Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
4 SZOLNOK MEOTEI NÉPLAP 1973. február 15. Száz éve már (5.) Megkülönböztetett érdeklődés A csehszlovák sajtó hoc* Jenő látogatásától Csehszlovákiában megkülönböztetett érdeklődéssel tekintenek Fock Jenő. a minisztertanács elnöke tegnap kezdődött hivatalos baráti látogatása elé. A fokozott figyelem jeleként értékelhető. hogy a napilapok — az első oldalon, induló anyagként közölt életrajz és fénykép mellett — a szokásosnál is nagyobb teret szentelnek az eseménynek és részletes cikkekben, kommentárokban foglalkoznak a két szomszédos ország általános, mindenekelőtt gazdasági együttműködésének az utóbbi időben igen örvendetes alakulásával, valamint az együttműködés további fejlesztésének meglévő. konkrét lehetőségeivel. A Rudé Právo budapesti tudósítója „Testvéri együttműködés” című cikkében rámutat: „Csehszlovákia és Magyarország egyedülállóan jó feltételekkel rendelkezik valamennyi területen a kölcsönös kapcsolatok kibontakoztatásához. A kedvező földrajzi fekvés és főképpen a szocialista társadalmi berendezkedés már eddig is lehetővé tette a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelését, de lehetőséget teremt ezek további kibővítésére és elmélyítésére is. Jelenleg a csehszlovák— maeyar gazdasági együttműködés minőséeileg új szakaszba lép. amelyben a kétoldalú megállapodások részét alkotják a szocialista országok széles körű integrációs erőfeszítéseinek.” A Svobodne Slovo a termelésszakosítás kérdéseit taglalva arról ír. hogy magyar—csehszlovák viszonylatban ebben is jelentős tartalékok rejlenek. Ezen a területen egyelőre csak az első kezdeti lépéseket tették meg azon az úton, amely a termelőerők közös fejlesztéséhez, az életszínvonal állandó emelkedéséhez vezet Számos újság, valamint a rádió és a televíziö egymást követő több napon részletesen tájékoztattak a Magyar Népköztársaság társadalmi és gazdasági fejlődéséről. A Mlada Fronta a magyar ifjúság helyzetéről, a fiatalokról való gondoskodásról, a Lidova Demokracie a szocialista gazdasági inteerációnak a magyar népgazdaságban játszott szerepéről és Magyarország gazdasági fellendüléséről. a Zemedelske Novinv mezőgazdasági termelésünk alakulásáról számolt be olvasóiknak. Milyennek látta szúkebb hazánkat Jókai Mór a Tisza hátáról. Kövessük őt: Tiszafüredtől—Csépáig. ☆ TISZATÁJ. Lassan elvergődünk Tisza-Füred alá; itt találtuk régebben a második dobogó hidat a Tiszán; az elsőt Tokaj alatt. Ezt még Józsa Gyuri építtette. E tréfás tipikus alakról fennmaradt adomák eltartanak az egész úton. Statisztikánk pedig azzal az adattal gyarapodik, hogy itt voltak (és vannak) Magyarországon a leghíresebb nyereggyártók, úgy hogy még Nagy Frigyes porosz király is innen vitetett Berlinbe nyergeseket, a kik ott e tudományt betanítsák. Ez alatt kétszer is leszállt a nap: gőzösünk Abádig kétszer Vetett horgyont, s nekünk éjente alkalmunk volt gyönyörködni a távol láthatáron pirosló hajnalderengésben, mely az ég alját bevilágítja. Ennek a tudósok még nem adtak nevet: kereszteljük el „eurora alföl- dialis”-nak. A nádas berket gyújtották meg, hogy a leégett bozót helyén őszi időre jó legelőt nyerjenek: az támasztja ezt az éjféli hajnalt. Borús időben különösen szép ez. A vörös vissz- fényű ég csillagtalan; míg a sötét lapály tele van elszórt tűzfénnyel, a szerteszét égő pásztortüzekkél; ez