Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
1973. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Finomkerámiaipari Művek Alföldi Porcelángyárában, Hódmezővásárhelyen elkészült a csempegyár, amely évente egymillió-kétszázezer négyzetméter burkolóanyagot állít elő. Az új gyár korszerű technológiai bérén dezéseit külföldről vásárolták. Képünkön: Mázas égetőkemencék az új Csempegyárban. (MTI fotó — Mező Sándor felv. — KS) JO EV VOLT Jelentősen növekedett a közös vagyon Dr. Gergely István a kisújszállási Búzakalász Tsz zárszámadási közgyűlésén (Tudósítónktól) A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését. A közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. Gergely István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. Suba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára és Barna Károly, a városi pártbizottság titkára. A Búzakalász javuló tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező, gazdag termelő- szövetkezet. A tagság munkájának eredményeképpen jelentősen emelkedett a közös vagyon értéke, már meghaladja a 100 millió forintot. A beruházásokra fordíKözponfi alapból, saját erőből A Májúi 1. Rnhasyárban minden munkás bérét emelik — Kétszázbúsz forinttal lesz több a havi átlagbér a T'Vili-ben 1 Ipari üzemeink munkaügyi osztályain már javában foglalkoznak a március 1-től esedékes központi és saját éves bérfejlesztés konkrét kédéseivel. Az elkészült tervezeteket igazgatói értekezleteken tárgyalták meg és meghallgatták a különböző társadalmi szervezetek véleményét és tanácsait is. A Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében készen kapták a könnyűiparra és azon belül a vállalatra, valamint vidéki gyáregységeire vonatkozó egységes bérrendezés tervét. A könnyűipar ruházati ágában - mondta dr. Orbán Péterné, a szolnoki üzem vezetője —• az országosan előírt 8 százalékos kötelező bérfejlesztéssel szemben a szakmunkások és segédmunkások. valamint a közvetlen termelésirányítók 9,31 szá- za’ék átlagos alapbéremelésben részesülnek. Az arányokban a vállalat központja két dolgot határozott meg: a segéd-, betanított és ! szakmunkások fizetése I emelkedjen legalább átlagosan 100 forinttal, és minden szakmunkásnak a bérét minimum 8, a segédmunkásokét pedig 4 százalékkal emelni kell. A vállalati terv kidolgozói szem előtt tartották, hogy az aránytalanságok a vidéki és budapesti gyáregységek között csökkenjenek. Ezért a központi és saját bérfejlesztésből a szolnoki üzem is jobban részesül, átlagosan 11,2 százalékkal emelkedik az alapbér. Ha ehhez hozzászámítjuk a különböző célfeladatokra, verseny-jutalmazásokra tartalékolt 2,4 százalékot, amelyet a művezetők havonta adhatnak a legjobban dolgozóknak — akkor elmondhatjuk. hogy az utóbbi húsz évben ilyen mérvű béremelés a ruhaiparban nem volt A központi bérrendezéssel a szolnoki gyáregységben márciustól a bérszínvonal 185 forinttal nő és eléri a havi 1640 forintot. Az üzemben ugyancsak körülbelül 12 százalék béremelést kapnak a szalagvezetők, a közvetlen munkairányítók. Velük együtt valamint a I vniiéd szabadságon levő mintegy ötven dogozóval az üzem nyolcszázötven munkásából csaknem hétszázan részesülnek a központi bér- fejlesztési alapból. A Tiszamenti Vegyiművekben tavaly is jól kerestek a munkások, átlagosan 28 ezer 924 forint volt a személyi jövedelem évi ösz- szege. A március elejétől életbe lépő központi bérrendezés éves szinten további 2 millió 