Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
1973. február 8. SZOLNOK MÜßTE! NÜÜLAÜ 3 Tömeggyártás, szabvány, gazdag ágosság Havonta 15—16 millió izzólámpát készít az Egyesült Izzó. s ebből 10—11 milliót exportálnak, a föld jóné- hány országába. Mi történnék. ha ahány vásárló, any- nyiféle foglalattal kellene gyártani a vilanykörtéket? Aligha vállalkoznának rá; nem fizetődne ki. A nemzetközi szabvány, meghatározva a különféle izzók műszaki jellemzőit, s méreteit, a tömeggyártás előfeltétele. Ugyanakkor a vevő számára biztosíték is. mert azt kell kapnia, amit a szabvány megkövetel. A fogyasztó legtöbbször csak akkor jön rá e tényező jelentőségére, amikor bosszankodik... Az elektromos készülék fali dugasza nem illik a konnektorba, a férjnek vett 39- es ing nagyobbnak bizonyul; az importáló országokban, ahonnét ezek az áruk származnak, más a szabvány. Alapvető feltétel A termékek nagyipari előállítása, a tömeggyártás elengedhetetlenné teszi a mindenkor azonos minőséget, az előírtnak megfelelő formát. anyagösszetételt stb. Talán azért hogy sokan tévesztik össze a szabványt a gyenge, vagy közepes áruminőséggel. holott a legkívánatosabb ho’mik is — túlnyomó többségükben — szabvány szerint készülnek. Hazánkban az ilyen előírások száma nyolcezer körül van, egyharmaduk közfogyasztási cikkek minőségi mutatóit, műszaki színvonalát, s ezek ellenőrzésének módját szabja meg. Az esztendő végéig egyébként valamennyi fontos közfogyasztási cikk szabványa elkészül, éppen a minőség, azaz a vevő érdekeinek védelmében. Jó lenne, ha minden azonos rendeltetésű termék egyforma lenne? A nemzeti és nemzetközi szabványok nem ezt, hanem éppen a fordítottját szorgalmazzák. A tömegtermelésen beüli változatosságot — de azonos minőséget! — a mutatósság, a célszerűség s a gazdaságosság egyeztetését. Nagy tartalék Fordulatot hozott a bútorgyártásban az ún. építökoc- kaelv alkalmazása. Bővült a termékkibocsátás, növekedett a termelékenység, pedig mindössze annyi történt, hogy ma már azonos fődarabokból a legkülönbözőbb garnitúrák állíthatók össze. Az egyes alkotóelemek nagy sorozatban, azaz termelékenyen. kedvező költséggel készülnek. ám az egyforma szék*, asztal- szekrényvázakra nagyonis eltérő borító« kerül. A gazdaságos termelésnek — amelynek kiemelt jelentőségere legutóbb , a Párt Központi Bizottsága 1972 novemberi ülése hívta fel ismételten a figyelmet — vannak ilyen még alig föltárt forrásai is. Nemzetközi folyamatokból következő hazai teendő ez. Napjainkban mintegy kétezer világszabvány van — közülük kétszáz magyar szakemberek közreműködésével készült, elsősorban a hírközlés területén — s erőteljes növekedés tapasztalható növelésükre. Így a többi között gumiabroncsok, a vízvezeték-alkatrészek, az elektromos szerelési anyagok egyöntetű megítélésére. Ahogy a harisnyák, a ruhák. a cipők azonos számozására szintén, A cipőknél ezt a KGST-országok már megvalósították. Háromezer afánlás Tíz esztendeje működik a KGST szabványügyi á landó bizottsága, s az ennek irányításával tevékenykedő szabványügyi intézet. Ez idő alatt több mint háromezer szbvánvajánlást dolgoztak ki. elsősorban a kohászatra, a gépiparra, a vegyiparra Ma már közös az elektromos gépek, a háztartási berendezések. a motor, és gép- olajok, a mezőgazdasági munka és