Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 7. Propagandistáknak ajánljuk A tárgyalás is osztályharc Január 27-e fontos dátum a7. egész emberiség történe­tében. A vietnami tűzszünet­ről és a béke helyreállításá­ról szóló megállapodás alá­írásával Földünk legveszé­lyesebb tűzfészkének kiöl. tása kezdődött meg. Persze, ha el is hallgattak a fegyverek, a béke még roppant ingatag Dél-Viet- námban. Indokína más or­szágaiban, Kambodzsában, Laoszban is robbannak még a bombák, kelepelnek a gép­puskák. És mégis, a világ helyze. te más, jobb, biztatóbb, mint volt a vietnami fegyverszü­net létrejötte előtt. Az enyhülés kezdete A nemzetközi helyzet eny­hülésének folyamata nem a Távol-Keleten kezdődött. Az utóbbi két esztendőben Eu­rópában is történelmi jelen­tőségű erőátcsoportosulás megy végbe. Az NSZK jóvá­hagyta a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szer­ződéseit, amelyekben lemond a vitás kérdések erőszakkal történő megoldásáról, a re- vansizmus politikájáról és tudomásul veszi a II. világ­háború után kialakult hatá­rokat, a Német Demokrati­kus Köztársaság önálló ál­lami létét. Létrejött a két Németország egyezménye, a Nyugat-Berlinnel kapcsola­tos négyhatalmi megállapo­dás, és Helsinkiben megkez­dődött az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészí­tése. A Közel-Keleten, ha egye­lőre nem is sikerült felszá­molni a tűzfészket, tűz. szünet van, s egyre több erő­feszítés történik annak érde­kében, hogy az arab népek igazságos és jogos ügye po­litikai úton nyerjen megol­dást, az agresszort visszavo­nulásra késztessék. Az imperializmus egy jó évvel ezelőtt vereséget szen­vedett a Hindusztáni-félszi- get térségében is, kénytelen volt beletörődni abba, hogy Bengália 70 milliós népe a nemzeti és állami független­ség útjára lépjen. Amerika közeledése a Szovjetunióhoz Ebbe a világképbe különö­sen fontos láncszemként il­leszkednek a szovjet—ame­rikai tárgyalások. A Szov­jetunió a mai világ realitá­sainak legalább részleges fel­ismerésére kényszerítette a legnagyobb imperialista ha­talmat. amely — a tőkés vi­lág osztályigényei érdekében — nem is olyan régen még a „nemzetközi csendőr” sze­repében tetszelgett. Az Egye­sült Államok elnöke Moszk­vában kénytelen volt aláírni azokat az okmányokat, ame­lyekben a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok egyetlen alapjául a békés egymás mellett élés elveit ismeri el. Jóváhagyta a rakétaelhárí­tórendszerek kiépítését és a hadászati támadófegyverek fejlesztését korlátozó szerző­déseket is. Az utolsó évtized­ben valóságos „nemzedékvál­tás” ment végbe a földi in­terkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárók és a bombázógépek terüle­tén. A támadó rakétafegyve­rek mind tökéletesebbé, egy­re sebezhetelenebbé váltak és sor került az ellenrakéta­rendszerek létrehozására is. A fegyverkezési hajsza min­den eddiginél költségesebbé vált. (Csupán az amerikai Safeguard elhárító rakéta- rendszer felállításának költ­ségeit 50 milliárd dollárra becsülik.) Márpedig a straté­giai fegyverrendszer tovább­fejlesztésének láncreakciója — mind veszélyessége, mind pedig költségkihatása miatt — rendkívül súlyos követ­kezményekkel járna az Egye­sült Álamok számára is. Az amerikaiakat a Szov­jetunióval való viszony ren­dezésére kényszeríti a gaz­dasági szükségszerűség is. Az amerikai monopoltőkések ugyanis joggal tartanak at­tól, hogy ha gazdaságukat tovább terhelik a legmoder­nebb fegyverfajtákkal járó, egyre fantasztikusabb mére­tű költségek, akkor