Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 16. Kissinger Pekingbe érkezett Száz éve már (6.) Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és 17 tagú kísérete tegnap Hongkongból jövet — különxepü- lőgépen Pekingbe érkezett. A repülőtéren Csi Peng- fej, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. Csiao Ku- an-hua külügyminiszter-helyettes, valamint a minisztérium különböző osztályainak több magasrangú tisztviselője üdvözölte az amerikai yendégeket. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó többnapos látogatást tesz Kínában. Az TJj Kína hírügynökség tudósítása szerint látogatásának célja az. hogy „a Kínai Nép- köztársaság és az Egyesült Államok 1972 februári közös közleményével összhangban konkrét konzultációkat tartson a kínai vezetőkkel a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kapcsolatai rendezésének elősegítésére. és folytassa velük az eszmecserét a közös érdeklődésre számottartó kérdésekről”.- a r Japán megfigyelők szerint Kissinger pekingi látogatásának elsőrendű célja az, hogy tisztázza, meddig hajlandók elmenni a kínai vezetők az Egyesült Államokkal való együttműködésben Délkelet-Ázsiában, a vietnami háborút követő idős-okban. Tokióban rámutatnak: az Egyesült Államok rendkívüli fontosságot tulajdonít a Kínával való együttműködésnek a vietnami háború utáni távol-keleti amerikai politika és stratégia eredményessége érdekében. Megkönnyíti Kissinger dolgát, hogv Kína szovjetellenes politikájának szerves részét képezi az együttműködés fokozása az Egyesült Államokkal és Japánnal. Tokióban nem számítanak arra. hogy Kissinger jelenlegi látogatása a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételét eredményezi. Nem tekintik azonban kizártnak, hogy a tárgyalások során előkészítik valamiféle kereskedelmi jellegű állandó amerikai képviselet felállítását Peking- ben. Azt bizonyosra veszik, hogy Kína szorgalmazni fogja: az Egyesült Államok kezdjen hozzá a Nixon— Csou En-laj megállapodás végrehajtásához, és számolja fel katonai jelenlétét Tajvanon. Kissinger tájékoztatni fogja Tanaka miniszterelnököt és Ohira külügyminisztert Hanoiban és Pekingben tett látogatásának eredményeiről. illetve a vietnami háború utáni időszakra szóló amerikai politikai célkitűzéseiről is, és megpróbálja elnyerni hozzájuk a japán vezetők egyetértését. Éliás Béla összeállításunkban Jókai Mór tovább indul a Tisza hátán, délnek. * * » Vezseny. Egy újabb tiszai félsziget isthmusában találjuk a másfél ezer lakosú Vezsenyt. Az egész falunak csak 80 holdja van. melyet az árvíz nem jár: itt kertészetet űznek. Azonkívül ez a hely a valódi halásztelep, a hol eldorádója van a ke- csegének, harcsának, vizáFeszty Árpád: Pákász nak, pontynak; gyakran sok mázsás tokokat is fognak. A halászat minden nemét tanulmányozhatjuk itten — nagyban. Ámbár az idő lejárt, a melyről Wernhelm, német tudós azt jegyzé fel, hogy a Tiszának kétharmada víz, egyharmada hal: mégis jutalmazóbb mesterség ez a Tiszánál, mint a tengerparton. A „halasok” szekéren hordják szét a távoli vidékre a töméntelen halat, s a mi frissen el nem kel, azt a halászok megszárítják. A parti telepeken halljuk vidám danáját a „hasogató leány”-oknak, kiknek életföladata az aszalandó halakat ügyesen ketté hasítani. Gyakran találkozunk Budaoesten szénás szekér módjára megrakott kocsikkal; a kötegekbe csomagolt szárított hal vándorol a felvidékre. Másutt meg hordóban páczolják a halikrát, kaviárt készítenek belőle; a mi hal nem fogy, azzal sertéseket