Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

lins, március xo. SZOLKOK MEGIfei NÉPLAP 9 SALT-iordulo Genfben A PERON-MITOSZ Camporafő fegyvere Az argentin választások háttere 1972 májuséban a szovjet és az amerikai vezetők moszkvai tárgyalásán aláír­ták az első SALT-megálla- podást, azzal az általános célkitűzéssel, hogy „elkerül­jék a katonai konfrontációt és megakadályozzák a nuk­leáris háború kirobbanását. „Az egyezmény egyelőre csak a védelmi rakétarend­szerek korlátozására terjedt ki. Ennek az volt az oka, hogy viszonylag egyszerűbb feladatnak tűnt e kérdésről tárgyalni és ha megvárták volna, míg teljes megegye­zésre juthatnak a támadó rakétafegyverekről szóló tárgyalásokon is, akkor még ma sem kerülhetett volna sor semmilyen SALT- egyezményre. Moszkvában azonban 1972. májusában a támadó rakétarendszerek bizonyos típusainak — igaz csak ideiglenes, 5 évig tar­tó — korlátozásáról is alá­írtak egy részegyezményt. Ami kimaradt a moszk­vai „menetrendből”, annak a megoldására — vagy leg­alábbis az ügy előbbre vite­lére — hivatott a hétfőn kezdődött újabb SALT-for- dulő, amelyen a szovjet küldöttséget Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettes, az amerikai delegációt pedig ezúttal már nem G. Smith, hanem Alexis Johnson ve­zeti. Ez a forduló jellegé­ben hasonlít ahhoz, amelyet tavaly november-december­ben tartottak — ugyancsak Genfben. A napirenden is csaknem ugyanazok a kér­dések szerepelnek. A kü­lönbség az, hogy időközben létrehoztak egy „állandó konzultációs bizottságot”, amelyre kettős feladatot bíz­tak: egyrészt ellenőrzi a már érvénybe lépett SALT- megállapodás végrehajtását a védelmi fegyverrendszerek­ről, másrészt figyelemmel kíséri, hogyan tartják be azt az 1971-ben kötött egyez­Walter Klauson, Észtor­szág miniszterelnöke elmon­dotta, hogy az Észt Köztár­saság nemzeti jövedelmének több mint 63 százalékát az ipar szolgáltatja. Az ipari fejlődés alapját alig több mint 30 évvel ezelőtt rakták le, amikor Észtország dolgo­zói Iákiáltották a szovjetha­talmat. Ez alatt az idő alatt a gépgyártó ipar termelése a 99-szeresére, az építőanyag­ményt, amelynek az a hi­vatása, hogy kölcsönös erő­feszítésekkel csökkentsék az atomháború kirobbanásá­nak veszélyét. A tárgyalássorozat igen időszerű. A tavaly május óta eltelt tíz hónapban is újabb fegyvertípusokat, hor­dozórakétákat találtak fel, amelyek hatékonysága sok­szorosa a korábbiakénak. Az amerikai hadügyminisz­térium különösen a legkor­szerűbbnek tartott „támasz­pontokra”, az atommeghaj­tású tengeralattjárókra összpontosít. Az utóbbi hó­napokban nagy ütemben szerelik fel ezeket a tenger­alattjárókat olyan rakéták­kal, amelyek közül egy-egy tucatnyi nukleáris töltetet tud különböző célpontokra eljuttatni. Washingtonban azon a véleményen vannak, hogy az óceánok és tenge­rek mélyén megbúvó ten­geralattjárók a legjobb har­cieszközül szolgálnak arra, hogy róluk támadást indít­sanak akár 8—10 ezer ki­lométer távolságban levő célpontok ellen. Az Egyesült Államokban nem mindenütt fogadták örömmel a szovjet—ameri­kai fegyverzet-korlátozási tárgyalások első eredmé­nyeit. A Pentagon lobby — és a mögöttük álló fegyver- gyárak. mononóliumok, konszernek — attól félnek, hogy a tárgyalások további sikere árt üzleti érdekeik­nek. A „nemzeti-védelmi” érdekekre hivatkozva kong­resszusi támogatóik segítsé­gével megpróbálják akadá­lyozni a már elfogadott egyezmények törvénybeik­tatását is. Ezért azután a Genfben kezdődő új SALT- forduló csak része egy na­gyon bonyolult és