Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. március 18. A tiltakozás évtizede Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága olyan határoza­tot hozott, hogy az ENSZ közgyűlése az 1973-tól 1983- ig tartó 10 évet nyilvánítsa „a fajüldözés és a faji disz­krimináció elleni harc év­tizedévé”. Az Emberi Jogok Bizott­ságának határozata megerő­síti az elnyomott népek kü­lönösen a gyarmati, a faj­üldöző vagy idegen uralom alatt sínylődő népek harcá­nak jogosságát A bizottság különböző ajánlásokat tett Egyebek között azt indítványozta, hogy a fajüldözés a faji diszkrimináció elleni harc jegyében 1978-ig világkon­ferenciát hívnak össze, a határozat ugyancsak java­solja, hogy vonjanak meg minden támogatást és segít­séget a fajüldöző rendsze­rektől, ugyanakkor szorgal­mazza a gyarmati rendszer és a faji diszkrimináció el­len küzdő mozgalmak támo­gatását Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága munkacsoportot hívott létre azzal a megbí­zatással, hogy dolgozzon ki megállapodástervezetet a fa­ji megkülönböztetés felszá­molására, illetve büntetésé­re. A munkacsoportban fo­lyó viták legfőbb tárgya az a konvenciótervezet, ame­lyet a Szovjetunió, Guinea és Nigéria közösen terjesz­tett az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé. Légforgalmi megállapodások A kanadai kormány jóvá­hagyta a Német Szövetségi Köztársasággal és a Kínai Népköztársasággal kötött lé­giforgalmi megállapodásokat. Az egyezmények értelmében a Lufthansa repülőgépei To­rontóban, a Canadian Paci­fic Airlines (CPA) repülőgé­pei Frankfurtban és két má­sik nyugatnémet városban, valamint Sanghajban és Pe- kingben szállhatnak le. Tyitov új könyve German Tyitov szovjet ■‘,~- hajós, aki Gagarin után má­sodikként tett utazást a vi­lágűrben ..Az én kék boly­góm” címmel könyvet írt. A szerző Moszkvában megje­lent könyvében elsősorban arról ír, hogvan képzeli el az űrhajós hivatást. A könyv felidézi a Vosztnk—2 fedél­zetén 1971 augusztusában végrehajtott űrrepülés ese­ményeit is T’dtov korábban már megjelentetett két ön­életrajzi írást. Ipari kooperáció - Gyártásszakosítás Dollárválság a bonni parlament előtt IMörekTŐ magyar—lengyel arucsereforoalom Helmut Schmidt pénzügyminiszter bejelenti a bánni par­lamentben, hogy a dollárválság következtében 3 száza­lékkal felértékelik a nyugatnémet márkát. Az iráni Magnvitogorszk Szovjet segítséggel Koszigin szovjet miniszter- elnök Iránban az iszfahani kohómű első részlegének üzembehelyezésével kapcso­latos ünnepségek vendége volt. Az iszfahani nagyüzem — az „iráni Magnyitogorszk” felépülése nevezetes esemény a két ország kapcsolatainak történetében is, mivel az or­szág kohászati iparának bá­zisát adó kohóművet a Szov­jetunió segítségével építet­ték, s az iparág első szakem­bereit is szovjet főiskolákon képezték ki. A kohómű építését az 1966- ban létrejött szovejt—iráni gazdasági együttműködési egyezmény keretében kezdték; meg, amelynek értelmében Irán a szovjet berendezése­kért és a közreműködésért földgázzal fizet. Egyidejűleg szovjet segítséggel kezdődött még annak a csővezeték­rendszernek a kiépítése is, amelynek segítségével lehe­tővé vált a hatalmas iráni földgáz-tartalékok hasznosí­tása. A rendszer gerincét al­kotó transziráni gázvezetéket 1970 októberében az iráni sah és Podgomij szovjet ál­lamfő jelenlétében avatták feL Eredetileg a hajdani perzsa fővárosban építendő vasmű­vet 600 ezer tonna kapacitás­ra tervezték, de ezt a Kapaci­tást a következő években 1.2 millió tonnára, a továbbiak­ban 4 millió tonnára bővítik. A próbacsapolások tanúsága szerint az iszfahami kohó ki­váló minőségű nyersvasat ad majd a fejlődésének Kezde­tén álló iráni iparnak. A szovjet kormányfő rész­vétele az iszfahani avatóün­nepségen moszkvai vélemé­nyek szerint fontos politikai gesztus: annak demonstrálá­sára szolgált, hogy a Szovjet­unió a maga részéről kész folytatni a tevékeny békés együttműKödés politikáját. "Kolumbusz szigete" — ma... A magyar—lengyel árufor­galom. a közelmúltban aláírt megállapodás szerint az idén eléri a 295 millió rubelt, — vagyis 16 százalékKal maga­sabb lesz, mint amit a hosz- szúlejáratú megállapodásban eredetileg 1973-ra terveztek. Forgalmunk