Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
6 SZOLNOK MBGVa NÉPLAP 1973. február 25. Mintha magamnak tervezném A salgótarjáni üzletház. Finta József tervezése Finta József munkaadója a budapesti Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat. Máskülönben az Ybl Miklós-díj I. és II. fokozatának tulajdonosa, az Építőipari és Belkereskedelmi Vállalat kiváló dolgozója, a salgótarjáni városközpont tervezéséért az Állami Díj III. fokozatával tüntették ki. Ho°v még hány pályázaton nyert első, illetve második díjat hamarjában ő maga sem tudja elsorolni, de a legnevezetesebb kétségkívül a Hotel Duna Intercontinental ayertes pályaműterve volt. — Bizonyára az építész feladatának tartja a közönség ízlésének esztétikai érzékének alakítását is. Menynyiben van erre módja? — Sajnos, a sürgető lakáshiány még mindig háttérbe szorítja ezt a nagyon fontos feladatot. Egy új lakótelep építésénél a megrendelők legfontosabb kívánalma a közművesítés optimális lehetősége és az. hogy az épületelemeket szállító gépeknek jó mozgási lehetőségük legyen. Holott hát a lakótelepeken élőket utóbb vajmi kevéssé fogja érdekelni, hogy köny- nyen, vagy nehezen mozogtak-e az emelődaruk. A mi igyekezetünket, hogy formakultúrára neveljünk, mégis erősen meghatározzák a gazdaságosság gondjai. — Hogyan vélekednek o kérdésről az új lakások gazdái, akiknek — érthető okokból — az a legfontosabb, hogy lakásuk van? — Sajnos, az ő kritikai érzékük is megreked a letört kilincsek rosszul működő vízcsapok bírálatánál. Ezek valóban bosszantó dolgok, de ha mindig, mindenki csak efféle hibákról beszél, oly rossz hangulatot kelt az új épületek készítői ellen, hogy végülis senki sem veszi észre az adott épület bizonyos tagadhatatlan szépségeit. — Szeretném megkérni, hogy erről a gondolatról — szép épületek — beszéljünk kicsit részletesebben. A régebbi építészeti stílusok látványos formáit könnyebb volt szépnek látni, mint a mai sima tömböket. A modern építészetben hogyan lehet felfedezni a szépségeket? — A szépség mércéje ma is ugyanaz, mint a régebbi korokban volt. Az aránytörvények, a szerkezeti egység, a plasztikusság, a színek határozzák meg azt. Csak az énü’etekre aggatott díszek hullottak le. De úgy vélem, ez törvényszerű, hisz az élet minden területén igyekszünk megszabadulni a sallangoktól. •— Hogiian értelmezzük az ,.igazságra való törekvést”, mel zt egy neves a modern építészet egyik feladataként jelölt meg? — "gyártóműén vállalni fcaU, az épület funkcióját! Első látásra nyilvánvaló legyen. hogy milyen célt szolgál. Ne csapjuk be impozáns külsővel az embereket! Kerüljük az eklektikát, amelynek következtében díszes homlokzatú házak nem egyszer sötét, egészségtelen lakásokat takartak... — A modem építészet tehát nem tartja szükségesnek művészi alkotások alkalmazását? — Díszítőelemek gyanánt nem. Egy fali dombormű például ne legyen dombormű a falon, hanem legyen ma- a fal. Ilyen együttműködésre már sok példát lehet találni egy-egy új épületen. Eszményképp a gótika korát tudnám említeni, ahol csodálatos harmóniában forrt össze az éptészet a szobrászattal, a festészettel és számos művészeti ággal. — Ma, a házgyári építkezések korában, amikor az építészt nem egy-egy házzal, hanem városrészek tervezésével bízzák meg, milyen lehetősége van saját egyéniségét érvényre juttatni? — Erre ma is van lehetőség. Nagyobb formák elhelyezése, egy városrész hangulatának megteremtése ugyanúgy lehet egyéni, mint egy épület tervezése. — ön hogyan kezd egy- egy új tervének elkészítéséhez? — Mindig a nagy formából indulok ki. Hiába sikerülnek ugyanis brilliáns részletek, ha nincsenek harmóniában az egésszel. Talán nem érti félre: munkámat szép játéknak nevezném. Ügy képzelem, hogy