a „csillagos föld”. Abád már a Tisza-part közelében van: védik a homokos halmok, melyek szőlőkkel vannak beültetve. Itt volt a modem gazdálkodás legelső kísérlete már a negyvenes években: „czifra malom”, vízhúzó gép. sör- és pálinka-gyár; mind föl jegyzésre méltó csodák, a fran- czia Lejeune testvégek kezdeményei. Még a közel Sza- lókot is ők bérelték ki. Itt látjuk a híres Mirhó-gátat, a Tisza-szabályozás legelső A tiszaugi komp védműveinek egyikét, mely minden újabbkorj Tisza-ára- dásnál annyit beszéltet magáról; a gáttól védett lapályon búzaföld, tengeri táblák, pirossal virágzó dohányföldek. s a búzakeresztekkel rakott aranysárga tarlók gyönyörködtetik a nádasok kietlenébe belefáradt szemet. Aztán áthaladunk Kőtelek szigetei között, a távéiból látjuk Bánhalmát, mely hajdan város volt, most szerény puszta; Nagy-Kürüt, mely már hozzá szokott, hogy majdnem az egész határa mindig víz alatt áll; míg végre meglátjuk a távolban Szolnok tornyait; de csak egy kis időre. Gőzhajónk előbbre halad s Szolnak ismét hátra eltűnik a láthatár mögé. A Tisza nagy kanyarodét csinál, s mi csak a nap alkonyán látjuk Szolnokot ismét elénk kerülni. Ez már nagyobb város a Tisza partján; hajdan nevezetes erősség volt. Hőskölteménynek alig. de balladának beváló tárgy, hogy védte a török ostrom alatt kapitánya, Nyári Lőrincz, egyedül, az összes helyőrségétől magára hagyatva. A szabad- ságharczban döntő ütközet helye és ma is jelentékeny stratégiai pont, csakhogy nem a vára (melynek nyoma is alig van már), hanem a vasúti hídja miatt, Ez a vashíd, remeke a modem hídépíté- szetnek, ez évben készül el; ezen át robognak a vonatok Debreczen, Arad, Kolozsvár felé. Szolnokon alól egy halmos helyen emelkedik Tószeg, maga megvédve a Tisza ágától, de úgy körülvéve a vizektől, hogy csak egv keskeny földnyelven lehet belejutni. A falu alatt van a ré- »giségbú várok előtt ismeretes „Laposhalom” tele őskóri maradványokkal. Alább meglátjuk a nemzeti hagyomány által nevezetessé lett Alpári s alatta a rónát, melyen Árpád Zalán hadát a hagyomány szerint bekerítette . és seregének nagy részét a Tisza mocsarainak hajtva vízbe ölte; odább a távolban látjuk a kecskeméti tanyák körül zöldellő jegenye-erdőket a Tisza-parton a mulatságairól nevezetes „szikraicsárdát” homokdombok között, melyek egyikének, a „Bodvány”-rv3k oldalából üde vizű forrás buzog fel bőségesen, — ritka tünemény az alföldi síkságon. (Folytatjuk.) GregutJ János: Feszty Árpád: Árvíz BÉLYEGSAROK India Az emberiség egyik bölcsője, a földrész nagyságú India legújabb bélyegén a Kreml felett lobogó vörös zászló köszönti az 50 éves Szovjetuniót. Az 550 millió lakosú birodalom, az angol gyarmatból csak 1947-ben önállóvá lett állam fejlődését bélyegei is tükrözik. A függetlenségi harc vezetőire, Gandhira és Nehrura emlékező bélyegek mellett számos kiadás büszkélkedik az ősi keleti kultúra és művészet nagyszerű alkotásaival, kiemelkedő egyéniségeivel. Az ország fejlesztését nemzetközi intézmények segítik és India is egyre inkább hallatja szavát a világban (ENSZ, UNICEF. Munkaügyi Szervezet' Interparlamentáris Unió. kereskedelmi és tudományos konferenciák bélyegei). A köztársaság gigantikus méreteit jelzi a százezredik postahivatal megnyitását köszöntő bélyeg. A népesség számának túl gyors növekedése sok gondot okoz, a családtervezést bélyeggel is népszerűsítik. Az