már évtizedek óta dinamikusan fejlődik, — árucserénk 1950 óta körülbe­lül hatszorosára nőtt. — Az 1971—75-re kötött hosszúle­járatú megállapodás mintegy 65—70 százalékos további nö­vekedést írt elő, ezt azonban — mindkét fél kívánságára — túlteljesítjük. Szolnokra ként szállítanak A két ország árucseréje a termékek igen széles skálá­jára, anyagokra, gépekre és mezőgazdasági cikkekre egy­aránt kiterjed. A nyersanya­gok közül Magyarország el­sősorban timföldet, bauxitot, kőolaj-termékeket, továbbá fotóanyagokat, műbőrt szál­lít, Lengyelországból a többi között a népgazdaság számá­ra nélkülözhetetlen ként im­portálunk. A magyar—len­gyel kén-megállapodás már a szakosítás jegyében jött létre, amelynek alapján Len­gyelország az idén például 125 ezer tonna ként szállít, amit nagyrészt az ugyancsak lengyel gépekkel felszerelt szolnoki Tiszamenti Vegyi- műveKben dolgoznak fel. Gyors ütemben fejlődik a két ország gépipari árucse­réje is. A Beloiannisz gyár például öt év alatt 130 millió devizaforinttal több árut szállít az eredetileg terve­zettnél. Népszerűek Lengyel- országban a magyar szer­számgépek, villamos forgógé­pek, ipari elektromos kemen­cék, de bővül a vegyipari és műanyagipari berendezések értékesítése is. Lengyelország­ból az elmúlt években Diesel­motorokat, alkatrészeket, bá­nyagépeket, kénsavsyári be­rendezéseket, és útépítő gé­peket importáltunk. Szintetikus szál gyárfás Kedvezően alakul az ipari kooperáció a tizenhárom esz­tendeje életre hívott Haldex a lengyel bányák meddőit hasznosítja, évente átlag há­rom és félmillió tonna bá­nyakőzetet dolgoznak fel, s ebből 2.4 millió tonna szenet nyernek. Magyarország része­sedése ebből esztendőnként meghaladja az egymillió ton­nát. Legújabban további koope­rációs és szakosítási megál­lapodások jöttek létre. Ez év januárjában Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével magyar Küldöttség járt Varsóban, s a tárgyalásokon a fő figyel­met éppen az ipari együtt­működésre fordították, több jelentős megállapodás is szü­letett. Különösen említésre méltó a vegyipari megállapo­dás, amely a szintetikus szá­lak gyártásának szakosításá­ról és kölcsönös szállításáról intézkedik, illetve a már Ki­alakult szakosodást lényege­sen bővíti. Ebben az együtt­működésben hazánkan je­lentősen növekszik a poliak- rilnitril szálak gyártása, e terméKkel Lengyelországot is ellátjuk, míg lengyel partne­reink a poliészter gyártására szakosodnak, s ebből mind nagyobb mennyiséget szállí­tanak Magyarországra. — A kölcsönös szállítások értéke 1980-ra az ideinek több mint hatszorosára emelkediK. Hamaro«an működik a közös iroda Vályi Péter varsói látoga­tása alkalmából készítették elő s azóta alá is írták az Interkomponent elnevezésű közös iroda alapító levelét. — Várhatóan az év közepén megkezdi működését Varsó­ban az iroda, amely az elekt­ronikai ipar gyártásfejleszté­sét koordinálja. — Bizonyos kapcsolótípusok gyártására már korábban szakosítási megállapodás jött létre ma­gyar és lengyel vállalatok között, az új iroda létrehozá­sa kiterjeszti az együttműkö­dést az elektrotechnikai alkat­részéit fejlesztésére, a tudomá­nyos leutalások eredményei­nek cseréjére. Immár szer­vezetten tárják majd fel a gyártásszakosítási lehetősége­ket, így közösen megoldhat­ják félvezetők, integrált áramkörök és egyéb, ma még drága valutáért importált ter­mékek gyártását Az együtt­működés igen kedvező a ma­gyar ipar számára, mert a lengyel elektronikai ipar al­katrészgyártás fötlendülőben van. az utóbb években 7 mil­liárd zlotyt költött a lengyel állam az iparág fejlesztésére. Geológusok a felhők felett 40 000-en élnek és dolgoznak itt — nagy többségében fia­talok. Gyors ütemben épül- szépül a Juventud sziget: je­lenleg több ház „nő ki a földből”, mint amennyi az 1959 és 1972 közötti időszak­ban összesen. Űj falvakat, modem gyá­rakat, tizennégy hatalmas teljesítőképességű öntö«*«á- tat, 20 tárolóüzemet (ásvá­nyok. hal. hús és tej tárolá­sára) és új autóutakat léte­sítettek rövid idő alatt a Ju­ventud szigeten. Jelenleg is több utat építenek. Az egyik például a sziget fővárosát, Nueva Gerorát köti majd össze La Fével. a máso^k legnagyobb várossal és nagy szerepe lesz a gyümölcs- és