Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február SL Lengyel találkozások Vietnammal Amerikai hadgyakorlatok Okinawa szigetén Szemtanúk hiteles beszá­molói szerint a vietnami fegyverszünet aláírása óta „teljes üzemben” vannak az okinawai amerikai támasz­pontok. A szigeten állomáso­zó 45 000 amerikai katona többsége állandó jellegű had­gyakorlatokban vesz részt. Húszezer tengerészgyalogos állandó készültségben van, s a haditengerészeti és légitá­maszpontokra érkező szállító- hajók és repülőgépek gyors ütemben töltik fel a szige­ten levő hadianyag-raktára­kat, amelyekből a vietnami fegyverszünet aláírása előtt több tízezer tonna fegyvert és lőszert szállítottak Dél- Vietnamba, a Thieu-rezsim hadseregének megerősítésére. A haditengerészeti és légi­erőket új egységekkel erősí­tik meg. •> Az Okinawa szigetén fo­lyó amerikai előkészületek láttán sokan aggódnak, hogy az Egyesült Államok, miután hazaszállította a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami felszabadító erők által szabadon bocsá­tott hadifoglyokat, a saigoni reakciós erők által kiprovo- kál+ „rendkívüli helyzet” esetén ismét kész a katonai beavatkozásra Vietnamban. A japán haladó erők foko­zott éberségre hívják fel az ország és az egész világ köz­véleményét a vietnami tűz­szünet alááknázására irányu­ló amerikai és saigoni kísér­letek meghiúsítása érdeké­1972 december közepén a Togliatti Autógyárban átad­ták a Szovjetunió legnagyobb személygépkocsi gyárának harmadik futószalagját. Ez­zel a gyár teljesítménye el­éri a tervezett évi 660 ezer darab személygépkocsi-ka­pacitást. A harmadik részleg fő sze­relőszalagján folyik az új Zsiguli-modell, a VÁZ—2103 típ_s szerelése. Az új gép­kocsi szebb karosszériát, jobb belső kiképzést, négy fény­szórót kapott. Motorja 75 LE teljesítményű, legnagyobb se­bessége óránként 150 km. Fogyasztása 100 km-enként 9—ío liter. Teljes terhelés­sé’ 36 fokos emelkedőre tud felkapaszkodni. A Zsiguli-gépkocsi harma­dik "áltozata több ellenőrző műszerr_l van ellátva. Se­bességmérő óráján a napon­Jól értesült körök szerint Lón Nol a kambodzsai ka- ton?; rendszer vezetője arra készül, hogy egészségi álla­podra való hivatkozással — ideiglenesen átadja a hatal­mat az ellenzék vezetőiének, Sírik Maiaknak, maga pedig egy amerikai katonai kór­házba vonul vissza. Mint ismeretes az ország nagy részét, elsősorban pe­dig a főváros környékét el­A lengyel Interpress saj­tóiroda két kérdéssel fordult a harcoló Vietnammal kap­csolatban álló személyekhez: 1. AMIKOR ÖN VIET. NAMBAN TARTÓZKO­DOTT, TARTOTT A HÁ­BORÍT- MILYEN ÉLMÉNY VÉSŐDÖTT EMLÉKEZETÉ­BE LEGMÉLYEBBEN EB­BŐL AZ IDŐBŐL? 2. MIT KÍVÁN ÖN a VI­ETNAMI NÉPNEK MA, A BÉKEIDŐSZAK KÜSZÖ­BÉN? A megkérdezettek vála­szai: Januss Lewandowski, a Lengyel Népköztársaság nagykövete az Egyiptomi Arab Köztársaságban. Az 1966—1967-es években nagy­követi minőségben a Vietna­mi Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság lengyel tagozatának vezetője volt. 1. — 1967, május eleje volt. tartott az egyik súlyos bombatámadás Hanoi ellen. Ekkor éppen a „Hoa Binh” szállodában tartózkodtam. A bárban egy 18 év körüli, fi­ligrán — tipikus vietnami alkatú — lány főzte a kávét. A riadó után mindenki siet­ve levonult az óvóhelyre. Én nem mentem le, — mióta 1939-ben betemettek a romok, nem megyek le semmilyen pincébe. Féle­lem? Amikor már minden­ki lent volt, a lány a bár­ta megtett km is leolvasható. Újdonság az elektronikus ford jlatszámláló-mérő. A fékrendszert vákuumos erő­sítőberendezéssel szerelték fel. A személygépkocsi utaste­re kényelmet biztosít. Az el­ső ülések lehaithatók. szük­ség esetén hálóhelyként is használhatók, két fokozatú ventillátorral és olyan fűtő- berendezéssel szerelték fel. amely a leghidegebb időben is állandó, kellemes hőmér­sékletet biztosit a gépkocsi belsejében. Mielőtt a VÁZ—2013 tí­pusú gépkocsi sorozatgvártá- sát megkezdték. a Kaukázus hegyi útjain és Türkménia homokos talaján, valamint az ország északi részének mostoha időjárási viszonyai között is sikeresen kiállta a próbákat. lenőrzésük alatt tartó kam­bodzsai szabadságharcosok következetesen visszautasí­tották hogy a Lón Nol-rend- szerrel tárgvalianak. Diplo­máciai megfigvelők úgy vé­lik. hogy a manőverezés mö­gött az amerikaiak húzód­nak meg, akiknek a ki la­kúiéban levő úi délkelet- i ázsiai helvzetben kezd ké- I nyelmetlenné válni korábbi | szövetségesük. pult mögül előhúzott egy puskát, védősisakot és egy lőszeres zsákot. Megkérdez­tem, hova megy? A szálló tetejére, felelte, a légelhárí­tó állásba. A nagyobb biz­tonság kedvéért egy oszlop alá ültetett, messze az ab­laktól, azután a bomba- és lövedékzápor közepette ki­ment. A légitámadás körülijeiül fél óráig tartott. A lány visz- szajött a tetőről, nyugodtan helyére rakta a puskát és a sisakot, kötényt kötött és kávét főzött nekem. Mikor elém tette, aggódó, meleg mosollyal tudakolta, jól ér­zem-e magam, de a keze nem remegett. Megkérdeztem, mi volt ott fent? — Láttam, ahogy a mie­ink két repülőgépet lelőttek, nagyszerű volt! — felelte. Arra gondoltam: a népet, amelynek ilyen lányai van­nak. lehetetlen térdre kény­szeríteni. 2. — Természetesen ljékét kívánok a vietnamiaknak és az ország egyesítését. Wojciech Zukrovoski, író — első ízben 1953-ban hadi- tudósítóként járt Vietnam­ban­1. — Annakidején a fran­cia gyarmatosítók ellen folyt a háború. A legfontosabb hadműveleteket a Dien Bien Phu-nál aratott győzelem koronázta meg. Az ország fele felszabadult. A Nemze­ti Felszabadulás Kormánya ünnepélyesen vonult be a fő­városba. Emlékszem egy ma­gas. karcsú férfira a gyakori mosástól kifakult zsávoly- zubbonyban, mezítelen lábán autógumiból hasított pántos szandál, aszkétikus arc, ősz szakáll — Ho Si Minh el­nök. A Viet Bacu dzsungel­ben jártam szalmával fedett bambuszkunyhójában. Most átlépte a régi kormányzói palota küszöbét. „Az ellenséggel harcolni egyszerűbb. mint napról- napra megvalósítani a forra­dalom céljait — mondotta gondterhelten. — Ezernyi szükségletünk van, és vala­mennyit egyszerre kell kie­légítenünk ... Mindenütt ör­vendezést látok, pedig még csak az út elején vagyunk”. Vezér volt és filozófus, az egész nép tanítója, aki nem­csak szavakkal tanított, nemcsak jelszavakkal buzdí­tott tettekre, hanem saját életének példájával szerény­ségével. türelmével, önfelál­dozásával is. A munka meg­szállottja volt. Többször ta­lálkoztam vele s mindannyi, szór mélvséeesen megindí­tott a találkozás ezzel a rendkívüli emberrel. aki nem foglalkozott önmagával, hanem kizárólag népe ügye­ivel. 2. — Kívánom, hogy gyó­gyítsa be sebeit, hogy mi­nél előbb összetalálkozzanak a szétszakított családok, hogy az anvák nyerjék yisz- sza gyermekeiket, a felesé­gek férjeiket. Újjáépített há­zaik legyenek szebbek a ré­gieknél. Tűnjenek el a ha­lott szemekre emlékeztető, vízzel telt bombatölcsérek a tönkretett rizsföldekről- A gyermekek arcára térjen vissza a mosoly, s többé egyiküket se riasszák a sü­völtő repülőgépek. Ne feled­jék, hogy világszerte sok igaz barátjuk van, akik ké­szek segítő kezet nyújtani számukra. A vietnamiak hő­siessége és áldozatkészsége előtt meghajtjuk fejünket. Alfred Chudecki hajóska­pitány. az 1972. dec. 20-án Hajfongban elsüllyesztett „Józef Conrad” hajó pa­rancsnoka. 1. — Feledhetetlenül iszo. nyatos volt a hajó másod­szori bombázása. Abban a pillanatban amikor az első támadás után a legénység nem sérült tagjai a vietna­miakkal együtt megkísérel­ték menteni a sebesülteket, a hajó mögött robbanó ame. rikai bomba légnyomása sártengerbe fojtott és meg­süketített bennünket. 2. — A vietnamiak rend­kívül kedves emberek, min­dig mosolygósak és -segítség­re készek. Minden rokon, szenvem az övék. Kívánom, hogy minél előbb újjáépít­hessék hazájukat a szörnyű­séges pusztítások után, hogy visszatérjenek az annyira megérdemelt nyugodt és bol­dog életbe. Janusz Szymanski ezre­des, katona-újságíró. Két ízben, összesen több hónapon át tartózkodott Vietnamban. 1. — A vietnami gyerme­kek a 30 amerikai Phantom bombatámadása idején. (A Phantom korszerű bombázó vadászgép, terhelése eléri a 6 t bombát). 2. — Azt hiszem, a vietna­miaknak mindenekelőtt ha­zájuk minél előbbi egyesíté­sét kell kívánnunk. Ne fe­ledjük, hogy az 1954-es gen­fi értekezlet rendelkezései értelmében az É. sz- 17°-a mentén ideiglenes fegyver­szüneti vonal létesült. Min­den harcoló hazafi a viet­nami hadsereg egységeivel együtt — az egyezmény ér­telmében — szintén ideigle­nesen északon maradt, csa­ládjaik azonban a demarká­ciós vonaltól délre. Felnőtt egv új nemzedék, amely az apákra nem emlékezik. A hosszú évew óta szétszakított családok tragédiáiról kötete­ket lehetne írni, Ryszard Rymaszewski, a PAP tudósítója Hanoiban. 1. — Sajtótudósítói minő­ségben először 1968-ban tar­tózkodtam a VDK-ban. ami­kor különösen intenzív bom­batámadások folytak az É. sz. 19°-tól délre fekvő. un. „negyedik övezet” ellen. Megismertem ekkor a barbár légitámadások okozta embe­ri tragédiákat, a roppant mé­retű pusztításokat. Azt a tizenkét napot azon­ban, amit 1972. decemberé­ben töltöttem Hanoiban, so­ha semmi nem fogja kitö­rölni emlékezetemből. Tizen, két nap, amikor az amerikai szőnyegbombázások nyomán üszkös romokká omlottak egész városnegyedek, ártat­lan emberek ezrei pusztul- . tak el... És mégis, nemcsak a háború irtózata, hanem a hősiesség is a maga teljes­ségében nyilatkozott meg ezekben a napokban. Ezek a napok igazolták, hogy a ki­tartást és az ellenállást a legbrutálisabb csapások sem képesek megtörni. Ezt a ne­héz vizsgát letette mindenki: a légitámadások idején mű. téteket végző orvosok; a lángoló épületeket oltó lako­sok: a légelhárító ütegek percnyi pihenés nélkül har­coló katonái, akik bámulatos sikerrel harcoltak az ameri: kai légierő hatalmas erejű hadigépezetéveL A legmé­lyebb benvomást ez tette rám: az általános összefogás a halálos veszedelem árnyé­kában. 