Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

1973. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Segítenek a szülők—Hivatalból óvoda Kevés a naposcsibe—Ötletes favágók Tallózás nyolc megye lapjaiban n Mi újság Hevesben, Szabolcsban, Bácsban... Nyolc megyei lap néhány számában tallóztunk, igyekezvén a legérdekesebb információkat összegyűj­teni. Hogy mi újság ezekben a napokban Hevesben, Szabolcsban, Kecskeméten... — összeállításunkból megtudhatja az olvasó. Észak-Magyarorszáe Csúcs-idényre „megjön” a Kinizsi — ígérik a borsodi sö- gyárban. A napokban be­fejezték a karbantartást, és ismét megkezdték a „vilá­gos” gyártását. A gyár veze­tői biztosra ígérik, hogy na­gyobb félmelegedés esetén sem lesznek zavarok a sörel­látásban, sőt még nagyobb választékot kínálnak. Hama­A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat ez évi terveiben szerepel: Csong­rád megyében 128 millió köb­méter földgázt akarnak ér­tékesíteni, ami 38 millióval több. mint' tavaly. Makón például, mintegy 400 lakás kap gázt. A DÉGÁZ-hoz tartozó összes fogyasztók szá­ma 44 300-ra növekszik, vagyis az idén csaknem 4,5 ezer háztartásban térhetnek át gáz használatára. A PB gázból a megyében 3100 új igénylő részesedik. Á DÉGAZ igyekszik az új beruházások­nál olcsóbb vezetéket válasz­tani. Az idén kísérleti jel­leggel, vidéken először, poli­etilén csöveket fektetnek le, A székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium és Szak- középiskola szülői munkakö­zösségi vezetősége nemrég tartott ülésén elhatározta, hogy segítenék a kolilégáuim otthonosabbá tételében, a felszerelések gyarapításában. Többek közt anyagokat aján­lottak fel a barkácsműhély- hez, súlyzót, írógépet bo­csátanak a tanulók rendelte­gjggApg f Centenáriumát ünnepli az idea a székesfehérvári István király múzeum. Ebből az alkalomból gazdag progra­mot állítottak össze. Az ün­nepségek sorát májusban, a rosan megkezdődik a borsodi Kinizsi kísérleti gyártása, amihez a szükséges alap­anyag, a karamell maláta, már meg is érkezett a gyár­ba. Nemsokára megkezdő­dik a munka a sörgyár pa­lackozó üzemrészében, amely a legkorszerűbb töltőállo­más az országban. az eddig használt acélcsövek helyett. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervei közt Szol­nok megyére vonatkozó rész­leteket is találtunk: „Az év­tized második felében válik időszerűvé Öcsöd körzetében az atráesi öntözőkét megépí­tése. Néhány nagy hordere­jű vállalkozás előkészítését is megkezdték. Ilyen lesz az arad—Csanádi öntözőrendszer megépítése, ami román—ma­gyar közös vállalkozás. Jelen­tőségét az is mutatja, hogy a Dél-Alföld egyik legtermé­kenyebb területén, 75 ezer hektár öntözését teszi majd lehetővé. A költségeket mint­egy 4 milliárd forintra be­csülik. múzeum egy évszázadát do» kurnentáió kiállítás nyitja meg. Tavaly decemberben meg­szűnt a fővárosi Műszerké­szítő Vállalat trafóüzeme Enyingen, s úgy tűnt, hogy az itt dolgozó asszonyok mun­ka nélkül maradnak. Néhány napja azonban ismét munká­ba állhatták: a fehérvári Víz- és Fűtésszerelő Ktsz egyik üzemegységét alakítot­ták át: üvegzáró kupakokat gyártanak a maguk készí­tette masszív gépeken. Év végére 5 millió alufólia ku­pakot szeretnének elkészí­teni. A közeli hetekben a szat- márcsekei Vegyesipari Szö­vetkezet megkezdi Fehér- gyarmaton egy új textilüzem építését, amely mintegy 3 millió forintba kerül. Az új üzemben a terv szerint már az ősszel megindul a szalag- szerű termelés. Százhatvan nő