magamnak tervezem, gondolatban benne élek és megkísérlem ott megteremteni a lehető legjobb közérzetet. A budapesti Volga szállót, amely a közelmúltban készült el Finta József tervezésében. azóta is mint különleges látnivalót csodálják a látogatók, szakemberek cikkek sorozatában méltatják, mondván, lám, mit lehet az egyhangúsággal vádolt panel elemekből elővarázsolni. fantáziával, tehetséggel. Azóta megbízást kapott hasonló szálló tervezésére Pozsonyban, és az ő tervei alapján készül majd egy tizennyolcszintes torony diákszálló a Lágymányoson. Hogy szerény szavait idézzük: — szép játék az övé. László Ilona Fotó: Penner Gyuláné n Ladányi Mihály: Könyörgés szerelem ellen Szabadíts meg tekintetüktől, amely szememnek elbeszéli: szívem arra való, hogy szeressem vele őket — szabadíts meg ujjuk hernyóitól, amelyek bejárják szikkadó koponyámat — szabadíts meg az úttól, amely mindig küszöbükig vezet, szabadíts meg a madár tói, amely mindig fölöttük énekel, szabadíts meg vérem vasreszelékétől, mellük mágnese közt ne remegjek, szabadíts meg a fénytől, amely testükről csípős porcként pereg szemem csodálatába — szabadíts meg szemem éhségétől, amit szerelmünk Júdás-pénzével iriajd beterítenek. Bencze József: Szembenéz az agg szelekkel Dagadt iolyó mosdatja a sarlóval ringó berket, s a kint rekedt hal uszonya hullámot a réten kerget. Mire zúg a napóceán ■üde lesz a fáradt pázsit, és a napcsók izzaszt, lázit. Boglya bólint a dombokon ércet bújtat ott a földmély évszázados lombos rákból tőzeget gyúrt r eddő hőség. Bányász lett az ökrös gazda, glottgatyában szőrös mellel, térdig áll a berki sárban szembenéz az agg szelekkel. Kis közösségek — nagy leli‘tőségekkel A z urbanizációval mint fénnyel az árnyék, együtt jár, az elmagányosodás veszélye. A lakóhely (falu, kisváros) természetes közösségéből kiszakadó embernek a nagyvárosban valamiképpen újra gyökeret kell vernie. Ez korántsem problémátlan helyzet, s amint azt az eltévelyedések (alkoholizmus, öngyilkosság stb.) statisztikái mutatják nem is mindig, minden esetben sikerül fölébekerekedni. A társadalom, mint élő organizmus. szerencsére kitermeli magában a bajok ellenszereit. Részben önkéntelenül és öntudatlanul szinte, belső késztetésnek eredve, részben pedig irányítóinak figyelme folytán. Tény, hogy a magánytól menekülő kis közösségbe igyekszik. Ezek a kis csoportok szinte kivétel nélkül a művelődés eszközei is. előadások, műsorok indítják a beszélgetéseket, vitákat. Létezésük ezért fontos a művelődéspolitika számára, működésük ezért érdemel támogatást. Lassanként a népművelés új színtereivé válnak; s bár kezdeteikben városi eredetűéi, ma már a vidékre is szótáradnak. hiszen ott is kísért az elzárkózás, begu- bózás, s ezzel a magány veszedelme. Különös ellenmozgások tanúi vagyunk a változó életben, s néha magunk is meglepve méregetjük az időt. honnan is számítjuk a változásokat? Talán nem tévedünk túlzottan, ha a tv megjelenésére gondolunk1. Felbukkant egy gép, és bevitte az otthonunkba a kor „populáris művészetét”, a filmet, a mozgó képet. Következésképp — a gép terjedésének arányában — fogyatkoztak a látogatók a filmszínházakban, a művelődési házakban. üresedtek a hodály- nagy termek: a passzív befogadás kényelmesebb otthon, karosszékben, papucsban. pongyolában. Dehát az ember nemcsak passzív befogadásra áhítozik. Ellenkezőleg: inkább önkifej lesztásre. megnyilvánulásra, gondolatok cseréjére, áramára. így indult meg a kis csapatok csöndes áramlása oda, ahol csoportosulni lehet könyvtárakba Hazafias Népfront-klubokba, egyesületekbe. Hasznosan, sikeresen működnek ezek. Csupán példaképpen hadd említsünk néhányat. s a hagyományokat is, melyekből a spontán szükségleten kívül erejüket szívják. A csepeli