Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
1973. február 21. izoLNOK ütmei wepLAi» 3 f Beruházás - Építőipar 0 Megyénk le lődé*e a IV. (Véres lerrben Sikeresen zárta az 1972-es esztendőt a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregysége. A tervezett 53 millió forint helyett — csökkentett létszámmal — 55,5 millió forint értékű vízügyi berendezést gyártottak. Termékeiket — víztornyokat, víztárolókat, ivó- és szennyvíztisztító berendezéseket — exportra is szállítanak. Az elmúlt évben Irak. Tanzánia, Szíria, az NDK Bulgária 9.5 millió forint értékben vásárolt a fenti termékekből. Képünkön' Készül a 200 köbméteres HVDROGI.ÖBUS. Eredményekkel járt az egyesítés Változások a jászberényi Kossuth Tsz-ben A területfejlesztés pénzügyi forrásai általában bővültek, de szűkös voltuk miatt a fokozott takarékosság szükséges volt. A megyében nem végleges adatok szerint a főbb pénzforrások közül 1972-ben 1,8 milliárd forint tanácsi költségvetést és fejlesztési alapot. valamint 1,5 milliárd forint vállalatfejlesztési alaAz iparfejlesztési alapból döntően négy település — Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Tiszafüred — inarát fejlesztik. E forrásból öt év alatt 120 millió forintot felhasználtak. Az iparkitele- pítési alapból 1972-ben 10 millió forintot fordítottak beruházásra. Az anyagi eszközök között megemlítjük a beruházási hiteleket is. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetiek e célra 1972-ben 680 millió forint hitelt i»*nyel- tek, ami az 1970. évitől lényegesen kevesebb. A rendelkezésre álló pénzforrások hatékony felhasználása, a helyes beruházáspolitika kialakítása a IV. ötéves terv egyik fontos célja. Megyénkben is történtek konkrét intézkedések a beruházási igények és lehetőségek jó koordinálása érdekében; pl. a beruházások rangsorolása a mielőbbi befejezés érdekében. Ennek következtében tavaly az 1971. évivel körülbelül azonos összeget fordítottak beruházásokra, és a terveknek megfelelően a befejezetlen beruházások terén pót lehetett felhasználni. Kimondottan állami forrásból néhány igen jelentős objektum (például a Tisza II.) épül. A tanácsok pénzösszegei. elsősorban az állami támogatások mérséklődése miatt csak némileg növekedtek Az állami vállalatok fejlesztési alapja két év alatt másfélszeresére, 1972-ben pedig 18 százalékkal bővült. kedvezőbb volt a helyzet. 1972-ben a beruházások összege a tanácsoknál 449 millió forint, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknél 670 millió forint, az állami gazdaságoknál 168 millió forint volt. E szektorokban egyaránt csökkent a beruházások teljesítése az 1971. évihez képest, de az üzembe helyezések aránya növekedett. A megyében a IV. ötéves terv első két évében 14 darab, egyenként 25 millió forintot meghaladó beruházás üzembe helyezése történt me» A termelés céljait szolgáló beruházásokon kívül előrelépés történt az infrastrukturális létesítmények építésében is. A beruházási tevékenység szigorítása és ennek kapcsán a beruházási kedv mérséklődése miatt a beruházások egy részének indítása elmaradt (pl. irodaházak, Szolnokon a bevásárló központ) vagy időlegesen szünetelt (pl. a Pelikán szálló). A mérséklődő beruliázási igényeknek általában az építőipar megfelelt. Megnőtt a/ állami építőipar nyeresége Az építőipar 1972-ben 1066 millió forint építési-szerelési munkát végzett, 41 millió forinttal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az építőipari termelés volumene a bekövetkezett áremelkedések miatt azonban lényegében stagnált, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma csökkent. Az építőipari vállalatoknál 1972-ben a munkahelyi koncentráció foka javult, a termelésben lekötött készletek jelentősen csökkentek, ami jobb gazdálkodásra enged következtetni. Ettől függetlenül a munkák folyamatos átadásában nem történt előrelépés, mert azok nagy része még mindig az utolsó negyedévre jutott. A termelés lassú ütemű fejlődése ellenére — a készletek jelentős csökkenésének hatására — a minisztériumi építőipar 1972. évi nyeresége nagy mértékben megnőtt, és előreláthatóan eléri a 