902 ezer forinttal emeli a munkások és a közvetlen termelésirányítók bérét. Az év első tíz hónapjára eső 4,8 százalékos bérfejlesztés 1631 munkást és 91 művezetőt érint majd. A szakmunkások és művezetők a kötelezően előírt 8 százalékot kapják, míg a segédmunkások 4 százalékos a’apbéremelésben részesülnek. A központi alapból csaknem félmillió forintot differenciáltan osztanak ki. Azokban a bérkategóriákban, ahol nők dolgoznak (a TVM-ben négyszázharminc- heten) az átlagnál egy százalékkal nagyobb lesz a bér- fejlesztés. A folyamatos műszakban dolgozók szombaton és vasárnap alaoke- resetük 20 százalékát plusz fizetésben kapják meg. Ez a növekedés hatszáznyolcvan embert havonta háromszor érint. A szállításban, anyag- mozgatásban dolgozó, nehéz fizikai munkát végzők az úgynevezett „mázsadíj” kiegészítéseként 4 százalékot kapnak a teljesítménybér emelésére. A központi és a vállalat saját 4 százalékos bérfejlesztésével a szétosztásra kerülő bértömeg eléri az 5 millió forintot. Ezzel együtt az egy dolgozóra eső átlagbér évente meghaladja a 31 ezer forintot, és a havifizetés 2400-ról 2620 forintra nő. A gvár gazdasági vezetése a tervezetet jóváhagyta. és a napokban minden részlegvezető megkapja az irányelveket, amelyeket a dolgozókkal termelési tanácskozáson megvitatnak: az szb jóváhagyása után március első hetében a dolgozókat tájékoztatják az új besorolásról. H. L. Ülést tartott a Országos Tegnap, a Parlament Va- dásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az ülésen megjelent és az elnökségben, foglalt helyet: Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke, Duschek La- josné, Makoldi Mihályné, a MNOT alelnökei. Makoldi Mihályné megnyitója után Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke tartotta meg referátumát, amelyben a X. pártkongresszus, valamint pártunk nőpolitikái határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, eredményeiről, továbbá a nő tanács 1973. évi feladatairól szólt. Magyar Nők Tanácsa A nőtanács elmúlt időszakban végzett munkájáról szólva elmondotta: kiemelkedő volt az a vizsgálat amelyet a női egyenjogúságra. az anya- és gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztése érdekében folytattak. Végezetül hangsúlyozta: a nőtanács továbbra is rendszeresen figyelemmel kíséri a nőkonferencia ajánlásainak sorsát, s a feladatok végrehajtásának helyzetét még ebben az évben értékeli. A beszámolót élénk vita követte, amelyben felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Egy dollár 21,84 forint A dollár 10 százalékos leértékelését követően a Magyar Nemzeti Bank is megváltoztatta a dollár árÍQ^ lyam-jegyzését. Február 13- tól kezdődően a bankok és a valutabeváltóhelyek egy dollárt 24,84 forintért vásárolnak meg, és 24,90 forintért adnak eL A dollár új árfolyama azt jelenti, hogy mindazok, — magyarok és külföldiek egyaránt — akik dollárt váltanak be, az új árfolyamon forintban 10 százalékkal — a dollár leértékelésével arányosan — kevesebbet kapnak, azok viszont — így a külföldre utazó magyar turisták is —, akik dollárt vásárolnak. azért kevesebbet fizetnek. A turistaútlevéllel külföldre utazók, a jövőben is 3300 forintért vásárolhatnak valutát és ez — ameny- nyiben a valutaellátmányt effektiv dollárban kívánják felvenni — az új árfolyamon számítva 133 dollárnak felel meg. Zöldségfélékből gazdagabb less a választék Városellátó zöldségtermelő együttműködés (Tudósítónktól) Jogos a szolnoki