Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 1L. KOPERNIKUSZévforduló 1973. —- nemzetközi Kopernikusz emlékév és egyben a lengyel tudomány éve. A nagy lengyel csillagász születése 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat megnyitására február 18-án kerül sor szülővárosában, Torunban, a „Mi- kolaj Kopemik” tudomány- egyetem dísztermében, a lengyel politikai és tudományos élet vezetői, valamint többszáz külföldi vendég részvételével. Lengyelország öt éve készült a jubileumra. Az évforduló eseménysorozata egyik fő tudományos és kiadói vállalkozásaként három nyelven r- lengyelül, latinul, és angolul — kiadják Kopernikusz összes műveit. Február 18-án kerül sor Torunban a „Kopernikusz élete” című színes, szélesvásznú, lengyel—NDK-beli koprodukcióé játékfilm díszbemutatójára. A krakkói „Jagelló” egyetemen emlék- kiállítás nyílik. Ebben az évben egyébként közel 60 nemzetközi tudományos értekezletet és szimpóziumot szerveznek Lengyelországban. Ezekre mintegy 6000 külföldi vendéget hívtak meg. Legjelentősebb a Nemzetközi Csillagász Szövetség varsói rendkívüli kongresszusa lesz. A scpsrS7enfgvörgyi magyar színház vendégszereplése A magyar-—román kulturális csereegyezmény keretében március 18. és 27. között hazánkban vendégszerepei a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulata. Műsorukon két dráma szerepel Tamási Áron a Csalóka szivárvány és Paul ülverac KI vagy te? című műve. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház együttese Budapesten és négy vidéki városban összesen 12 előadást tart. Óvónők« tanítók, kanárok Módosult a pályázati rendszer Március elején teszik közzé azoknak a pedagógusállásoknak a jegyzékét, amelyek a következő tanévben várják az óvónőket, tanítókat, tanárokat Az idei pályázati rendszer újdonsága, hogy külön időpontban nyújthatják be kérelmüket a már alkalmazott pedagógusok és most végzett hallgatók. A pályzati felhívások a Művelődésügyi Közlönyben március elején jelennek meg. Pályázat csak egy állásra nyújtható be. A végző hallgatók számára megpályázható á'lásokat egy évben két alkalommal — áprilisban és júniusban — hozzák nyilvánosságra. A pályázati felhívásokat a pedagógusképző intézményekben nyilvánosan kell közzétenni. Pályázni mindkét pályázati szakaszban egy á'láshelyre lehet. Az a végző hallgató, akinek a pályázatát <\z első szakaiban elfogadták, a második szakaszban nem pályázhat. Akik pályázatukra elutasító választ kapnak, azokkal írásban kell közölni az elutasítás Indokát is. Száz éve már (2.) összeállításunk első részében a korabeli krónikás, Vá- czy János, hangulatos, idillikus képet rajzolt Szolnok és környéke múlt századi arculatáról, szépségéről. A háborítatlan természeti táj valóban lenyűgöző lehetett, de a nép élete korántsem volt irigylésre méltó. * SZAPPANFŐZÉS. Asszonyaink ma is sziksóval főzik a szappant, mert igaz ugyan, 1.' ■ ' hogy két-három napi munkába kerül, de megnézheti aztán a király is! Fehér, mint a gyolcs; kemény, mint a kő; jól habzik s még sem kopik, nem zsíros; azonkívül a kék szappané, ami a szódán főttnek nincs, maga megéri a fáradságot. Még a lúgját sem öntjük ki, mert a fonál- mosásnál az is aranyat ér, A jóravaló asszony nem mos idei szappannal, mert az még nincs kiszáradva. Már pedig ha azt akarjuk, hogy tavalyi is legyen, akkor a leölt sertések tepertőjét idejében le kell önteni hamuval, hogy a torkos cselédség el ne horgássza. MOSÁS. De nemcsak a szappanfőzésben tűnnek ki asszonyaink, hanem a mosásban is. „A tisztaság egészség” — mondja a magyar asszony, s est a helyes elvet derekasan meg is valósítja. Ágyneműje, asztali abrosza s a család minden fehérneműje olyan, „mint a hó”, pedig a vászon legtöbbnyire közönséges házi vászon. Gyolcsot csak ünnepi ruházatul használnak. Mosáshoz legjobban szereti a magyar asszony az eső- és folyóvizet. Télen, mikor esővízgyűjtésről szó sem lehet, a kútvíz is megjárja; de ahol folyóvíz van, a legcsikorgóbb hidegben is annak adnak elsőbbséget. Az apjuk, vagy a család valamely férfi tagja léket vág a folyó jegén, a fe- hémép pedig összeszedi a „sulykolni valót” meg a munkához való eszközöket: a mosószéket meg a sulykot. Egy marék szalmát tesz a lába alá a lék mellé s hozzálát a lucskos munkához. Olykor többen vagy éppen sokan hurczolkodnak ki a jégre. s olyan pattogó sulykolást visznek véghez, hogy zeng bele az egész vízkörnyék. SÜTÉS. A mosáshoz boltból venni a szappant csak olyan szégyen, mint a kenyeret piacról Hordani vagy péknél sütni. Mert mi itt- hon-sült kenyérrel élünk, s nálunk az a „híres” asszony, aki nem tud kenyeret sütni. A kenyér anyaga nem jő tekintetbe, mert ,,a jó asz- szony fűrészporból is jót süt”; egyébként az egész Alföld nagy részben búzakenyérrel él. Egyszerre több kenyeret, négyet-hatot, és pedig jő nagyokat szoktunk sütni, s a kenyér bevetésénél mutatkozó ügyességet az asszony egészségének s karja erejének próbájául is szoktuk tekinteni. Nem keil félni, hogy a sok kenyér ránk szárad! Sokan vagyunk, s ha ránk szárad, sem baj; annál tovább tart. KUBIKOSOK. Érdekes látni. mint mennek az országúton egyik a másik után talicskájukkal. melyen minden szükségest magukkal visznek. Van azon gyékény, jó meleg birkabóröe bunda, ásó, bogrács, fejsze, némi fehérruha, útra való élelem és egy-egy nagy kulacs. Mihelyt megérkeztek rendeltetésük helyére, mindenik külön kunyhót épít magának félig a földben, félig a fölött; a tetőt gallyaikkal és gyeppel rakják ki. Munkába rendszerint páronként állanak, vagyis egy-egy darab töltést ketten vállalnak el. A kubikos csak a saját szerszámjával dolgozik, melyre mindig kiváló gondot fordít; az ásó könnyű, Mosóasszonyok fogantyúval van ellátva és folytonosan élesen tartva, mely célra reszelőt használnak; „erősebb kötésű” kubikosnak még „kengyel” is van az ásóján, hogy annál mélyebbre taszíthassa bele a földbe; a talicska hasonlókig könnyű, de jó mély és nagy térfogatú s annyira megrakják, hogy az ily munkához hozzá nem szokott két napszámosnak is elég volna fölemelni. A második munkás a talicskázásnál az által segít, hogy azt elől kötéllel húzza, kivált ott, hol a töltésre egyszerre meredeken kell föltolni. E második munkást tréfásan „csikó”- nak is nevezik. A kubikos nem napszámra. hanem csak köbmennyi- ségrei vagyis Icubikszámra dolgozik; innét vették nevüket. A nagy forráság alatt nem dolgoznak, hanem alszanak; inkább reggeli két- három órakor kezdik a munkát és folytatják délelőtt 10-ig, ekkor délután 4-ig pihennek s újra hozzáfognak és csak a késő éjszaka vet a munkának véget. Szalonna, pörkölt és paprikás, melyet szabad tűznél maguk készítenek el bográcsukban és hozzá bor és kenyér a rendes táplálékuk. Vasárnaponként szétnéznek a szomszéd községekben s bárányt, malacot, kenyeret, bort és pálinkát szereznek be maguknak az egész hétre. Minden nagyobb vállalatnál a fő vállalkozó köteles barakkot is fölállítani, melyben a húst, élelmiszereket, bort és pálinkát előre megszabott áron mérik. Mivel a munka kifizetése jobbára csak havonként történik, azért pénz helyett a vállalkozók időközben utalványokkal, apró cédulákkal fizetik a kubikosokat, amelyeket elneveztek „Jancsi bankó”- nak; ezeket a barakk os készpénz gyanánt s teljes értékben tartozik elfogadni. Ügy hisszük, mindez önmagáért beszél... (Folytatjuk.) Aggházy Gyula: Patakj László: Kubikosok Tizenöt esztendős a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1958 .február 14-én alakult meg a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Az SZMBT megalakulásának jelentőségéről, a magyar és a szovjet testvérszervezet másfél évtizedes kapcsolatairól Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyilatkozott. Megalakulásával újabb lehetőség nyílt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti baráti kapcsolatok, a testvéri együttműködés további bővítéséhez és fejlesztéséhez. — A Szovjet—Magyar Baráti Társaság immár sokmilliós tábort tud maga mögött, s a Szovjetunió 15 köztársasága közül jelenleg tizenegyben működik SZMBT-tagozat. A köztársasági SZMBT-tagozatokon kívül számos szovjet városban a'akult meg SZ.MBT-tagozat; többnyire olyan városokban amelyek már testvérkapcsolatban állnak hazánk egy- eev városával. A Szovjet— Magvar Baráti Társaság elnöke P. N. Fedoszeiev akadémikus. az SZKP tasia. a Szovjet Tudománvo« Akadémia ale'nöke a társasáé megalakulása óta. tehát másfél évtizede tölti be ezt a fontos társadalmi funkciót A személyes érintkezés ma mór gyakori esemény társaságunk életében. Valamennyi nevezetesebb akció, vagy kiemekledő társadalmi, politikai, kulturális évforduló alkalmából delegációt cserélünk. Az elmúlt években társaságunk a szovjet közélet számos kiemelkedő személyiségét, neves művészeket, ismert együtteseket fogadott. — A magyar és a szovjet testvérszervezet másfél évtizedes tevékenységének alapjai azok a kétéves együttműködési szerződések, amelyekben időről időre rögzítjük: miként lehet mindkét ország közvéleményében eredményesen népszerűsíteni a legújabb sikereket, amelveket a Szovjetunió és a Magyar Néoköztársaság dolgozói pártjaik kongresz- szusai határozatainak végre- haitásában elértek. Az üzemekben, kolhozokban, termelőszövetkezetekben, intézményekben és iskolákban kiállításokat rendezünk, dokumentum- és iátékfi'me- ket mutatunk be. összejöveteleket szervezünk, amelyeken a dolgozók találkoznak a tudomány és a kultúra képviselőivel. I "v új divatszó a láthatáron Alti figyelmesen olvassa újságjainkat és a különböző hivatalos jelentéseket, azt tapasztalja, hogy egy újabb divatszó kap nagyon gyakran és feleslegesen nyelvi szerepet. Az árnyal igéről és szócsaládjáról van szó. Az árnyék szóalak megrövidítésével alkotott árny továbbképzett alakja, az árnyal ige régebben csak azt jelentette, árnyékol, árnyékába von, illetőleg árnyékot ad a festményre, a rajzra. Később elvontabb jelentésváltozatok társultak aszóhoz, és azt fejezték ki vele, hogy finom megkülönböztetésekkel emelünk ki valamit. Ma már az árnyal, az árnyalt, az árnyalat szóalakok olyan szerepet is vállalnak magukra, amelyre nem alkalmasak. Azt még megértjük, hogy a filmben „árnyalt, meggyőző figurák mozognak”, és a műértő kritikus az „árnyalt képépítést” dicséri meg. Azt azonban semmiképpen sem érthetjük meg. hogy miért írnak egyesek „árnyalt problémákról”, „árnyalt bérezésről”, „árnyalt étrendről”, „árnyalt menüről” stb. A Magyar Nemzet hasábjain (1973. jan. 31.) leírt és a cím szerepét vállaló „Japán árnyalatok” nyelvi forma sem jól látja el szerepét A félsorakoztatott jelzőkkel együtt inkább általánosít, ködösít, s egyáltalában nem teszi pontosabbá a vele kapcsolt fogalmakat, kifejezi* seket. Azt sem tarthatjuk szerencsés megoldásnak, hogy a differenciált, differenciáltan idegen szóalakokat az árnyalt, az árnyaltan formák helyettesítsék. Újságjainkban, hivatalos jelentésekben gyakran olvashatjuk ezeket a kifejezéseket: „Az összeget árnyaltan osztják fel”. — „Az árnyalt bérezést ma már mindenki igazságosnak tartja.” Kényelemszeretetből, gondolkodásbeli renyheségből jutott nyelvi szerephez az árnyalt szóalak az alábbi mondatokban is: „Nem volt árnyalt a beszámoló.” — „Nem adott árnyalt feleletet a kérdezőnek.” A feleslegesen használt árnyalt miatt nem jutottak nyelvi szerephez ezek a kifejezőbb szóalakok: alapos, mindenre kiterjedő, hozzáértő, tartalmas, sokrétű stb. A „nem árnyalt” szókapcsolat miatt egyre ritkábban halljuk és olvassuk az elnagyolt, a felületes, a hanyag kifejezéseket A Heves megyei Népújság egyik cikkében sem szívesen olvastuk azt a mondatot, amelyben arról kaptunk hírt, hogy a kollégiumokban a felemelt összegből már „színesíthették és árnyalhatták az étrendet.” A nagyon elvonts egyúttal feleslegesen elszak- szerusített mondatban szívesebben olvastuk volna ezeket a kifejezéseket: változatos, tartalmas, bőséges stb. Az étrend minősítésére alkalmasabbak ezek a szavak. Legyen tehát étrendünk, étkezésünk továbbra is csalt változatos és ne legyen árnyalt. Dr. Bakos József 1973. májusától Ifjúsági klub csak engedéllyel A Minisztertanács határozata alapján az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács kiadta az ifjúsági klubok működésének irányelveit. Az irányelvek egyebek között hangsúlyozzák az ifjúsági klubok tevékenységének alapvető irányait és feladatait, továbbá a klubot működtető szerv, avagy szervek felelősségét, és kimondják, hogy valamennyi megyében a klubmunka módszertani erősítése érdekében szorgalmazni kell a klubtanács megalakítását. Az irányelvek végrehajtása, valamint ennek ellenőrzése érdekében rendelkezés jelent meg az ifjúsági klubok nyilvántartásba vételéről. Ebből a célból az OIOT nyilvántartó lapokat bocsátott ki. A nyilvántartott ifjúsági klubok működési engedélyt kapnak. 1973 májusától csak működési engedéllyel rendelkező ifjúsági klubok működhetnek. Somogyi Képtár Nyitás két hónap múlva Régi tervet váltanak valóra Kaposvárott. A Május 1. utcában, a volt Nemzeti Bank épületében létrehozzák a Somogyi Képtárat. Az átalakítást megkezdték, s erre a célra a megyei tanács 400 ezer forintot juttatott. A mintegy 500 négyzetméter alapterületű« képtár egy nagy állandó és két kisebb, kamarajellegű kiállítási csarnokból áll majd. A csarnok melletti szobákban kap helyet a Rippl Rónai Múzeum képzőművészeti képgyűjteménye, a művészettörténeti részleg, a központi képtár és a karbantartó részleg. A képtár megnyitását májusra tervezik és az első kiál'ítást a Rippl Rónai Múzeum legszebb képeiből állítják össze. A napokban rendezték meg Tiszafüreden a járási úttörővezetők konferenciáját. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy több mint húszán szólaltak fel és sok hasznos, értékes javaslatot tettek. Képünkön az egyik felszólaló, Berczy Mária, a kuniBadarasi általános iskola tanítónője, aki az úttörővezetók felelősségéről. hivatásuk: szépségéről és nehézségeiről szoloti. (Foto: Varga Ferenci i