Olvasó Munkás Klub a Művelődési Házban elhelyezett szép és gazdag állományú szakszervezeti könyvtárban tevékenykedik. A hagyomány, melyet idősebb tagjai a fiatalokra örökítenek, a szak- szervezetekben iskolázódó művelt munkás életformája és összejöveteü szokása; a vendégek (és vitapartnerek) ismert és kedvelt írók, a résztvevők különböző korú (és előképzettségű munkások) — egyetlen közös jegyük. hogy szeretik az irodalmat és társadalmi felelősségérzet hevíti őket. Megielent már néhány kiadványuk. az írókkal folytatott beszélgetések mellett a soraikban nevelkedő fiatal munkásköltők, novellisták alkotásaival. A hatvani járási könyvtár olvasóklubjának összejöveteleire eleinte meghívók toborozták az embereket. De olyan sokan jöttek (s annyian sértődtek meg, ha nem kaptak meghívót), hogv most már belénőiegy- gvel dolgoznak — a könw- tári tagoknak nem kell váltaniuk — és rétegenként csoportosítják az érdeklődőket. A pedagógusok esté're a művelődési autó hozza be a falvakba® élőiét; ai i®= merkedés, barátikozás kitűnő alkalmad ezek. ahol tá- gabb horizont formálódik és nagyvonalúbb gondolkodás egyébként elszigetelten élő emberek fejében. A paksi könyvtárban asz- szonyok klubja működik, a régi fos.ztóka. a fonó hagyományát köti össze a művelődéssel. Az asszonyok, lányok kézimunkáznak (különleges, szép népművészeti minták cserélnek itt gazdát). miközben előadásokat, szavalok versmondásait figyelik. Az ő körük annyira összekovácsolódott öt év | alatt, hogy kirándulásokra : is együtt járnak, és mivel ; ilyenkor kicsinek bizonyul az autóbusz, az autótulajdonos klubtagok viszik a „túl- jelentkezőket” a karavánban. '"Budapestet, a halasi csipkeházat, a Petőfi emlékekről nevezetes alföldi helységeket járták már be így együtt). Ebben a körben minden társadalmi réteg megtalálható: orvosnők, pedagógusok, tsz-tagok és háziasszonyok hímeznek és művelődnek együtt. Hasonlóan osztály- és rétegfalakat bontó tömörülés a helyismereti kör. mely a Hazafias Népfront-bizottságok keretében sokfelé működik és miközben hihetetlenül nagy tárgyi és eszmei értékeket ment meg a pusztulástól, a tagok szabadidejét is kellemessé teszi. Tárgyakat és emlékezéseket gyűjtenek ezek az amatőr helvtörténetírók, sajátos ízekkel és színekkel töltve meg krónikáikat. Ugyancsak a Hazafias Népfront keretein belül gyülekeznek egy-egy nagyhírű és múltú iskola öregdiákjai. akik közül sok cseppet sem öreg, csak így nevezi magát miközben felüdülést lel a futó napokban hajdani társai között és gyermekeinek továbbadja e körben régi iskolája haladó hagyományait. A fiatalok is főként olvasó-, versmondó-, színjátszó- körökben csoportosulnak. A KISZ is ott tud jól működni. ahol az ilyen kis csoportokat élteti, s az egyéni szenvedélyek útján tölti meg tartalommal az összejöveteleket. Ismerünk műpártoló, művészet-barát klubokat, zenerajongókat, bélyeggyűjtőket állatvédőket — és még sokféle csoportot, egy-egy ember gyakran többnek is tag- j ja. és sokszor a családi- j baráti kapcsolatok színké- j pébe is belejátszik a klub- ! ban szerzett ismeretség. Az ember közösségi lény, ] nem élhet kollektíva nél- ! kitt. De a kor körülményei j hol így, hol úgy csoportosít- ] ják az egyéneket E mozgásformákra elsősorban a művelődés munkásainak kell figyelniük, mert kollektíva nélkül nincs kultúra és gondolat nélkül rincs közösség Egy Franciaországban végzett felmérésről olvastam pár éve: kiderült, hogy azok az emberek olvasnak legtöbbet, akiknek van kivel megbeszélniük az olvasottakat. A házacok többet olvasnak, mint az egyedülállók, a baráti körrel rendelkezők sokkal többet, mint a magányban élők. És bár az olvasáshoz kellenek a zavartalan, magányos órák. de ez más, mint az elhagyatottság: a gondolat