Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
1973. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fontos a kézügyesség. A szászberki óvodában is az új nevelési módszerek szerint foglalkoznak a kicsinyekkel „A szolnoki festőiskola Ausztriában és nálunk — Négy állandó kiállítás nyílik a megyében — Szervatiuszék Szolnokon ? A Múzeumok Mrgyei 1 gazgatósngának terve bdl Sok érdekességet ígér a megyei múzeumi igazgatóság terve. „A szolnoki művész, iskola” — címmel mintegy 120—150 alkotásból rendeznek kiállítást a Szolnoki Galériában, Budapesten, a Nemzeti Galériában, Becsben, az Osztrák Nemzeti Galériában és a grazi Új Galériá., ban. A festményeket a négy intézmény anyagából válogatták össze. Azokat a legszebb kéneket mutatják be, ' melyek 1910-ig Szolnokon készültek. 1976-ban kerül sor a szolnoki művésztelep megalakulásától a felszabadulásig terjedő időszak alkotásainak bemutatására, majd 1977-ben a művésztelep 75. jubileumára rendezik meg az 1945. után Szolnokon készült művek tárlatát. „A szolnoki művésziskola” anyaga először a következő év tavaszán Szolnokon tekinthető meg, majd Budapesten, azután pedig Bécsiben és Grazban. A tárlat katalógusát Bécsben nyomják. Három tanulmány is lesz benne: Kaposvári Gyű. la: Szolnok Pettenkofen idejében; Pogány ö. Gábor: Szolnok a magyar képzőművészetben; dr. Hans Auren- hamer: az osztrák festők Szolnokon. Számottevő megyénk kulturális életében az is, hogy 1975-ig minden állandó múzeumi kiállítást felújítanak. Az idén a karcagi Nagykun Múzeum állandó kiállítása nyílik meg. Jövőre százéves lesz a jászberényi Jász Múzeum. A vidéki intézmények között igen ritka jubileumot ünneplő múzeum új állandó kiállítással ünnepel majd. Szolnok 900. jubileumára való méltó készülődés jegyében nyílik a jövő év áprilisában a szolnoki múzeumban az új vórostörténeti állandó kiállítás. Szintén 1974. ben kerül sor a Damjanich Múzeum földszintjén az állandó képkiállítás megnyitására. Minderre a Művelődés- ügyi Minisztérium biztosítja a pénzügyi fedezetet, — ami nem kis summát, kb. kétmillió forintot jelent. 1 1975-ben a balti államok grafikai biennáléjának anyagát mutatják be Szolnokon. A Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti főosztálya egyetért azzal, hogy 1974-től kezdve a velencei biennáléra küldött magyar alkotásokat Szolnokon is kiállítsák. Lehetséges az is, hogy a két Szervatiusz műveit az idén nemcsak a Nemzeti Galériában, hanem megyénk székhelyén is bemutatják. Szolnok a galéria megteremtésével művszet- pártoló tevékenységének szép példáját adta. Elismerhetnék ezt a központi szervek a tót Szervatiusz kiállításának szolnoki rendezésével is. S, B„ Továbbtanulás Nem a statisztika a fontos (Tudósítónktól) Kunhegyesen az idei tanévben 149 általános iskolás fejezi be tanulmányait. Az előzetes felmérések alapján összesen húsz tanuló nem jelentkezett továbbtanulásra. Ez bizony közel 15 százalék, ami a már különben nagyszerű beiskolázási törekvéseket és eredményeket alaposan elcsúfítja. Mi az oka a tétovázás-, nak? Talán a falusi környezet, az elhelyezkedés hiánya, vagy a túlfejlesztett otthoni állattartás. ami égetően igényli a tizenéves keze munkáját? Korántsem. A továbbtanulásra nem jelentkezők kivétel nélkül lánvok. s közülük is a legtöbben közepes, vagy ettől lefelé eltérő ta- nu'mánvi ereményekkel. A Beloiannisz Híradás- technikai Gyár helyi üze* Az IBUSZ Sportutazási Iroda tavaszra szép szárhmal tervez utazásokat külföldi és hazai eseményekre. Bel- grádba három alkalommal is elutazhatnak a sportkedvelők. A május 31—i BEK dön. tőre 1900 forint a részvételi díj, vonattal történik az utazás 30-án, és természetesen benne vart az összegben az ülőhely ára is. A