egyre kevésbé lesznek képesek tar­tani a versenyt a világpia­con azokkal a tőkés hatal­makkal és csoportosulások­kal (Japán, Nyugat-Németor- szág, Közös Piac stb.), ame­lyeket az ilyen méretű ka­tonai kiadások nem terhel­nek. Az amerikai szakértők azt is számba veszik, hogy 20—30 éven belül az Egye­sült Államok gazdaságában fellépő energiahiányt, a je­lek szerint, csak a szibériai gáz- és olajlelőhelyek segít­ségével tudják leküzdeni. Változás az erőviszonyokban Mindez tükrözi, hogy az erőviszonyokban olyan válto­zás ment és megy végbe, amely egyre inkább lehetet­lenné teszi, hogy az imperi. alizmus az erőpolitika nyel­vén beszéljen, a háborús szakadék szélén táncoló po­litikáját kényszerítse a vi­lágra, új világháborút rob­bantson ki, sőt az is egyre kilátástalanabbá válik szá­mára. hogy győzelemmel ke­csegtető helyi háborúba fog­jon. Mind reálisabb célkitű­zés. hogy a szocialista orszá- gok, mindenekelőtt a Szov­jetunió az imperialista ha­talmak kezéből kiüssék az agresszió, a háború fegyve­rét, mint a nemzetközi prob­lémák eldöntésének eszkö­zét. A Szovjetunió az SZKP XXIV. kongresszusán dolgoz­ta ld azt a hatásos és ered­ményes politikát, amely előirányozza, hogy egyidejű­leg és egymással rugalmasan kombinálva kell folytatni az imperializmus elleni harcot és a békés egymás mellett élés politikáját Az imperi­alizmussal való fegyveres konfrontáció — amelyet a szocialista országok sohasem kerestek, csak rájuk kény­szerítették — nem az egyet­len formája a nemzetközi osztálvharcnak. A békés egymás mellett élés elvének alkalmazása, a tárgyalásos egyezmények, a megállapo­dások, ha a béke megerősí­tését a szocializmus világpo­zíciójának megszilárdítását, az imperializmus agresszív köreinek vereségét és vissza­szorítását segítik elő, az osz­tályharc ugyancsak szerves részét képezik. Márpedig a politikai döntés kikényszerí. tésében elért győzelem nem kevesebb felkészültséget, bá­torságot, következetességet igényel, mint a harc meze­jén vívott küzdelem. Csak kevesebb áldozattal jár. És ha elvi alku nélkül lehetsé­ges, a kommunisták mindig is céljaiknak a kisebb áldo­zattal történő megvalósítása mellett vannak. Ábrándok nélkül Nem táplálunk persze semmiféle illúziót a tekin­tetben. hogy az imperializ­mus természete és alapvető törekvései megváltoztak vol­na. A két társadalmi rend­szerhez tartozó országok kö­zött még a legjobb állam­közi kapcsolatok esetén is folytatódni fog az elvi-ideo­lógiai harc. Elkerülhetetlen közöttük a verseny, a külön­böző területeken: a gazda­ságban, a tudományban, a technikában. Különfélekép­pen fogják megítélni a világ- eseményeket is, amelyek el­kerülhetetlenül politikai né­zeteltéréseket és ellentéteket idéznek majd elő a jövőben is. A világ képe a béke és a társadalmi haladás javára változik. Annál fontosabb, hogy szorosabbra zárjuk e változást kikényszerítő leg­főbb erő: a szocialista or­szágok sorait. Ez a biztosíté­ka további előrehaladásunk­nak is. Annál nagyobb fele­lősség hárul most á kínai vezetőkre, hogy hajlandók-e végre alárendelni nagyhatal­mi nacionalista törekvései­ket a közös ügynek, az in­ternacionalista erőfeszítések­nek az imperializmus ag­resszív köreivel szemben. Az idő a feszültség fel­számolásáért küzdő erők ja­vára dolgozik. Azok javára, akik ezt az irányvonalat tá­mogatják és azok ellen, akik kívülmaradnak e harcon. Várnai Ferenc l}| szerzem'nyék a főváros múzeumaiban Értékes és szép műkin­csekkel gazdagodtak múze­umaink a közelmúltban. A Szépművészeti Múzeum