egyetemes emberi kultúra nagyjairól — vallási, politikai, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül — megemlékeznek: sorozataikon helvet kanott Lenin Luther, Beethoven, Cu- sie asszony, Montessorj olasz pedagógus s*b. India rendkívül mértéktartó bélyegkiadási politikát folytat, évente 20—30, általában egy címletből álló újdonság lát napvilágot. Gyo^scsere Szolnokon Számos bélyeg talál új gazdára a Szövetség budapesti székházában (VI., Vörösmarty u. 65.) hétfő, kedd és szombat délután, vasárnap délelőtt lebonyolított gyorscseréken. Február 25-én. vasárnap 10 órakor Szolnokon a Nemzeti Étteremben (Ságvári u. 22.) lesz nagyobb méretű, árverésnek is beillő gyorscsere. — A XI. Országos Ifjúsági Bélyegkiállítást március 31—április 14. között Gödöllőn tartják. A jelentkezési határidő most járt le, az első felmérés szerint rendkívül gazdag anvag bemutatására számíthatunk. — A honvédségi körök a budapesti Tisztiházban május 9-én megnyíló baráti találkozóra, a Varsói Szerződés fegyveres erőinek filatelista bemutatójára készülnek. Az eseményt a Magyar Posta emlékbélyeg kiadásával köszönti. Innen — onnan Ausztráliában áttérnek a tízes mértékrendszerre, wésy értékből álló sorozatot is készítettek, hogy a változást mindenkivel megértessék. A rajzok egy torz emberi alakon ötletesen ábrázolják a régi és az új egységekben kifejezett méreteket — Bulgária hat bélyegen az elmúlt századok ékszereit tárja elénk. Tudomásunk szerint a szeptemberi bélyegnapra a Magyar Posta hasonló témájú sorozattal kedveskedik gyűjtőinknek. — Sokszor kifogásolják a fPatelisták, hogy a mindennap használt ún. forgalmi bélyegekre nem for- dítuní - gondot. Svájc példát mutat, a közönség kezébe építészeti és iparművészeti kincsek képét adja. A Naphoz címzett vendéglő kovácsolt vas cégére, románkori oszlopfő és egy XVII. századi rézműve: munkája, sárkányfejet mintázó vízköpő díszíti a február 15-én megjelenő bőlyesieket, Elítélő nyilatkozat a rendbontásról A kairói egyetemi diákság 900 képviselője az A1 Ahram szerdai számában megjelent nyilatkozatában elítéli diáktársai rendbontó akcióit, egyes követeléseiket azonban magáévá teszi. A nyilatkozat elutasít minden olyan akciót, amely árt a belső front egységének e kritikus nemzetközi helyzetben és kinyilvánítják: a diákok tömegei tudatában vannak felelősségüknek és szabad konstruktív párbeszédet óhajtanak. Ugyanakkor követeli. hogy hozzák nyilvánosságra a letartóztatott egyetemisták ellen emelt vádakat az ártatlanokat bocsássák szabadon. Palesztin terroristák szabadlábon Rómában perük tárgyalásáig ideiglenesen szabadlábra helyezték azt a két palesztin fiatalembert akik 1972. augusztus 16-án egv lemezjátszóba reített pokolgéppel robbanást idéztek elő az El A1 izraeli légitársaság Bf^eing—707-es gépén. A reoüHgép nem zuhant le és vissza tudott térni a római repülőtérre. Sertésvágások Nyugat-Európában A becslések szerint az 1972/73-as évben Nyugat- Európában a sertésvágások az előző évihez képest egy százalékkal növekednek. Jelentősebb növekedés Belgiumban és Franciaországban várható. Nemzetközi agrár-együttműködés A KGST-tagországok 187 tudományos intézete folytat közösen mezőgazdasági kutatásokat. 