június 6—10-én Belgrádiján sorra kerülő ökölmének nagy szüksége van a szorgos lánykezekre. Hamarosan átadják az új, nagy csarnokot, amely a jelenlegi foglalkoztatottsági arány dupláját igényli. Az aprólékos. pontos munkára egy 14—15 éves lány szívesen jelentkezik, annál is inkább, mivel a háromhónapos előképzettség után már teljesítménybérben dolgozhatnak, s bizony jól jön a havi 1500—1700 forint ebben a korban. Igen ám. csak az a bökkenő. hogy az ide ieíentezette- ket a statisztikában a nevelők nem vehetik továbbtanulónak. mivel ez a szerelés betanított munkása ismereteket igények Mi a fontosabb? A jő statisztika. vagy a termelés? A válasz nem képezheti vita tárgyát. D. Szabó Miklós vívó EB-n is ott lehetnek a sportág magyar rajongói, a részvételi díj 3450 forint. Belépőjegy minden napra. Ugyancsak a jugoszláv főváros a színhelye a szeptember 3—10 közötti első ízben kiírt úszó, műugró és vízilabda világbajnokságnak, amelynek mett“kin'' ;ét ugyancsak megszervezte az IBUSZ sportirodája. Ennek az útnak a részvételi díja 4650 forint, Felszabadítás, Országutak, Nagy csaták Uj filmsorozatok a tv idei műsorán Az idei évben ős számos érdekes, fordulatos folytatásos filmet láthatnak a képernyő hívei. Különösen sok érdeklődőt vonz majd a Lenin-díjjal kitüntetett nagyszabású Felszabadítás című szovjet produkció, amely a második világháború történetét eleveníti fel. Ugyancsak a szovjet stúdiókban készült a Délben eltűnik az árnyék című hétrészes alkotás, amely a polgárháború éveibe kalauzolja a nézőt. Újdonság az „Orosz klasszikus irodalom filmen” című sorozat is. amelyben olyan világhírű regények filmedaotációit vetítik, mint a Félkegyelmű, az Anna Karenina. A kutyás hölgy, az Élő holttest és mások. „Országutak” címmel mutatják be az NDK-ban készült ötrészes produkciót. Ugyancsak NDK produkció az „Akik nem tették le a fegyvert” című többrészes film is. „Nagy csaták” címmel készített sorozatot a francia Pathé cég a második világháború fontosabb eseményeiről. Ugyancsak a franciáktól vásároltuk mega Thibault család epizódját is. s az elképzelések szerint az év végén kezdik el sugározni IhUSZ «portóijai j*zázha«roii5t éve« a Kommunista Kiállvány Rand'vú BulaoüsttA Kedien este a kettős jubileumát ünneplő Budapestet köszöntötte a televízió. Az ünnepi alkalmából randevúra hívta a fővárost. Hogy egy randevú mit hoz, még abban az esetben is kérdéses. ha csupán két ember ad egymásnak találkozót, szív- béliek, hát akkor mennyivel inkább rejthet meglepetéseket — kellemeset és kellemetlent egyaránt — a televízió öt közvetítő kocsijának, huszonnégy kamerájának, több mint háromszáz munkatársának találkozója a két. milliós metropolisszal, vagy ahogyan a Történeti Múzeum igazgatója jellemezte a randevú során „az örökké csinos, fiatal, szeszélyes nővel”, Budapesttel. Nos, a meghitt pillanatokban gazdag, több órás találkozón legtöbb szó a jelenről esett, a feilődő, változó főváros mindennapi életéről, de ugyanakkor felvillantak a múlt képpi is. az utóbbi száz. illetve huszonöt esztendő emlékei. A sokat szenvedett város tragikus napjait idézte egy először most bemutatott néhányperces fotomontizs, Kodály ünnepi muzsikájával aláfestve — két haditudósító ritka felvételeiből. — Egészen más hangvételben ismerkedhettünk meg száz esztendő egymást követő divatjaival és követhettük nyomon az ízlés, a formák alakulását (bár ez, a történelmi divatbemutató aránytalanul nagyobb teret kapott a műsor egészén belül, mint ahogyan megillette volna. Érdekes párbeszédekre, sőt izgalmas vitára került sor bérügyben — Elzett gyár, Népszabadság és a munkaügyi miniszterhelyettes között, és a közreműködő munkatársak ereiéből még egy kis „kékfényesdire” is