának két évre történő meghosz- szabbításához. Feltehetően ez az egyedüli kiút, miután a parlament hat egymást követő választási fordulóban sem tudta megválasztani az új elnököt. Az elnökválasz­tás hetedik fordulóját hét­főn rendezik meg Petőfi Sándor születésének ISO. évfordulójáról a Szov­jetunió több városában meg­emlékeztek. Vzsgorodban, Kijevben és Minszkben, Tar- tuban, Moszkvában és Tbi­lisziben nyíltak Petőfi éle­tével és munkásságával fog­lalkozó kiállítások ezekben a napokban. Számos helyen szerveztek a költő életmű­vét méltató irodalmi este­ket és tudomnáyos üléssza­kokat. Moszkvában több Petőfi- megemlékezést is tartottak. A Csehov-múzeumban Pe- tőfi-kiállítás nyílt, az Írók Házában Nyikolaj Tyihonov elnökletével Petőfi-szavdló- estet tartottak, ahol a költő verseit orosz, ukrán, belo­rusz, baskír, türkmén, tad- zsik és lett nyelven adták elő. A szavalóesten részt vett a magyar írók Moszk­vában járt küldöttsége is, melynek tagjai Hidas Antal, Kun Ágnes Sípos Gyula, Demény Ottó és Fekete Sándor voltak. A Szlavisztikai és Balka- nisztikai Tudományos Inté­zet, a Moszkvai Állami Iro­dalmi Múzeum, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Szovjet Írószövetség és a Szovjet Tudományos Aka­démia Világirodalmi Inté­zete „Petőfi a világkultú­rában” címmel tudományos Itonferenciát szervezett. A konferencián D. F. Markov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja elnökölt, a beszámo­lókat Sőtér István akadémi­kus és Fekete Sándor Pe- töfi-kutató, valamint moszk­vai, kijevi és uzsgorodi tu­dósok tartották. A. Gerskovics művészet- történész „Petőfi és Orosz­ország”, O. Rosszijanov „Pe­tőfi és a korszerűségK cím­mel tartott előadási H török vezérkari főnök fenyegetőzik A Déli-sarkvidéket borító jég vastagsága meghaladja a négy kilométert. A jégta­karó 15—20 ezer évvel ez­előtt keletkezett. Ezekre az adatokra jutottak a szovjet tudósok, akik majdnem egy kilométer mély lyukat fúr­tak a hatodik kontinens jég­páncéljába,és egyúttal fel­használták a szeizmikus próbafúrásokat és a repülő­gépről történő rádiólokációt is. A tudósok egyúttal pon­tosabban megállapították bolygónk hidegsarkának hő­mérsékletét : kiderült, hogy ez hét fokkal alacsonyabb, mint azelőtt vélték. Az állomás mellett nagy teljesítményű rádióközpom működik, amely összegyuj • az Antarktiszon lévő nemcsak a szovjet — és szomszédos kontinensek — Ausztráliában, Üj-Zéla. dón, Afrika déli részén, Dí Amerikában — működő v; lamennyi állomás meteor lógiai adatait. Az állomás munkatársi: ezen adatok alapján szinop­tikus térképeket állítana! össze, és meteorológiai je­lentéseket továbbítanak a moszkvai hidrometeorol' giai központba, a leningrá intézethez, az időjárás,i"1 világszolgálat külön' szerveihez. Mozgó geológiai laboratórium Egy chicagói cég mozgó laboratóriumot létesített ge­ológusok számára. A kere­keken gördülő, két helyiség­ből álló laboratórium fel­szerelése hiánytalan. Van benne elektromosságtermelő blokk, légkompresszor, vá­kuumcső stb. A két helyi­séget bárhová el lehet szál­lítani. Teljes hosszúságul 16,80 méter. A konstrukció lehetővé teszi, hogy akár te­herautóval, akár helikop­terrel szállítsák. A gyémánt „hétköznapjai” A gyémánt és a műszaki fejlődés nem választhatók el egymástól. A modern pre- cóziósműszer-technika elő­rehaladása, a megmunkált felület minőségével és gyár­tási pontosságával szemben támasztott mind nagyobb követelmények, a kemény­fémek és a nagy szilárdsá­gú, nehezen megmunkálható mély geológiai kutatások, fúrások — elképzelhetetle­nek a gyémánt ipari alkal­mazása nélkül. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére hozták létre a gyémántipart, amelynek termékei a kü­lönféle gyémántszerszámok. Mintegy másfél évtizede a természetes gyémántkristály szilárdságát kétszeresen fe­anyagok széles körű alkal­mazása, a berendezések és műszerek üzembiztonságá­nak és élettartamának nö­velése, a mély és szuper­lülmúlő műgyémántot is ké­szítenek már. A képen a nyers gyémánt­szemcsék csiszolásra való előkészítése látható. Az állatok vándorlása mindig is foglalkoztatta a tudósokat. Megfigyelték mái a jegesmedvék, a kanadai rénszarvas, a tengeri tek­nősök, bálnák és halak ván- • dorlását. Valamennyiük kö­zül azonban a madarak vi­szik el a tájékozódás pálmá­ját. A' kintinensek közötti pontos iránytartásuk mél­tán vívta ki az ember elis­merését és bámulatát. Megállapították, hogy a madarak tájékozódását el­sősorban földi „objektu­mok” iránvftiák. A vándor­madarak ..iránvtű” gvaná'it a folyókat. a heewonulstu­kát. a tengornart szegéivé haszoá’táV K^tc-Sget kizáró­an rnaeélnnfratták. hogy S N*<n ?s talon fős szereoet V > sz«k a madarak tájékozó sában. rávihető a betonra, téglára, aszfaltra, furnér lemezre. Aí új anyag rendkívüli szakin szilárdsággal és tartóssággá’ tűnik ki a napfénnyel és p különböző vegyi anyagok5:." szemben. Űj szintetikus anyag Egy amerikai cég olyan szintetikus anyagot dolgo­zott ki háztetők, falak és más felületek fedésére, amely ecset, hengerelés, sőt fecskendezés segítségével is Hogyan tájékozódnak a madarak? A közelmúltban több mint 600 oldalas beszámolót tett közzé a NASA az állatok tájékozódó képességéről és repüléséről. A NASA vezér­karának egyik vezetője. Da­vid Elliott a beszámoló elő­szavában elmondja, hogy az űrkutatás során egyre több alkalommal kellett a kuta- • toknak a biológiai problé­mákkal foglalkozniuk, mind evakrabban merült fel az űrepülés biológiai aspektusa. És érraen ezzel kapcsolat­ban fordultak különös ér- riak1kd£i;Spj a7 állatok tájé­kozódó képességének vizs­gólatq felé. .NHndonoVolő+t Vöt fontos Vordóccot foglalVoztoV. az nidor.td'ldddíKjat e« aZ ttri ofl- táfődá« nllordát 0«v­rioi-o^oft „biológiai óra” üte- ' mével,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents