Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
1873. február 14. SZOLNOK MÍGYEl NÉPLAP 3 Gombért Szolnokra megyünk k * I“ i» AxJk J Bővöi a lelfíonlriló'at Aki A-t mond - mondjon B t is t * 4 t f ■ — Januárban falugyűlés volt a művelődési házban. Ott jelentette be Veres István tanácselnök, hogy rövidesen megkezdődik az ABC- áruház építése. Ezt feljegyeztem magamnak. Műszakváltás van. Varga Istvánná a Tisza Cipőgyár szakszervezeti munkásetlátá- 5i albizottságának vezetője a műhelyből jött, dolga végez- tével. Az idén harminc éve. hogy a gyárban-, s tíz éve. hogy egy kilenctagú társadalmi munkásokból álló bizottság élén dolgozik. A leg_ hálátlanabb, a legnehezebb munka az övé. Mert a gyár. kapun túl is sok a feladata. — A gyári munkásellátás korántsem annyi bajjal teli, mint a nagyközségé, a lakótelepé És — elnézést érte — már szajkózásnak tartom. Mindig elmondjuk, kérünk, kritizálunk, aztán marad minden a régiben. Ezért lelkesedtem úgy az ABC-áru- ház hírének is. Dehát már annyit csalódtunk. Nagy jegyzetfüzete tele van. Éppen a napokban járta végig a boltokat, hallgatta meg a munkásasszonyok véleményét. — Több mint öt és fél ezer lakosa van a nagyközségnek. A gyárban ráadásul a környező falvakból bejáró asz- szony. családanya száma is vagy kétezer. Természetes, hogy műszakváltáskor ők is itt, a buszhoz, vonathoz közeli boltokban akarnak vásárolni. A gyárhoz legközelebbi élelmiszer önkiszolgálóbolt havonta több mint egymillió forintot árul, any- nyit a másik is, az új lakótelepen. Ez a gyárhoz legközelebbi bolt abban a felvonulási épületben van, amit több mint harminc évvel ezelőtt, a gyár alapozásakor építettek. Mellette működik a község egyetlen húsboltja. Három és félszer négyméteres .üzlet”. — A várakozó itt sorbánéit, téleii-nyáron a szabad ég alatt. Kicsi a bolt, ezen még vitázni sem lehet. Öreg óvoda helyén / • «1 gyermekintézmény (Tudósítónktól) A városi tanács tegnap dobra verette Szolnok legré" gebbi gyermekintézményét, a 140 esztendős Kolozsvári úti óvodát Az árverésére azért került sor, mert az ódon épület már nem felelt meg a kor követelményeinek, falai megrepedeztek, az egész épület életveszélyessé vált A már évek óta üresen álló épület helyén építik fel Szolnok város társadalmának ajándékát, az új jubileumi óvodát A százszemélyes óvoda helvét a Kolozsvári úti új bölcsőde szomszédságában lévő 3 ezer négvzetméteres területen jelölték ki. Az üzemek. vállalatok koordinációjában épülő gver- mekmtérmény bázisát a MEZŐGÉP Vállalat jelenti, amely hatvan hely megteremtését vállalta és biztosítja az új létesítmény könnyű- szerkezetes elemeit. A Közén tiszai Állami Gazdaság az építőipari munkák elvég- zásét garantálta. Az építően vág költségét a városi tanács. a szövetkezetek és vállalatok által befizetett ővo- dafeilesztési alap összegéből fedezi A tervek szerint még az év első felélsen szanálják a területet és a második félévben megkezdik a kivitelezést. A körszerű, szép intézmény 1974-ben készül el. a homlokzatán, a város alapításának 900 évfordulója emlékére márványtábla hirdeti majd a társadalom, a közös összefogás ajándékát A kenyéren már inkább. Annak még története is van. Vagy öt évig állt a lakótelepen kihasználatlanul, közel a Tisza partjához egy régi, hajdanán jó kenyeret, kalácsot sütő üzem. Kínálták jobbra-balra, akadna va. laki. aki korszerűsítené, s dolgozna benne. Mert éve kig hozták ide a kenyeret. Hol a szolnoki, hol a tisza- földvári pékeket szidta a nép. Nem volt jó a szállítás. törés... Már Martfűn sütnek kenyeret. A szelevényi Szikra Tsz sütödéje dolgozik itt. „Egyszerűen gyalázatosnak tartom, hogy fél órákat kell várni kenyérre”. — Decemberben írta