tellett. Külön megható volt, ahogyan a Történeti Múzeum felhívására megmozdult a főváros, és féltve őrzött kincseit ajánlotta fel a köz szolgálatára. Még a csipkelődés, a humor sem maradt ki a többnyire fesztelen hangú és közvetlen hangulatú csevegésből, Lásd Komlós perceit. Mészáros András telibe találó karikatúráit, vagy Árkus József szellemed jegyzetét. S ha nem is járt teljes sikerrel a Srabadsáa című napilap felhasználása ötletként. ha akadtak belső aránybeli eltolódások is a randevú során — Balogh Máriát jóidéig csaknem ot‘ re- lejtették az Elzett gyárban —. és ha a Népszahn*°Aq napi száma születésének bemutatója nem is hozott teljes sikert —, végül is a fővárossal együtt töltött est kellemes emléket hagyhatott maga után a nézőben. Ami azonban feltűnhetett. már csupán a kamerák földrajzi elhelyezkedéséből eredően is. a randevú köre kissé leszűkült, csaknem a Belvárosra korlátozódott. Egy-két kivételtől eltekintve Budapest nagymúltú kerületei meg se szólaltak. Vajon Csepelen, vagy Kőbányán nem lett volna-e éppúgy látnivaló és szóra érdemes, mint a pesti Broadway-nek kikiáltott Nagymező utcában. Vagy nem volt-e túlzás olyképpen megszállni a Blaha Lujza teret, hogy minden sarokra akár több kamera is juthatott volna. Vértessy Sándor vezérletével a ripr-t^ek általában derekasan állták a sarat. Ha kellett, vonalban voltak, szinkronban egymással és a központtal. Igaz. olykor kapkodás is felfedezhető volt munkájukban, és elemi hibák is tarkították a találkozó színvonalát. Mindent egybevetve: a televízió sziszifuszi birkózása az idővel és a csábító témákkal némileg a'at- la maradt a várakozásnak ;s a saját lehetőségeinek is. V. M. Ejry föliénl német emigráns munkásokból álló forradalmi szervezet, a Kommunisták Szövetsége 1847 novemberében megbízta Marxot és Engelst, hogy dolgozzanak ki közzététel céljából egy teljes elméleti és gyakorlati pártprogramot. Kettőjük közös munkája nyomán —a végső megfogalmazás Marxtól származik — két hónap alatt elkészült a kézirat. 1848 februárjában egy kis londoni nyomdában megjelent a Kommunista Párt Kiáltványa. Az első kiadást hamarosan újabb kiadások követték. A múlt század hetvenes éveiben a Kiáltvány már a munkásmozgalom alapvető dokumentuma, a munkások legismertebb elméleti olvasmánya volt. A huszadik században tovább nőtt forradalmasító ereje. „Ez a kis könyvecske — írta Lenin — kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és előreviszi a civilizált világ egész szervezett és harcoló proietáriátu- sát.” Miből ered a Kommunista Kiáltványnak ez a páratlan történelmi hatása? Mindenekelőtt abból, hogy a Kiáltvány a tőkés társadalom alapvető ellentmondását, a tőke és a munka antagonizmusát ragadta meg, s megmutatta a kapitalizmus felszámolásának egyetlen lehetséges útját, a munkásforradalmat. A Kiáltvány rámutatott, hogy a feudális viszonyok szétrombolásával a társadalom egyre inkább két szembenálló osztály, a burzsoázia és a proletáriátus gazdasági Ca forradalmi ellentmondására polarizálódik, A burzsoázia uralma a termelőerők eddig soha nem látott gvors fejlődését eredményezi. A létrehozott hatalmas termelőerők számára szűkké válnak a tőkés termelési viszonyok, s a tőkések által mozgásba hozott erők egyre inkább aláássák a burzsoázia uralmának feltételeit. A termelőerők nagyarányú fejlődése létrehozza a kapitalizmus felszámolásának objektív feltételeit De „... a burzsoázia nemcsak kikovácsolta a fegyvereket — írja a Kiáltvány —, amelyek halálát okozzák; megszülte azokat a férfiakat is, aktk e fegyvereket forgatni fogják — a modern munkásokat a proletárokat” A burzsoázia kialakulásával és megerősödésével együtt fejlődik ki a proletáriátus is. A tőkés viszonyok