nagyértékű képtára nemrégi­ben eev művészetet kedvelő polgár jelentős összegű ha­gyatékából Delacroix-fest. ménnyel gazdagodott. A francia romantika legjelentő­sebb mesterének újonnan megszerzett alkotása egy arab tábort ábrázol. A Művelődésügyi Minisz­térium támogatása tette le­hetővé. hogy a Budapesti Chagall-kiállítás nyomán a múzeum egy festményt vá­sárolhasson a világhírű mű­vésztől. A „Village bleu”, vagyis a Kék falu című nagyméretű vízfestmény, jel­legzetes Chagall-mű: mese­szerű látomással ábrázolja a régi falut, ahol a művész gyermekkorában élt. A Kelet-ázsiai Múzeumban Mongóliából 30 darab fara­gott fadúc érkezett, melyet vallási könwillusztrációs fi­gurák. főként állatfigurák díszítenek. Érdekesség az új szerze­mények között az indiai ba­ba múzeum anyaga, melyet teljes egészében ugyancsak a Kelet-ázsiai Múzeum ka­pott meg. A népviseletbe öl­töztetett 52 baba a különbö­ző indiai tájegységek és foglalkozások öltözékéit mu­tatja be. Értékes műtárgyakkal gya­rapodott a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjteménytára is. A tíz tárgyból álló új szerzemény Diószeghy Vil­mosnak. a sámánizmus ku­tatójának hagyatékából ke. rült a múzeum birtokába. Legérdekesebb újdonság egy szibériai sámán dob. Made in limitary Tánczenei bemutató Székesfehérvárott A Magyar Rádió zenei fő­osztálya február 19-én ren­dezi meg a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a hagyományos év eleji „Ma­de in Hungary” című táncze­nei bemutató hangversenyét, mint Bolba Lajos szerkesz­tő elmondotta, a könnyűze­nét kedvelők tábora ezúttal is 16 új slágert hallhat két. két énekes tolmácsolásában. Az egyes dalokat azért ének­lik ketten, hogy a közönség, amely új hangszerelésben, új tolmácsolásban hallja őket. valóban a muzsikát, ne pe­dig kedvenceit osztályozza. Az idei év újdonsága, hogy most először beategyüttesek is indulnak a mezőnyben: a Bergendy, az Express és a Juventus együttes. A§= á flKEPERNVSJE ELŐTT Kiállításaink külföldön Kcdály-kiállítás Bulgáriában, magyar szobrok Moszkvában A Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében 1973-ban több tucat régé­szeti. művészeti kiállítás is­merteti meg a határainkon túl élő művészetkedvelőket a magyar kultúra eredményei­vel, vívmányaival. Az idei tervek szerint különösen sok kiállítást láthat a baráti szo­cialista országok érdeklődő közönsége. Májusban Bulgá­riában fotó-dokumentum ki­állítás nyílik Kodály Zoltán életéből, munkásságából. Csehszlovákiában az idén magvar szecessiós grafikák és plakátok kerülnek kiállí­tásra. előbb Pozsonyban, majd a prágai régi városhá­zán. Ugyancsak a csehszlo­vák fővárosban szeotember- foen művészeti kiállítást is nyitunk. Varsóban „Szőlő és bor a kisgrafikában” címmel lesz ex libris bemutató, s ugyancsak nagy érdeklődés­re számíthat a „Római kori ásatások Budapesten” című ismertető is. Az NDK-ban a magyar proletárművészet legkiemel­kedőbb alkotásait vonultat­juk fel Drezdában, majd Berlinben. Egy másik kiál­lításunk az 1848-as szabad­ságharc emlékeit tárja az NDK közönsége elé. Romá­niában a Magyar Nemzeti Galéria anyagának egy ré­szét szerep-^'-rtjük. Különösen sok kiállítást rendezünk az idén a Szov­jetunióban. Előreláthatólag az év első felében avatják M asst a tárlatot sanelyen a Szépművészeti Múzeumban őrzött olasz festmények ke­rülnek a szovjet műértők elé. Az év egyik legjelentő­sebb eseményének ígérkezik a „Magyar szobrászat” című kiállítás, amely február Iá­tól lesz látható a moszkvai Puskin Múzeumban. Jugoszláviában