ezt a 640-es élelmiszerbolt panaszkönyvébe Szamosi János. A boltvezető egy polcot mutat a raktárban. Szénné égett, csúnya háromkilós kenyerek vannak rajta. — Elviszünk néhányat a pékségbe. Megkérdezzük, miért ilyen, s miért csak háromkilós kenyeret sütnek? Vargáné körbemutat a la- kótelepi kis boltban. — Tessék, van áruválaszték. ami lehetséges megvan. Csakhogy kicsi a bolt, ehhez a nagy forgalomhoz. A „patkányfészek”~nek titulált. gyárhoz közeli élelmiszerboltban nemrég újítottak. Csali nézem, hogy háztartási gépek, edények foglalnak sok helyet. Műszakváltáskor járjuk a boltokat. Mindenütt nagy a forgalom. Ráadásul fizetésnap is van. — Három élelmiszerbolt, két zöldséges, egy tejbolt, egy háztartási, egy vasas üzlet (az a legszebb!) s két ruházati üzlet. Cipőbolt csak a gyári van. És természetesen öt kocsma! Van még egy ÁFÉSZ terménybolt, egy maszek cukrászda, s volt egy pecsenyesütő, de az most bezárt. Ez az összes. Tóth Károlynéval útközben találkozunk. Bevásárol, s mondja, hogy november óta hol van, de leginkább nincs élesztő. Sagáth KornélTisaaföldváron vízmű épül. Az ÉPSZER Vállalat 1970 tavaszán kezdte meg a munkát. s a 29 millió forintos beruházás, átadási határidejét 1972. június 30-ban jelölték meg. A vízmű műszaki átadását ez év január 12-re tűzték ki, de a létesítményt nem vették át. mert a víztorony szigetelése rossz, nem ál1 meg benne a víz. A nagyközség lakói viszont türelmetlenek. Idős, nyugdíjas, reszkető kezekkel, több száz érdeklődő nevében írt hozzánk levelet. Mikor lesz Ti- szaföldváron víz? — kérdezi. — A vízdíjat beszedték, mégis sokan egy. másfél kilométerre járnak vízért — írja a továbbiakban. — Vizsgálja ki a Szerkesztőség és értesítse tiszaföldvári olvasóit. Kiss Sándor, az ÉPSZER Vállalat igazgatója háromoldalas feljegyzéssel jött el hozzánlc amelyben a vízmű építése során felmerült problémákat írta le. — Tudom, most az lenne a népszerű, há az Érntési és Szerelőipari Vállalat igazgatójának a fejét követelnék — jegyezte meg t>eszélgeté- sünk közben. Fejvételről azonban szó sincs. Csupán sürgetni szeretnénk a vízmű építésének a befejezését, azonkívül utánanézni, milyen tényezők játné a sűrített citromlét keresi. Martfűn nem találja. Influenzás idő van, ráadá. sül sokszor citromot se lehet kapni. — És az utóbbi hónapokban az olcsó csirkeaprólék is ritka „madár” volt — sorolja Vargáné is. — Nem nagy dolog, de megemlítem a papírszalvétát. Sok a gyerek. akinek uzsonnát kell csomagolni. Ide legtöbbször csak a legdrágább szalvéta- papír, a 11 forint 60 filléres jut. Előfordul, hogy napokig vines méz, volt már hiánycikk mostanában a. BIOPON- mosószer és vatta, olcsóbb, százas csomagolású papír- zsebkendő. Készétel, félkész étel van, arra nem panaszkodunk. De azt nem mindenki tudja megfizetni. Szolgál tatás ” Nem. erről ne beszéljünk. többen is mondják. A Patyolaton, egy gépkocsiszervizen, s fodrászon kívül alig valami. S amiből egy helyen csak egy van ... Dühbe gurul Övári Gézá- né, mikor a boltokról kérdezem. — Beadtam egy öltönyt tisztitóba, Űj gombokat kellett vennem rá. Kértem a boltban öltönygombot, zakóra valót Mondták, menjek érte Szolnokra. itt nincs. Húsz forint oda-vissza az út. Már mondani is méreg, olyan régi panasz ez. Bejegyzés a panaszkönyvben: mikor jón rá a felügve. (Őség. tudja-e, hogy Martfűn van a megye egyik legnagyobb iparvállalata? Három éve cikkezik a kereskedelemről az üzemi sajtó! Tényleg, tudják-e — akiket illet, — hogy Martfűn van a megye egyik legnagyobb iparvállalata? S ebben a gyárban. körzetében dolgozik a legtöbb munkásasszony a megyében? Egy ABC-bolt már lesz. Csakhogy egy fecske még nem csinál nyarat! S. J. szottak közre az