kap majd itt munkát. Hajdú-Bihari Napló A tavaszra készül a debre­ceni kertészet. Az előkészí­tett melegágyakban 500 ezer nyári virágpalántát nevelnek, kiültetésüket a májusi na­pokban kezdik meg. Folya­matosan végzik az utcai sor­fák ültetését is. Már befejez­ték a parkokban a műtrá­gyázást. Az elmúlt év őszén 70 ezer tulipánhagymát rak­tak el. Dicsérendő a kerté­szeknek az az elgondolása, hogy télen is zöldellő növé­nyeket, borostyánféléket ül­tessenek a belvárosban. Sok helyen rózsaligetet hoznak létre. Népújság Valamivel több, mint egy hónap telt el azóta, hogy Gyöngyösön bekapcsolták a forgalomba a távhívó tele­fonberendezést. Ennek se­gítségével minden telefontu­lajdonos otthonról tárcsáz­hatja az ország különböző te­lepülésén élő ismerősök te­lefonszámait. Azóta körülbe­lül 20 százalékkal csökkent azoknak a hívásoknak a szá­ma, amelyeket a kézi kap­csolású helyi központ bonyo­lított le. Zalai Hírlap A zalai Megyei Tanács il­letékes osztályai és a Volán képviselői már megbeszélték az őszre esedékes új iskola- buszjárat bővítését. Ugyan­is jelenleg kevés a busz, ne­héz az iskolakezdéshez iga­zítani a járatokat, sokszor gond a zsúfoltság. Az ese­tek többségében sikerült meg­felelő iskolabuszokat bizto­sítani a tervezett körzetesí­tésekhez. Az ozmángki. ve­lencei. zaláshegyi felsőtagó- zat körzetesítésére rövidesen sor kerül. A kanizsai járás­ban tanításkezdés-módosítás­sal nyílik lehetőség a nagy­bakónak felsőtagozat nagy- récsei körzetesítésére. Az ilyen körzetesítés! ' program társadalmi érdek és más me­gyéknek is követendő példa. Petőfi Népe Sokan keresik fel a napok­ban a kecskeméti baromfi- keltetőt, hogy naposcsibét vá­sároljanak. Az állomás akár kétszázezret is eladhatna, de nincs elegiendő áruja. Kény­telen ugyanis csökkentett tel­jesítménnyel dolgozni, mert kevés a tenyésztői ás. Január elseje óta 21 ezer csibét ad­tak el. A Kiskunsági Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság kerek­egyházi erdészetének dolgo­zói évente 8—10, 100 ezer forintot érő újítással jelent­keznek. A gépesítési újítók az általánosan szerkesztett, a világpiacon megvásárolható gépek átalakítását tűzték ki célul. A gazdaságban 1967- ben 2200-an dolgoztak. Ak­kor 110 millió volt az üzem termelési értéke. Most 190 millió forintot tesz ki ez az összeg, pedig a dolgozók lét­száma nem emelkedett. Hat esztendeje még kevés volt a gépük, tavaly már 150 mo­torfűrész, 21 Sz—100-as nagy­teljesítményű erőgép, és 40 lánctalpas kistraktor köny- nyítette a favágók munkáját. összeállította: Tóth Mária Kelet-Magyarország Az új nyíregyházi tejpor- ár elkészültével a tejipari Halat arra készül, hogy a gi központot is kitelepíti , új üzembe. Felajánlotta a irosi tanácsnak, hogy átad- számára a régi épületet, nelyben, akár egy hatvan rőhelyes óvoda is kialakit- ttó. Cserében azt kérte, hogy a városi tanács biztosít, son három új szakbolt szá­mára üzlethelyiséget, ahol a sütőipari vállalattal együtt, a város lakosságának ellátását szolgálhatná. A megállapo­dást az elmúlt napokban ír­ták alá. Eszerint még ez év­ben megnyílik az első új ételmiszerszaküzlet. "I TISZAFÜRED NAGYKÖZSÉGI TANÁCS ▼. »• városrendezésben jártas, gyakorlattal rendelkező építészmérnököt vagy felsőfokú építőipari technikusi oklevél­lel rendelkező W 9 m ff» ■ építőipari technikust keres felvételre. Jelentkezés személyesen, vagy írásban A NAGYKÖZSÉGI TANÁCS ELNÖKÉNÉL. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítunk. Csongrád megyei Hírlap Fejér megyei Hírlap A Váei Kötöttárugyár jász­apáti üzeme Il-es KISZ- szervezetének fiataljai a községi művelődési házban szabad idejüket gyakran töl­tik sakkozással i \ 15 éves a Széchenyi-hegyi televízió adóállomás Százmillió forint korszerűsítésre Másfél évtizeddel ezelőtt. 1958. február 22-én ünnepé­lyesen felavatták Budapesten a Széchenyi-hegyi televízió adóállomást, s ezzel megin­dult a Magyar Televízó rendszeres adása. •ír Európában a negyvenes évek derekén kezdődött a rendszeres tv-adás: Angliá­ban 1947-ben, Csehszlovákiá­ban 1949-ben. az NSZK-ban 1953-ban. Nálunk 1947-től folytak kísérletek, de csak vezetékes képtovábbítással és nagyon gyenge képminő­séggel. Párthatározat alapján 1952- ben indult meg a magyar te­levíziózás fejlesztése. — Az adóállomás helyét hosszas vita után jelölték ki a Sze- chenyi-hegyen. Az adó épí­tése 1956 elején kezdődött. A tizenegy emeletes, 56 mé­ter magas épületben kapott helyet az NDK-gyártmányú 3n/io kilowattos adóberende­zés, a Franciaországból im­portált mikrohullámú beren­dezés, később pedig az URH adó is. Vidéken 1959-ben Pécsett helyezték üzembe az első tv- adót, s utána szinte éven­ként létesítettek egy-egy re­léállomást. Jelenleg a tarta­lékkal és a kísérleti színes­adóval együtt 14 adóberen­dezés gondoskodik a műsor­ellátásról. arról, hogy az or­szág területének 90.5 száza­lékára eljut a televízió mű­sora. Az Orion 1956-ban kezdte meg az első hazai AT 501 tí­pusú vevőkészülékek soro­zatgyártását. A rendszeres tv-adás 1958. márciusában teljesen „hiva­talossá” vált azzal, hogy kö­telezővé tették a havi 50 fo­rintos előfizetési díjat. A te­levíziózás a hálózat bővítése nyomán hamar népszerű lett. Az első — csonka — évben 16 ezer, 1960-ban már 100 ezer előfizetőt tartottak nyil­ván. Az egymilliomodik elő­fizetőt — 1967-ben vették számba, s jelenleg már több mint 2 millió előfizetőnél tartanak. A jubileumi évben meg­kezdődik az országos tv-há- lózat fő állomásának fiatalí­tása, fejlesztése. A meglévő állomás és berendezései ugyanis már nem tudják za­vartalanul kielégíteni a hír­közlés. a rádiózás, a televí­ziózás megnövekedett igé­nyeit A tervek szerint ideig­lenes megoldásként — amíg a több mint félmilliárd fo­rintos rekonstrukció, a két éve hirdetett pályázat kivi­telezhető lesz — a mostani 11 emeletes épület mellé egy Bár a tavasz beköszönté­séig méf néhány hét hátra van. az enyhe február már sokakat kicsalt a házi kert­be. Megkezdődött a vetemé- nyezés. De vajon van-e elég vető­mag a boltokban? Erre kér­tünk választ a MÉK árufor­galmi osztályán, és a szol­noki ÁFÉSZ boltjában. A kapott válasz sajnos nem a legkedvezőbb. A MÉK szolnoki boltjá­ban — s ez talán az egész megyére jellemző — a leg­fontosabb, leghasználatosabb kerti magvakból sok a hiány­cikk. Ezek közé tartozik a sárgarépa, a zeller, az ubor­ka, a vöröshagyma és a ked­velt húsvéti rózsa retekmag. Salátamagból is közepes az 150 méter magas vasszerke­zetű antennatornyot és úgy­nevezett nagyobb nyereségű antennarendszert, valamint új állomásépületet létesíte­nek. A kétszintes épület lesz tulajdonképpen a tv és az URH adóállomás, a régi to­ronyépület pedig a mikro­hullámú központ. A mintegy 100 millió forintos beruhá­zással jövőre korszerű 20 kilowattos adóval váltják fel a főműsort sugárzó, már kiszolgált, elöregedett be­rendezést. amit le is bonta­nak. A jelenlegi 3 kilowat­tos URH-adó helyett 10 ki- lowattost építenek 1975-re. a tv második programját su­gárzó IV-es sávú 4 kilowat­tos berendezés helyett ugyan­akkor nagyteljesítményű. 