a kortárs magyar képzőművészet tárla­ta mellett könyvkiállítást is rendezünk. Újvidéken már­cius végén tárják a nyilvá­nosság elé a Magyarországon őrzött híres szerb ikonokat. Kubában a magyar primitív festők munkáiból nyílik rep­rezentatív bemutató, amely­nek anyagát a Magyar Nem­zeti Galéria bocsátja a ba­ráti ország rendelkezésére. Ha valami új vállalkozás indul a televízióban, új mű­sor jelentkezik a képer­nyőn. mindig jóleső várako­zással tölti el az embert. Még akkor is, ha a kísér­letnek szánt műsor esetleges hiányosságaival is számolni lehet. Az igényes, de valójában ki ,nv n 'V , ,.j > koztató műsor régóta gond­ja és vissza-visszatérő prob­lémája a televíziónak. Ezért is történt már oly sok pró­bálkozás és kísérlet az oldot­tabb műsorfajták meghono­sítására és elszaporítására a képernyőn. Most megújuló nekibuzdulással ebben a műnemben két újabb prog­ramot bocsájtott képer- nyő-útjára a televízió: Réz Ádám magazinját és Zsol­nai Hédi show-műsorát. Mindkettő tarka műsor, ka­leidoszkópszerű szerkezet­ben, különböző „színek” egymást váltogató villogta- tásával-csillogtatásával. Es hogy e tarka kavargásnak vezérfonala is legyen. Réz Ádám a pózok kifigurázását jelölte pieg. mint központi gondolatot, a népszerű sanzonénekesnő ped’g a ho­roszkóp-ötlettel élt, azaz olyan művészeket gyűjtött egybe műsorában, akik egy­től egyig a Bak csillagkép jegyében születtek. Közönségesebben: saláta­műsornak is nevezhetnénk az emh'tett programokat, ha ezzel esetleg nem sértenénk a címében ugyan komoly­talan mulatságnak, bohóság­nak kikiáltott Ágyúra ve­rébbel — magazint, amely igényesség és gondolatiság dolgában mégsem csak salá­ta: van benne hús is, salá­tához való. Elég utalni ta­lán Schaar Erzsébet szobor- kompozíciójának bemutatá­sára, amikor a székek nyel­vén megszó’aló szerelmi dráma — zenei aláfestéssel — olyan plasztikai látványt nyújtott, amelyben ritkán lehet részünk. Továbbá itt említhetjük az alkalomra írott Hubay-evyfe'v-'r z-.ost — Te, Imre, itt valami ke­tyeg — azt az abszurd ko­médiát. amelyben a színészi mesterség műhelytitkaiba kukkanthattunk be. És ebbe a sorba tartozik egy pózta- lan vendég rokonszenves bemutatkozása. Jean Luc Moreau, a magyar nyelv francia barátja és ismerője, aki nemcsak A fekete zon­gora fordításával, de még- inkább magyarokat is meg­szégyenítő nyelvi tisztaságá­val csillogott a pózokat ki­figurázó magazinban. Az újítás azonban nem könnyű dolog a televízióban sem. Az új forma megfelelő színvonalú tartalommal va­ló megtöltésének sokféle akadálya lehet. Mindenek­előtt új erők ketenek hoz­zá. A magazin bemutatko­zásából egyelőre arra lehet következtetni, hogy e téren még nincs minden rendben. Első nekifutásra a rokon­szenves Réz Ádám is csak azt tudta elérni, hogy az íróvendégek elfogadták meg­hívását és ígéretet tettek a közreműködésre egy önpa­ródiák sorozatának szánt folytatásos tv-regény írásá­ban. Ha az ígéretből valóság lesz, bizonyára jó mulatsá­gul szolgál majd a továb­biakban. (Megiegyzem. ez a folytatásos regényírás egy kicsit már divat lett az utóbbi időben; hisz Kállai István vezérletével készül egv másik hasonló regény is; igaz. azt a né-ők íriák és nem önmagukról hanem a lövőről „rántiák le a lep­let”.) A magazin mint for­ma kitűnően megél a kép­ernyőn. Egymás mellett jól megfér benne minden, ez is. az is. azért magazin. Csak a színvomdtalan bóv­lit nem szívleli. Réz Ádám mat»37iniáhan elvetve még akadt ebhői is. Például a sze'lemtf‘ler> bntrv°r«olr va"v a wenvécske