bizony hosszadalmasnak tűnő tár­gyalássorozatnak a lefegy­verzés életbevágó fontossá­gú kérdéseiről. G. ti. iparé pedig a 85-szörösére növekedett. Észtország je­lenleg az egy főre jutó nem­zeti jövedelem színvonalát tekintve megelőzi Dániát, Norvégiát, Finnországot, Svédországot. A nemzeti jövedelem alapvető részét a lakosság Igényeinek a ki­elégítésére, egy részét lakás- építkezésre, egészségügyre és közoktatásra fordítják. Campora győzelmét nem azért ünneoelték tombolva százezrek hétfőre virradóra Buenos Aires utcáin, mert reális alternatívát kínál, megoldást az országot évti­zedek óta bénító politikai­gazdasági válságra. Campora fő fegyvere az, hogy ő Pe­ron leghűségesebb követője, jogutódja: az ex-diktátori övező mítosz haszonélvezőié. (Első sajtóértekezletén Ar­gentína újonnan megválasz­tott elnöke felolvasta a Mad­ridban élő Peron üzenetét és kijelentette: mindent meg­tesz annak érdekében, hogy Juan Peron minél előbb ha­zatérhessen Argentínába. A Peron-mítosz éppúgy alakult Iá, mint a legendák általában: a valóságot meg­szépítette az idő. Mi sem jellemzőbb, mint hogy Pe­ront bálványozzák azok az anarchista fiatalok, akiknek jelszava „öt életet életün­kért, pusztuljanak el mind!” Ugyanakkor peronistának vallják magukat azok a szé­les munkás- és kispolgári ré­tegek is, amelyek a múltba tűnő messziséget, a Peron diktatúrát, mint a „boldog nyugalom korát” képzelik el, jelszavuk pedig: „Otthon és munka”. A Peron-ellenes tisztikar, amely 18 évvel ezelőtt me­nesztette a diktátor-elnököt, sokáig a bábként rángatott polgári kormányzatoktól vár­ta, hogy megbirkózzanak a peremi zmus szellemével. Mindhiába. 1966-uan aztán nyíltan is a katonaság vette át az irányítást.. A három fegyvernem (szárazföldi had­sereg. légierő, tengerészet) vezetőiből junta alakult. Egyezményük értelmében elő­ször Ongania ült az elnölá bársonyszékbe. Öt Levingston követte, s végül Alejandro Lanusse. a mostani elnök. Lanusse taktikája merőben különbözött elődeiétől: őnem felszámolni igyekezett a pe­ronizmust. A „nyitás és ki­egyezés” politikáját hirdette meg. mert felismerte, hogy lehetőség van a „Peron nél­küli peronizmus” beépítésé­re az ar^-oín belpolitikai életben. Felismerte, hogy fe­lettébb hasznos a még min­dig oly vonzó Peron-féle szo­ciális demagógiát saját cél­jaira felhasználni. Beleegye­zett tehát, hogy a volt dik­tátor 17 év után hazalátogas­son. Látványos demonstráció volt ez, amely hivatva volt kinyilvánítani, hogy Peron, illetve mindaz, amit a töme­gek számára jelent, egyálta­lán nem elválaszthatatlan attól, amit Lanusse akar. A választások kiírása része volt annak az „alkotmányos já­téknak”, amely a Lanusse- féle „nemzeti kiegyezésének az alapja. Nincs tehát szó demokra­tikus fordulatról Argentíná­ban a választások után. Hogy az új elnök politikája meny­nyiben térhet majd el a ka­Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa március 15-e és 21-e között Panamában tartja ülését. A tanácskozásra 27 olyan ország küldte el je­lentkezését, amelyik nem tagja a testületnek. Elvileg minden ország — Belgium, Brazília, Equador, Dánia, Egyiptom, El Salvador, Gu­yana, Hollandia, Honduras, Irak,. Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Kuba, Líbia, Mauritánia, Nigéria, Olasz­ország, Portugália, Spanyol- ország, Svédország, Trinidad, Tobago, Thaiföld, Uganda és Venezuela — szavazati jog nélkül részt vehet a Biztonsági Tanács munká­jában. Aquilino Boyd, Panama állandó ENSZ-képviselője és egyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke az ülés alkalmából interjút adott az ADN ENSZ-tudósí- tójának. A nagykövet a töb­bi között kijelentette: az Egyesült Államok jelenleg olyan intézményeket tart fönn a Panama-csatorna tér­tonák eddigi politikájától, hogy mi lesz a parlament szerepe, nagyjában — egé­szében kikövetkeztethető: a Lanusse vezette katonai jun­ta január végén meghatároz­ta. A hadsereg ötpontos nyi­latkozatban szögezte le, hogy az általános választás ered­ményeként csak átmeneti kabinet alakul. „Négyéves kormányzási periódusában (1977 májusáig) a fegyveres erők megőrzik irányító sze­repüket. A tényleges alkot­mányos állapot csak 1977- ben valósítható meg”. De hogy az argentin szavazók akaratából megerősödött pe­ronista irányzat .a kedvező konjunktúrát nem próbálja-e Iáhasználni a katonai jun­tával szemben is önálló po­zíciók kiépítésére, illetve a hadseregen belül nem men­nek-e majd végbe olyan vál­tozások. amelyek a peroniz­mus felé fordítják a katona­tisztek egy részét, ezt majd csali a lövő mutatja meg. A rövid pórázű alkotmá­nyosság, annak előkészítése, s mintegy húsz elnyomó­megtorló törvény színezte „demokratikus választások”, a körötte hónapok óta csa­pott csinnadratta — amint azt az Argentin Kommunis­ta Párt hangsúlyozta—olyan látszatváltozás, amelynek célja megakadályozni a tény­leges változásokat. Azokat a változásokat, amelyeket csak egy közös antiimperialista, oligarchia ellenes program körül tömörülő egységes bal­oldal vívhat ki. Bognár Róbert Béremelések Bulgáriában A Bolgár Minisztertanács és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa a napokban tette közzé az „egyes” dol­gozó kategóriák bérének felemeléséről szóló határoza­tát. Az intézkedések több mint kétmillió dolgozót érintenek, a bérből és fize­tésből élők mintegy 70 szá­zalékát. Március elsejétől átlago­san 26 százalékkal fel­emelték a bányászok, mélyépítők és más, nehéz fizikai munkát végző dol­gozók bérét: 17,5 száza­lékkal az ezeken a területeken dolgozó alsóbb vezetők technikusok stb. bérét. Ugyancsak március else­jével átlagosan 16,8 száza­lékkal felemelték a pedagó­gusok fizetését. Felemelték — az egészségügyi dolgozók fizetését, átlagosan 16 szá­zalékkal, végül 16,6 száza­lékkal felemelték a kulturá­lis és művészeti intézetek és intézmények munkatársai­nak és egyéb dolgozóinak fizetését. Június elsejével felemelik az alacsony béreket, ame­lyek alsó határát az eddi­gi 65 leva helyett 80 Ievá- ban határozzák meg. A minimális bérszint fel­emelésével járó béreme­lések közfii 800 ezer em­bert érintenek, A béremeléseket hírül adó határozatot megelőző jelen­tős anyagi alapot igénylő más intézkedéseket is hozott a BKP Politikai BSzottsága a nők helyzetének további javítására. A bolgár fővárosban köz­zétették a kormány és a szakszervezeti tanács újabb határozatát is, amely az öt­napos munkahétre való át­térés bejelentésével járul hozza az életszínvonal eme­lését szolgáló intézkedések­hez. Két bulgáriai megyében már 1968 óta folyik az öt­napos munkahét kikísérle­tezése, ennek következtében az iparban foglalkoztatottak 17 és a népgazdaságban fog­lalkoztatottak 10 százaléka már eddig is így dolgozott. Az ötnapos munkahét idő­tartama 42,5 óra lesz, az eddigi hatnapos munkahét 46 óra volt. As eszi ipar SO éré A Vietnami Demokratikus Köztársaságban folytatódik az amerikai foglyok szabadott- bocsátása, Képünkön: a foglyok egy csoportja a hanoi Gia Lám repülőtéren. A Tanaka levél után Emi Jkeserü érzésekéi" kelt Kínéban A Jomiuri Simbun részle­tes jelentést közölt arról