hizlalnak. Csaknem átellenben, a Tisza bal partján fekszik Tisza-Földvár, a régi nádasok helyén ma már búzaföldek és lucernások vannak. Közelében egv másik nagy város. Cibakháza, melynek lakossága már a múlt század elején megváltotta magát haszonbérért a jobbágy, ság alól: álló hídja is volt, melyet 1849-ben égettek föl: híres a marhavásárairól és sziktermő tavairól. Ismét egy új félszigetben találjuk Ó-Kecskét, gyümölcsben gazdag falut, hol még jóitalú nádízű bor is terem: míg egy másik kanyarulatával a Tisza Inoka falu három oldalát nyaldossa, csak a negyediken en. gedve kijárást, hol egy régi templom romja látható még Innen nem messze találjuk még Csápot, négy nagy tavával, a melyek mindeniké- nek külön neve van. Itt azzal tették csúffá a Tiszát, hogy, miután lassú folyása .nem adott elég hajtó erőt a vízi malomnak, a partjára építettek egy száraz malmot, a melyet ökrök hajtottak. • • • Pákász. A tiszai szigetek még a közel múltban is egy darab érdekes ismeretlen világot képeztek az országban lakóikkal együtt. Azok az emberek, a kik a „semmiből” élnek, a kik télen csíkot fognak, nyáron sulymot halásznak bundadarabbal, gyógyfüveket szednek, felkutatják a „szálepet”, meg- gyűjtik tavasszal a nyárfák, ról a „popium”-ot, elkészítik a fagyöngyöt madárlépnek, s madarásznak vele. furfangosan elszedik a bíbictől jól elrejtett tojásait; a fekete ürömből taplót csinálnak, ostorménfából pipaszáraí fúrnak, a sziksót összesep- rik, s a mi annál becsesebb, a salétromot fölkutatják; elárulja azt nekik a vörös levelű növényzet, a buja lörom azt kifőzik nagy bűzös földkatlanokban, a fiatal fályiak a héját lehántják. magyar csizmadiák számára sarokkéregnek, s még a harmatkását is zsákra tudják szedni. A ki köztük teknő- vájáshoz is ért, az már nagy mester. Ezek között pedig a „pá- kász” már világlátott ember! Az egy darab fűzfából maga faragta lélekvesztőjén bejárja holt Tiszát, a mocsarakat, a vízben álló erdőket, a melyeket bérlő halász nem péczéz ki tilalmasnak, a lesi horoggal, pendelyhálóval, meglepi tapogató kassal a halat; száraz nyáron kiássa a szikkadt vízfenékbe menekült csukát. Néha nap- hosszant eláll, mozdulatlanul. mint egy szobor, a csónakja orrán, az ötágú szigonyt magasra emelve, s ha nagy halat lát közelíteni, villámgyorsan belehajítja a harpunáját. A pákászcsalád nőtagjainak sokkal keservesebb a dolguk: ők szedik a piócákat. térden felül a vízben állva és saját testüket adva csalétkül a vérszopó féregnek. A pákásznak aztán állandó lakó helye is volt a szi-, geten: nádból épített palota a legvénebb fűzfa tövében. melynek odvas belseje éléstárul szolgált. A patics-fáról avas szalonnaoldal lóg alá, melyről naponként levágnak egy darabot. A pákásznak van ősi ko- vás puskája is, melylyel a lesből vadludat, kacsát lövöldöz, a rókát farkast is leterítd, ha eléje kerül, s annak az irháját becseréli puskaporért. Kutya helyett néha egy szelídített róka a ház őrzője; majorsága fiók korában szedett vadlúd és vadkacsa, melyeket vásárra szokott vinni, ha megnőnek. A „szegénylegények”, a kik lopott lóval, tulokkal átúsztattak a Tiszán, s aztán meghúzódtak csendben a füzesek árnyékában, míg a vármegye pandúrjai nyomot vesztve szaladgáltak előre hátra az üldözésükben. Némelyiknek ez volt a leszálló helye, ha innen-amonnan a tömlöczből kikerült, néha nem is magasabb engede- lemmel. Itt senki el nem árulta, senki nem kereste. Mikor aztán jött a tavaszi árvíz, s öles hullám alá temette az egész szigetet, akkor a pákász felköltözött a