meghal, ha nincs cserealkalma. A csere pedig kis közösségben virágzik, hiszen tömegben nem kap teret. Jól emlékszem Veres Péter egy előadására, amelyet még diákkoromban hallottam; amely a szóban forgó probléma tekintetében föltétien igaz: ..jól vigyázzatok gver«kek. kis kollektívákat hozzatok 1 *tré rrp-t ahol nyolcvan embernél több van, ott tömeg keletkezik, nem közösség...” év® aO\yi^po/c G\erg\a Albert: ANYÁM MEG A FALUM Az irodalom történészkén t jeles prózafordítóként ismert tudós önéletrajzi esz- szék 5 ietében, legjelentősebb világát tárja fel az olvasónak. Könyvében alig-alig esik szó — a köztudatba, személyéhez kapcsolódó — filológiai búvárkodásokról, irodalom- és művelődéstörténeti emlékekről, jeles francia és magyar írók kitüntető barátságáról. Gyér- gyai életének legmélyebb, gyerekkori rétegeit eleveníti meg — szülőhelyéről, a Somogy megyei kis faluról, Nagybajomróa, kisdiákkoráról, rajongva szeretett édesanyjáról, bátyjához fűződé érzelmeiről, szűkebb és tá- gabb családi kötelékeiről Is. A félévszázada őrzött err lékkének között feltűnik í> család egykori házvezetőnőjének alakja: szellemes ironikus fejezetté kerekedik- a szegény falusi lány, Rozika portréja, aki — Rosa- nettként — nemzetközi hírű kokott lett. Az irodalmi intimitások (memoárok szokott kellékei) helyett a századele ji falusi, kis váróélet szociografikus hűségű rajzát nyújtja a szerző Gyergyai prózája igényes, „míves”, közérthető. Gvergyai Albert iroda’om'ör- ténész. fordító. Eötvös korásis- ta. Párizsi ösztöndíjas vn1*. Többszörösen kitüntették Baum- gartnér-díjjal. 15 éven át a? FI.TE egvetem tanára. Aratni d;;as (1971). leymóbb m-^iélent művei: Kortársak (651 24P, A Nyugat árnyékában (682 063), Hont Ferenc ■ A CSELEKVÉS MŰVÉSZETE (1907) A könyv hézagpótló vállalkozás a magyar színházi szakirodalomban: megkísérli közérthetően beszélni a színjátszás, a színházi s.ílu- sok jellemzőiről. A kötet két részre oszlik. Az elsőt azok a párbeszédek alkotják. amelyekben a képzelt professzor és tanítvánvai megvitatják a színiáték kialakulásának és fedőd lsének állomásait, majd a jelenkori színházi munka gyakorlati kérdéseit. E dialógusok az elvont elméleteket is a mindennapi életből vett hasonlatokhoz kapcsolják. A második rész a szerző különálló, már publikált tanulmányainak idő-endi gyűjteménye. Az írások al- kotáslélektani folyamatokat rögzítenek, a színész és a rendező elképzeléseinek a megvalósulásáig vezető útját rajzolják meg.1 Ezek a fejezetek inkáb Hont személyes tapasztalatait tükrözik, ám személyes felfogása ebben az esetben azt bizonyítja, hogy a szakköri vvek általánosításai helvett egy színházi emhe: öntörvényű világával ismerkedhetünk meg. Figyelemre méltó a kötet utószava. melyben a szerző a jövő modern, szocialista színházáról alkotott elképzeléseit vázolja fel. Fiataloknak is ajánlandó. Hont Ferenc rendező, szín házesztéta. 1924-től részt vett a munkásmozpadmbn v Pár^R*»- > és hazai színhá?akban rénde- zetí, ő kezdeményezte a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Szfnházíanulmánvi Intézet igazgatóba. kand-dátus. Kossuth-díias. Főbb művei: A rendező munkái» (1952). A színjátszó munkába (1954). Valósás & színpadon (1960V. KIS KÉMIAI SZÓTÁR Á kislexikon a lengyel Moly slownik qhemiczny c kiadvány 2. kiadása alap ián készült és a fontosabb kémiai fogalmakról, törvényekről, elemekről, vegvü- letekről ad rövid tájékoztatást. Felöleli a kémia különféle ágazatait, a szervetlen és szerves, az általános, az analitikai, a fizikai és kolloid-kémiát, kitér az atomfizikára és az ásványtanra is, ismerteti továbbá a kémia kiemelkedő tudósainak életrajzi adatait. Törekvése a kémiai fogalmaknak az átlagműveltségű olvasó számára érthető meg- világítása