40 kilowattos adót szerelnek fel. ellátás, nem kapható a ke­resett május királya magja. Csupán a zöldborsó magból kielégítő a kínálat Műtrágya van bőven, álta­lában 5 kilogrammos csoma­golásban kapható. A növény­védőszerek közül hiánycikk, a közkedvelt mészkénlé pót­ló NEOPOL, valamint a Kup- rozán ás a Krezonit Kézi szerszámokból és kisgépek­ből jó az ellátás. Hasonló a helyzet a szol­noki ÁFÉSZ üzletében is. A jó idő miatt korábban kez­dődött a veteményezés, de hiába rendelték meg idejé­ben a vetőmagot a szállító késlekedik. Jó lenne, ha a nagykeres­kedelmi vállalatok mihama­rabb szállítanák a megren­delt vetSmagvakafc Kezdődne a veteményezés.. Hiányé kk a vetőmag; Nem megy a ló a múzeumba Drágább lett a esikó — Jó üzlet az export Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt január 1-től lé­nyegesen emelte a vágólo­vak és a csikók árát. A jó­képességű sportlovak iránt is megnőtt a külföldi érdek­lődés; egy-egy jó csikót át­lagosan 42 ezer forintért adnak el a tenyésztő gazda­ságok. Hogyan veszik figye­lembe a nagyobb keresletet a most megkezdődött idei tenyésztési szezonban? — Erre a kérdésre Pál János, az Országos Lótenyésztési felügyelőség igazgatója vá­laszolt: — Sehol a világon és ná­lunk sem lesz a ló „múze­umi tárgy”, de arra kétség­kívül szükség van, hogy a lótenyésztést az igényeknek megfelelően korszerűsítsük mondotta. — Az ország ló­állománya jelenleg 200 ezer­re tehető, ami például az 1957—58. évi 700 ezerhez ké­pest nagy visszaesést mutat, de bíztató, hogy a néhány esztendővel ezelőtti, évi 15 százalékos állománycsökke­nés mérsék1. íött, már csak 5—8 százalék. A kedvező közgazdasági feltételek isme­retében remény van arra, hogy ez a folyamat véget ér, sőt ellenkező előjelűre for­dul. Nem munkalovakat akarunk tenyészteni — hi­szen ezeket a gépek több­nyire valóban kiszorították a termelésből, — hanem az igényeknek megfelelő ver­seny-, sport-, hátas- és te- nyészlovakat. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatják —. és ez örvendetes — hogy a mezőgazdasági üzemek egyre inkább fantáziát lát­nak az állattenyésztésnek ebben az ágazatában: ta­valy 15200 lovat exportált az ország, ezek között már 12 ezer vágóló volt, amelyek Idén még előnyösebben ad­hatók el. A Bábolnai Agrára iroda 1972-ben 1700 sport-, hátas-, verseny és tenyész- lovat értékesített külföldön. A TERIMPEX hosszú évek óta először emelkedő szám­ban küldött külföldre mun­kalovakat, csaknem 1500-at. Idén már az év első hetei­ben a tavalyinál lényegesen élénkebb a külföldi érdek­lődés, és arra leliet számíta­ni, hogy az 1972. évinél jó­val több lovat exportálhat az ország, — a tenyésztők fokozott anyagi érdekeltsé­ge mellett. — A MÉM utasításának megfelelően 18 állami gaz­dasági törzstenyészet és 25 tsz-törzstenyészet működik az országban. A februárban megkezdődött tenyésztési szezonban 555 fedeztetési állomáson csaknem ezer te- nyészmén örökíti majd ki­váló tulajdonságait. A kül­földön keresett magyar-fél- vér lovakban fokozni akar­juk a sportra való hajlamot, ehhez hannoveri és holtstei- ni méneket használnak fel, s angol telivér és arab .mé­neket is használnak a te­nyésztők. — A lótenyésztéshez ™* újabb anyagi bevételi for­rásként — szervesen kapcso­lódik a lovas idegenforga­lom. A nyugati országokból az 1973-as szezonra már ed­dig 40 lovasturára jelentkez­tek külföldi vendégek,

Next

/
Thumbnails
Contents