rendszerében a munkás munkaerejének eladására kényszerül, kizsákmányolása egyre fokozódik. Ezek a körülmények szükségszerűen vezetnek el a munkások kezdeti, ösztönös küzdelmétől a politikai osztályharchoz; az elszórt helyi akcióktól a munkásosztály nemzetközi összefogásához. A Kiáltvány rámutat arra is, hogy a proletáriátus politikai harcának vezető ereje a mozgalom feltételeit menetét és általános eredményeit világosan látó szervezet a kommunista párt. Marx és Engels tudományos módszerekkel tárták fel a tőkés társadalom mozgás- törvényeit és osztályviszonyait. A Kiáltvány mindezt olyan tömören és világosan fogalmazza meg, hogy a történelem materialista felfogása találkozzék a munkások mindennapi tapasztalatával: meggyőző erővel mutatta meg számukra helyzetük megváltoztatásának for- r ’"Imi útját \ ndorényo« elmélet és a munkások egymásra találása azért is nagy Jek®« tőségű volt. mert a múlt század közepén a munkások meg nagymértékben az utópisztikus szocializmus nézetei és a különböző kispolgári eszmék hatása alatt állottak. Az utópikus szocialisták élesen kritizálták a kapitalizmus embertelen viszonyait amellyel szembeállították egy harmonikus, igazságos társadalom elképzelését. A fennálló viszonyokból viszont teljesen irreális módon akarták megálmodott társadalmukat felépíteni: az uralkodó osztály megnyerése útján remélték annak valóraváltását A kapitalizmus megreformálására törekedtek, ezekkel a nézetekkel szemben azonban a Kiáltvány bebizonyította: a kapitalizmus semmiféle „megjavítása” nem érhet el eredményt, a tőkés rendszert esa1' a proletáriátus forradalma döntheti meg. A marxizmus—leninizmus és a kommunista munkás- mozgalom polgári és kispolgári ellenfelei gyakran hangoztatják, hogy a Kiáltvány elemzései, a munkásosztály ott megfogalmazott cél isi elavultak. Mi igaz ebből? A Kiáltvány egyes tételein valóban túlhaladt az idő. Ezt a marxisták sohasem tagadták, hiszen a forradalmi munkásmozgalom tapasztalatainak gyarapodásával már Marx és Engels is több Danton helyesbítette, illetve tő-, kéletesítette a Kiáltványban kifejtett programot. Amiről viszont hallgatnak a marxizmus polgári kritikusai: a Kiáltvány alapvető gondolatai időtállónak bizonyultak és ma is érvényesek. A társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás antagonizmusa a mai kapitalizmusnak is alapvető ellentmondása, sőt élesebben jelentkezik, mint valaha. A mnnftá«o8TtálynaV a Kiáltványban meghirdetett forradalmi célja ma már részben valóra vált: több országban győzött a szocialista forradalom, kialakult a szocialista világrendszer. Bebizonyosodott, hogy a kapitalizmust felszámoló forra-j dalmi erő csak a munkás- osztály lehet ezt a feladatot semmilyen más társadalmi osztály vagy réteg nem képes megvalósítani. A munkásmozgalom több mint egy évszázados forradalmi tapasztalata igazol la azt is; hogy a társadalmi haladásért folytatott harc akkor eredményes, ha megvalósul a proletáriátus internacionalista összefogása. Joggal mondhatjuk: ti Kommunista Kiáltvány kiállta "z idők próbáját. Megjelenése után 125 évvel is van mondanivalója számunkra. A Kiáltvány rendkívül tömören, lénvegretörően fogalmaz minden kérdésben, és különösen röviden ír a kapitalizmus megdöntése utáni társadalomról. Ez természetesen nem véletlen, hiszen Marx és Engels nem egvszer s mindenkorra szőlő útmutatásokat kívánt adni. hanem a konkrét helyzet konkrét elemzésével akarták elősegíteni a munkásosztálv harcát.' De époen ebből ered, hogy á Kiáltványnak a szocializmust építő társadalmak számára is van üzenete: a munkás- osztály történelmi érdekeinek megvalósítása megköveteli a kommunisták cselekvési egységét, a munkásosztály nemzetközi össze.", í- sát jr. &