háziasszonyok panasza, drága és nem kielégítő á város zöldség- és gyümölcsellátása. Sokszor és különböző fórumokon elhangzott már. hogy folyamatosan kellene biztosítani az ellátást. Nemcsak megfelelő minőségben, árban, hanem választékban is. Túl sok eredmény nem született. , Ezért határozottabb intézkedésre volt szükség. Tegnap Csorna János, a Megyei Tanács V. B. mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének meghívására tanácskozásra ültek össze a szolnoki Lenin, a rá- kóczifalví Rákóczi, a szanda- szőllősi Vörös Mező, a sza- joli Vörös Csepel Te re előszövetkezet. valamint a szolnoki ÁFÉSZ vezetői, hogy közösen enyhítsenek a gondokon. A városellátó zöldségtermelő együttműködés létrehozásával olyan célt tűztek ki maguk elé, hogy azokat a zöldségféleségeket termesztik, amelyek hiánycikkek a szolnoki piacon. Mintegy 12 növényfélét jelöltek meg: olyanokat, mint az uborka, a főzőtök, a karfiol, a zöldhagyma, a gyökgumósok stb. Ezekből a zöldségfélékből a folyamatos ellátás érdekében különböző tenyészidejű, illetőleg vetésidejű fajtákat kezdenek termeszteni. Alapvető cél a város lakosságának ellátása és nem a kereskedelmi haszon. Az árusítást a szolnoki ÁFÉSZ végzi, azzal a kikötéssel, hogy a termelőktől átvett árukat csak a szolnoki piacon értékesíthetik. A haszon is csak a legminimálisabb lehet. V. K. tott összeg 15 millió forint volt a múlt évben. A szövetkezeti bruttó jövedelem 28 millió 127 ezer forint, eb. bői 7.2 millió forintot fordí. tottak fejlesztésre, 19.7 millió forintot részesedési alapra. Egy dolgozó tagra jutó jövedelem — tízórás munkanapot figyelembe véve — 25 ezer forint. Dr. Gergely István felszólalásában köszöntötte a zárszámadó közgyűlést tartó szövetkezet tagjait. Szólt arról, hogy nem kiemelkedő, de sikeres évet zárt a Búzakalász Tsz. Ez a tagság szorgalmas munkájának, a tsz politikai és gazdasági vezetőinek, tisztségviselőinek hozzáértését, igyekezetét dicséri. A megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy a múlt év végén a Központi Bizottság, a kormány, a Szolnok megyei pártbizottság és a kisújszállási városi pártbizottság elemezte a szövetkezet helyzetét, és az elemzés alapján megmutatta a dinamikus továbbfejlődés lehetőségét. Az előrehaladást elsősorban a növénytermesztés átlagtermésének és az állattenyésztés hozamértékének növelésével lehet biztosítani. A Búzakalász Tsz különösen búza, kukorica, és rizstermesztésben ért el jó eredményt. Az állattenyésztés jó közepesnek mondható, most van igazán kibontakozóban. Dr. Gergely István, a Búzakalász Tsz eredményein és gondjain túl a megye mezőgazdasági helyzetéről a többi között ezeket hangsúlyozta: — Országunk, társadalmunk nagy figyelmet fordít a tsz-mozgalom politikai- gazdasági, szervezeti megszilárdítására, továbbfejlesztésére. A múlt év eredményes volt. Kevesebb nézővel, de szorgalmas kézzel és fejjel. Megyénk mezőgazdasága jó helyen szerepel az ország ranglistáján. Mindössze egy veszteséges tsz-iink van, s ezért nagyra értékeljük az elmúlt évet. — Melyek azok a tennivalók, amelyekre összpontosítani kell a figyelmet és az energiát? — Első helyen áll az átlagtermésnek, az állattenyésztés hozamainak növelése, javítása. Többet és jobban, olcsóbban 'kell termelni ahhoz, fiogy a következő évben többet tudjunk osztani, több élelmiszer kerüljön a boltokba. A terme, lés növelése, a hatékonyabb gazdálkodás ma már nem választható el a műszaki fejlesztéstől. Több