dalok. Ha job­ban vigváznak a színvonal­ra. és arra hogv meg le­gyen a műsor kellő fordu­latszáma, lendülete, sodrása, még sok kellemes percet köszönhetünk a most be­mutatkozóit műsornak. Zsolnai Hédi show-ja másfajta problémákat vet fel. Itt van mindjárt az alapötlet. Ki tudja, szeren­csés-e felmelegíteni egy már ósdi és tudománytalan eljá­rást. a csillagjóslást, amit az emberiség okosabb része az idők múlásával már sze­rencsére kinőtt. (Állító ag azonban bizonyos körökben most újra dívik!) De egyál­talán, szükség van-e erre a horoszkóp-ötletre. Hisz lát­hattuk, valójában nem szol­gált másra, minthogy ennek alapján bizonyos művészek hívassanak meg a műsorba, hogy ki mit tud alapon be­mutatkozzanak. Az egyes produkciók önmagukban és nem Bak-voltukban voltak élvezetesek és érdekesek. Suka Sándor élménybeszá­molóját, Mensáros Kepler- mono’ógját. a fiatal Németh Attila zongorajátékát. Rutt- kai Éva bájos produkcióját akkor is szívesen ha’i<taft’ik volna, ha nem tudjuk meg róluk, hogy azonos csillag­kép jegyében születtek. Ar­ról persze nincsen szó, hogy a televízió ezzel a kísérleté­vel bakot lőtt volna. Hisz néhány kitűnő televíziós öt­letre így is fe’figyelhettünk, jó^het a műsor egves ré­szei csak igen áttételesen és erőszakosan kancsolódtak pz eredeti alapötlethez, a ho- roszkóngondolathoz. Az is kiderült hogy Zsolnai Hédi ezúttal többet vá’lalt ma­gára. mint amennyi egvéni- sévének erejéből, színeiből kitelhet. És ha már a televízió kí- sér.etező kedvéről van szó, ne feledkezzünk meg egy egészen más területen ta­pasztalható újszerű torek, vésről sem. Arról a kellő­képpen nem dicsérhető szándékról, amellyel a tele­vízió szocialista hagyomá­nyainkat igyekszik közelebb hozni a ma emberéhez, fő­képpen a fiatalsághoz. Ebből az újszerű alapáliásból ké­szült — szerda este láthat­tuk — az a Rózsa Ferenc­ről szóló rendhagyó doku- mentumfilm, amelynek rendhagyósága abban állott hogy nemcsak megidézték hűséggel a kommunista mártír életének egyes moz­zanatait. nemcsak reprodu­kálták éetének bizonyos helyzeteit hanem a játék­hoz szervesen kapcsolódó vi­tában a résztvevő fiatalo­kat nyomban szembesítették is olyan fogalmakkal, mint az árulás, a helytállás. a forradalmiság, fogalmai. így kívánták Rózsa Ferenc pél­dájának szellemi tartalmá­val beoltani, megterméke­nyíteni az utódok, mai fia­talok eszmevilágát, gondol­kodásmódját Nézd meg és gondold tovább — ezt a cí- met vélhette vo1ri^ Kerrie- res Gábor rendező és Andor Tamás operatőr filmje. Gon­doló! végig, vajon hasonló helvzetben neked lenne-e erőd. elegendő hogy a har­cot ne add fel. volna-e bá­torságod megvallani hitedet eszmédet. Más történelmi környezetben é sz. nem élet­halál harc folyik, mint Ró­zsa Ferencék ideiében, de itt van a mindennapok szülte küzdelem, a hétköz­napi forradalmi tettek le­hetősége élsz-e vele és ho­gyan? Izgalmas mai kérdé­sek. amelyekhez egyenesen vezetett az út Rózsa Ferenc életének dokumentumaitól, magatartásának tanulságai­tól — gondoltban. A film ■ a’kotói jól vizsgáztak ebben az úttörő feladatban. Végezetül még egy „újí­tás”: a televízió úgy látszik most már végképp ráállt ze­nés programok sugárzására szombat te vasárnap este. a legdrágább műsoridőben. Most is szombaton könnyű­zene soanvol módra, vasár­nap bent muzsika maevar múőra. Tíói*f>v.beri az volt a sapkás hnev nvolc órakor átt-lőh-m faisölvosabb prog­ramokkal ip: c.oiV(v7oft a te­levízió. Most újabban fél adták ezt az elvet. Vajon miért? % M *

Next

/
Thumbnails
Contents