Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
1973. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 megye a Tanácsköztársaság idején dési válálatokat, bankokat, földbirtokokat. ' tosította a munkához való jogot, megszüntette az uralkodó osztály műveltségi monopóliumát, biztosította a tettes lelkiismereti szabadságot, nemzeti és faji különbségek eltörlését; megszervezte a termelést és az igazságos elosztást. valamint a termelés ellenőrzését sfb S rövid fennállása ellenére is sokat tett a dolgozók szociális helyzetének megjavitására és kulturális felemelkedésére. Nézzük meg, hogyan érvényesült Szolnok megyében a Tanácsköztársaság gazdasági, szociális és kultúrpolitikája. Túrkevén már március 23- án határozatot hoztak a var- rógvárak és gőzmalmok, s általában az „egyéni kezelést túlhaladó üzemek” köz- tulaidonba vételére. Március 20-án már jelentették, hogy a varrógyárát közüzemmé tették a munkásnők, s élére maguk közül választott direktóriumot állítottak. Ugyanitt a gyógyszertárat is köztulajdonba vették. Az 1919. március 30-i jegyzőkönyv tanúsága szerint Gurcsek István, Kulcsár Ferenc és Nagy Imre szocializáló ipari népbiztosok „...a Tanácsköztársaság rendelete folytán a túrkevei vásártéri gőzmalmot minden ingó és ingatlan felszerelésével a Tanácsköztársaság tulajdonába veszi, s a mai napon a leltározást megkezdte. A malom munkásai akként határoztak, hogy a volt igazgató ellen kifogásuk . nincs, és őt egy munkatársuknak tekinti'• S hogy ez nem puszta szó volt, mutatja a jegyzőkönyv kül- setén lévő feljegyzés: „Neu- wirth György és társa kézipénztárban találtatott 450 korona, életfönntartására adatott a cégvezetőnek 300 korona.” S mindjárt utána Neuwirth György aláírása a felvett összegről. Jászapátiban a nagy1 gőzmalom köztulajdonba vételével kezdődött el a szocializálás, és sor került az „Abád- szalóki Gőzfűrész és Gőzmalom Rt”-re is. Itt viszont a munkások és tisztviselők eltávolították Lábl Gyula igazgatót. mert kíméletlenül és brutálisan bánt a munkásokkal. Szolnokon is szocializálták a malmokat, aszaló- és konzervgyárakat, sőt az éttermeket és szállodákat is. Április végére az egész, megyében megtörtént az üzemek szocializálása. Ezek élére termelési biztosokat állítottak, s az ipari termelés átszervezésének ellenőrzésére április végén a megyében — Hamvas mérnök, Reviszky és Guth elvtársak személyében — központi megbízottak érkeztek. Szolnok megyében azonban — a terület agrárjellege miatt — sokkal jelentősebb volt a földkérdés. A Tanácsköztársaság rendelete szerint a 100 holdon felüli nagybirtokokat köztulajdonba vették, s ezzel a nagybirtok uralmát megszüntették, ami azonban önmagában nem elégítette ki a parasztság igényeit. A parasztság évszázadok óta földre vágyott, s egy polgári demokratikus forradalom feladata lett volna ezt az igényt földosztással kielégíteni, de ez nem történt meg sem 1848-ban, sem 1918-ban. A Kormányzótanács földosztás helyett a föld szocializálására hozott rendeletét. A köztulaidonba vett földeken állami gazdaságokat és szövetkezeteket létesítettek. Ezekben azonban a parasztoknak. illetve mezőgazdasági proletároknak csak egy része volt érdekelve, s általában helyzetük nem sokat változott. így nem érezték. mit kaptak a forradalomtól (pedig még így is sokat kaptak: magas bérek, juttatások, házhely, beteg- biztosítás stb.) mert Emukra a legfontosabb a föld volt. A megye parasztságát is élénken foglalkoztatta, mi lesz a földdel. Nem nagyon tudták megérteni, mit jelent a nagybirtok köztulajdonba vétele, s ráadásul az ellen forradalmárok igyekeztek még jobban megzavarni a paraszti fejeket. Azt hí- resztelték a Kunságban és a Jászságban is, hogy a Tanácsköztársaság elveszi a kis- birtokokat, a parasztok földjeit is. A megye sajtójában sorozatosan jelentek meg fel- világosító cikkek a pánikot keltő hírek eloszlatására. Március végén, április— május, folyamán "•'"v°ment a- nagybirtok szocializálása a megyében. Április végén a Szolnoki Munkás szerkesztősége tudósítót küldött Somogy megyébe, hogy a termelőszövetkezet munkáját a helyszínen tanulmányozza, és „Jász-Nagykun Szolnok megye földmunkásainak tiszta képet adjon arról, miképpen teremthető meg a földközösség”. Móricz Zsigmondot meghívták Karcagra április végére, hogy a Somogy megyei termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatairól beszámoljon. Ez a fontos látogatás azonban nem valósulhatott meg, mert akkorra Karcag román megszállás alá került. A megyét 24 kerületre osztották, s mindegyikben birtokrendező bizottság tevékenykedett, mely 2—3 földművesből és a hivatalosan kirendelt biztosból állt. A megyei birtokrendező bizottság vezetésével Mikó Kálmánt bízták meg. Volt egészséges kezdeményezte a megyében is. Jászapátiban a munkástanács a kisgazda közönség felvilágosítása és a termelés s a fogyasztás érdekében 1919. április 20-án a kisgazdák részére ismertető előadást te velük értekezletet tartott. Ve- lemi Endre járási megbízott előadó meggyőzte a kisgazdákat: „...egyhangú lelkesedéssel határozta el a teljes számban megjelent kisgazdaközönség, hogy a termelési szövetkezetét a kívánt cél érdekében megvalósítja. E cél pedig: az árak mérséklése és szabályozása, a község lakóinak élelmiszerekkel való el-, látása és a fölöslegnek a község útján Budapest éhező proletárjai részére juttatása. A proletárdiktatúra eszközeit is megértő kisgazdaközönségnek a fontos cél érdekében történt ezen állásfoglalása bent a községben a diktatúra szilárdságát mutatja, kifelé a köz érdekeit szolgálja, s példa minden község előtt.” Számos szövetkezet jött létre a Kunságban, a Jászságban és a Tisza mentén. Nem egy helyen meghagyták a régi gazdasági vezetőt, pl. a Hegedűs-féle 1040 holdas uradalmat a régi gazdasági tisztre bízták. A nagybirtokokon létrehozott szövetkezeteken kívül pl. Túrkevén arra is történt javaslat, hogy a parasztgazdákat is szövetkezetbe tömö- rítsék. A tú’'Vovei tanács azt javasolta ugyanis, hogy a kevi határt S—6 többezer holdas gazdasággá kellene alakítani szövetkezeti alapon. Mindegyik szövetkezet élén egv-egy direktórium állna, s gyűlés állapítaná meg a haszon felosztását. A tagok terményben és készpénzben kapnának fizettet. A terv mai szemmel szép. de az adott időben inkább káros hatású lehetett,. mert növelte a gazdákban az ellenforradalmárok által amúgyis szított bizonytalaságot. Volt olyan kezdeményezte is, még március elején, melyet egészségesnek és fe”ő- dőképesnek tarthatunk. Karcagon ..Csontos Sándor elv- társunk mintegy 20 rokkant társával együtt a földosztás alkalmával részükre járó földet közös munkával, szövetkezeti alapon fogja művelni. Az ilyen munkaszövetkezeteket, melyeknek egyedül lehet anyagi erejük arra. hogy a föld jobb kihasználásához és könnyebb megműveléséhez szükséges gineket megszerezzék. elvtársaink figvel- mébe ajánljuk — írja a Karcagi Napló —, ...mert a földmunkás népnek sokkal jobb lesz, ha földiét a gépek segélyével műveli, amire az egt'es törpebirtokos nem képes...” Egyébként egy-két konkrét példa is van a megyében arra, hogy a nagybirtokokon létrehozott termelőszövetkezetek nem tudták megoldani az agrárproletárok' problémáját. így pl. a Karcag közelében levő Bucsa-teler>sn a Snringer-féle uradalomban is szövetkezetét hoztak létre. Ebből azonban sokan kiszorultak, s elkeseredésükben megtámadták Szabó Gyula uradalmi tiszttartó lakását,« azt kifosztották. A mintegy 30 főnyi fiatal cseléd a forradalmi törvényszék előtt elmondotta, hogy bár létrehozták a szövetkezetét, első napokban sokan — ők is — részt vettek benne, azonban kiszorították őket, s most mintegy 40 emberé csak a szövetkezet. A forradalmi törvényszék súlyos ítéletet hozott, de a kormány figyelembe vette, hogy a jogos sérelem diktálta keserűség hajtotta őket a bűntény elkövetésére, s a halálbüntetést 5, illetve egy vagy félévi börtönre változtatta. Egy másik példa a Jászságból. A jászjákóhalmi tanács ülése foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a községben igen sok földmunkás van, akik nagyon mostoha körülmények között élnek, s nincs reményük arra, hogy szocializált földbirtokokon levő termelőszövetkezetbe jussanak, mert a közo** csupa kis- és törpebirtokból áll, a környéken levő nagybirtokokat pedig az azok mellett fekvő községek agrárproletárjai töltik meg. Hogy ezeknek a nincsteleneknek segítsenek megélhetést teremteni, tervbe vették posztógyár létesítését, amely 3—400 munkásnak adott volna kenyeret. Ez persze nem jelentett volna megoldást a nincstelen parasztok földéhségére. A földkérdéssel kapcsolatban elkövetett hibák erősen befolyásolták a parasztság magatartását, károsan hatottak, gyengítették a proletárdiktatúra szempontjából alapvető fontosságú munkás- paraszt szövetséget, ami különösen a Tanácsköztársaság honvédő háborújában éreztette hatását. A Kormányzótanács XII. sz. rendelete alapján az egész megyében köztulajdonba vették a pénzintézeteket, s ideiglenesen zárolták a betéteket is. Voltak a megyében olyan törekvések is. hogy a kisiparosokat közös műkövekbe tömöríisék. Túrkevén 1919. április 15-én mavpk az iparosok kezde— ■s~’"“ztok ezt. Ábrahám Lajos kötélgyártó műhelyében összejött 3 mester és a munkástanács részéről Stefanovics Lajos. A jegyzőkönyvből megtudhatjuk a részleteket is: ..Ábra- hám Lajos indítványára és most leendő fejlemények értelmében megalakítottuk a kötélgyártó és kenderfonó termelőszövetkezetet, és erre vonatkozólag Ábrahám Lajos elvtárs önként felajánlotta a már üzemben lévő saját helyiségét és szerszámkészleteit azon megjegyzéssel, hwi a méa két elvtái-^nnak szin+én meglévő szerszámkészleteiket ugyanazon helyiségben tömö- rítsék, ez indítványt egyhangúlag elfogadták, s ennek alávetik magukat. Üzemvezetőül megválasztották Abra- hám Lajos elvtársat, ennek újabb indítványára elhatároztuk, hogy jelen jegyzőkönyvvel a Munkástanács elé járulunk, s kérjük annak támogatását ...” Megtudjuk a jegyzőkönyvből a másik két úttörő iparos nevét is: Ábrahám István és Szabó Sándor, ök „teljes hatalmúlaq megbízzák Ábrahám Lajos üzemvezetőt, hogy a helyi direktóriummal megbeszélést, illetve tanácskozást folytasson”. A kisipar igen válságos helyzetben volt, — hisz nyersanyaghoz csak nehezen juthatott, s emiatt a kisiparosok elégedetlenek is voltak. A Szolnoki Munkás-on keresztül a tanács ígéretet tett a megyei kisiparosságnak segélyek folyósítására, a régi terhek (nagy adóztatás!! feloldására, munka juttatására. A megye dolgozói örömmel -üdvözölték a munkásbiztosítás kiterjesztését minden munkásra. De nagy örömmel fogadták megyeszerte a Kormányzótanács VII. sz. rendeletét is, mely kimondta, hogy nincs többé törvénytelen gyerek, és azt a tervezetet, mely szerint a hadiözvegyek november 1-től 400 kórona nyugdíjat kaptak volna, s a gyereknevelési járulék kétszeresére nőtt volna. A Tanácsköztársaság alatt 25 százalékkal emelkedett a munkások reálbére, s törvényt hoztak a tanoncok védelmére. Szabályozták a földmunkások munkabérét, munkafeltételeit is. __o A munkáshatalom minden téren fellépett a dolgozók érdekében. Pl. Szolnokon a munkaügyi bíróság egy szegény cselédlányt védett meg, akit gazdája tettleg bántalmazott, s pénzbeli kártérítésre ítélte a bántalmazó^. Lépéseket tettek a dolgozók, s főleg az arra rászoruló proletárok cipő- te ruhaellátására. A Népr--’- Bizottság 207 db. szövetszoknyát küldött Szolnokra, 6 ezeket a legjobban rászoruló proletárasszonyoknak adták. A rokkantak, özvegvek között április közepén 300 gyermekcipőt és 200 szoknyát osztottak szét Szolnokon. A lakosság cioö-ellátásának biztosítására hatósági cipőüzemek szervezését vették tervbe a megyében. További intézkedések során házhelyeket adtak ingyen az arra rászór’’Altnak. így Karcagon „150 házhely a szegényeknek” című hírben közli a Nagykunság 1919. április 16-i száma, hogy „az új szociális intézkedések egyik legszebb ténye, hogy a város szegényebb osztálya részére ... 