a beszélgetésről, amelyet Liao Cseng-csi, a Kínai—Japán Baráti Társaság elnöke — a lap szerint Kína első számú Japán szakértője — folyta­tott a tokiói lap Pekingben tartózkodó munkatársaival. A kínai vezető egyebek kö­zött a következőket fejtet­te ki: A két ország közti légi- forgalmi egyezményről szóló pekingi tárgyalásokon eddig tanúsított japán álláspont ellentétes a tavaly szeptem­beri japán—kínai közös nyilatkozat szellemével. Ja­pán ugyanis miközben légi- forgalmi megállapodást akar kötni Kínával, fenn szeretné tartani tajvani légijáratait is. A kínai fél nem tehet mást, mint hogy kétségbe vonja Japán őszinteségét. Liao Cseng-csi noha azt hangoztatta, hogy Kína nem ellenzi Japán más országok­kal való baráti kapcsolatai­nak fejlesztését, félreérthe­tetlenül tudtul adta, hogy a kínai kormány igenis ellen­it a Szovjetunió által fel­ajánlott szibériai kooperá­cióban való bármilyen japán részvételt. Azt állította, hogy a szibériai kőolaj ki­aknázására irányuló koope­ráció célja a szovjet hadi­potenciál fejlesztése. Japán­nak tudnia kell — tette hozzá, — hogy amennyiben részt vesz a szibériai koope­rációban, ez „keseerű érzé­seket” kelt Kínában Ja­pánnal szemben. A kínai politikus megis­mételte azt az ismert kínai álláspontot, amely szerint „egy független országnak joga van arra, hogy hadse­reget tartson fenn”, ezért Kínának semmi ellenvetése nincs a japán hadsereg ne­gyedik fejlesztési tervével szemben. Kína nem lelke­sedik ugyan a japán—ame­rikai biztonsági szerződés fenntartásáért, de nincs szándékában ebből ügyet csi­nálni, minthogy az említett biztonsági rendszer elveszí­tette Kína-ellenes élét. Rea­litás kérdése — mondotta Liao Cseng-csi — hogy Ja­pánnak egyelőre az ameri­kai nukleáris pajzsra kell támaszkodnia. Kína nukleá­ris védelme ugyanis még túlságosan kicsiny ahhoz, hogy Japánra is kiterjedjen. A Jomiuri Simbun a nyi­latkozathoz fűzött kommen­tárjában rámutat: Kína el­várja, hogy Japán megértse álláspontját a Liao Cseng- csi által felvetett kédések- ben és hogy a japán kor­mány „megfelelő komolysá­got” tanúsítson a két ország kapcsolatainak fejlesztését illetően. Kína azt is elvárja, hogy Japán alapos megfon­tolás ' tárgyává teszi, vajon a szibériai kooperációban való részvétel milyen hatás­sal lehet a kínai—japán kapcsolatok alakulására. Tokiói politikai megfigye­lők Liao Cseng-csi „félhiva­talos” nyilatkozatát Peking első reagálásának tekintik Tanaka miniszterelnök Brezsnyevhez intézett leve­lére, amelyben a japán kor­mányfő síkraszállt a szibé­riai kooperációban való részvétel, és általában a ja­pán—szovjet kapcsolatok megjavítása mellett A Biztonsági Tanács ülése Panamában gégében, amelyek már álla­mot alkotnak az államban. Tipikus példája ez a „gyár- I mati enklávénak”, amely akadályozza Panama terü­leti, politikai, gazdasági és társadalmi integrációját, és ezért meg kell szűnnie. Meg kell szűnnie annál is inkább, mivel ellentétes az ENSZ alapokmányának elveivel. Aquilino Boyd a továb­biakban elmondotta, hogy a Biztonsági Tanács panamai ülésén napirendre kerül a „természeti kincsek fölött gyakorolt permanens szuve­renitás” kérdése, továbbá a gyarmatosítás helyzete Latin- Amerikában, a nukleáris le­szerelés és szorosan véve a Panama-csatorna övezeté­nek kérdése is. A kérdésre, mi indokolta a Biztonsági Tanács ülésé­nek Panamában történő megrendezését, a nagykövet azt válaszolta, hogy Panama most azoknak a helyeknek egyike, ahol bizonyos nem­zetközi feszültség érezhető. KÜLPOLITIKA!

Next

/
Thumbnails
Contents