2- — Mindenekelőtt igaz. ságos békét kívánok Viet­namnak. Azt. hogy a viet­nami családok most születő gyermekei a háborút már csak a szülők elbeszéléséből ismerjék. Azt, hogy az or­szág minél előbb magához térjen az irtózatos háborús sebek után, hogy az élet ne csak veszélytől mentes, ha­nem egyre könnyebb is le­gyen a vietnamiak milliói számára. Kívánom, hogy az újjáépítés művébe az egész haladó világ belekapcsolód­jék. — mert kevés nép van a világon amelynek a sza­badságért, a saját sorsáról való rendelkezés jogáért ek­kora árat kellett fizetnie. ben. A Zsiguli-család legújabb tagja A legifjabb Zsiguli Lon M átadja a hatalmat ^ , KÉPERNYŐJE ELŐTT Az elmúlt hét egyik ese­ménye a képernyőn: Moli- ere-re emlékezett a televízió. Szerda este már a Színházi album is az évforduló jegyé­ben született, rendhagyó mó­don műsorába iktatta — né. hány lapot szentelt neki — Moliere életpályának ismer­tetését, és némi előzetessel is szolgált a szombati tele­víziós Moliere-bemutatóhoz. Maga Szinetár Miklós. a képernyőre vitt vígjátékok rendezője mondott eligazító szavakat a Férjek iskolájá­hoz és a Sganarelle-hez. Moliere-bemutató Nos, amit szavakban elő­zetesként a rendezőtől kap­tunk azt gyakorlatban a be­mutató igazolta: könnyed, elegáns, sallangmentes, tisz­ta értelmézésben kaptuk a moliere-i gondolatokat. Per­gett a játék, mint a motolla. Jóformán kilencven perc sem tellett el, s már a mu. latságnak, a kellemes mulat­ságnak vége volt. S mi né­zők újra csak és megint megállapíthattuk: kevesen ismerik úgy az embert, mint a hajdani kárpitos vígjáték­író fia, és még kevesebben vannak, akik az emberi gyarlóságot úgy tudnák áb. rázolni, mint ahogyan 6 tette. Az emberi jellem gyengéit — gyarlóságainkat. Mert például zsarnok fér­jek, vagy gyámatyák nem­csak Moliere korában akad­tak. van belőlük még ma is, akik mint Sganarelle a Fér­jek iskolájában semmibe veszik a természetes érzel- me|f jogát, akik nem akar­nak tudomást venni az élet alapvető törvényeiről, s a maguk maradi akaratát akarják rákényszeríteni kör­nyezetükre, a világra. Moli. ere vígjátékaiban az a cso­dálatos. hogy úgy tudja megragadni az egyes jelle­mekben a társadalmilag konkrétat, hogy egyben az általános emberire is ráta­pint. Ezért komédiáinak „leckéje” ma is érvényes. A Szinetár Miklós rendez, te két komédia is megszív­lelendő tanulságokat sugall: ha nem akarsz nevetségessé válni, akkor ne légy zsarnok, konokul maradi, mert külön­ben úgy jársz, mint a Fér­jek iskolájában a kijátszott gvámatya. Megeheted, amit főztél magadnak- Hogy a te­levíziós változatban a ren. dező mai intelemnek is szán­ta a Férjek iskoláját, erre utal a szereplők mostani öl­tözethez közelítő ruházata, de még inkább a színészi já­ték modern maisága. Sgana­relle szerepében szokatlan oldaláról ismerhettük meg Harkányi Endrét — fősze­repben, eddig többnyire csak epizód alakításokat nyújtott — aki sikeresen birkózott meg a kicsinyes jellemű, féltékeny zsarnok megformálásával. Alakításá­ban már-már az emberi sors torzképére ismerhettünk. Ugyanakkor Szalay Edit fő­iskolás — új arc a képer­nyőn — a leleményes és ügyes lány, a gyámapja eszén túljáró Izabellát alakí­totta friss, természetes hang. vétellel. Kitűnő volt Kalo- csay Miklós főiskolai hallga­tó Valér szerepében és ízig- vérig mai megfontolt em. bért. egy „okosan” megalku­vó férfit állított élénk Men. sáros László. A zene szere­péről csupán annyit: jókor szólalt meg, kérdőjeleit ért­hettük. A