1980-ig már koordinálták az agrárgépesítés és villamosítás távlati terveit. A műszaki berendezéseket közösen próbálják ki. Széles körű nemesített vetőmagcserét hoztak létre és kicserélik véleményüket a fajtaminősítés eredményeiről is. A szocialista országok növénynemesítői a különböző kultúrák több mint 160 fajtáját és hibridjét termesztették ki és honosították meg. A nemesített vetőmagszükségletet ma már teljesen kielégítik a kölcsönös szállítások. Az együttműködésben helyet kap a növény, és állat- védelem, továbbá bevezették az export, import és teherszállítás egységes állategészségügyi és zárlatszabályait. Az NSZK tejpiacáról Tavaly 1.3 százalékkal emelkedett a tejtermelés az NSZK-ban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 3 év óta tartó termeléscsökkenés megszűnt, ill. ellenkező irányba fordult, ez részben a helyes irányú szelekció, másrészt az egész éven át tapasztalható kedvező takarmányellátás eredménye. A durum búza terjedése A kemény búzafajták közül a durum termesztése a világ számos országában elterjedt, forgalmazása azonban a nyugat-európai és az észak-amerikai országokban koncentrálódott. A világ ösz- szes búzatermelésének mint. egy 5 százaléka durum búza, amelynek évente 10 százaléka kerül külkereskedelmi forgalomba. A durum búzát a világ száraz, meleg, kevésbé csapadékos területein termesztik. általában azokon a vidékeken, ahol a különféle lágy búzafajták termesztéséhez az éghajlati adottságok már nem a legkedvezőbbek. A világ legnagyobb durum búza termesztő országa a Szovjetunió, fontos termelő ország továbbá Törökország, az észak-afrikai országok, Kanada,, az USA, Olaszország. A kukoricapiac A kukorica kivitele a legfontosabb termelő országokban 1972. első felében az előző év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 19 százalékos növekedést mutatott. A november 30-án végződött 1971/72-es gazdasági évben az USA 19.9 millió tonna kukoricát exportált az előző időszak 12.7 millió tonnás kivitelével szemben. Növekedtek az amerikai szállít tások Olaszországba. Hollandiába, az NSZK-ba és Kanadába, valamint egyes kisebb elhelyezési piacokra, de ugyanakkor csökkent a Japánba irányuló kivitel. A liba-influenza A liba-influenza a nagyüzemi liba telepieken egy-egy járványban az állomány 30— 60 százalékát is elpusztítja. Az MTA Állategészségügyi Kutató Intézetben előállították a kórokozó vírus ellenszérumát és 1971-ben jó eredménnyel több mint 2 millió libát oltottak be vele. A laboratóriumokban tolágszervezete — a WHO — megbízásából érdekes mik- roplazma-kutatásokat is végeznek. A mikroplazma olyan sejtfal nélküli mikro, organizmus, amelvnek egves fajai állat és emberi megbetegedéseket okoznak. A sertések és a szarvasmarhák tüdőgyulladást és ízületi gyulladást kaphatnak a vább kutatják a liba-influenza vírus tulajdonságait. Jelenleg 6—8 napos előkeltetett tyúktojásokat használnak fel a vizsgálatokhoz, cél, hogy később vakcinát állíthassanak elő a kórokozó ellen. Az ENSZ Egészségügyi Vimikroplazmáktól, de kórokozója lehet a tehén tüdőgyulladásának is. A laboratóriumban jelenleg a mikroplazma törzsek kitenyésztése és tipizálása folvik. A képen vizsgálják a liba influenza vírussal oltott tojásokat. A króm és a burgonya terméshozama A párizsi Pasteur-intézetben végzett kísérletek eredményei alánján megállapították. hogy krómmal kevert istállótrágya alkalmazásával a burgonya hektáronkénti hozama eléri a 450 mázsát is. Rekord termést értek el az olyan kísérleteknél, ami. kor a talaj krómtartalma hektáronként 40 gramm «citi