nagy fára családostul együtt, magával víve szárított halat. szalonnát és sült tököt, s onnan nézte nagy nyugalommal, hogyan fogy el a víz. (Folytatjuk) Greguss János: Tisza-parti fain MIHAIL RASZK410V: KOCOG ÁS Ezen a nyáron szilárdan elhatároztam. hogy valamennyi betegségemmel és rossz közérzetemmel leszámolok. Nem azt akarom bizonygatni, hogy sok volt belőlük. e az a kevés is, ami volt, megmétgezte az életemet. így aztán vasárnap reggel felöltöttem vadonatúj melegítőmet, sportsapkát nyomtam a fejembe, fehér tornacipőt húztam, és nekiültem a szakirodalom tanulmányozásához. Pontosabban — a kocogás kérdésének tanulmányozásához. Azt olvastam, hogy a kocogás — gyönyörű dolog. Főien abban az esetben, ha ötszáz méteren kezdjük és fokozatosan emeljük a távot. Éppen ez a módszer szüntet meg mindenfajta betegséget, amelyekkel rendelkezem, sőt azoknak a nagy tömegét is, amelyek csak arra várnak, hogy behatoljanak szervezetembe. Fejemen energikusan megigazítottam a sportsapkát, és új cikk tanulmányozásába kezdve kiderítettem, hogy a kocogás — utánozhatatlan valami. Főleg akkor, ha nmeimen kívül hagyjuk a távolságot, és futunk öt percet, majd az időt fokozatosan növeljük. Éppen ez a módszer szüntet meg mindenfajta betegséget, amelyekkel rendelkezem, sőt azoknak a nagy tömegét is... Derekasan megmozgatva vállaimat. egy újabb cikk tanulmányozásához láttam, és megtudtam, hogy a kocogás — fenséges dolog. Főleg akkor, ha nem gondolunk az időre, hanem izzadásig futunk. Lényegtelen, hogy hányadik cseppig — az elsőig vagy a hetedikig, — csak az a fontos, hogy csorogjon. Éppen ez a módszer szüntet meg mindenfajta betegséget, amellyel rendelkezem, sőt... Levettem pomponos kis sportsipkámat a fejemről, letöröltem a hideg verítéket, és nekiláttam egv új cikknek. Kisütöttem, hogy a kocogás — páratlan dolog. Főleg, ha a futás arit^'ikáiát veszem alapul: gyorsabban— lassabban.- gyorsabban — lassabban. Éppen ez a módszer szüntet meg mindenfajta betegséget. amellyel... Eevéve néhány valeriánát, kigomboltam a melegítőmet, maid folytattam a kérdé■ tanulmányozását, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kocogás — csoda. Főleg. ha nem felejtjük el. borri a legfontosabb — a ió pulzus és a lelki, nyugalom. Éppen ekkor, mintha elvágták volna.p Ellenőriztem a pulzusomat — még tapintható volt. Füleltem a lelkem felé, úgy tűnt, mintha nyugodt lenne. Megnéztem az órámat — eljött az ebéd ideje. Ekkor levetettem új tréningruhámat, fehér tornacipőmet, belaktam, és ledőltem durmolni vacsoráig. Estére, mint mindig, kiújult minden betegségem — nyilallt az oldalam, hasogatott a hátam, romlott a hangulatom, elment az étvágyam. Megértettem, hogy ez így tovább nem mehet, és keményen elhatároztam, hogy a holnapi naptól rendszeresen és módszeresen, visszavonhatatlanul tanulmányozni fogom valamennyi, a kocogással összefüggő munkát. ...Mellesleg csodálatba ejt a szomszédom. Már második éve mindenfajta elméleti előképzettség nélkül kocog a szomszédos utcákban és hogyhogy nem. egyláltalán nem betegeskedik. Molnár Sándor fordítása wmmm'mmmmmammmmmmmmmmm r * ammmamm Turistaház az Altau hegyeiben Kétszáz turistának adhat szállást az Altau hegyei között épült új turistaház 23 kilométerre Alma-Atától, tehetnek a hegyekben, a Kapcsagaji víztárolóhoz, Alma-Atába. A tizennegyedik turistaa Kazah Köztársaság fővárosától. A pihenni vágyók csodálatos kirándulásokat ház ez, melyet a kazahsztáni szakszervezetek építettek. A felvételen: Űj turista- ház az Altau hegyei