erőgépek elbírálásának mércéje, ahogy a rádió- és televízió-készülékek biztonsági előírásainak meghatározása is. A közös szabvány lehetővé teszi a gyártó ország minőségi bizonylatának elfogadását, az újabb vizsgálat mellőzését, a forgalmazás meggyorsítását, sőt. sok esetben a karbantartás. az alkatrész-utánpótlás hazai megoldását. A további teendőket viszont az érzékelteti, hogy 1973-ban mintegy 800 KGST-szab- vány kidolgozása kerül napirendre, s közülük 76-nak ún. témavezetője, azaz szervezője, összefogója hazánk. Vizsgálják egyebe^ mellett a tehergépkocsik, az autóbuszok, az aszinkron elektromos motorok komplex szabványosításának lehetőségét. sokféle e őny rejlik a mezőgazdasági géprendszerek tipizálásában... Több serpenyős mérleg Egyes termékek nagy sorozata, szabványosítása — a tömeggyártás két legfőbb jellemzője — előfeltétele a gazdaságosságnak, de nem mond el’ent a jó minőségnek sem. 1966-ban mindösz- sze 2920 autóbusz készült, 1971-ben 6360, 1972 januárja és októbere között pedig 5808. 19 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A gyors meny- nyiségi növekedés úgy ment végbe, hogy közben korszerűsödött a típusösszetétel, növekedett a járművek műszaki, esztétikai színvonala stb. Hason’ó történt a hűtő- szekrényeknél. 1972-ben havonta már 27—29 ezer darab került le a szerelő szalagokról, sokszorosa az évekkel ezelőttinek, ám e „szabványáruk” minősége is megsokszorozódott, van olyan típus, amelyre már öt év garanciát ad a gyár... S hogy másfajta példát említsünk: 1972 most számbavehető tíz hónapja alatt mindössze 947 traktor készült. 66 százalékkal kevesebb, 1971 azonos időszakánál. 1967-ben még 3583 traktort á'lítottak elő, de ez a mennyiség is csekély ahhoz, hogy a gyártás gazdaságos — a fődarabok tekintetében szabványosítható, a költségeket nézve versenyképes — legyen.,. Több serpenyő nyugszik tehát azon a sajátos mér legen, amely a termelés, a termékek mennyiségét, mi- nösését, költségét, alkalmazhatóságának körét veti ösz- sze, s úgy mutatja a végeredményt A tömeggyártás létrejötte, megerősödése feltétele volt az életszínvonal emelkedésének, a különböző fogyasztási cikkek széleskörű elterjedésének. Ma a tömeggyártás magasabb foka kerül előtérbe, ahol a termelési költségek csökkentéséhez, a gazdaságos sorozatok: kialakításához, a folyamatos fejlesztéshez a szakosítás és a szabványosítás éppúgy szükséges, mint a technikai, technológiai berendezések és eljárások korszerűsítése. Hazai és nemzetközi méretekben egyaránt. Mészáros Ottó A martfűi Tisza Cipőgyárban található a hazai cipőipar legkorszerűbb felsőrészgyártó gépe. Ez a gép egy ütemben szabja és hegeszt! a cipőfelsőrészt, ílymódon kiküszöböli a hagyományos felsőrészkészítés egyik legmirika- igényesebb fázisát, a tűzést. Jelenleg divatos és olcsó női és gyermekszandál felsőrészek készülnek a gépen a Szovjetunió, az NDK és Libia, valamint természetesen a belkereskedelmi forgalom részére. Kistraktor kerttulajdí>inso\nak Tovább javul idén a kis- kerttulajdanosk gép. és fölszerelésellátása. Az AGRO- KER-vállalatok csehszlovák gyártmányú kistrak torokat árusítanak, idén csaknem 300-at kínálnak a vásárlóknak. A T—4K mintájú gépek eléggé drágák, de alkalmazásuk kifizetődő, ha a kis- kerttulajdonosok társulnak, amire Budapest környéké® ás Qz ország más vidékein is jó néhány példa van. A iústraktorok keskeny nyom- távolságnak, és kis sugarú körben is meg tudnak fordulni. A .mini vontatókhoz” egész sor talajművelő eszköz vásárolható, például eke és kultivátor, valamint fűkaszák. permetezőgépek és pótkocsik. Lehetőség van árra is, hogy ezeket a gépeket a helyi ÁESSZr-ejk vásárolják meg, és hozzáértő szakemberrel együtt — bérbe adják a kiskerttulajdonosoknak- A Hermes Szövetkezet a francia licenc alapján készített .Terra” kistraktort értékesíti, az elmúlt évinél nacyobb mennyiségben. Bőséges a kínálat a permetezőkből. Többezer D—2, D1V1—2 és Permike várja a vásárlókat, s egyre népszerűbbek a P—65-ös permetezők is. Önzetlen emberek Karcagról Marokkóba A Karcagi Általános Szerelőipari Szövetkezet az idén hatvankét — egyenként 5 tonnás — és tizenhét darab 16 tonnás darufülkét, készít a Magyar Hajó- és Daru- gyárnak. Nemrég a szövetkezet új megbízást kapott a nagyvállalattól: marokkal megrendelésre. Karcagról Agadirba címzéssel e hónapban három speciális^ darufülkét kell szállítaniuk. Ezek hasonlóak méretükben a 16 tonnásokhoz, de a. trópusi követelményeknek megfelelően kell előállítani, szerelni mind a hármat. Később görögor szági megrendelésre Is szál ít majd a szövetkezet két ilyen speciális darut az idén. Képünkön: Szabó Csaba és Mándi Mihály szerelők az egyik „trópusi fűiké”-ben (Foto: Nagy Zsolt) A Szolnoki Papírgyárban nők. férfiak, fiatalok, idősebbek — munkaidőn túl számosán dolgoznak a közösségért. Közöttük van Vadas Mihályné. csoportvezető. A kommunista pártnak 1948 óta tagia, ma is dolgozik az V. kerületi alapszervezet vezetőségében, a szakszervezetben bizalmi funkciót tölt be, mindamellett, számón tartriák mint népi ülnököt és tevékenykedik az üzemi nöbi- zottságban is. 0 Huszonkét éve dolgozom a Papírgyárban,, és innen is megyek nyugdíjba. Szeretem g munkám., szeretem a? embereket. Itthon vagyok. As csak természetes, hogy az ember minden tőle telhetőt megtesz azokért, akiket, szenet.... lís úgy érzem, még mindig én vagyok adós. Vadasné 1951-ben a nyefs- amyag-elókészítóben, a papírhulladék-válogatók között kezdte a munkát. Négy éve a készáruk osztályozásában vesz részt, mint csoportvezető. A férje tíz éve dolgozik a vállalatnál. A fiuk most végzi a nyolcadik osztálvt. Ha minden jól megy, műszerész lesz. Az asszonyt szabad idejéről faggatom. •— Nemigen marad a kötelezettségeim mellett. Naponta főzök, a házimunkát is csak el kell végezni. Legfeljebb hallgatom a rádiót, újságot olvasok... Sajnos, nagyobb lélegzetű írásokra már nem. futja. a türelmemből, sem az időmből. Annakidején nem volt, aki megszerettesse velem az irodalmat. A mai fiatalok már mások, szerencsésebbek, A fiamon Iá torn. Sokszor beszélgetünk. Politikáról is Minden érdekli, mindenről van véleménye.. — Az otthoni munkában sok segítséget kapok a családomtól — fűzi tovább a szót az asszony. — Ha egészen őszinte akarok lenni, a társadalmi elfoglaltság nem is megterhelő számomra Beteg lennék, ha nem csinálhatnám. Hozzátartozik az életemhez Ha otthon vagyok, mintha süket lennék. A konyhából csak az ajtóig látok... 2 Kovács István fiatalember, harmincesztendős. Az anyagmozgatók segédművezetője 1962-ben jött a Papírgyarba. Dobapusztáról motorral járt. be évekig. 