építkezés elhúzódásában s erről megfelelően tájékoztatni a lakosságot. Ami a kérdést illeti, meglehetősen bonyolult és szerteágazó. A vízmű tervezője a KE- VITERV volt. a szaktervezési munkákat a MÉLYÉP- TERV-nek adták, a víztorony terveit pedig — a kecskeméti konzervgyárban épített típus alapján — a Bács megyei Tervező Iroda készítette. Az építéssel a csúszó- zsalus teclmológiára felkészült Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot bízták meg. A fóliaszigeteléssel szemben azonban — amely Kecskeméten bevált — a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vétól eméit. Mire az ügyet tisztázták, az országban a fóliaszigetelést leállították. Megfelelő fokozódás után az ÉP'lZER a pilismaróti Lenin Tsz énítő- ípari üzemét bízta meg a szigeteléssel, amely nyugatnémet anyagot használt a munkához. Tavalv a III. s- gyedévben. miután a torony elkészült, fel töltötték vízzel, de a víz elfolyt A javítás után sem változott a helyzet. A Vízügyi Kutató Intézet, szakvéleménye alapján megállapították. bogv ‘.\~oTiy a'ső -észén a vf •• ■■■•»-■ hatására mozgások ielont!mz- nek, erre a tervezések fel Korszerű telefonközpontokat szerel a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Cegléden. Űjdiósgyőrött és Nyíregyházim. A crossbar-rendszerű automatikus berendezés lehetővé teszi, hogy a tárcsázó közvetlen telefonhívással beszélgethessen a távoli helységben lakókkal. A gyár szerelői előreláthatóan az év végén fejezik be a munkát, e ezzel a távhíváson kívül a három tárasban megkétszereződhet a telefontulajdonosok száma is. A BHG a postával együttműködésben — mint ismeretes — már eddig is készített hasonlóan korszerű berendezéseket, amelynek eredményeként már hatvannál több helységből lehet — akár éjjel is — közvetlen telefon- kapcsolatot teremteni a fővárossal vagy másik községgel. kellett volna hívni a ügyeimet. A szakértői vélemény alapján új szigetelőanyag szükséges, ennek a beszerzése azonban — mivel nyugati import — elhúzódik. Legfrissebb információk szerint a szállítás folyamatba-' van s március elejére várható a torony átadása. Szólni kell még arról is, hogy a mélyfúrású* kutak egy részének a vize gázos s ez tervmódosítást igényelt. A tervmódosítás folytán új típusú anyagokat kellett beszerezni, aztán olyan műszaki megoldásokat írtak elő, amelyet három szakvállalat is visszautasított. Végül. a tiszaföldvári Vegyesipari Szövetkezet elvállalta a gyártást. Ez viszont több mint 2 millió forinttal megemelte a költségeket. Hogy végül is kit (vagy kikéri t- , hel a felelősség, azt nagyon nehéz megállapítani. Zártuk sorainkat azzal amit Kiss Sándor igazgató mondott: — Vállalatunknak nem érdeke a munka halogatása, Mi azt szeretnénk, ha a tiszaföldvári lakosok a legrövidebb időn belül birtokukba vehetnék a vízmüvet. Ha holnap megérkezik a szükséges szivetpktrniiea. akkor mi azonnal elkészíttet ‘vk a tornyot és átadjuk rendeltetésének. (Pi> . A gyenge táncos mindig a kályhától indul... Kezdjük mi is onnét. Az olájkályhá tői. Követve a gyenge 'táncos — az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási együttműködés — lépteit. 1960'ban- 8,2 ezer olajtüzelésű alkalmatosságot adtak el az üzletekben. 