között. Enyveskezű folttisztító Nem kevesebb, mint 12 idős hölgy jelentette be a Los Angeíes-i rendőrségen, hogy egy „nagyon rendes” asszony figyelmeztette őket az autóbuszon: valami folt van a kabátjukon. Miközben gondosan igyekezett eltávolítani a hölgyek kabátján éktelenkedő foltot, „eltávolította” pénztárcájuk tartalmát is. Kocsmárosok tiltakozása „Egész nap szolgáljunk fel italt, még éjszaka is? Megkülönböztetés nélkül engedjünk be gyermekeket, nőket és fiatalokat? A közönség rabszolgáivá váljunk? Soha!” Az angol kiskocsmák vezetői ezzel a csatakiáltással fellebbeztek a kormányhoz. Az Egyesült Királyságban — évszázados hagyományoknak megfelelően — csakis a kiskocsmákban lehet töményitalt fogyasztani. A tiltakozásra az adott okot. hogy az Angliában üzemelő 75 000 kiskocsma életét ég szokásait 20 hónapon át vizsgáló különleges bizottság beszámolójában azt javasolta: szüntessék meg ezeknek a történelmi helyeknek a privilégiumait Jelenleg hivatalos nyitvatartási időn túl (délelőtt 11- től délután 3-ig és fél 6-tól este 11-ig) senki sem reménykedhet abban, hogy akár egy csepp alkoholt is fogyaszthat. Ezenkívül a kiskocsmába tilos betérnie a 18 éven aluliaknak és egyes helyeken a nők sem fogyaszthatnak a pult mellett, hanem külön helyiségben szolgálják fel számukra az italt. „Nem vagyunk hajlandók európai bárrá átalakulni. Inkább felgyújtjuk kiskocsmáinkat” — hangoztatják fenyegetően a tulajdonosok. Alagutat vegyenek! A nyugatnémet vasút- igazgatóság 1965 óta hasztalanul keres vevőt egy közepesen használt állaootban levő alagútra. A Stuttgart— Crailsheim vonalon levő schweickheimi alagútról van szó. A vasúti közlekedés e veteránja ugyanis munkanélküli lett. amikor a vonalat villamosították és kétvágányúvá szélesítették ki: olcsóbb volt új alagutat fúrni, mint a régit átépíteni. A veterán alagút árát 250 000 márkában állapították meg, de közölték, „hogy ha komoly érdeklődő akad, akkor az ár kérdése felülvizsgálható”. Az alagút, mint a vasúti szakemberek állítják borraktárként, vagy esetleg sampinyongomba- telepként még jó szolgálatot tehet. Ha 1973 közepéig nem jelentkezik vevő. akkor az öreg alagutat be kell temetni. Parancs macskairtásra A holland sajtó nemrég közölte, hogy a Susterberg kisvárosban levő amerikai légitámaszpont parancsnoksága parancsot adott arra, hogy kíméletlenül irtani kell a macskákat. A parancs indoklása: Az utóbbi időben a helybeli macskák körében rendkívüli érdeklődés támadt a repülés iránt. Ezek a kényelem-kedvelő állatok gyakran a sugárhajtású repülőgépek motorjainak a repülés után még ki nem hűlt fúvókéiban táboroztak le éjszakára. Mammut a kűtban Mint Ulánbátorból jelentik. egy építési-szerelési vállalat munkáscsoportja, atnely kutat ásott az Ar- hangaj-ajmakban levő Mura) falucskában. 8 méteres mélységben óriási csontokKorán kezdi Egy hónap leforgása alatt a római rendőrség másodízben indított hajtóvadászatot egy 200 kilométeres sebességgel száguldó autó után. A hatósági közegeknek egy órai haisza után sikerült leálütaniok az ámokfutó gépkocsit, amelynek vezetője a 11 éves Sálra bukkant. A tudósok megállapították, hogy mammut- csontokról van szó. Húsz ízületből áll, a legnagyobb 16 centiméter átmérőjű. Ez az első mammut-lelet Kö- zép-Mongólia területén. vatore Cannavo volt. a rendőrök régi ismerőse. Legutóbb egy lopott BMW. vei rohangászott Róma elővárosában. Ez alkalommal két tízéves barátjával egy Porschét tört fel. Mivel a volánt másképp nem érte fel. egy szemétgyűjtő nylonzsákot tett az ülésre.