60— 64 millió forintot, az 1971. évi 6 és az 1970. évi 37 millióval szemben. Az elmúlt két évben tehát az építőipar termelésének volumene lényegében nem nőtt, nagyobb arányú állóeszközfejlesztés nem történt, a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkák átfutási idejének rövidítése terén nem történt előrelépés, és csupán a vállalatok készletgazdálkodása javult. A IV. ötéves terv célkitűzései szerint a m«*”" építőiparának fokozatos fejlesztése, kapacitásának növelése szükséges. Éppen ezért az építőipar teljesítőképességét az építés jobb szervezésével, előkészítésével, a minőség javításával, a technológia korszerűsítésével — az ipari háttér további folyamatos kiegészítésével — és a munkafegyelem javításával kell növelni. Berta Zsuzsanna közgazdász KSH Szolnok megyei Igazgatósága Nagyobb területen és korszerűbb művelési módszerekkel folyik a cukorrépa-termesztés a jászberényi Kossuth Tsz-ben, mint évekkel ezelőtt Az egyesítés óta 250 holdon termesztenek répát. 40 holdról 150-re növelték az öntözött területet. Jelentős összeget, 1 millió 700 ezer forintot —költöttek gépek vásárlására, — automata répakombájnokkal, francia gyártmányú helybevetőgéppel, traktorokkal és szállító járművekkel egészítették ki gépparkjukat. Mindez lehetővé tette, hogy megszüntessék a répa kézi művelését, valamennyi munkafolyamatot gépesítettek. Kedvező hatással van gazdálkodásukra a Hatvani Cukorgyárral létrejött megállapodás. 400 ezer forintos tagsági díjjal az Urebetln-tár- sulás tagjai lettek. A megállapodással enyhülnek a szövetkezetben a szállítási gondok, (Betakarításkor egyenesen a cukorgyárba szállítják a répát.) megteremtődnek a szarvasmarha-hizlalási program megvalósulásának feltételei. Növelik a következő években a tenyészállatállömányu- kat. Jelenleg 444 tehene van a gazdaságnak, számuk a negyedik ötéves terv végére eléri a 600-at. A munkacgységes rendszerről 1973. januárjától készpénzes munkadíjazásra tértek át a Kossuth Tsz-ben. Növekszik — és egy szintre kerül — az egyesített gazdaságban a tagság jövedelme. A magasabb jövedelmet az biztosítja, hogy a gazdaságban sikerült kihasználni az egyesítés előnyeit Ésszerűbben gazdálkodnak a munkaerővel, a feladatok jobban megoszlanak, az eddigieknél. jobban tudják biztosítani a folyamatos munkát. A kedvező talajviszonyok, az egybefüggő terület teszi lehetővé, hogy a korábbi évekhez viszonyítva gépparkjukat is folyamtosan üzemeltessék, és gazdaságosabban használják ki. — illés — Szolnok megye kivétel A lakásszövetkezeti mozgalom helyzetét, tavalyi fejlődését vette számba a SZÖVQSZ egyik legutóbbi felmérése. Eszerint a működő lakásfenntartó, építő, garázs- és üdülőszövetkezetek száma 1972. december 31-én 877, a szervezés alatt állóké pedig 135 volt. Az ebben a szövetkezetekben érdekelt tagok (családok) száma megközelítette a 115 ezret. Nem minden tekintetben valósultak meg azok a tervek, amelyeket a megyékben az üdülőszövetkezetek fejlesztésére készítettek. So- mogv és Szolnok megye kivételével — ahol a múlt év során 251 üdülőrész építése fejeződött be — még mindenütt nagy szükség van az ÁFÉSZ-ek. takarékszövetkezetek, esetleg ügyvédi mtínkaközösségek tevékenységére, segítő közreműködésére, az üdülőszövetkezet céljaira kiszemelt területeken a tavalyinál lényegesen nagyobb arányú építkezése valósulhasson meg. Szőrmekikészítő épült a Pannónia kunszentmártoni gyáregységében isszerű fejlesztés Öntözési felvonulás a Tisza völgyében Következik az országos döntő o Befejeződött a szakmunkástanulók megyei versenye Milliók a takarékban A Tiáza völgyében, a csapadékszegény időjárás miatt már februárban megkezdődött az öntözési felvonulás. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, amely az idén Nyíregyházától Szegedig gazdája az öntözővíz-szolgáltatásnak, tervszerűen készül a korai mezőgazdasági vízhasznosításra. B’ebruár végéig 215 úszó- és parti vízkivételi művet vontatnak helyére, helyeznek üzemképes állapotba. A szivattyúk serege másodpercenként 108 köbméter vizet juttat majd a mezőgazdaságilag művelt területekre és a halastavakba. A mákkosi úszó fővízikivé- teli mű — amire februárban még nem volt példa — már üzemel. A nagyteljesítményű szivattyútelep a Tisza II. vízlépcsőhöi kapcsolódó jászsági főcsatorna új, 18 kilométeres szakaszába nyomja fel alulról a vizet. Gyakorlatilag visszafelé folyik a víz a főcsatornán. Erre a műveletre azért van szükség, mert i kész csatornaszakaszban magas sótartalmú vad víz gyűlt össze, amelynek mező- gazdasági hasznosítása jelentős károkat, szikesedést okozhatna. A csatornát ezért teljes hosszában, mintegy félmillió köbméter élő Ti- szavízzel átmosatják. A vállalat az új nagykunsági és a jászsági főcsatorna kétirányú vízellátására készült fel. A Tisza II. vízlépcső duzzasztása ugyanis májusban kezdődik meg, a két főcsatorna gravitációs feltöl- tósére csak azután kerülhet sor. A hatóterületükön mindenekelőtt Kisköre, Tisza- sűly, Szolnok, Kunhegyes, Tiszabő térségében és másutt azonban ennél korábban szükség lesz a két csatorna vízszállító kapacitására, ezért az ellenkező irányból is töltik majd a csatornákat. A Tisza völgyében és mellékfolyói mentén jóval több mint egy milliárd köbméter víz szogáltatására készül a vállalat. Együttesen 228 ezer hektár kultúrnövényre biztosítják közvetlenül, vagy közvetett úton a csapadékpótlást, o -f A mechanikai műszerészek mai vetélkedésével befejeződik a Szolnok megyei szakmunkástanulók „A szakma kiváló tanulóia” versenye. Ezzel a szolnoki Vasipari Vállalat tanműhelyében eldől, ki lesz a huszadik, aki az eddig továbbjutott tizenkilenc tanuló mellett megyénket az országos döntőkön képviseli. A húsz szakmában a döntők zömét a szolnoki 605-ös intézet és dr. Tóth József igazgatóhelyettes szervezte. A felkészülés már tavaly októberben megkezdődött, és a versenvKiírás értelmében a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozó 11 intézet mintegy kétezer tanulóia jelentkezett. Az osztály és az isA Magyar .Szabványügyi Hivatal elhatározta: módosítja a fűszerekre érvényes, 20 évvel ezelőtt megszabott előírásokat. Az űj szabvány fokozott sz'gorral írja elő a szavatossági idő felírását minden egves fűszert tartalmazó ta* sakra. Emellett az előrecsö- magolásra, a mintavételre és a vizsgálati módszerekre kola legjobbjai — száznyolcvanán — szakmánként a megyei döntőben bizonyították ügyességüket, szakmai felkészültségüket. Legtöbben, tizenkilencen a szobafestő és mázoló szakmákban indultak, de csaknem ennyi résztvevője volt a gépész szakmák közül az esztergályosok, a géplakatosok és az autószerelők vetélkedőjének is. A legjobb húsz most már a március 15 és április 4-e között megrendezendő országos versenyre készül, hiszen a Szolnok megyei tanintézetek jó hírneve kötelez. Tavaly a szakmánkénti ösz- szesítésben harmincnégy ponttal megyénk ipari tanulói az első helyen végeztek A szakma kiváló tanulója versenyen. is szabványt dolgoznak ki, amely az ellenőrök munkáját egyszerűsíti. Az úi szabvány segít megakadályozni, hogy a boltok polcain csökkent értékű fűszer várjon eladásra. Jelenleg már hétféle fűszer; árulnak a? új szabvány előírásai szerint, egyebek között a köménvt a majoránnát és koriandertA Debreceni Postaigazgatóság tegnap Szolnokon tartott tanácskozást három megye — Hajdú Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok — postavezetőinek részvételével. A tanácskozáson Nagy Tibomé. a postaigazgatóság vezetője számolt be az elmúlt évi betétgyűjtési munkáról. Mint elmondta, az igazgatóság 108 8 százalékra teljesítette a betétevűitési tervet, ami egyben országos első helyezést jelent. A megyék között Szabolcs-Szatmár 159.2 százalékkal szintén az első. Hajdú-Bihar 100.2 százaléK- kal a negyedik. Szolnok pedig 70.5 százalékkal a tizenhatodik helyet szerezte meg. Érdekesség hogy totószelvényt egy év alatt csak 2.1 millióan, lottószelvényt viszont húsz és fél millióan vásároltak. Az igazgatóság a takarék- betétek összegét az idén 243 millió forinttal akaria növelni. totó- és lottószeivé- nyekbö! várhatóan ugyanannyi fogy majd el. mint 1972-ben. Korszerűsítik a főszerek szabványát A tanácskozás résztvevői, köztük Nagy Tibomé. a Debreceni Postaigazgatóság vezetője