korszerű gépre, lényegesen jobb munkaszervezésre, a hozzáértés, a szakértelem,, gyarapítására van szükség. A termelőszövetkezet tagsága egyetértéssel és megelégedéssel fogadta a zárszámadáson elhangzott beszámolót, valamint a hozzászólásokat. — II — Üzemelfeíési járulék ai elavult, de tovább használt gépek után (Magyarázó jegyzet) Vállalatainknál viszonylag sok olyan elavult gép működik, amely az évek folyamán — legalábbis az amortizációs számítások szerint értékét teljesen elvesztette, 0-ra írták le, s a kimutatásokban 100 forint eszmei értékben tartanak nyilván. E korszerűtlen berendezések üzemben tartása gyakran akadályozza a modern technológiák bevezetését, s termelékenység növelését, s karbantartásuk is jelentős többletköltségekkel jár. A népgazdaságnak általában érdeke, hogy a vállalatok elavult, korszerűtlen berendezéseiket kicseréljék, kiselejtezzék. Jelenleg azonban sok esetben még a nagyobb fenntartási köHségek ellenére sem érdekeltek a vállalatok anyagilag abban, hogy elavult berendezéseiktől megváljanak. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a 0 értékre leírt állóeszközök után azok további üzemeltetése esetén sem kell amortizációt és eszköz1- lekötési járulékot fizetni, ez hirtelen és egyoldalúan megnöveli a vállalat nyereségét abban az 1 ciánon than, amikor a gép értékét nullára írják le. Indokolt tehát, hogv a közgazdasági szabályozók hatékonyabban ösztönözzék a vállalatokat az erkölcsileg immár értéktelen, s a korszerűsödést akadályozó berendezések cseréjén“, selejtezésére. Ezért a Miniszter- tanács február 1-i ülésén határozatot hozott arról, hogy. a vállalatok a már teiiesen leírt de méz tovább üzemeltetett állóesz- Irfteoilr után — kivéve az ŐoiileteVet — üzem“! totási ’árulókét kötelesek fizetni. Ez a iárulék — lega’áhb is részben — ellensúlyozza az amortizáció és az eszközlekötési járulék kiesése miatt keletkezett egyoldalú előnyöket. A kormány figyelemmel volt arra, hogy a kérdés jelentősége az egyes népgazdasági ágazatokban nem egyforma, s hogy az elavult berendezések nem cserélhetők ki egyik napról a másikra. Ezért az üzemeltetési járulékot — kísérleti jelleggel — először a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál kell bevezetni. Az ipar e területén ugyanis sok korszerűtlen, nullára leírt állóeszköz működik. Itt is fokozatosan vezetik be az üzemeltetési járulékot, hogy az ne jelentsen hirtelen és indokolatlan gazdálkodási nehézségeket. Időt adnak a vállalatoknak arra. hogy döntsenek a gépek cseréjéről. selejtezésről vagy éppen arról, hogy tovább üzemben tartják berendezésüket, s vállalják ezzel az üzemeltetési járulék fizetését. Az üzemeltetési járulékot az érintett gépipari vállalatoknál fokozatosan vezetik be. 1973-ban csak azok után az állóeszközök után kell üzemeltetési járulékot fizetni, amelyeket 1973-ban írnak le teljesen. 1974-ben viszont már az 1973. január 1. előtt leírt de tovább üzemeltetett állóeszközök után is fizetnek a vállalatok. Az üzemeltetési járulék a vállalatok nyereségét csökkenti. ugyanakkor azonban műszaki fejlesztését is szolgálja. Az üzemeltetési járulék 60 százalékát kell adóként befizetni, 40 százalékár val pedig a vállalatfeilesz- tési alapot kell növelni. Mivel a vállalatok nyereségükből is átlagosan 60 százalék adót fizetnek, az intézkedés nem jelent bevételi többletet a költségvetés számára, de korszerűbb géppark kialakítására ősz* tonzi a vállalatokat.’ , j