1967-ben költözőtr családjával együtt Szolnokra Korábban csak szb vezetőségi tag volt, Í968 óta párttag, a mühelybizottság helyettes titkára és munka- versenyfelelős. Hogyan vállalhatott mindemellett a munkásőrségben is feladatot? — Egyszerű a magyarázata. őszintén kedveltem. a katonaságot. Leszerelés után hiányzott... Ezt a hiányérzetet akartam megszüntetni, amikor jelentkeztem munkásőrnek. Az embernek kötelezettségei vannak. En tudom, hogy tartozom ezzel az üzemnek, tartozom a társadalomnak. Tartozom azzal, hogy a legtöbbet nyújtsam erőm és képességeim szerint. Tartozom azzal, hogy szükség esetén meg is védjem ezt a rendszert.... Kovács István szigorúan tartja is magái, ehhez a programhoz. Állandóan képezi magát Felnőttként elvégezte a közgazdasági technikumot, pártszemináriumra jár, és a jövőben sam hagyja abba a tanulást Már csak azt kutatom, hogy anyagi vagy erkölcsi előnye származik-e a sok önként vállalt kötelezettségből? — Előnyöm7 Valóban, A lelki nyugalmam... az, hogy erezhetem, én is tettem valamit. Vagy tessék, döntse el, magánemberként élveztem-e valamilyen előnyt funkcióim fejében? Van egy hatesztendős gyerekünk, és most várjuk a másodikat... A Kisgyepen vettünk egy „házat" húszezer forintért. 2x4 méteres a szoba és egy lyuknyi konyha Kénytelenek voltunk belemenni, hiszen ez volt az egyetlen lehetőség, hogy fedél alá ' kerüljünk. Pedig, ha kicsit várunk még. kaphattunk, volna szövetkezeti lakást. „Háztulajdonos - ként" ezt a, jogot elvesztettem. Aztán hároméve kisajátította a tanács a vityillőt, de lakást csak esetleg 1974— 75-re ígértek... Amikor Hajdúszoboszlón voltam egyhónapos tanfolyamon., a mos- t-ohaapám jött be az asz szonyhoz, Dobapusztárók Ha lenne helyünk, be is költözne hozzánk, de. így, Sokszor nappal is rázörgetik a feleségemre az ablakot, ha egyedül van. Nem éppen biztonságos hely a Hisgyep. Felettesei munkásőrpa- rancsnoki kiképzésre javasolták Kovács Istvánt. Egyelőre tanácstalan, magára hagy hatja-e gyermekáld íst váró feleségét több hónapra Ami lyennek megismertem, igát nagyon rövid idő alatt, meg fogja találni a megoldást — tu« — í msvyar alumínium 25 éve Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. február 6-áa fogadta el az országgyűlés a bauxit bányák ég az alumíniumipar államosításáról szóló törvényjavaslatot Ugyanakkor döntött az országgyűlés a gyártás egységes irányításáról és az üzemekben végrehajtandó egységes ráción akisről is. Az államosítás után azonnal megkezdődött az óriási ütiemű fejlődés. Felépítették az almásfüzítői Timföldgyárat, évt 100 000 tonnás kapacitással, s már az első hároméves terv idején 15-szörösére nőtt az alumlniumeyártás, 12-szeresére emelkedett a timföld előállítása. A magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény szerint ha z^nk főleg a bauxitkutatást. á bauxitbányászatot ’ és a timföldgyártást fejleszti. Az előállított timföldet a Szovjetunióba szállítják, ahol vízienergiával működő kohókban dolgozzák fel. majd visszaszállítják MagyarországraA' két ország között létre, jött egyezmény újabb, további fejlődésnek nyitott utat. A kormány az alumíniumipar fejlesztését központi program rangjára emelte, s ennek célkitűzései szerint 1985-re bauxitből évi 3 millió tonnát, timföldből 830 ezer tonnát és alumíniumból 260 ezer tonnát állítanak elő.