zöldségszállítás igen komoly problémájának me.gó'Hó^á- ban A sziget 500 személyes bent’akásos iskel éj ingyenes oktatásban részesítik a Kuba minden résziről id«sepeglett diákokat. Ellátásukról, a szükséges tanszerekről, sőt a ruházatukról is az iskola gondoskodik. A fiatalok a ta­nuláson kívül nyáron mező- gazdasági munkát vé«°znek A sziget rohamos f^lődés súlyos szállítási és dási nehézségeket idézett elő Kz^n ú^v «:*»<*•'>***■* hoffv úi re™'1*’‘htokat in d’'tanak és új komneVat vá­sárolnak. A nemrégiben ér kezett „Kerneta” nevű «wv- jet komook — melyek 2 ón alatt teszik mee a 100 k'lo- méteres távol =á«ot a szí í ° és a szárazfsia i-s-aif — 17 sz°-m*iyt szállíthatnak egy­szerre. Az Országos Er'f^szeti Tn fázpt rnunka+áj-sai úirsipippí tik azokat az e-Jarp« Iveket szín*» nél­kül pusztí+mi-v k’ a múlt­ban a sziget dáll -^zén. A legendás sri«et — ..Ko- lumb"sz szigete” — rohamo­san fejlődik — a fiatal és lelkes lakossá« munkáia nyo­mán. A Kubához tartozó Juven­tud szigetet (Fiatalok szigete) — a kalóz legendák e«vkori „Kincses szigetét” — Kolum­busz fedezte fel 479 évvel ez­előtt. Természeti kincsei valaha egy maroknyi földbirtokos csoport vagyonát gyarapítot­ták, ma azonban új lakótele­peivel, iskoláival és autóút­jaival — melyeket a kubai forradalom óta eltelt idő­szakban építettek — lassan kiemelkedik a feledés homá­lyából. Kolumbusz második ame­rikai útja során. 1494. június 3-án fedezte fel a szigetet, amely 400 éven keresztül ka­lózok rejtekhelyéül szolgált. Az 1920-as években a népel­nyomó Machado-kormány börtönt létesített a szigeten politikai foglvok számára (iellemző módon a ..M'-’ta- börtön” gúnynevet adták an­nak idején a helynek.) Fidel Castro, a Moneada-i lr’'*a- nva elleni támadás vezetője i954-h°n került ebbe a bör­tönbe. Az ötvenes évek idején a sziget lakossága mindössze 10 000 fő volt. ma pedig már Vakmerő franciák Gérard Jeannichon és Je- rome Poncette francia tenge­részek, akik vitorlás jachtju­kon mintegy négv éve hajóz­nak a föld körül, elérték az Antarktiszt. A Bellin gszgeu- lon elnevezésű szovjet tudo­mányos állomáson működő sarkKutatók több napig ven­dégül látták őket és megmu­tatták nekik az állomás tu­dományos laboratóriuma'! — Jeannichon és Poncette láto­gatást tett a szomszédos chi­lei kutatóállomáson is. A két vakmerő francia csaknem négv évvel ezelőtt La Bocbelle francia Kikötő­ből indult el viláeköriili út­jára a mindössze 10 méter hosszú, 5 tonnás jachton. Út­juk Anglia, a Spitzbergák, Izland, Grönland, Kanada, az Egyesült Államok és Fran- cia-Guayana partjai mellett vezetett. Az Amazonason át folytatták útjukat Argentíná­ba. kijutottak a Horn-fokhoz, majd legközelebb Fokváros­nál kö*ö*+°k ki. Tavalv jár­tak a Crozet-szi «eteken, a Kerguélen szigeteken Tas- mániában. Ausztráliában, Üj- Kaledóniában, az óceániai szigeteken és innen vettek irányt az Antarktisz partjai felé. Eddig mintegy 41000 ten«eri mérföldet tettek meg. gvakran igen viharos idött-ó-b-m. A két francia elör-iMhat*1«« fél év múlva ér vissza Franciaországba. Londonban egy bomba robbanása előtt másodper',"’‘kel menekültek meg autébus-mkbál kiszállva ezek az iskolás gyerekek, ak'ket az esemény után Heath miniszterelnök is meglátogatott. A Kazah Tudományos Akadémia K. I. Szatpajev geológiai intézetének kutatói a Dzsungari és a Zailijszkoje Alatau hegy­ségben, több mint 4 ez.r méterrel a ten­ger szintje felett folytattak kutatásokat. A geológusok földpát, gránittelepekre bukkantak és rezet, ólmot, ónt, valamint más fémeket is kimutattak az új lelőhe­lyeken. A felhőkön túli szintekről vett kőzetminták elősegítik a Föld geológiai fel­építésére vonatkozó törvényszerűségek fel­tárását, a mélyen fekvő ásványi lelőhelyek elhelyezkedésének megállapítását és a kész­letek ponti» mennyiségi becslését. Szovjet tudósok a földfelszínen kimuta­tott mikroszkópikus zárványok eloszlása alapján meg tudják állapítani az érclelő­helyeket. Az új kutatási módszer ellenőr­zése során Közép-Ázsiában 24 feltételezett körzet közül 21 tartalmazott érctelepet. A szovjetrendszer idején az országban körülbelül 15 ezer iparilag hasznosítható lelőhelyet fedezlek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents