Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

1973. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Túl a nehezén Nagyobb igények A baleset a múlt év őszén történt. Körmöndi József se- gédkombájnos a kukoricában aratott. A kissé nyirkos idő­ben nem tort megfelelően a növény szára, hajlott, becsa­varodott a forgó hengerek közé. Ki kellett tisztítani. A fiú lábbal akarta kirugdosni gilep is törést okozott, úgy gondoltuk, nekünk KISZ- eseknek, barátoknak kell se­gítenünk a lelki bajon. El­viselhetővé tenni számára a szörnyű valóságot Szakály István szakmája épületasztalos, mint Jóskáé. kát. A KISZ-esek ledolgoz­zák az utazás árát. ☆ Másfél hete jött ki ismét a kórházból. Műlábbal. /Mo­solygós képű, energikus, moz­magasabb árak Ha felteszik a kérdést, drágul-e az élet; igen, drá­gul. Mint ismeretes, a lakbér, az építőanyag, a sör után az idén felemelték a tej a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszesitalok ha­tósági árát. Az elmúlt idő­szakban a fogyasztói arszi. vonal évről évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a ''«ácsot, fw 1971-ben 2, 1972-ben előze­tes adatok szeriDt mintegy 3. az idén pedig a tervben számított becslés szerint — a január elején történt ár­növekedést is beszámítva — 3,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Mi­vel a következő 1974. 1975' ös években további hatósági áremelést az alapvető fo­gyasztási cikkeknél nem terveztek, így a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi 1—2 száza.ékkai emelkedik a piaci tényezők hatására. A neevedik + ..... s zakában . tehát együttesen 12—13 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedés vár­ható. A látszat és a valósán: Jóska barátai körében az ajándék-magnóval a mozgó gépből. A ballábát amputálták a baleset miatt. — Futballozott Jocó a köz­ségi csapatban. Jól játszott. Voll olyan mérkőzés, ahol négy gólt is rúgott az ellen­félnek. Örölcké mozgékony, mindig tenniakaró srác. A munkában, a KlSZ-szerve- zetben. bármiféle rendezvé­nyen számítani lehetett rá. Mindene voJE a tánc. Két éve eltört a lába, de a gipsszel is- járta a shakeet. Nem is­mert lehetetlent. A munka égett a keze alatt. A fent^éket Kenyeres Sán­dor, a kengyeli Dózsa Tsz. KlSZ-Utkára mondta el Kör­mendi Józsefről. Néhány KlSZ-esse], Jóska munkatár­saival beszélgettünk az eset­ről. Mikor az jött szóba, hogy a baleset után ők mit tettek a fiúért, elakadt a hangjuk. Nem szívesen be­széltek róla. Jóska a Szolnok megyei kórházba került. Több mint egy hónapig ápolták ott. Az első látogatási napon őhozzá jöttek a legtöbben. Rokonok, munkatársak, KISZ-esek. Borda József esztergályos, alig idősebb Jóskánál. Nehe­zen formálódnak a szavai, amint erről beszél. — Minden látogatáskor fel­kerestük négyen-öten. Igye­keztünk „jópofák” lenni, pe­dig nem volt könnyű. Vidí­tani akartuk, felrázni az el­keseredésből. A baleset ide­— Amint hazajött, mind­nyájan meglátogattuk. az egész alapszervezet. Azóta is mindennap beugrunk hozzá munka után, elbeszélgetünk, elmondjuk, mi történt aznap a munkahelyen. Köztünk ér­zi jól magát. Minél keve­sebbet van egyedül, annál kevésbé gondol a történtekre. A magnót és az NDK- utat nem említik a fiúk. Pe­dig nincs rajta mit titkol­niuk. A KISZ-ala pszervezet vasárnaponként kivonult ré­pát szedni. Gyűjtögették a pénzt. Egy MK—23-as ka­zettás magnóval lepték meg barátjukat. A nyáron terve­zett tíznapos NDK-útra hár­man mehetnek ez alapszer- vezettől. Egyöntetűen, első­ként jelölték Körmendi Jós­gékony. Magnózott éppen. Dióbarna beszédes szemei ide-oda villognak beszéd közben. — Mostanában nagyon el­foglalt vagyok. Tanulok — járni. Már túl vagyok a ne­hezén, az elkeseredésen. A fiúk sokat segítettek. Meg­történt, s ezen már nem le­het segíteni. Bánkódni meg nem érdemes. Fiatal vagyok, előttem még az élet. Ezután nehezebb lesz, mint másnak, de féljen tóle, aki gyáva. Dolgozni < fogok. A tsz-ben biztosan így is kapok mun­kát. Ügy hiszem, a kazán­háznál. Fűtő leszek. Könnyű munka, a csapokat kell ke­zelni. s a kezem megmaradt. Teljes ember munkáját fo­gom végezni, mert lassan Új­ra annak érzem magam. Katona lászló A fogyasztók viszont több­nyire kételkednek a hivata­los számok valódiságában, mert valahogy nagyobb ará­nyú drágulást éreznek. A családi, a személyes kiadá­sok növekedése kétségtele­nül újra termeli az anyagi gondokat, s azt a látszatot ke'ti, hogy az árak gyor­sabban emelkednek, mint a bérek, a jövedelmek. Vagvis hailamosák vagyunk megfe­ledkezni arról, hogy a jö­vedelmeink felhasználásával kapcsolatos gondok nem vál­tozatlan, hanem magasabb szinten ismét’ődnek. Más szavakkal: bármennvire is paradoxonnak tűnik az egyes asaládok számára a jövedelmek gyarapodása eredményeként az életszín­vonal-emelkedés úgy íelenik meg, mint a megélhetési költségek növekedése. Nem is olyan résen, még a fridzsider legalábbis bizo­nyos körökben, a szocializ­mus elfajulásának veszélyét jelképezte, napjainkban vi­szont már OTP'hitelre kap­ható számos cikk, a televí­zió, a mosógép, a porszívó, a villanybojler... Velük az élet kellemesebb, kényelme­sebb, de drágább is lett. S idővel a háztartási gépek, k ész ü’ékek elavulnak, kicse­rélésre szorulnak. Gyorsít­ják ezt a folyamatot az üz­letekben kapható újabb és korszerűbb típusok. A divat korunk másik nagy „árdrágítója”. Szinte már lehetetlen követni a színek, a formák, az anya­gok. a mode’lek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagvértékű termé­kei is hamar divatiamúlt cikkekké válnak. Az igények skálája pedig eavre szélese­dik. mind több családnál előbb-utóbb a hétvégi ház és az autó is szerepel rajta. A primőr sem csak drágult Az élet drágulásának té­mája közvéleményünkben a zöldség- és gy ümölcsárak gyors emelkedése. Vitatha­tatlan: a legutóbbi öt évben, 1968—1972-ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöld­ség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növeke­désnek mintegy fele abból származik, hogy vásárlá­sainkban, fogyasztásainkban Konfekció 75 millió forint értékben Teljesítette exporttervét a jászapáti üzem Eredményesen zárta az esz­tendőt a Váci Kötöttárugyár jászapáti konfekció gyáregy­sége. A tavaly májusban üzembe helyezett részleg megalakulását eredmények­ben gazdag nyolc hónap kö­vette. Ez idő alatt a 950 négyzetméter alapterületű és mintegy 4 millió forint érté­Nyolcszögletű díszkút, várkapu, kistorony Elkészült a szolnoki emlékpark tervrajza Városunk 1975-ben lesz 900 éves. A jubileumról, a készülődésről, a lakosság fel­ajánlásairól, a 75-re elkészü­lő uj létesítményekről már sokat irtunk. Tavaly június 14-i lapszá­munkban jelent meg a kö­vetkező hír: „A Hazafias Népfront városszépítési bi­zottsága legutóbbi ülésén ja­vaslatot tett a város terüle­tén a 900. évforduló tisz­teletére — egy emlékpark létrehozására. A bizottság tagiai társadalmi munkában vállalták az emlékpark ter­veinek elkészítését. Az ígéret valóra vált. a park „térképe” elkészült. A park a szolnoki vár falának vonalát követi maid. A vár területén rekonstruálható ro­mokat találtak, amelyeket szeretnének eredeti formá­jukban visszaállítani. Ilyen a török időkből származó, nyolcszögletű díszkút, a vár- kapu. a középkori kövekből épített kistorony. A földbás­tyákat parkosítással akarjak helyreállítani. A főbejáratnál majd oszlop jelzi, hogy ott valaha várkapu állott. A vár területén őskori, népvándor­lási és középkori leleteket is találtak. Minden fontos tör­ténelmi eseményt — az 1848- as szabadságharcot, az 1919- ben történteket — emléktáb­lák. kis emlékművek örökí­tenek meg. Az emlékparkot sétány és erdő veszi körül. A városszépítési bizottság márciusra elkészíti azt a ter­vet. amelyben rögzítik, hogy mi fog elkészülni 1973—74— 75-re. A bizottság a lakosság ötleteit elképzeléseit is sze­retné megismerni az emlék­parkkal kapcsolatban és az alapján a végleges, konkrét tervet kidolgozni. kű NDK-. NSZK- és olasz gyártmányú gépekkel beren­dezett üzemcsarnok benépe­sült. A Kezdeti 130 fős lét­szám év végére 320-ra emel­kedett. A gyáregység részlegeibe — a szabászok, varrók, meó- sok és készre állítok — a tervezettnek megfelelően tel­jesítették éves tervüket. Má­justól szeptember hónapig — a második és a harmadik negyedévben — 37 millió 675 ezer forint értékű férfi s női alsóruhát varrtak, elsősorban exportra. Hasonló összegű termelési értékkel zárták az utolsó negyedévet is. A konfekcióüzemben, ahol a foglalkoztatottak 95 száza­léka nő, megteremtették a megfelelő munkafeltételeket. A kisgvermekes anvók gyer­mekeinek óvoda-elhelyezését a Váci Kötöttárugyár úgy segíti, hogy egy-egy gyerek után 3 ezer forinttal járul hozzá az óvoda fenntartásá­hoz. Eddig tizennyolc, a kon- fekcióüzemben dolgozó édes­anya gyerekét vették fel az óvodába, a most épülő úi óvodába pedig úiabb tizen­két gyerek felvételét jegyez­ték elő. A gyárrészlegben dolgozók csaknem fele a szomszédos községekből — Jászdózsáról, Jászszentandrásról, Jászjákó- halmáról — jár be. A válla­lat jelentős összeggel — 27 ezer forinttal — járul hozzá az autóbusz bérleti díjakhoz. A tavalyi eredmények ösz* szegezése után a konfekció­üzemben elkészítették az idei tervet. A termelési feladatok meghatározásakor figyelem­be vették, hogy termékeik iránt fokozódott az érdeklő­dés. Az eddigi jugoszláv, NSZK és osztrák megrende­lők mellett az idén január­ban egy etióp cég több mint egymillió forint értékű kon­fekcionált áru szálítását kérte. Az idén a tavalyinál több terméket exportálnak Auszt­riába. Már az első negyed­évre 600 ezer férfi és női al­sóruházat! cikket szállítanak osztrák cégeknek. Bővítették ebben az évben hazai kap­csolataikat is. A Hevesi Há­ziipari Szövetkezet 25 varró­gépes részlegének február közepétől rendszeresen szál­lítják a leszabott árut. A há­ziipari szövetkezet bérmun­kában vállalta azok konfek­cionálását. Javítja majd a gyáregy­ségben a termelési és a szál­lítási feltételeket. Rövidesen átadiák a 600 négyzetméter alapterületű új készárurak- tárat. Az 1 millió 500 ezer forintos költséggel épülő vas­vázas raktár lehetővé teszi, hogy a jövőben közvetlenül a jászapáti gyáregységből szállítsák az árut a megren­delőknek. Illés gyarapodott az értékesebb, ezért természetesen drágább cikkek aránya. S a primőr sem egyszerűen „csak” drá­gult, hiszen termesztése és fogyasztása, főként a váro­sokban ma már szinte az egész évre kitolódott. Nem kívánjuk a zöldség- és gyü­mölcsárak gyors emelkedé­sét ködösíteni. Ez a tagad­hatatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztar­tásokat. De egy átlagesalád húsra és húskészítményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négy­szer, kenvér, liszt és tészta­félékre, édességre több mint kétszerannyit költ. mint bur­gonyára. zöldségre gyümölcs­re együttvéve. És általában nem fogyasztunk kevesebb fehérje- és vitamindús élel­miszert, kávét, sört csak azért, hogy legújabb igé­nyeinket kielégíthessük. Így azután a jövedelemtöbblet­nek majd minden esetben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se jutot­tunk. Egyre nő azoknak a® áruknak és szolga tatások­nak a köre, amelyek lét- szükségletté váltak. így elő­fordulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékeljük ke­resetünk, jövedelmünk nö­vekedését, mert azt tapasz­taljuk, hogy egyre kevesebb a még viszonylag szabadon felhasználható pénzünk és mind nagyobb az eleve el­kötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hányféle terhet vállalunk, miközben kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tűnik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen nélkülözhető szükségletté válik. A nyerészkedést kell meg­akadályozni Ugyanakkor a jövőben is változatlan gazdaságpolitikai feladat a differenciált igé­nyek mind szélesebb skálá­jának magasszínvonalú ki­elégítése. Ha az ember ter­mészetes igényei szerint, kulturált körülmények kö­zött költhetjük el keresetün­ket. jövedelmünket, ez leg­alább annyira jelzi az élet- színvonal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti. De legalább ilyen fontos gazdaságpolitikai feladat a szerényebb jövedelmű réte­gek által keresett olcsó ter­mékek gyártása, forgalma­zása változatlan áron, ja­vuló minőségben, divatos formában. S meg kell aka­dályozni minden olyan tö­rekvést, amely az új termé­kek bevezetéséi, a választék- cserét, a vállalati nyereség spekulatív növe'ésére hasz­nálja. Hasonlóképpen szük­séges megoldani a nyerész­kedő áremelés minden for­máját — hatékony ellenőr­zéssel és következetes íele- lősségrevonással. Persze a kiegyensúlyozott árszínvonal legfőbb eszköze a gazdasá­gos. hatékony munka, a ter­mék minőségének, korszerű­ségének emelése és gyártá­si, értékesítési községeinek csökkentése. Vagyis a fo­gyasztóit. nemcsak a jöve­delmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint termelők is hatásosan véde­kezhetnek az életet szükség­telenül megdrágító költsé­gek, kiadások ellen. K. J. Vízi Valéria tanárnő nagy gonddal ügyel rá, hogy tanít­ványai sima mozdulatokkal lejtsék az angolkeringőt. A túrkevei művelődési ház tánctanfolyamának harminc­három tagja vizsgabálra készül. i

Next

/
Thumbnails
Contents