1971-ben meg 365 ezer darabot. Micsoda különbség — mondaná kedvenc szólásainak egyikével az állampolgár. Ám nem mondja. Hanem szenvedi. Mert igaz ugyan, hogy rohamszerűen növekedett a keresett, —> évekpm át hiány cikknek számító----termék g yártása, 1966-ban mindössze 52 ezer. 1972-ben pedig majd félmillió darab készült, de a belévaló ólai helyett nemegyszer csak keserűséggel töltögethették a kannákat, a tulajdonosok. Akik tisztes tábort alkotnak, hiszen mintegy 1,7 millió kályha sorakozik városokban és falvakban, tüzelőanyagra éhesen. Hatalmas bendő ez, s hogy ne maradjon üresen, a mostani telet megelőzően terven felül 200 ezer tonnányi tüzelőolajat kellett sürgősen beszerezni. Robbanásszerű fej lődés — mondják az érintett szakemberek. Igaz. Valóban elegendő volt néhány' év az olajtüzelés diadalához. Ám miért kíséri, kell-e. hogy kísérje ekkora zaj. méltatlankodás a hódítást? Lefolyhatott volna ez a csata csendesebben. Valamit persze mindenki tett. Az ipar bővítette termelési képességét, ma már úgy tűnik — három vállalat készíti az olajkályhákat — túlzott mértékben. A kereskedelem forgalmazott, de közben elfelejtődött. hogyha egyszerű eszközök is ezek. azért karbantartásra, javításra. alkatrész utánpótlásra szükség van. S legalább eny- nyire: olajra. Amelyet nem elég a vákuumdesztillációs tornyokban előállítani, hanem tárolni, szállítani, újból tárolni, majd eladni kell. — Amihez tartályokra töltő és lefejtő berendezésekre, szállító járművekre, kiszolgáló kutakra éppúgv igény mr * \x MTA luartonvasári Növény-nemesi tó Kutatóintézetében a közelmúltban adták át rendeltetésének a fitotront, ahol különleges klímakamrákban tetszés szerint szabályozhatják a fényt, a hőmérsékletet és a páratartalmat. Az új tudományos intézmény kamráiban „nyár van”, kalászba szökkent a búza, egyik-másik fajtája pedig már aratásra érett. t 4 4 4 4 4 4 4 4 tatlcozik, mint szervezettseg re. Ma már háromezer helyen adnak el tüzelőolajat az országban. Ha vám. Pontosabban, mivel van, ha odaér időben a szállító kocsi. Mert sűrűn kannákkal toporgó emberek egész figyelőszolgálata lesi, reméli: jön-e. mikor érkezik? A fázó. fűteni nem tudó, kihűlt kályháját bámuló polgárt pedig nem melegítik, nyugtatják meg a magyarázatok. Ha eladtak neki valamit, azt használni szeretné. Valójában arról van szó. hogy egy-egy termék nagy tömegben történő előállítása ezernyi más dolgot von maga után. s mindezeket számításba kellene venni. Mielőtt úgy' istenigazában megkezdik a kályhagyártást, — tisztázni illett volna: mi lesz a szervizekkel, az olajtermeléssel. tárolással, szállítással, kiszolgálással... Lehet, abban bizakodtak, hogy' majd — mint. ez sajnos gyakran szokás — menet Közben minden kialakul, lesz valahogyan. Valahogvan lett, hiszen 1,7 millió kályha fűt — ha olykor kényszerű szenetekkel is —. olaj van elesendő. a tárolótér itgvan még kevés, de valamelyest nagyobb lett a szállítási kapacitás... A kapkodás, az idő- V "esség, az átmeneti megoldások következményeit viszont a vásárló a felhasználó viselte, viseli. E az. ami gondolkodóba ejt. — Bizonyos gazdasági felületesség, előrelátás elmulasztás, sze— vezetlenségi herce-hurca árát nem azok fizetik, következményeit nem azok viselik, akik lelkén — cége nevén — száradnak mindezek, hanem az őket eltartó, fenntartó fogyasztó. S ezért ítélem logos kívánalomnak, hogy' aki a-t mondott, az mondjon b-t is. A termékek gyártásában és felhasználhatóságuk feltételeinek megteremtésében éppúgy, mint a számonkérésijén. az anyagi és erkölcsi felelősségvállalásban. S persze, nemcsak az olaj- kályhák esetében. Mészáros Ottó Esernyőgyár Válón „Esernyő gvárat” építenek a Fejér megyei Válón. A községben működik a Fővárosi Ruhaipari Vállalat esernyőkészítő üzeme, ahol jelenleg hm-mt-vhr* n ' dolgozik eg\' régi lakóházban, kezdetleges körülmények kör zott A vállalás most korszer rű özem építését kezdte me s a termelést megháromsw rozza. — Az üzemcsarnok« március végén adják át rer deltetésének. Az egymilli forintos költséggel épülő kői szerű üzemben az Idén előrt láthatólag 600 000 esernyőt ki esfteoefc Mikor lesz Tiszaíoldváron víz ? Bonyodalmak a víztorony körül 4 4 4 4 <4 4 t