150 házhelyet jelölt ki ingyenesen... a jelentkezők közül sorshúzás szerint történt a kijelölés”. Zagyvaré- kason is a munkástanács a lakásnélküli proletárok számára házhelynek alkalmas területet jelölt ki. A ’-kás- ínság felszámolására a lakás- hivatalok megyeszerte — főleg a városokban — összeírták a nagy lakásokat. Karcagon hirdetményt adtak ki, mely szerint a város összes helyisége fölött a dir“’’-+óri- um rendelkezik, s egy család maximum háromszobás lakásban Lakhat. Az összes tanyákat is számbavették. s ugyanakkor felléptek az indokolatlan lakásigénylés (ért 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntették), de as engedély nélküli lakásfoglalás ellen is. Súlyos örökséget vett át a tanácskormány: a munkanélküliek hatalmas seregét Részben munkanélküli segélyekkel próbáltak a helyzeten segíteni, de legtöbb helyen a direktóriumok gondoskodtak a munkanélküliek elhelyezéséről. így pl. Karcagon, ahol „pór héttel ezelőtt még a munkanélküliek százaitól volt hangos a karcagi piactér, viszont a város képe a legvísszataszítóbb volt a sárkupacok és a hónapok óta felgyülemlett szemét miatt. Karcag város direktóriuma egy csapásra munkába állította az összes munkanélkülieket ... Munkáskezek százai dolgoznak két hét ótaw — írja a Karcagi Napló 1919. április 20-án. Majd art is megtudjuk, hogy erre a budapesti pénzügyi népbiztosságtól egymillió koronát kértek, te kaptak. De a Középtiszai Ármentesítő Társulat is segített leküzdeni a munkanélküliséget, és „kijelentette, hogy kubik munkára any- nyi embert alkalmaz, ameny- nyi jelentkezik”. 360-an jelentkeztek ilyen közmunkára és 130-an kubikmunkára. A Nagykunság április 9-i száma felhívást is közöl, hogy akik még nem jelentkeztek, ne mulasszák el a jelentkezést, mert munkaalkalomellátásukról gondoskodás történt. A rokkantakat mint munkafelügyelőket alkalmazzák”. Nagy feladatot rótt a megyei és helyi tanácsok vezetőire a súlyos közélelmezési problémák megoldása vagy legalábbis csökkentése, hiszen már á világháború alatt, s a 18-as forradalom után is rendkívül nehéz volt e téren a helyzet országszerte. Március végén Szolnok megye 53 községe közül húsznak csak egy hónapra volt biztosítva az ellátása. Jászjákó- halma pl. 2069 ellátatlant tartott nyilván. A helyzetet súlyosbította, hogy a piaci árak óriási mértékben emelkedtek. A direktóriumok, majd a tanácsok erélyes intéz- déseket léptettek életbe. Kötelezővé tették a készletek összeírását, felhívtak a felesleg beadására. A túrkevei direktórium kijelentette, hogy „a munkás direktórium a földi javak igazságos, egyenlő elosztását akarja, és el van határozva arra, hogy minden eszközzel keresztülviszi akaratát”. S amikor más módon nem tudták biztosítani ,az ellátatlanok zsírszükségletét, összeszedték a szalannakész- letek 50 száza’ &’-4t azzal, hogy a városi hizlalda sertéseiből majd visszaadják. Szolnok város kerületeiben egy-egy bizottságot állítattak fel. amelynek feladata a készletek felmérése te a fölösleg beszállíttatása volt. Ugyancsak itt — a sok spekuláció és árdrágítás miatt — központi hatósági szerv ellenőrizte a húspiacot, a vágásokat és a húselosztást. Elrendelték, hogy csak csecsemők. betegek, öregek kapjanak tejet Sínnek érdekében a tanács Zagyvarékason is elrendelte a tejbeszolgáltatást A városok vezetői azonban nemcsak a közvetlen feladatokkal birkóztak, hanem távolabbra is néztek, s nagyszabású városrendezést vettek tervbe pl. Szolnokon, Karcagon, Jászapátiban. Szolnokon határozatot hoztak a város csatornázásának befejezésére, amely már 8 éve húzódott. A munkálatok megszervezésére eny országoshírű szakembert kértek fel: Varga József mérnök részletesen kidolgozott tervében nemcsak a belváros, hanem fűtőhöz környéke és a külterületek csatornázásának megindítását is megkezdte. Ennek végrehajtása fontos közegészségügyi probléma megoldását jelentette volna. Tervbe vették villamoshálózat létesítését Szolnokom; elhatározták tiszai népfürdő felállítását; a szolnoki városi gőzfürdőben, ahová eddig lábukat sem tehették,' most hetente több száz proletárgyermeket fürdettek. Ezekből a példákból is látható, milyen egészséges lépéseket tettek a megyében a Tanácsköztársaság idején a dolgozók szociális helyzetének javítására és kulturális felemelkedésükre, s nem a Tanácsköztársaságon múlott, hogy nem tettek még többet, ® (Részlet a Szolnok megy« 1918/19-ben című kötetből.) Gyurkő Géza Pihenő a szolnoki Verseghy gimnázium előtti térem Vőrőskatonák a Tisza-hídon