Sganarelle, . avagy a képzelt szarvak már a vígjá. ték sekélyebb vizein jár. bo­hózat, de ennek ellenére sem minden tanulság nélkül va­ló. A tartalmasabb komédia után úgy festett, mintha rá­adás lett volna, afféle bohó. kás bolondozás. De a félté­keny férj mulatságos törté­netében a hamis látszatnak könnyen felülő ember báb. sorsa is felvillant. A köny. nyed mulattatásnak szánt bo­hózat a képernyőn is meg­őrizte varázsát, ami a jó­kedvvel komédiázó színé­szeknek éppúgy dicséretére vall. mint a kitűnő játék­mesternek, Szinetár Miklós rendezőnek. Peres felek Ezzel a címmel készített Kapossy Miklós Bende Ibo­lya riportjaiból összefüggő játékot. Olyan bírósági ese. teket kalapált komédiává, nem tartózkodva a bohózati megoldások szélsőségesebb elemeitől sem, amelyek nap mint nap előfordulnak. Amelyeket az élet termel, és az emberi kicsinyesség szüntelenül újratermel. Ariyós és vő viszálykodása, mennyi hétköznapi veszede­lemnek forrása. Aztán a társbérlet és apró-cseprő kakas-ügyek, olyan konflik. tusok, amelyekkel többnyire nem is kellene a bírósághoz szaladni, „az ellenfeleknek” egvmás között kellene meg. oldaniok. Dehát úgy látszik, ebből a szempontból Arany János óta nem sokat válto­zott a világ: ha per úgy­mond hadd legyen per So­kan ma is ezt vallják. Pedig ahogy a napsütést bírói íté­lettel nem lehet szabályozni, sok perecske-ügyben is te­hetetlen az igazságszolgálta­tás. Nincs abban semmi túl­zás, amit a komédia során a két fogadatlap nrókátor — Gobbi H’lda és Patkós Irma — állít: olyan ez. mint a té­vé vagv a színház, de akár cirkuszt is mondhattak vol­na. A peres felek mintha egy végeláthatatlan komédia szereplői lettek volna. Med­dig" mehef még ez ígv to­vább? — ötlött fel bennünk a komikus jelenetek láttán­A tévéfilm. ha kissé zilál- tan is és lassúdabb beveze­téssel. valójában szórakozta­tó módon emelte fel szavát közvetlenül a perdivat ellen és közvetve pedit» az egymás iránti fokozottabb megbe­csülésért. A szereplők közül a jellegzetes figurát teremtő Gobbi Hilda emelkedett ki. a többiek szinte elvesztek a perecskék tengerében. Portréiiimek Két portréfilmre hívnám fel a figyelmet. Az egyik Koós Károlynak állított em­léket. rendezte B. Farkas Tamás, a másik Gulácsy La­jos művészetét idézte, ren­dező Zsigmondi Boris. Az. előbbi Hajlékot embernek címmel nem a neves írót, a közéleti embert, az erdélyi irodalom nagy öregét idézte, hanem az építészt, az Állat­kert, a kispesti városközpont tervezőjét mutatta be. Aki építészeti terveiben és gya­korlatában is éppúgy erede­ti színt hozott, miként írá­saiban Az erdélyi nép épí­tészetének hagyományaiból merítve. Sajátos stílust te­remtett. A kilencvenéves mestert. Kalotaszeg szerel, mesét, Varjúvár iakóját jó volt hallgatni. A riportfilm régi adósságot törlesztett. Rendkívül sajátos hangvé­telű portrét festett Gulácsy Lajosról Zsigmondi Boris. Merészen és minden részle. tében stílusosan vitte képer­nyőre a különleges tehetsé­gű festő megejtően varázsos álomvilágát. Mesevárosba vezetett, találkoztunk varjú- csőrű Tóni bácsival, alma- zöld vén házak között, ha- bős, fodros. ezüstfelhőkkel az ég tetején. Álomvilágban jártunk, ahol szalmasárgák a szépek, a házak fedelei tulipirosak. A kamera szinte tétován, kissé megbódulva szemlélte ezt a különös na- konxypáni világot. V. ML

Next

/
Thumbnails
Contents